Ti undorító Vérebek,
Ti, kik a tó tükrén élvezik,
A tó lassanként elapadó,
De számotokra bölcs, dicső utat,
És mérhetetlen áramlatú
Tehermentes jövőt jósol,
Ti átnéztek szenvedő embereken,
Vagy Ti nyelveteken "Élőlény"
Feje fölött, Ti nemtörődők semmivel.
De egyszer a tó kiszárad s
A Ti jajveszékeléseteket semmibe véve
Halad arra egy elavult "élőlény",
Ki eképp vélekedik, majd távozik.
Ti boldogok, Ti örökké boldogok.
|