… Kezdetben Sadruwin szigetén minden fajnak külön kormányzata volt. Egészen az I. kor 165.-ig, a Nagy Háborúig. Ugyanis I. Longarbaron „Legyőzhetetlen” Sellastopor – a Wecktellon házból – elindította ama hadjáratot. Nem titkolt terve az volt, hogy az egész szigetet saját zászlaja alá terelje. Ahol nem hatott a szép szó – már pedig a legtöbb helyen nem hatott –, ott erőszakhoz folyamadott. Végül, kilenc véres év elteltével minden I. Longarbaron kezébe került, s ötszáz évig a Wecktellon-ház írányította minden nagyobb gond nélkül a Sadruwin Királyságot.
Ám alakult egy szekta, az Átkozott Testvériség. A mai napig sem tudjuk miért, de sikeres merényletet hajtottak végre V. Gallaus király ellen. Fia, II. Rebulus hadjáratot indított az Átkozott Testvériség ellen, ami hiteles és megbízható adatok szerint sikeres volt. Rebulus király másik nagy cselekedete, a vallás végleges elhintése volt a szigeten. S ezek után ismét béke honolt szigetünkön egészen napjainkig, mert nemrégiben meghalt hőn szeretett uralkodónk, VII. Tenoris, neki pedig két fia van. Sajnos nem nevezett meg trónörököst, így a fiatalabbik is igényt tarthat a trónra. A két fia, II. Arvelleus és IV. Morticius komolyan összeveszett. A Vének Tanácsa javaslatára két gazdaságilag igazságos részre osztották a szigetet és fallal választották el egymástól. A keleti része, azaz a Kelet-Sadruwin Királyság az idősebbiké, Arvellenus-é lett. Ő azt mondja, apja az öregebbre hagyná a trónt. Egyes szóbeszédek szerint az öccsére kíván előbb-utóbb támadni. A nyugati része a fiatalabbiké, Morticiusé lett. Az ő része a Nyugat-Sadruwin Birodalom névre hallgat. Ö azt állítja, apja az okosabbra kívánta hagyni a trónt – azaz rá. Így állunk hát, e két rész alkotja az egészet, az Ó-Sadruwin Királyságot.
Jelenleg minden csöndes.
De az a kérdés; mi lesz még?
Erre a kérdésre talán csak Hetek tudják a választ …