A bárdok, filik és druidák hatalmas tudásának fontos részét képezte a dinshenchas, vagyis a helyek és a helynevek történeteinek ismerete. Írország két legfontosabb helyneve az Uisnech és a Meath, melyek eredete a királyok történeteiben szerepel.
Meath az ötödik tartomány, ahol az Ard Rí, vagyis a legfőbb király uralkodott. Itt található Uisnech dombja, ami az ország spirituális közepét képviselte, és ahonnan a király tett fogadalmat a négy égtáj felé. Hasonló volt mint a magyar királyok koronázási dombja, melyekből még ma is szép számmal találhatunk az ország területén.
Uisnech története egészen Mil fiaiig nyúlik vissza, akik a Tuatha Dé Danann, vagyis az isteni nép után érkeztek ír földre. Miután leigázták a tündéreket, letelepedtek és ők lettek a mai írek ősei. Közöttük élt Midhe, Brath fia, aki Detha fia volt. Ő gyújtotta meg az első tüzet Írországban, ami hét évig égett egyvégtében, és a továbbiakban az ország minden tüzét erről gyújtották újra.
Midhe és klánja minden házból disznót és kukoricát kapott sarc fejében. Miután a druidák ezt megelégelték irigységükben összefogtak Midhe és társai ellen. A klán észrevette a gyülekezést és a harcosok megtámadták a druidákat. Hogy ne beszélhessenek ellenük, kivágták a nyelvüket.
Ezután Midhe egy földbe vájt üregben elégette ezeket és ráült a hamura. Egészen addig ült rajta, míg az anyja oda nem kiáltott neki: Büszke (vagyis uisnech) lehetsz, hogy ott virrasztottál egész éjszaka! Ettől fogva a dombocska neve Uisnech, a középső tartományé pedig Midhe lett. Másik neve Meath, aminek jelentése öt, vagy ötödik.
Uisnech az a hely, ahol az Élet Kútja, vagy Forrása található. A történet szerint innen folyik elő tizenkét mágikus folyó az Alsó Világból. Ezen a helyen ásta el Midhe a druidák nyelvét, ez lehet hát a varázstudók mágikus "nyelvének" forrása is.