P mint PEITH vagy NG mint NGETAL azaz kányabangita, ill. nád:

A kányabangita (Viburnum opulus) a bodzafélék családjába tartozó mérsékelt égövi cserje. Élénkpiros bogyója késő ősszel, novemberben érik.. A faábécé viszonylag újabb keletű betűje, az eredeti nád helyére került. Nincs is nagyon mit mondani róla, annál inkább a nádról. A nád szinten novemberben érik a nádvágó kasza alá. Az ókorban nádból készültek a nyílvesszők a Földközi-tenger mentén, ezért is illik a nád a novemberhez, lévén a nyíl a Skorpió (okt. 24-nov.22.) és a Nyilas (nov.23-dec.22.) havának jelképe. Nád volt eredetileg az egyiptomi fáraó jogara, ez volt a királyság jelképe a keleti mediterráneumban. A görög mitológiában Pan egyszer megkívánt egy Szürinx nevű szüzet, aki csak úgy tudott elmenekülni előle, hogy náddá változott. Pan nem tudta megkülönböztetni a többi nádszáltól, ettől dühbe gurult és vaktában egy csomót levágott. Ezekből készítette az első nádsípot (pánsípot). A nádleány alakja máig él a meseirodalomban (A nádszál kisasszony, A nádi kisasszonyok),  ahol az ilyen típusú mesék tündérei a nádszellemek. A szerelmi népköltészetben a nád a hűtlen kedvest és a női szeméremszőrzetet is jelképezi. "Bolondság volt nádhoz bízni, Mely fel szokott szépen nőni, De mihelyt szél kezdi fújni, Mindenfelé kezd hajolni." "Tisza szélén nevelkedtem a nád közt, Derék legény lett belőlem a lány közt."