Eleségállatok közül a tücsök az egyik legnépszerűbb, igy nem meglepő, ha a nagy méretű Kétfoltú tücsök (Gryllus bimaculatus, De Geer, 1773) tenyésztésével próbálkoznak a legtöbben. Aki az állandó éles ciripelés, és a jellegzetes átható szag ellenére is úgy gondolja, hogy szeretné tenyésztésre adni a fejét, annak ajánlom figyelmébe az alábbi cikket.
A megfelelő terrárium kiválasztása:
Több hüllő etetéséhez egy állandó, legalább 150-200 egyedből álló tenyészetet célszerű létrehozni, amit egy 60x30 cm alapterületű, 50 cm magas terráriumba telepítsünk. A tenyésztéshez használt terrárium berendezésénél lényeges szempont, hogy a búvóhelyekkel ellátott (legtöbbször tojástartó kartonokból készített) aljzat és a tető között minimum 20-25 cm távolság legyen, mert az állatok ennél alacsonyabb terráriumból könnyen kiugranak. Ezt megelőzendő, lefedhetjük dróthálós tetővel is a tartóedényt. Az apró tücskök sajnos a legkisebb réseket is megtalálják, jól másznak a sziloplaszt ragaszáson, ezért a szökést igen nehéz megakadályozni. A nyílásokat sűrű szövésű hálóval kell gondosan fedni. Lényeges, hogy könnyű kezelhetőséget biztosítsuk, ezért elegendő hely kell a terráriumba benyúláshoz és az állatok kiszedéséhez is.
Hőmérséklet:
Mivel a Kétfoltú tücsök trópusi helyről származik, a magas (30-33 fokos) hőmérséklet fontosn számára. A fent leírt terráriumban a megfelelő hőmérséklet eléréséhez elegendő egy 60-75 wattos izzó belógatása. Az elektromos szerelést feltétlenül bízzuk szakemberre! Talajfűtést is alkalmazhatunk, de ez költségesebb lehet, mint a sima izzós megoldás. Sajnos az energiaköltségek nem elhanyagolhatóak! Gazdaságos megoldás, ha a terráriumut hőszigeteléssel látjuk el. Még az állatok telepítése előtt helyezzük üzembe a fűtőberendezéseket, és mérjük a tényleges hőmérsékletet. Ha a valós érték eltér a tervezettől, javítsunk a beállításon. Élő állatokat csak a megfelelően beállított, biztonságsan működő terráriumba telepítsük.
Páratartalom:
Lényeges elem, hogy a tücsökterráriumban ne legyen magas a páratartalom, ellenkező esetben a penészedés, atkásodás borzalmaival kell szembenéznünk! Ezt megelőzni megfelelő szellőztetéssel lehet, amelyre bármely bevált terráriumszellőztetési módszer megfelel. Az optimális értéket ( kb 40%) páratartalom mérővel ellenőrizzük.
Talaj:
Ha önfenntartó tenyészetet szeretnénk létrehozni, akkor feltétlenül szükségünk van talajra is a tárolóedényben, ugyanis a tücskök ebben fogják petéiket elhelyezni. A fentebb leírt megfelelő hőmérséklet alkalmazásával így önfenntartóvá varázsolhatjuk a tenyészetet. A terrárium aljára helyezett talaj hátránya, hogy a kicsiket a nagyobbak néha megeszik, ez leginkább akkor jellemző, ha zsúfolt a tenyészet. Ezen a problémán több búvóhely (tojástartó karton) betevésével javíthatunk. A talajt gyakran nedvesíteni kell, mivel a peték fejlődésekor vizet vesznek fel, és ezt száraz talajból nehezen tudják megoldani. A talaj alkalmazása azt a veszélyt is magában rejti, hogy a páratartalom beállítása problémás lesz, valamint az elpusztult peték penészedhetnek, ezzel az egész állományt veszélyeztethetik.
Ha külön akarjuk keltetni a petéket, akkor fontos a hálóval fedett tojatódoboz bevezetése, ami egy körülbelül 6X8 centiméteres műanyagdoboz, virágfölddel megtöltve és folyamatosan nedvesen tartva. Átlagosan hetente cseréjük ezeket a dobozokat. A folyamatos csere segítségével megfelelő számú utód kelése érhető el. A tenyészetből kiemelt dobozt a helyezzük át egy keltetőbe, ahol a hőmérséklet szintén 30 Celsius fok körül van. A módszer előnye, hogy a tenyészet szétválasztható lesz, a kannibalizmus csökken, valamint egyes fertőzések is kivédhetőek, mindezek mellett a terrárium könnyebben tisztítható. Hátránya a több eszköz, fűtőberendezés alkalmazása, energia igénye, valamint a többletmunka.
Eleség:
A tücskök változatos étrendet igényelnek. A száraz macskatáp fehérjét biztosít, a friss zöldségek, saláta, pitypanglevél, reszelt sárgarépa vitaminokkal látják el őket, a gyümölcsök is jó hatású kiegészítők az étrendben. A friss zöld növények, amiket magunk szedünk, gazdaságos eledelt biztosítanak a tücskök számára, de ez téli időszakban nehezen megoldható.
Sokan tapasztalatból írják, hogy káposztától büdös lesz a terrárium, ezért annak etetését mellőzzük.
Amennyiben itatót nem helyezünk be a terráriumba, akkor nagyobb mennyiségben kell lédús zöldet adnunk állatainknak a megfelelő víz utánpótlására. Az itatótál alkalmazásának hátránya, hogy a kis állatok könnyen belefulladnak a nyílt vízbe. Ezt kivédhetjük szivacs alkalmazásával, amiből ki tudják szívogatni a vizet.
Keltetés:
Amennyiben petéződobozokat alkalmazunk, átlagosan hetente vegyük ki azokat a terráriumból, helyezzük el meleg helyen, és a kicsiket neveljük külön, amíg megerősödnek. A megfelelő hőmérsékletet tartva átlagosan egy hét-10 nap a kelési idő.
Ha a terrárium talajába petéztetünk, akkor semmit sem kell tennünk, a kis tücskök maguktól kikelnek, etetésük semmiben sem különbözik a nagyoktól. A kiszáradás megelőzősőre feltétlenül biztosítsunk friss, puha zöldeleséget, például saláta és pitypanglevelet.
Fejlődési ciklusok:
A tücskök fejlődési ciklusa nagyban függ a hőmérséklettől. 28- 30 Celsius fokon az egyedek 50-60 napig élnek.
Kelésük: 7-10 nap
Ivarérettség: 40-45 nap alatt
Peterakás: 7-10 nap
A kifejlett tücskök 2,5- 3 cm nagyságúak. A felnőtt nőstényeknek 1,5-2 cm-es szembetunő tojócsővel rendelkeznek, nem ciripelnek.
A hímeknek a nőstényekétől rövidebb szárnyuk van, és intenzíven ciripelnek.
A kérdésekre szívesen válaszolok a gryllus8 kukac gmail pont com címen.
Sok sikert kívánok a tenyészet beindításához!
Szerző: Pető Bálint
|