Boppard és Strasbourg 2004.

Az idei évben is elérkezett szeptember, és ezúttal is Boppardba vezetett utunk, ám a tánccsoport életében először Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoport néven. 30 álmos táncos indult útnak a Böbe néni vezette kísérőtanárokkal együtt e kora őszi hajnalon, de a napfelkelte már Németországban érte a társaságot. Az első nap rögtön kiemelkedő programot hozott, hiszen a gyerekseregre a günzburgi Legoland meghódítása várt. Ebben a híres szórakoztatóparkban minden légóból van felépítve, a városok, a terek, az autók és az összes játék is. Szinte mindegyik létesítményt sikerült kipróbálni, bár a legfélelmetesebbekre csak a bátrabbak ültek fel. Az idő villámgyorsan elrepült, és este már Boppardban, a családoknál elszállásolva vacsoráztunk. Másnap reggel örömmel vettük észre, hogy éjszaka megérkezett Hamburgból tánccsoportunk koreográfusa, ifj. Aradvári Lackó is, aki egy hétig szerepelt előtte az északi-német kikötővárosban.

A következő két nap iskolalátogatáson vettünk részt, és nekiálltunk a projektmunkának a német diákokkal. Az ökocsapatnak erdőt kellett rendbe tenni, a zenei csoport pedig Mozart Varázsfuvoláját vitte színpadra. A délutánokat és estéket a családok társaságában töltöttük. A harmadik nap délutánján Németország volt fővárosába, Bonnba tettünk látogatást, ahol megnéztük a Fő teret, Beethoven szülőházát, az egyetemet, és egy kis vásárlásra is jutott még idő, ám sietnünk kellett a repülőtérre, mivel a szülők gépe nemsokára landolt. Fergeteges fogadtatásban részesítve a szülői társaságot indultunk vissza Boppardba, és siettünk kipihenni a nap fáradalmait.

Erre azért is volt szükség, mivel másnap egy hihetetlen útra indultunk. Az Európa Parlament székhelyére, Strasbourgba utaztunk, ahol először városnézésben volt részünk, majd a Parlamentbe mentünk, ahol várt már ránk az idegenvezető, és körbevitte a csapatot az épületben. Az egyik különteremben előadást tartott nekünk egy német és egy magyar képviselő, utána még kérdezni is lehetett tőlük. Ezután beültünk egy parlamenti gyűlésre, és belehallgattunk, hogyan is zajlik Európában a törvényhozás zavaros ügye.

Másnap a projektfeladatokat csiszolgattuk, az ökocsapat pedig etetőt épített Mihály atya vezetésével. Délután a heti munkák bemutatása következett a szülőknek és a szponzoroknak, majd este közös gulyáslevesfőzésen vettünk részt. Az utolsó előtti nap délelőttjén egy hatalmas túrára indultunk, megmászva egy óriási hegyet, ahonnét gyönyörű kilátás nyílt a Rajnára. A délutánt az utolsó eurók elköltésével töltöttük Koblenzben.

Reggel szomorú búcsút vettünk házigazdáinktól, hiszen remek vendéglátásban volt részünk. Utunk ezután Passauba vezetett, ahol megtekintettük Szent István királyunk feleségének, Gizellának sírját, majd megtettük utolsó kilométereinket is, hogy rég látott szüleink nyakába vessük magunkat, és hajnalig meséljük a rengeteg élményt, amelyekben részünk volt.

(Mile Piroska és Tóth Levente)