Az igazi Karácsonyi ajándék

Tündérrózsák. Ikrek. És Karácsony napján van a születésnapjuk. Kis Karácsony, Nagy Karácsony a hatodik osztályos Fruzsival és Matyival.

Harmadik éve táncoltok a Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoport nagycsoportjában, előtte szintén három évig tanórán ismerkedtetek az alapokkal. Melyik volt a legemlékezetesebb fellépésetek?

Fruzsi: Az év végi önálló műsorokat nagyon szeretjük a Balaton Színházban. Mindig csodálatos a díszlet, az egész körítés ünnepélyes. Fantasztikus érzés volt bekerülni az Óra táncba, de a kedvencem a Sárközi karikázó. Mindenképpen a nyolcadik osztály végéig szeretném folytatni a néptáncot.

Matyi: A Széttáncolt cipellők című műsorban már három-négy táncban is táncoltam. A végére nagyon elfáradtunk, de megérte, mert itthon sok-sok dicséretet kaptunk a családtagoktól. Jó dolog a színpadon lenni és ennyi ember előtt bemutatni a produkciót. Az előadás végén a nézőktől kapott vastaps mutatja, hogy nincs hiába a sok befektetett munka a próbákon.

Nem csak egyszerűen testvérek, hanem ikrek is vagytok. Milyen érzés egymással táncolni?

Matyi: A Cuháréban a párom Fruzsi. Először igen furcsa volt, hogy hozzám állította Böbe néni, de most már hozzászoktam ehhez a helyzethez.

Fruzsi: Jobban szeretünk mással táncolni, az azonban mindig jó érzés, hogy ott van mellettem próbán a testvérem, akire mindig számíthatok.

Itt van Karácsony ünnepe. De Ti nem csak ezt ünneplitek, hiszen december 25-én van a születésnapotok.

Fruzsi: Két és fél héttel korábban érkeztünk, ezért Apáék még nyugodtan töltötték a Szentestét, bár Anya már akkor szokatlan dolgokat érzett. Másnap reggel aztán felgyorsultak az események és először én, két percre rá pedig Matyi is megszületett. Ez aztán az igazi Karácsonyi ajándék!

Matyi: Szeretem, amikor kint esik a hó, a szobában pedig Karácsonyi hangulat van. 24-én segítünk feldíszíteni a fát, este pedig szűk körben megajándékozzuk egymást. 25-én az egész család közösen ünnepel nálunk és akkor felköszöntenek minket születésnapunk alkalmából is. De az a lényeg, hogy ilyenkor együtt vagyunk!

Szüleitek a híres Georgikon Népi Együttesben táncoltak. Erről meséltek Nektek?

Fruzsi: Tudjuk, hogy Apa és Anya éveken keresztül Böbe nénivel együtt táncolt a Georgikon Népi Együttesben. Sajnos mi soha nem láttuk Őket a színpadon. Időnként mesélnek arról, hogy szinte egész Európát bejárták a néptáncnak köszönhetően. Remélem egyszer mi is eljutunk majd ilyen szintre.

Matyi: Néha segítenek nekünk a néptáncban, ha megkérjük. Anya a forgásokat gyakorolja Fruzsival, Apának pedig a csapásokat szoktam megmutatni. Tavalyi évben elromlott a karácsonyfa-izzónk, ami csak a díszítéskor derült ki. Apa gyorsan kocsiba ült és szinte a legutolsó helyen nyitották már ki Neki újra a boltot. Azért, mert az eladó felismerte, hogy valamikor néptáncos volt!

Mi volt a legkedvesebb esemény, ami a Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoportban történt Veletek?

Fruzsi: Nyáron végre mi is eljutottunk külföldre a csoporttal. Olaszországba utaztunk, ahol rengeteg élményünk volt. Kedvencem a velencei és milánói kirándulás volt. A fellépésen nagyon nagy tapsot kaptunk a közönségtől. Jutott idő strandolásra is. Elmondhatatlanul jó a csapatszellem a Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoportban és összetartó a társaság. Legközelebb az osztálytársaim állnak hozzám és azok a táncosok, akikkel cserkészetre is együtt járunk.

Matyi: Nekem a Táncháztalálkozó és Kirakodóvásárra való utazás volt a legemlékezetesebb. Apa is eljött velünk és az egész napot együtt töltöttük a Sportarénában. Megmutatott mindent, hiszen táncosként Ők is sokat jártak Táncháztalálkozóra a Georgikon Népi Együttessel. Beálltunk legényest táncolni Tímár Sándorhoz az egyik teremben. A nap végén még emléket is vettünk. Sajnos nagypapám akkor halt meg, ezért vásároltunk egy patkószegekből kovácsolt keresztet, ami mindig Őrá emlékeztet.

Ha egy Karácsonyi kívánságotok lenne, mit kérnétek?

Fruzsi és Matyi: Legyen boldogság és béke minden néptáncos családban!