Szent Imre-díjas Matyi

Tanulmányi, hitvallási, és magas szintű közösségi tevékenység miatt összesen 7 fiatalnak adta át dr. Márfi Gyula veszprémi érsek a Szent Imre-díjat. Az elismerő címben részesült a Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoport táncosa Mácskovity Máté is, akit nyolc éve mindenki Matyiként ismer az együttesben. Honlapunk ebből az alkalomból beszélgetett Vele kitüntetésről, néptáncról, tanulásról...

Először is gratulálunk a kitüntetésedhez, megérdemelten kaptad meg a Szent Imre-díjat! Miről szól ez az elismerés?

Köszönöm a gratulációt. A Szent Imre-díjjal a veszprémi érsekség azokat a diákokat tűntette ki, akik tanulmányi eredményekben, közösségi és hitéleti munkában kiemelkedően teljesítettek. Összesen heten kaptuk meg ezt a címet az egész egyházmegyéből. Igen jó érzés volt, hogy Veszprémben a néptáncos társaim előtt adták át az elismerést, nagy tapsot és sok gratulációt kaptam Tőlük.

A nyolcadik önálló műsoron fogsz szerepelni június 13-án a Balaton Színházban, de ez lesz az utolsó. Melyik fellépésre emlékszel vissza legszívesebben?

Minden egyes fellépésre szívesen gondolok vissza, hiszen egytől-egyig maradandó élményt nyújtott számomra. Különböző okok miatt kedvesek nekem, de a legszívesebben talán a tavalyi Széttáncolt cipellők című év végi önálló műsorra emlékszem vissza. Nagyon izgultam a fellépés előtt, mert a király szerepét játszottam, ami hatalmas megtiszteltetés volt. Azonban az izgalom azonnal elszállt, amikor megszólalt a zene és színpadra léptünk, mivel akkor már csak a táncra koncentrálok és annak az öröme számít. Szerintem mindenki várja már, hogy ismételten a Balaton Színházban szerepeljünk.

Második osztályosként szakácsként kezdted, tavaly pedig már a király szerepét játszottad a Széttáncolt cipellők mesejátékban. Mi kell az előrelépéshez?

Szorgalom mindenekfelett. Az ember csak kitartó gyakorlással és odaadással juthat előre. Rengeteget dolgoztunk az elmúlt nyolc év alatt a táncos osztálytársaimmal és barátaimmal, hogy eddig eljussunk. Több mint száz alkalommal biztosan szerepeltem már az együttes tagjaként. Megszámlálhatatlanul sok külön próbát is kell annak az érdekében végezni, hogy akárcsak egy kisebb szólót eltáncolhasson valaki a Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoportban.

Több alkalommal voltál külföldön, melyik a legkedvesebb táncos történeted?

Valóban több alkalommal voltam külföldön a csoporttal és mindegyik út felejthetetlen élmény valamilyen okból kifolyólag. Szívesen szoktam visszagondolni a szlovákiai, olaszországi és az erdélyi utakra. Mégis egy hazai fellépést szeretnék elmesélni. Pár évvel ezelőtt Körmendre mentünk a májusfa kitáncolására szerepelni. Szatmári táncokat adtuk elő az együttessel. A tánc elején egyszer csak váratlanul leállt a zene, de mi a színpadon természetesen nem hagytuk abba és folytattuk tovább zene nélkül. Páran a táncosok közül elkezdték dúdolni a dallamot, valamint Böbe néni és Lackó a színfalak mögött is énekeltek. Sőt, még egy másik tánccsoport is segített és ők is dúdolták a dallamot, de arra senki nem számított, hogy a tánc befejeztével a közönség állva fog tapsolni nekünk. Még most is magával ragad, ha erre az eseményre gondolok.

Néhány hét múlva elballagsz, merre tovább, tervezed-e a néptánc folytatását?

A néptánc mellett a matematikát és a reál tantárgyakat is szeretem, ezért Keszthelyen a Közgazdasági Szakközép Iskola pénzügyi szakára jelentkeztem, ahova szerencsére fel is vettek. A néptáncot szívesen folytatnám, ugyanis ez alatt a nyolc év alatt nagyon megszerettem. Remélem a jövőben is lesz lehetőségem folytatni a magyar folklór ápolását.

Mi az a dolog, amivel kevesebb lennél, ha első osztályban nem ragad magával a néptánc?

Ha nem kezdtem volna el táncolni első osztályban Böbe néninél, nem is tudom mi lett volna belőlem. Itt tanultam meg, hogy mi az a kitartás és hogy a kemény munka meghozza a gyümölcsét. Aki ezt nem tanulja meg fiatalon, az később is nehezebben tud majd boldogulni az életben. Ezen kívül olyan barátokra is lelten a csoporton belül, akikre mindig számíthattam, számíthatok. Velük továbbra is szeretném tartani a kapcsolatot, hiszen rengeteg felejthetetlen közös élmény és emlék köt össze minket, a Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoport tagjait.