Fehér busa (Hypophthalmichthys
moltrix)
Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)
Elterjedés, élõhely:
A busát Magyarországra az 1970-es évek elején importálták, azzal a
célal hogy a vizeinkben egyre nagyobb mértékben felszaporodott
fitoplanktont fogyassza. Eredeti hazája Ázsia keleti része, Kína.
Magyarországon szinte minden álló és folyóvizünkben megtalálhatók
állománnyai. A Balatonba és a Velencei tóba is betelepítették,
napjainkban nagy gondot jelent a lehalászása, mivel a busák akár a
delfinek átugrálnak a hálón. Nagyobb folyóinkban, a Tiszában ,
Dunában, Körösökben is szép számmal fordul elõ, leggyakrabban
erõmûvek alvizén gyûlik össze csoportosan. Többnyire a felszín felsõ
harmadában tartózkodik, mivel itt a legtöbb a fito- ill. zooplankton.
Gyakran látni amint a nagyobb busák csapatosan egészen közvetlenül a
felszín alatt szûrik a vizet.
Testfelépítés:
A busának két faja él hazánkban, a pettyes busa és a fehér busa, a
különbség kettõjük között, hogy a pettyes busa mint neve is elárulja
sötétszürke pettyekkel tarkított az oldalán, valamint a pettyes
busának a szeme a fej alsó harmadában helyezkedik el, alsóállású.
Táplálkozásukban is különböznek, amíg a fehérbusa csak és kizárólag
növényi eredetû planktonikus élõlényeket (fitoplanktont) fogyaszt
addig a fajtestvére egyaránt növényi és állati eredetû planktonokat
is. Mindkét hal testfelépítése, erõteljes. Hátuk magas, úszóik
nagyok és izmosak. Testét apró pikkelyek fedik, erõs a
nyálkatermelésük, ami részben a vízben való gyors haladást, illetve
a betegségekkel való hatékony védekezést teszik lehetõvé. Feje nagy
és robosztus, szeme a fejéhez viszonyítva kicsi, szája viszont elég
nagyra nyitható. Sokszor meg lehet figyelni amint a busák
csapatostól szûrik a vizet, ilyenkor a szájuk teljesen nyitva van,
és a kopoltyúréseken áramlik ki az átszûrt víz.
Szaporodás, egyedfejlõdés:
Csak és kizárólag meleg, 22-25 celsius fokos vízben szaporodik,
ikrája lebeg a víz felsõ harmadában. Magyaroszágon mesterségesen
szaporítják, hogy az ívásra hipofízissel (agyalapi mirigy
befecskendezése) késztetik az ikrák beérlelésére, és a hímeknél a
tej képzõdésére. Növekedése táplálékban gazdag vízekben igen gyors,
általában a harmadik év végére elérheti az 1 kg-os testtömeget.
Kifejlett példányok testsúlya elérheti, sõt meghaladhatja az 50-60
kg-ot. Hazánkban fogott legnagyobb busa 62 kg, jelenleg világrekord.
Táplálkozása:
Elõzõekben már említettem, planktoevõ mivoltát a busának. A fehér
busa fõleg zooplanktonokat (Chlorella, Euglena, õsszel a Nitzsia,
Navicula , Ciclotella fajokat) fogyaszt. A pettyes busa fõleg állati
eredetû planktonokkal táplálkozik, de fogyaszt növényi apróállatokat
is. Elsõsorban Daphnia, Cyclops nauplius, Diatoma fajok jelentik fõ
táplálékát.
