1

Othohidrogén és/vagy parahidrogén előállító módszer

A találmány technikai háttere
A hagyományos elektrolizis cellák képesek a hidrogén és oxigén vízből történő előállítására. Ezek a hagyományos cellák általában 2 elektródát tartalmaznak a cella belsejében melyek energiát alkalmaznak a vizen amitől hidrogén és oxigén képződik. A két elektróda konvencionálisan 2 különböző anyagból készül.
Azonban az ilyen módon történő vízbontás általában nem hatékony. Hatalmas mennyiségű elektromos energiát szükséges az elektródákon alkalmazni, ahhoz, hogy hidrogén és oxigén képződjön. Ezenfelül egy kémiai katalizátort (mint a nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid) kell a vízhez adni, hogy a hidrogén és az oxigén buborékok elszeparálódjanak az elektódáktól. Továbbá a kpződött gázt gyakran nyomásalatti tartályba kell juttatni, mert a hagyományos cellák gázképzése lassú. Ezen kívül gondként jelentkezik még a felmelegedés, amely különböző problémákat okoz beleértve a víz felforrását is. Továbbá a hagyományos cellák hajlamosak arra, hogy a gázbuborékok (melyek szigetelőnek tekinthetők) az elektródákon jönnek létre, így csökkentve a cellák működési funkcióját.
   Ezek szerint az  lenne kívánatos, hogy nagy mennyiségű hidrogén és oxigén gáz előállítása egy mérsékelt input energia mellett történjen meg. Továbbá szintén fontos lenne, hogy a hidrogén és oxigén gáz kinyerése szabályos csapvízből történjen meg mindenféle kémiai katalizátor adalék nélkül, és a cella működéséhez ne legyen szükség egy nyomásnövelő pumpálásra, illetve, hogy az elektródák ugyanabból az anyagból készüljenek. Szintén kívánatos még az is, hogy a gázképződés gyorsan történjen melegedés és az elektródákon történő buborék képződés nélkül.
  Az orthohydrogen-nél olyan a molekula szerkezete, hogy az atommagok spinjei párhuzamosak. A parahydrogen-nél viszont a 2 atommag spinje nem párhuzamos. Ez az eltérés eltérő fizikai tulajdonságot kölcsönöz a két változatnak. Például amíg az orthohydrogen erősen robbanékony, addig a parahydrogen lassabban égő formája a hidrogénnek. Így a két fajta hidrogén isomer előállításához két különböző appaátusra lenne szükség. A hagyományos elektrolizis cellák csak orthohidrogént hoznak létre. A parahidrogén előállítása nehéz és költséges.
Ezek szerint  kívánatos lenne egy olcsó orthohidrogént és/vagy parahidrogént előállító cella, amely képes lenne szabályozni ezek mennyiségét.Szintén kívánatos lenne egy ortohidrogén vagy parahidrogén előállítására szolgáló berndezés azért, hogy energiaforrásként is funkcionáljon ugyanakkor.

A találmány összegzése
A berendezés tehát hatalmas mennyiségű hidrogént és oxigént állít elő relatíve rövid idő alatt mérsékelt energia bevitel mellett és hőképződés nélkül.

2

   Egy másik célja ezen találmánynak a hidrogén és oxigén buborékok képzése, melyek nem torlódnak fel körben sem pedig az elektródákon.
  Szintén célja a találmánynak a kémiai katalizátoroktól mentes megfelelő működés. Így a cellák csupán csapvízbe helyezés után már tudnak  működni. Azonkívül így elkerülhetjük a kémiai adalékanyagok járulékos költségét is.
  Célja jelen szabadalomnak, hogy magától nyomás alá kerül, így szivattyúra sincs szükség. A szabadalom tárgyát képező cella elektródái hasonló anyagból készülhetnek. Így az anayag például lehet rozsdamentes acél is. Így a cella költségei egyszerűen és megfelelően csökkenthetőek.
 Jelen találmány tárgyát képező cella képes az ortohidrogén, parahidrogén vagy keverék előállítására és lehet vezérelni a felhasználó igényeinek megfelelően az orto- és a parahidrogén relatív arányát.
 A szabadalom tárgyát képező cella  gázkimenete összekapcsolható egy berendezéssel, úgy mint egy belsőégésű motorral, úgy, hogy a berendezés szolgáltatja a motor működtetéséhez szükséges gázellátást.

Jelen találmány tartalmaz egy víz tárolására szolgáló konténert, legalább egy pár egymáshoz közel helyezett elektródát a tartály belsejében belemerítve a vízbe. Az elsődeleges tápegység egy sajátos impulzus jelet juttat az elektródákra. Egy tekercset szintén elhelyezünk a tartályban alámerítve a vízbe. A második táp egy sajátságos lüktető jelet küld egy kapcsolón keresztül a tekercsre.
   Amikor  csak az elektródák kapják meg a lüktető jelet, akkor ortohidrogént lehet előállítani. Amikor mind az elektródák, mind a tekercs megkapják a jeleiket akkor parahidrogén, vagy egy parahidrogénből és ortohidrogénből álló mixtúra képződik. A tartály magától nyomás alá kerül, és a gáz előállításhoz nem szükséges semmiféle kémiai katalizátor a hatékonyabb működéshez.

AZ ÁBRÁK RÖVID ISMERTETÉSE

  Fig.1.  Ez egy olyan cella képe, amivel ortohidrogént lehet előállítani, amely tartalmaz egy pár elektródát megtestesítve a találmány első verzióját.
  Fig.2.  Ez egy olyan cella képe, amivel ortohidrogént lehet előállítani, amely tartalmaz két pár elektródát megtestesítve a találmány második verzióját.
  Fig.3.  Ez egy olyan cella képe, amivel ortohidrogént lehet előállítani, amely tartalmaz egy pár hengeres alakú elektródát megtestesítve a találmány harmadik verzióját.
  Fig.4a. Ez az ábra illusztrál egy pulzáló négyszögjel hullám jelet, melyet az ötös ábrán (Fig.5.) lévő áramkör hozhat létre, és amelyet az elektródákon (Fig1-3) alkalmazunk.
  Fig 4b. illusztrál egy lüktető fűrészfog jelet melyet az ötös ábrán (Fig.5.) lévő áramkör hozhat létre, és amelyet az elektródákon (Fig1-3) alkalmazunk.

3

  Fig.4c   ábra egy háromszög hullámot mutat melyet az ötös ábrán (Fig.5.) lévő áramkör hozhat létre, és amelyet az elektródákon (Fig.1-3) alkalmazunk.
  Fig.5.   Egy elektromos áramkört ábrázol, mint tápegységet amely a (Fig1-3) ábrákon lévő elektródákat táplálja.
  Fig.6.   Egy olyan cella képe, amivel parahidrogént is lehet előállítani, amely tartalmaz egy tekercset és egy pár elektródát megtestesítve a találmány negyedik verzióját.
  Fig.7.  Egy olyan cella képe, amivel parahidrogént is lehet előállítani, amely tartalmaz egy tekercset és két pár elektródát megtestesítve a találmány ötödik verzióját.
  Fig.8.  Egy olyan cella képe, amivel parahidrogént is lehet előállítani, amely tartalmaz egy tekercset és egy pár henger alakú elektródát megtestesítve a találmány hatodik verzióját.
 Fig.9.  Egy elektromos áramkört ábrázol, mint tápegységet amely csatlakozik a tekercshez és az elektródákhoz (Fig 6-8.).

A KÜLÖNBÖZŐ VERZIÓK RÉSZLETES LEÍRÁSA

  Fig.1 Mutatja be az első verzióját ennek a találmánynak, amely tartalmaz egy pár elektródát a hidrogén és oxigén előállításához. Amint az megtárgyalásra került a parahidrogén előállításához szükséges még egy további tekercs, amely nem szerepel az első ábrán. Így az első ábrán szereplő berendezés orthohidrogént állít elő.
  A tartalmaz egy zárt tartályt 111 amely be van zárva  az alsó részénél egy műanyag alappal 113 egy csavarmenetes alappal.
A konténer 111 készülhet például plexi üvegből és egy példánál a magassága 43cm, a keresztmetszet 9 cm. A konténer 111 a belsejében csapvizet 110 tartalmaz.
  A cella a továbbiakban tartalmaz egy nyomásmérőt 103 amellyel a tartályon 111 belüli nyomás mérhető. Egy kimeneti szelep 102 kapcsolódik a konténer 111 tetejéhez engedélyezve egy bizonyos mennyiségű gázkiáramlást a tartály 111 belsejéből a kimeneti csőbe 101.
  A cella szintén tartalmaz egy biztonsági szelepet 106 az alapra 113 csatlakoztatva. A biztonsági szelep automatikusan elenged amikor a nyomás el ér egy kritikus értéket az edény belsejében, melyet előre beállítottunk. Például a biztonsági szelep kinyit, ha a konténer belsejében a nyomás eléri a 75 p.s.i értéket. Minthogy a konténer 111 úgy készült, hogy ellenálljon 200p.s.i.-nek, a cella nagy biztonsági határt tesz lehetővé.
  Egy pár elektróda 105a, 105b bele van helyezve a konténerbe 111. Az elektródák 105a, 105b teljesen belemerülnek a vízbe  110 és közöttük létesítenek egy kölcsönhatási zónát 112. Az elektródák  105a, 105b lehetőleg azonos anyagból készüljenek, úgy mint rozsdamentes acél.
  Azért hogy  optimális mennyiségű hidrogén és oxigén képződhessen, egyenlő távolságot végig meg kell tartani az elektródák 105a, 105b között. Ráadásul minimalizálni kell a távolságot az elektródák 105a, 105b nem lehet azonban tulzottan  közelre sem helyezi őket, mert ív jöhet létre az elektródák 105a, 105b között. A hidrogén és az oxigén termeléséhez optimális távolság 1 mm-nél található. 5mm-ig még hatásosan működik, de 5mm felett már nem működik jól, kivéve az igen nagy energia bevitelt. Hidrogén és oxigén gáz kivezető csövön 101 keresztül tud távozni, amely elszállítja a gázt felhasználó berendezésbe 120, például egy belső égésű motorba, mint ahogyan azt az első ábra  szemlélteti. Egy belsőégésű motor helyett

4 

 a felhasználó berendezés lehet bármilyen olyan eszköz, amely hidrogént és oxigént használ, beleértve lengődugattyús motort, vagy egy gázturbinás motort, egy tűzhelyet, egy fűtőtestet, egy kazánt, egy desztillációs berendezést, egy víztisztító berendezést, egy hidrogén oxigén gázsugarat, vagy más a gázokat használó berendezést. Tehát bármely berendezés használja is fel a gázt az folyamatosan fog működni anélkül, hogy tárolni kellene a veszélyes hidrogén és oxigén gázokat.
  Fig.2. mutatja a második változatát a találmánynak, amely egynél több pár elektródát tartalmaz 205a-d. Az elektródák közötti távolság kisebb mint 5mm úgy mint a Fig.1-en szereplő változatnál. Mialatt a Fig.2 . csak egy pár további elektróda párt mutat, lehetséges további elektródapárok elhelyezése is (akár 40 pár elektróda is szóba jöhet) a cella belsejében. A többi dolog tekintetében a Fig.2-őn ábrázolt változat megegyezik a Fig.1.-en ábrázolt változattal. Az elektróda többszörözésnél a közelebb helyezett párhuzamosan kötött sík elektródák a preferálandóak
  Fig.3 Egy henger alaku elektrodákat 305a,305btartalmazó cellát ábrázol. A külső elektróda 305b koaxiálisan veszi körbe a belső elektródát 305a. Az elektródák közötti egyenlő távolság kisebb mint 5mm, és a kölcsönhatási zóna a koaxiálisan rendezett két elektróda 305a,305b között van. Mialatt a Fig.3. ábrán illusztrált konténer 111 felső részén egy plasztik tető 301 van melyet a Fig1-2 ábrákon lévő verzióknál is lehet alkalmazni. Ahogyan azt a Fig.3 ábra által is javasolt, az elektródák alakja sokféle lehet sík lemezek, rudak, csövek, vagy koaxiális hengerek.
Az elektródák  105a, 105b (Fig1), vagy az elektródák 205a-d (Fig.2), vagy az elektródák a 305a,305b (Fig.3) egyenként vannak csatlakoztatva a tápegység terminálokra 108a,108b, így  ők megkaphatják a lüktető jeleket a tápegységből. A lüktető impulzusok hullámformája sokféle lehet és rendelkeznek egy állítható áram-, feszültségszint, frekvencia és kitöltésitényező (jel/szünet) szabályozási lehetőséggel is. Például a tápegység által az elektródákra juttatott feszültség lehet 110 volt, 12 voltos tápegység, vagy egy autó akkumulátor is.
  Fig.4a, Fig.4b és a Fig.4c ábrázol egy négyszögjel, egy fűrészjel és egy háromszögjel hullámot külön-külön, melyeket lehet alkalmazni az elektródákon 105a,105b (vagy 205a-d vagy 305a, 305b). Mindegyik ábrázolt hullámforma Figs. 4a-4c 1:1  jel/szünet arányú. Amint azt a Fig.4b ábrán láthatjuk a fűrészfog hullám a feszültség csúcsot csak az impulzus végén éri el. A Fig.4.c ábrán lévő háromszög jelnél alacsony feszültség csúcs van. A találmány szempontjából a négyszögjel alkalmazásakor optimális a hidrogén és az oxigén előállítása.
  A tápegység kezdeti impulzusai után az elektródák 105a, 105b folyamatosan, és majdnem azonnal generálják a hidrogén és az oxigén buborékokat a vízből 110 a kölcsönhatási zónában 112. Ezenkívül a buborékok csak minimális mértékben tudják melegíteni a vizet 110 vagy más részét a cellának. Ezek a buborékok a vizen keresztül felfelé emelkednek, és összegyűjtődnek a konténer felső részénben 111. S képződött buborékok nem torlódnak fel az körben az elektródákon 105a, 105b és így készek felemelkedni a víz 110 felszínére. Tehát ott nincs szükség kémiai katalizátorra ahhoz, hogy segítse megoldani a buborékok feltorlódását az elektródákon 105a, 105b.

5

Így csak csapvízre van szükség a hidrogén és az oxigén előállításához ennél a találmánynál.
  A gázok képződése során a konténer belseje magától nyomás alá kerül, így nincs szükség légszivattyúra sem, és a képződött gázt sem kell átmozgatni egy nyomásalatti  palackba.
  A tápegységnek jelen találmányban csak 12V-os impulzusokat kell szolgáltatnia 300mA-mellet (3,6Watt). Úgy találtatott, hogy optimális mennyiségű hidrogén és oxigén akkor képződött, amikor 10:1 jel / szünet arányu és 10-250KHz jel volt. Ezekkel a paraméterekkel a prototipus cella képes volt 1 p.s.i. nyomású gázt előállítani percenként. Ennek megfelelően a cella képes nagy hatékonyságú módon előállítani hidrogént és oxigént, gyorsan és kis energia befektetéssel.
Amint azt már a fentiekben leírtuk a Fig.1-3 ábráknál orthohidrogén képződik amely nagyobb mértékben gyúlékony. Ennek megfelelően a képződött ortohidrogént a konténerből 111 egy szelepen 102 és egy csövön keresztül lehet egy külső eszközben felhasználni, mint egy belsőégésű motor.
  A találmány elegendő elektródával képes megfelelően gyorsan táplálni gázzal közvetlenül egy belsőégésű motort és tud a motor folymatosan működni a gáz összegyűjtése és tárolása nélkül. Ennél fogva először lesz biztonságos egy hidrogén üzemű gépjármű alkalmazása, mert nem szükséges a hidrogén és oxigén gáz tárolása.
  Fig.5 szemléltet egy tápegységet amely DC impulzusokat szolgáltat, melyeket a Figs.4a-4c illusztrál a Figs 1-3 ábrákon lévő elektródkhoz. Más olyan tápegység is megfelelő, amely képes a fenti paramétereket szolgáltatni.
Az ötös ábrán szereplő a következő komponenseket tartalmazza.

Az astabil áramkör kimenete kapcsolódik a TR1 tranzisztor bázisához az R2 ellenálláson keresztül. A TR1 tranzisztor kollektora kapcsolódik a tápfeszhez az R5 ellenálláson keresztül és a TR2 bázisához az R3 ellenálláson kersztül. A TR2 kollektora az R6 ellenálláson keresztül kapcsokódik a tápfeszhez, és a T3 bázisához R4-en keresztül. A kollektora  kapcsolódik az egyik elektródára és a D2 diódára. A tranzisztorok (TR1, TR2, TR3) emmiterei a földhöz vannak kapcsolva. Az R5 és az R6 mint a TR1 és a TR2 kollektorainak terheléseiként szolgálnak külön-külön. A cella mint a TR3 tranzisztor kollektorának terheléseként szerepel. Az R2,R3,R4 biztosítják, hogy a TR1, Tr2, TR3 tranzisztorok telítettek legyenek. A D2 dioda védelmi szerepet játszik bármilyen cella irányából érkező indukált feszültség ellen.

6

Az astabil áramkör generálja az impulzus sorozatokat egy speciális időnél és speciális jel/szünet arány mellett. Ez az impulzus sorozat kerül azután a Tr1 tranzisztor bázisára az R2 ellenálláson keresztül. A Tr1 tranzisztor úgy működik, mint egy inverz kapcsoló. Így, amikor az astabil ic egy impulzust produkál, akkor a TR1 bázis felmegy magas értékre (azaz záródik a VCC-re, vagy logikai 1-re). Ennél fogva  a feszültség szintje a tranzisztor kollektorának lemegy alacsony szintre (azaz a földhöz záródik, vagy logikai 0). Tr2 tranzisztor szintén inverz módon működik. Amikor a TR1 kollektor feszültsége lemegy, akkor a Tr2 bázisfeszültsége is alacsony lesz, és a TR2 tranzisztor kikapcsol. Ennél fogva Tr2 kollektora és a T3 bázis feszültsége felmegy magas értékre. Ezáltal a T3 tranzisztora az astabil áramkör jel/szünet aránya szerint fog működni. Amikor a Tr3 tranzisztor  bekapcsolt állapotban van, akkor a cella egyik elektródájára rákerül a Vcc, és a másik a Tr3-on keresztül a földhöz kapcsolódik. Így a Tr3 tranzisztort lehet ki/be kapcsolgatni és ezáltal a Tr3 effektíve úgy működik, mint a cellák elektródáinak tápkapcsolója.
  A Figs.6-8 ábrák további verziói a cellának, melyek hasonlítanak a Figs.1-3 ábrákon találhatóakhoz. Azonban ezeknél a cellák már tartalmaznak egy tekercset 104 is, mely az elektródák felett van elhelyezve, és amelyhez táp terminál 107 is csatlakozik. A tekercs 104 dimenziói lehetnek pl.: 5x7cm és a menetszám kb. 1500. A tekercs 104 alámerül a víz 110 felszíne alá.
  A Figs.6-8 továbba tartalmaz még egy opcionális kapcsolót 121, melyet a felhasználó ki/be tud kapcsolni. Amikor a kapcsoló 121 nincs zárva, akkor cella ugyanúgy működik mint a Figs.1-3. ábrákon lévők, és csak ortohidrogén és oxigén kápződik. Amikor a kapcsoló 121 zárva van, akkor  a tekercs 104 képessé teszi a cellát a oxigén +parahidrogén vagy para és ortohidrogén gázmixtúra előállítására.
Amikor a kapcsoló 121 zárt állapotban van, akkor a tekercs kapcsolódik a terminálokon 106 kersztül a tápegységre, és meg tudja kapni a impulzus signált. Ezt a tápot a Fig.9-es ábrán látható áramkör ábrázola.
Amikor a tekercs 104 és az elektródák 105a, 105b megkapják impulzusaikat, akkor lehetséges parahidrogén vagy para- és ortohidrogén gázkeverék előállítás. Amikor a tekercsen egy nagyobb áram lüktet, akkor nagyobb mennyiségű parahidrogén képződik. Ezenkívül a feszültséget változtatva a tekecsen 104, egy nagyobb/kissebb arányú para-/ortohidrogén képződhet. Így az áram- feszültségszint frekvencia és jel/szünet arány és hullámforma vezérlésével a cellában képződö gáz összetétele is vezérelhető. Például lehetőség van csak oxigén és parahidrogén eleőállítására a tekercs 104 lekapcsolásával. Szintén lehetséges csak oxigén és parahidrogén előállítás megfelelő impulzus jelek tekercsre 104 és az elektródákra 105a, 105b történő juttatásával.
Tekintélyes mennyiségű időt kell hagyni eltelni mielőtt a következő impulzus megérkezik a tekercsre 104. Ennél fogva  az impulzus jelének frekvenciája sokkal kisebb lesz, mint amelyek az elektródákra 105a,105b kerülnek. Egy a megadott értékekkel rendelkező tekercs esetén ez ne legyen magasabb 30Hz-nél, de az előnyösebb 17-22 Hz ad optimális eredményt.

7

A parahidrogén nem annyira tűzveszélyes, mint az ortohidrogén és ennél fogva lassabban égő formája a hidrogénnek. Így ha parahidrogént állítunk elő a cellával, akkor a parahidrogént össze lehet kapcsolni egy hordozható eszközzel mint egy tűzhely vagy kazánnal vagy energia forrása lehet egy lassú lángú hőforrásnak.
  Fig.9. ábrázol egy minta tápot ábrázol, amely DC impulzusokat szolgáltat, mint amilyeneket a 4a-4c ábrák is mutatnak az elektródákra 6-8 ábrák. Továbbá ez a tápegység egy másik impulzus signált tud a tekercsre is juttatni. Természetesen más tipusú tápegység is szóba jöhet amelyik a fent tárgyalt módon képes az elektródákat és a tekercset vezérelni. Alternatív megoldásként szóba jöhet két elszeparált táp is amelyik az elektródákat és a tekercset egymástól függetlenül vezérli.
A tápegység részeit (astabil ic, R2-R6, TR1-TR3, D2)vezérlik az elektródákat,melyet a Fig.5. ábra ábrázol. A Fig.9.-en lévő tápegység  további alkatrészeket is tartalmaz, melyek a következők:

 Az osztó bemenete rácsatlakozik a TR1 tranzisztor kollektorára. Az osztó kimenete a monostabil áramkörre és a mnostabil kimenete a TR4 tranzisztor bázisára csatlakozik az R1 ellenálláson keresztül. A TR4 kollektora csatlakozik a tekercs egyik végére és a D1 diódára. A tekercs és a d1 dióda másik vége a tápegység Vcc-re kapcsolódik. Az R1 ellenállás biztosítja, hogy a Tr4 teljesen telítődjön. A D2 dióda védi meg a visszafelé indukált feszültségtől az áramkört. A Figs. 6-8 ábrák tartalmaznak még egy kapcsolót 121, melyet a felhasználó ha zár akkor parahidrogén is képződik, és ha nyit akkor csak ortohidrogén és oxigén termelődik. A magas/alacsony kapcsolgatása a TR1 kollektor feszültségnek szolgáltat impulzust az osztó felé. Az osztó N elemű impulzus után (N pozitív egész) ad le egy jelet a kimenetén. Ez a szignál a trigger jele a monostabil ármkörnek. A monostabil áramkör visszaadja azt az impulzus hosszúságot, amely alkalmas az időzítés szempontjából. Az output szignál a monostabil áramkörről a Tr4 tranzisztor bázisára jut az R1 ellenálláson keresztül kapcsolgatva a TR4 tranzisztort be/ki.

Amikor a Tr4 tranzisztor bekapcsolt állapotban van, akkor a tekercs a Vcc és a föld közé helyeződik. Amikor a Tr4 kikapcsol, a tekercs is lekapcsol az áramkörről. Az optimális frekvenciája a tekercs működtetésének 17-22Hz. azaz sokkal alacsonyabb, mint amilyen az elektródákra jut.
Mint azt már fentebb ki lett fejtve, nem szükséges, hogy a tekercs számára impulzust szolgáltató áramkör össze legyen kapcsolva az elektródát vezérlővel, de az ilyen módon összekapcsolt áramkörök egyszerűen biztosítják a tekercs elindító impulzusát.

8

   Egy működő prototipusa ennek a találámánynak sikeresen megépült és működött a mintául és optimálisan megadott paraméterek mellett és generált orto-, parahidrogént és oxigént a vízből. A cella kimenetén lévő cső rácsatlakozott egy kicsi egyhengeres motorra a karburátor eltávolításával és az sikeresen futott bármiféle benzin nélkül.
Nyilvánvaló, hogy aki jártas ezekben a dolgokban az a fent leírt verzióktól eltérhet anélkül, hogy általa eltávolodna a találmány alapelvétől.
A találmánynak csak a következő meghatározott követelményeket kell teljesítenie:
  1.Egy módszer ami áll:
biztosítani kell egy tartályt
a konténert fel kell tölteni vízzel legalább részben;
be kell meríteni egy pár elektródát a folyadékba;
úgy kell pozicionálni az elektródákat, hogy a közöttük lévő távolság  5mm vagy annál kisebb legyen; és
miután az elektródák be lettek merítve és el lettek helyezve
egy lüktető elektromos jelet alkalmazunk, amelynek a frekvenciája 10-250Khz, ezáltal hozzuk létre a Hidrogént.
  2. A hidrogén előállításához nem használunk semmiféle kémia katalizátort.
  3. Sem nátriumhidroxidra, sem pedikg Káliumhidroxidra nincs szükség a hidrogén előállításához..
  4. A módszerhez használt lüktető impulzus jel/szünet aránya  1:1 től 10:1 hez változhat.
  5. A konténer kimenetén lévő csövet rá lehet csatlakoztatni egy a következő listában szereplő berendezésre:
      a. egy belsőégésű motor
      b. egy lengő dugattyús motor
      c. gázturbinás motor
      d. egy tűzhely
      e. fűtő készülék
      f. kazán
      g. víztisztító egység
      h. hidrogén/oxigén lángsugár
és működtetni az eszközt.
   6. Továbbá a cella tartalmazhat egy tekercset is, amelyen a konténerbe történő behelyezés után egy második lüktető jelet alkalmazunk.
  7. A lüktető elektromos szignál feszültsége változtatható
  8. A lüktető elektromos szignál hullámformája lehet négyszög, fűrészfog, vagy háromszögjel.
 

                                 *  *  *  *  *

                  Fordította: Tuvok 2003.10.07.