TOP SECRET
A 115-ös elem |
A 115-ÖS ELEM FELFEDEZÉSE MEGNYITOTTA AZ UTAT,
HOGY MEGÉRTSÜK A GRAVITÁCIÓ-IRÁNYÍTÁST
A
115-ös elem kulcsfontosságú szerepet játszik, hogy megértsük, hogyan tudott az
ultra-titkos "Fekete Világ" olyan repülőgépeket gyártani, amelyek képesek a
gravitáció és a tér-idő manipulálására. És a 118-as elem titkos felfedezése,
amely a 114-es elemmé bomlik, tovább segít a lehetőségek meghatározásában. Ennek
a nehezebb, stabilabb elemnek a legfontosabb tulajdonsága, hogy a gravitációs A
hullám annyira bőséges, hogy kiterjeszti az atom kerületét. Ezeket a nehezebb,
stabilabb elemeket a szó szoros értelmében saját gravitációs A tér veszi körül a
gravitációs B mezon kívül, ami természetes minden anyag körül.
A
gravitációt irányító rendszer kulcsa
A Földön semmilyen
természetesen előforduló atomnak nincs elég protonja és neutronja, hogy a
felhalmozódó gravitációs A hullám kiterjessze az atom kerületét, hogy ahhoz
hozzá lehessen férni. Habár a távolság amit a gravitációs A hullám kiterjeszt az
atom kerületén kívül csak elenyésző, ennek ellenére elérhető és van amplitúdója
(rezgéstágassága), hullámhossza és frekvenciája, mint a többi hullámnak az
elektromagnetikus spektrumban. Ha egyszer hozzáférünk a gravitációs A hullámhoz,
felerősíthetjük, mint ahogyan felerősítjük a többi elektromagnetikus hullámot.
Hasonlóképpen a gravitációs A hullámot felerősítik, majd egy
kiválasztott területre fókuszálják, ezzel tér-idő torzulást létrehozva ami az
űrutazáshoz szükséges.
Ez a felerősített gravitációs A hullám olyan erős,
hogy az egyetlen természetben is előforduló gravitáció, ami ilyen mértékű
torzulást tudna létrehozni a tér-időben a fekete lyuk.
Addig erősítünk
egy hullámot, ami kis mértékben kiterjeszti az atom kerületét, amíg elég nagy
nem lesz, hogy torzulást hozzon létre nagyobb terjedelmű tér-időben.
Átalakítás
Nehezebb, nem stabil elemeket hozunk létre
több stabil elem célként való használatával a részecskegyorsítóban. A cél elemet
több fajta atomikus és szub-atomikus részecskével bombázzuk. Ezzel a neutronokat
belekényszerítjük az atommagba és néhány esetben két különböző atommagot tudunk
egyesíteni. Ezen a ponton megy végbe az átalakulás: a cél elemből egy másik,
nehezebb elemet hoztunk létre.
Példaként, a nyolcvanas évek elején a
németországi Darmshotban a nehéz ionokat kutató laboratórium létrehozta a 109-es
elemet a 203-as Bizmut az 59-es vassal való bombázásával. Egy hétig kellett
bombázniuk a cél elemet, hogy előállítsanak egyetlen atomot a 109-es elemből.
Ekkor a labor tervbe vette, hogy a jövőben a 248-as Curium, 48-as kálciummal
való bombázásával előállítják a 116-os elemet, amely bomlása olyan nuklidák
(azonos rendszámú és tömegű atomok) sorozatán keresztül megy végbe, amely
számukra ismeretlen, de az S4-nél, a Groom Lake-i (közismertebb nevén az 51-es
körzet) létesítményben dolgozó tudósok körében közismert.
Az elem
stabilitását az az idő határozza meg, amíg az elem létezik, mielőtt lebomlana.
Néhány elem atomjai hamarabb bomlanak mint más elemeké, tehát minél gyorsabban
bomlik egy elem, annál kevésbé tartjuk stabilnak. Amikor egy atom bomlik,
szub-atomikus részecskéket és energiát szabadít fel, vagy sugároz magából, amit
a Geiger számláló érzékel.
Idegen jármű
Az S4-nél lévő
idegen járműben talált reaktor - ahogy Robert Lazar fizikus széles körökben
említette - egy szupernehéz elemen alapul, amelynek a rendszáma 115. A 115-ös
elemet "Ununpentium"-nak nevezték el, az IUPAC alapján. A periodikus
meghatározása és az elektronszerkezete az oldal tetején lévő ábrán
látható.
JELLEMZŐK | |||
---|---|---|---|
név: | Ununpentium | szimbólum: | Uup |
atomszám: | 115 | atomsúly: | ISMERETLEN |
sűrűség 293K-en: | 31.5g/cmł | atomtérfogat: | 13.45cmł/mol |
csoport: | szupernehéz elemek | felfedezve: | 1989 |
ÁLLAPOTOK | |||
állapot: | szilárd | ||
olvadáspont: | 1740°C | forráspont: | 3530°C |
olvadáshő: | ISMERETLEN kJ/mol | párolgáshő: | ISMERETLEN kJ/mol |
ENERGIÁK | |||
első ionizációs energia: | 531 kJ/mol | elektronegativitás: | ISMERETLEN |
második ionizációs energia: | 1756 kJ/mol | elektron affinitás: | ISMERETLEN kJ/mol |
harmadik ionizációs energia: | 2653 kJ/mol | fajlagos hő: | ISMERETLEN J/gK |
atomhő: | kJ/mol atoms | ||
MEGJELENÉS, KÜLSŐ TULAJDONSÁGOK | |||
struktúra: | FCC Face-centered cubic | szín: | vöröses-narancs |
felhasználás: | reaktor hajtóanyag | mérgező hatás: | ISMERETLEN |
keménység: | ISMERETLEN mohs | tulajdonság: | stabil |
VEZETŐKÉPESSÉG | |||
hővezetés: | 6.1 J/m-sec° | elektromos áram vezetés: | 7.09 1/mohm-cm |
polarizálhatóság: | 20.5 Ał |
1999. június 9. szerda Nyilvánosságra hozva: 10:52 GMT
11:52 UK |
|
Forrás: www.webradio.hu