Katasztrófa csoportosítása

 

 

 

 

Készítette

Baráth János

 

 

 

2010

Katasztrófa fogalma

A katasztrófa görög eredetû szó, fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. Fogalmának meghatározása során különbözõ megközelítésekkel találkozunk. A kárt szenvedett egyén számára a társadalmilag jelentéktelen történés is lehet katasztrófa. Egy család számára katasztrófa, ha leég a házuk, vagy elmossa az árvíz. Katasztrófa, ha valakinek a gyerekét elüti az autó. Nézzük azonban, mit nevez a jogszabály katasztrófának!

 

 A "Katasztrófavédelmi törvény" megfogalmazásában a katasztrófa: A katasztrófa a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetõleg a minõsített helyzetek kihirdetését el nem érõ mértékû olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetû, tûz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvetõ ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelõzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek elõírt együttmûködési rendben történõ védekezési lehetõségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttmûködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.[1]

Katasztrófa csoportosítása

I. Eredetük vagy jellegük szerint a katasztrófák lehetnek

Természeti katasztrófák

 

A természeti katasztrófa valamilyen esemény, amely általában rövid ideig – vagy legalábbis a következményeinek fennállásához képest rövid ideig – tart. Ez az esemény ritkán fordulhat csak elõ, igen sokszor egyedi, megismétlõdése (ugyanott, ugyanúgy) kizárt (például egy hegyomlás). A katasztrófa másik fontos jellemzõje, hogy fellépését nem lehet elõre látni, vagy legalábbis a „résztvevõk” nem látják elõre: mindig van benne valami meglepetésszerû, ami miatt az esetleges elhárítási kísérletek általában eredménytelenek. Végül a legfontosabb: a katasztrófa alapvetõ változást okoz az érintett természetes rendszerben (ökoszisztémában), azaz az esemény utáni állapot legalább egy lényeges jellemzõjében különbözik az esemény elõtti állapottól. A folyamat lehet rövid hatású krízis (a rendszer hamar visszatér az esemény elõtti állapotba), de okozhat végleges katasztrofális változást is. A kettõ között minden fokozat elképzelhetõ.

 

·        Geológiai jellegû katasztrófák (földrengés, földcsuszamlás, vulkánkitörés, stb.)

·        Hidrológiai jellegû katasztrófák (árvíz – zöldár, jeges ár, belvíz, szökõár, stb.)

·        Meteorológiai jellegû katasztrófák (jégesõ, jégverés, hófúvás, szélviharok, stb.)

·        Természeti jellegû katasztrófák (gázkitörés, sújtólégrobbanás, stb.)

 

Civilizációs katasztrófák

 

A civilizációs katasztrófák alapvetõ jellemzõje, hogy emberi tevékenységgel függenek össze, amelyek helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, szándékosság, vagy technikai hibák hatására következnek be, pl.: üzemzavar, közúti baleset, veszélyes anyag kiszabadulása. Ebbe

a kategóriába tartozik a társadalmi katasztrófák legnagyobbika, a háború is.

 

·        Társadalmi (háború, polgárháború, általános, hosszantartó sztrájk, tömeges migráció okozta válsághelyzet, stb.)

·        Biológiai (járványok, fertõzések, kártevõk tömeges elszaporodása stb.)

·        Technikai: nukleáris – vegyi (oxidáló szerek, gyúlékony, mérgezõ és radioaktív anyagok veszélyes mennyisége, koncentrációja a szabadban, stb.)

 

II.  Helyük és kiterjedésük szerint a katasztrófák lehetnek

 

 Helyi katasztrófa

 

Általában egy településen, üzemben, vállalatnál következik be, a következmények felszámolásához elegendõek a helyi erõk és eszközök. Akarok felszámolását a polgármester, az adott üzem vezetõje irányítja.

 

Térségi katasztrófa

 

Általában több településen következik be, vagy hatása több településre terjed ki. A következmények felszámolását a helyi erõk összehangolt irányításával kezdik meg. Amennyiben a kár nagysága, a kárelhárítás a helyi erõk lehetõségeit meghaladja, úgy megyei szintû beavatkozásra kerül sor, s a károk felszámolását, megyei szintrõl irányítják.

 

Országos szintû katasztrófa

 

Általában több megyére kiterjedõen következik be, illetve bekövetkezhet az ország nagyobb részén. A következmények felszámolásához a helyi erõk meglétén túl központi erõforrás szükséges. A mentési, kárfelszámolási munkák irányítása, összehangolása kormányzati szinten történik.

 

Nemzetközi (több országra kiterjedõ) katasztrófa

 

Egy országban, tengeren bekövetkezett katasztrófa, amely nagyságrendjénél fogva több országra, vagy tengeri térségre terjed ki, túlterjedve a bekövetkezés közvetlen környezetén. így felszámolásához nagy erõkre, nemzetközi összefogásra van szükség. (Pl. Csernobil, tengeri olajszennyezõdés.)

 

 

III.  Tér- és idõkoordináták szerint a katasztrófák lehetnek

 

Statikus katasztrófa

 

Egy meghatározott, jól körülhatárolható, megjelölhetõ katasztrófa, a keletkezés helyén zajlik le, és a következmények felszámolása is az adott helyen történik. Az adott helyen rendelkezésre álló erõk és eszközök elegendõek a károk felszámolásához. Pl.: üzemi baleset, épület omlás, robbanás, helyi tûz.

 

Dinamikus katasztrófa

 

Lehet természeti és civilizációs katasztrófa. Bekövetkezését baleset idézi elõ, amely szakaszosan, ugrásszerûen vagy folyamatosan fejlõdik és túlterjed a üzem, település, ország határain. A tovaterjedés megakadályozására, a következmények felszámolására nemzetközi összefogásra van szükség. Pl.: nukleáris baleset, árvíz, vízszennyezés, járványok, fegyveres összecsapások.

 

IV.  Az idõparamétert figyelembe véve a katasztrófák lehetnek

 

Gyors lefolyású

 

Lehet természeti és civilizációs katasztrófa, melynek alapvetõ jellemzõje a nevében szereplõ „gyors" lefolyás, amely másodpercek, percek történését jelenti. Egyik pillanatról a másikra következik be. Felkészülni rá, elõre jelezni ritkán lehet. PL: robbanás, földrengés, közlekedési baleset.

 

Közepes lefolyású

 

Lehet természeti és civilizációs katasztrófa, alkalmanként elõre jelezhetõ, számítani lehet rá, fel lehet készülni. A bekövetkezésre meg lehet szervezni a védekezést, megelõzési rendszabályokat lehet bevezetni. A lakosságot tájékoztatni lehet a várható veszélyrõl, a bekövetkezés esetén a betartandó magatartási szabályokról, mivel az esemény bekövetkezése órák, napok múltán várható. Pl.: mérgezés, árvíz.

 

Lassú lefolyású

 

Lehet természeti, akár civilizációs katasztrófa is. Bekövetkezésére számítani lehet, pl.: környezetszennyezés, atomerõmûvi baleset, másrészt az idõ elõrehaladtával következik be, mint az aszály, árvíz, különféle zavargások stb. Részben fel lehet készülni az esemény bekövetkezésére, annak „kezelésére", másrészt a bekövetkezését követõen erõk, eszközök megfelelõ átcsoportosításával meg lehet akadályozni az elterjedést, fel lehet készülni a következmények felszámolására. Ez a munka hónapokat, éveket vehet igénybe. Pl.: környezetszennyezés, aszály.

 

 

V.  Hazánkban elõforduló katasztrófák

 

Hazánk „katasztrófa-múltját" tanulmányozva a régmúlt századokra visszatekintve három alapvetõ katasztrófával találkozunk, az árvízzel, belvízzel és a földrengéssel, elvétve találkoztunk az aszály említésével. Legújabb kori történelmünk során a társadalmi és technikai fejlõdés következményeként a bekövetkezhetõ katasztrófák sora lényegesen megszaporodott. Ezek a katasztrófák bekövetkezhetnek hazánk területén, de más országokban is, kártékony hatásuk átterjedhet hozzánk is. Ilyenek lehetnek: nukleáris baleset, víz-, levegõ-szennyezés, migráció, bûnözés, árvíz, járványok. Mint lehetséges katasztrófával azonban számolni kell még: a szélviharral, tûzvésszel, felhõszakadással, jégesõvel, járványokkal, veszélyes anyagok kiáramlásával, közlekedési balesettel, robbantásokkal.

 

 

 

Felhasznált irodalom

 

 

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség Országos Elnökségének Kiadványa Önkormányzati védekezési segédlet a vízkárok elleni védekezésre

Budapest, 2005

Kiadja: a Magyar Polgári Védelmi Szövetség

 

Magyar Polgári Védelmi Szövetség és a Magyar Hadtudományi Társaság Polgári Védelmi Szakosztály Kiadványa

Polgári Védelmi Szemle

2006/1-2.szám

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A9szeti_katasztr%C3%B3fa

 

http://katasztrofa.lap.hu/

 

http://katasztrofa.hu/fogalmak_katved

 

http://www.katasztrofavedelem.hu/

 

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény

 

Polgár Védelmi dolgozat

Készítette: Szûcs Csaba pv fhdgy

Békéscsaba, 2005