Dr. Balogh Imre Emlékpályázat

A távoktatás alkalmazásának lehetőségei és szükségessége a tűzoltóság és a katasztrófavédelem képzési rendszerében

(A „Moodle” távoktatási keretprogram gyakorlati alkalmazása)

„ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS”

Tartalomjegyzék

Bevezetés............................................................................................... 3

Célkitűzések megfogalmazása.................................................. 5

A TÉMA FELDOLGOZÁSA...................................................................... 6

A katasztrófa- és tűzvédelem képzési rendszere............. 6

A távoktatás, mint oktatási módszer................................... 8

A távoktatás bemutatása......................................................................... 8

Modern oktatási formák........................................................................ 10

Távoktatás története.............................................................................. 15

Távoktatási Keretprogramok................................................. 17

Néhány távoktatási keretprogram leírása és elérési lehetősége............... 17

Mi is valójában a Moodle? Mi a sikerének a titka?............................... 17

Miért pont Moodle?....................................................................... 18

A Moodle főbb szolgáltatásai................................................................ 21

A MOODLE alkalmazási lehetősége az alapfokú tűzoltó szakképzés rendszerében.................................................................................... 22

A távoktatáshoz kapcsolódó statisztikai felmérés... 25

A kérdőívek kiértékelése......................................................................... 25

KÖVETKEZTETÉSEK............................................................................ 27

JAVASLATOK.......................................................................................... 28

ÖSSZEFOGLALÁS................................................................................... 29

Irodalomjegyzék............................................................................ 30

Hivatkozások..................................................................................... 30

Bevezetés

A jövő technikai és informatikai lehetőségei gyökeresen átalakítják a katasztrófa-és tűzvédelem területén dolgozó, beavatkozó és irányító állomány tevékenységét. A tisztek esetében nő az irányító, vezető szerep, képzésük iránya és tartalma a gyakorlati tevékenységek oldaláról eltolódik az elméleti és a vezetői (magatartástudományi) területek irányába. A tiszthelyettesek végzik a beavatkozó tevékenységek nagy részét, felkészítésük alapvetően gyakorlati jellegű.

A 24 órás készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltók percre pontos időbeosztás szerint végzik tevékenységüket, mely napirendben előre meghatározott képzési tematika szerint kapnak helyet, az elméleti és gyakorlati foglalkozások. A folyamatos képzések és továbbképzések által megszerzett magas szintű szakmai felkészültség teszi képessé arra, hogy a nap 24 órájában, - az azonnali vonulási kötelezettségének eleget téve - szolgálatteljesítés közben, megfelelő döntéseket hozzon és ez által emberi életeket, anyagi javakat mentsen meg.

Az elméleti ismeretek elsajátítása nélkül, nem hajthatóak végre sikeresen egy adott tűzeset vagy káreset felszámolása során megoldandó feladatok. A parancsok, utasítások, sikertelen, illetve nem megfelelő végrehajtása nem csak a mentendő személy életébe kerülhet, hanem a beavatkozó állomány testi épségét és életét is veszélyeztetheti.

Fenti tények teszik szükségessé a rendszeres elméleti továbbképzést, amely egyes személyeknél akár speciális tudásanyag elsajátítását is jelentheti (különleges szerekre beosztott állomány, híradó ügyeletre beosztott állomány, szerparancsnokok, szolgálatparancsnok-helyettes, szolgálat-parancsnok), amely tény szintén nehezen megoldhatóvá teszi a képzések és továbbképzések hatékony megszervezését.

Nézzük meg mik azok a jövőben felmerülő problémák, amelyek miatt megnő a távoktatás, az önképzés és a folyamatos tanulás szerepe a tűz- és katasztrófa védelem képzési rendszerében:

§ tekintettel a fejlődés gyorsuló ütemére, a megszerezett tudás értéke napról napra csökken és felértékelődik a szerepe a rendszeres, számon kérhető és azonnal alkalmazható ismereteknek

§ a csökkenő létszám és a szabadságok, szabadnapok kiadása megnehezíti a folyamatos képzést

§ a nemzetközi szerződések és megállapodások kapcsán megjelenik az igény a más nemzetiségűekkel történő együttműködésben részt vevő, másrészt külföldi közegben munkát végző korszerű szakmai-, informatikai- és nyelvtudással rendelkező tűzoltókra

§ a képzésre fordítható költségek minimalizálása és a helyettesítés nehézségei miatt csökken a hosszú idejű (1-2 éves) beiskolázások aránya

§ az egyén szempontjából a tanulás és önképzés a pályán maradás és előrejutás feltételévé válik.

Az általam bemutatott Moodle távoktatási keretprogram fenti kihívások leküzdéséhez kínál, egy komplex, jelenleg is működő és folyamatosan fejlődő „eszközt”.

A Moodle az Interneten szabadon hozzáférhető, így nem jelent plusz költséget a beszerzése. Kezelése könnyen elsajátítható, nem igényel az átlagos informatikai alapismereteknél nagyobb tudást sem az oktatótól, sem a hallgatótól, és bár folyamatos fejlesztés alatt áll - a felmerülő igények kielégítése céljából - már most is számtalan plusz szolgáltatást nyújt, melyek által lehetőséget kínál ahhoz, hogy olyan tűz- és katasztrófavédelmi szakembereket képezzünk, akik megfelelnek a jövő kihívásainak.

Célkitűzések megfogalmazása

Célom egy alacsony fenntartási költségű, rugalmasan alakítható, a modern pedagógiai gondolkodásmódnak megfelelő, a tűz- és katasztrófavédelem jelenlegi képzési rendszerébe integrálható, kiegészítő képzési forma bemutatása, amely lehetőséget kínál, a rendelkezésre álló anyagi és technikai lehetőségek jobb kihasználására, valamint a hivatásos állomány specifikáltabb és idő takarékosabb képzésére.

A TÉMA FELDOLGOZÁSA

A katasztrófa- és tűzvédelem képzési rendszere

A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál foglalkoztatottak elismert szakmai képesítéseit, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet (továbbiakban: 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet) tartalmazza.

Az egyes beosztások betöltéséhez előírt szakmai képesítések megszerezhetőek „tűzoltóságon kívüli” vagy „tűzoltóságon belüli” képzések alkalmával.

A hivatásos szerveknél folytatott képzés történhet helyben (tűzoltóságoknál, igazgatóságoknál, területi szerveknél) vagy tanintézetnél (KOK, ZMNE, RTF). A tűzoltóságokon folytatott képzések lehetnek helyi képzések, alapfokú szakképzés, kihelyezett önkéntes és létesítményi parancsnoki tanfolyam, illetve műszaki tanfolyamok (pl.: szivattyúkezelő tanfolyam, kisgép kezelői tanfolyam, stb.).

A hivatásos állomány minden tagjának legalább alapfokú tűzoltó szakképesítéssel kell rendelkeznie, amely két szakaszban kerül megszervezésre. A képzés első részében 2 hónapos összevont felkészítés folyik, napi 8 órás oktatási időtartammal. A második rész során a kijelölt szolgálati helyen 2 hónapos mentori irányítással történő, gyakorlati felkészítést kell végrehajtani. A képzés szakmai vizsgával zárul. (Durucz A., 2010.)

A 10/2008. (X. 30.) ÖM rendeletben előírt képesítések megszerzése kötelező az egyes beosztások ellátásához, azonban a napi szolgálati feladatok ellátásához csak szükséges, de nem elégséges feltételt biztosítanak, ezért van szükség az állomány folyamatos képzésére, továbbképzésére, amelyet tűzoltóságoknál a Hivatásos Tűzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet (továbbiakban: 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet) 3. melléklete szabályoz.

A készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóságokra/igazgatóságokra vonatkozó képzési terv elkészítésének fontos szempontja többek között, hogy a továbbképzési időszak minden év január 1-jétől december 31-éig tart. A képzési időszak minden év január 1-jétől december 31-éig - az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint megállapított évenkénti maximum 6 hét időtartam kivételével – tart, amely jól szemlélteti a rendszeres képzés fontosságát. A képzési tervnek tartalmaznia kell a témaköröket, a ráfordítási óraszámot, a témákat, az időpontokat, az előadót, a szükséges szakirodalom megnevezését, a képzés formáját. (1. melléklet)

Az 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet alapján egyéni tanulásra kötelezettek azok a személyek, akik beosztásukból adódóan nem tudnak részt venni a napi képzésen vagy speciális ismereteket igénylő beosztást töltenek be és a szükséges különleges ismeretek elsajátítása, szintentartása csak ilyen formában hajtható végre. Egyéni tanulásra kötelezett a tűzoltás vezetésére jogosult készenléti állományú tűzoltó is. Egyéni tanulók esetében sem lehet kevesebb a napi összes tanulásra fordítható minimum idő 2x45 percnél.

A váltásos rendszerben szolgálatot teljesítő tűzoltóknak képzési napokon legalább 2 óra (egy elméleti és egy szerelési gyakorlati), valamint legalább 1 óra sportfoglalkozás tervezése és megtartása kötelező. A váltásos időrendben szolgálatot teljesítők részére - amennyiben az egyéb szolgálati feladatokat nem akadályozza - képzési napokon legalább 1 óra önképzésre fordítható időt kell biztosítani. Az elméleti és gyakorlati órák 45 perc időtartamúak, amelyek után 15 perc szünetet kell biztosítani. Szükség esetén az órák vagy a szünetek összevonhatóak (különösen sportfoglalkozás miatt).

A távoktatás, mint oktatási módszer

A távoktatás bemutatása

A távoktatás egy teljesen egyedi oktatási forma, lényegesen többet jelent a távolból oktatásnál!

A távoktatás megszületése és elterjedése alapvetően három jelenségnek köszönhető.

Ezek a következők: „egy új képzési forma iránti szükséglet, az oktatási költségek csökkentésének általános igénye, a modern kommunikációs technológiák megjelenése az oktatás területén is.”

(Kovács Ilma)

A távoktatás – olyan atipikus tanulás, amelynek szervezésekor a közvetlen irányítással szemben a közvetett irányítás a domináns. A távoktatásban alapvető fontosságú a tanulás önirányítása. A távoktatásra jellemző a didaktikai szerkezet zártsága, a tanulói önállóság növelése, a társadalmi nyitottság, és az önművelés lehetősége. A távoktatás relatíve olcsó, mintegy 30 %-a a hagyományos osztálytermi tanítás költségeinek. A távoktatási programok, tananyagok kifejlesztése ugyanakkor a hagyományosnál jóval költségesebb, azonban lehetővé teszi, hogy a legfelkészültebb tanárok és specialisták bevonásával készüljenek a tananyagok. A korszerű információs-kommunikációs technológiák, s különösen a mobil kommunikációs eszközök jóvoltából bárhol lehetséges a tanulás (a távoktatás mindenhova eljuthat, bár milyen messze legyenek a tanulók a képzés központjától), valamint az e‑learning.

A távoktatás elsősorban felnőtteknek szól. Leginkább azért, mert élet helyzetük (munka ás család melletti tanulás) az idő- és térbeli rugalmasságot igényli, továbbá lényeges belső motiváltságuk és tanulási készségük. A távoktatás során a tanulói támogatások formái: tananyag (oktatócsomag) és szervezői támogatás; tananyagcsomag és konzultációs lehetőség valamint vizsga; mentori támogatás (személyes konzultációk). (1. ábra)

1. ábra A távoktatás támogatási rendszere

Amit a mai oktatáselmélet legígéretesebb törekvései a „nonformális tanulás” és „atipikus tanulás” kifejezésekkel jellemeznek, az emberiség történetének túlnyomó része során éppenséggel természetes és jellegzetes tanulásnak számított.

Ma, úgy tűnik, ideje újragondolnunk Dewey-t. Ha az ő érve az volt, hogy szükségünk van mesterséges oktatási környezetekre, mivel elmúlt az a kor, amikor a fiatalok mintegy a felnőttek világába belenőve spontán tanultak – úgy ez a helyzet mára még égetőbb szükségletté vált.

A közeg, amelyben a mai tanulók, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek, szórakoznak és tanulnak.

Az Internet félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik. 1970-ben még elképedést válthatott ki, midőn A társadalom iskolátlanítása (Deschooling Society) című könyvében Ivan Illich a formális iskolai oktatással szemben az „esetleges és informális” tanulás/művelődés előnyeire hívta fel a figyelmet; ezek az előnyök az Internet korában immár nemcsak kézenfekvőek, de mindinkább elérhetőek is.

A tudatos, célirányos tanulás elemei, szakaszai persze nem iktatódnak ki egészen: ennyiben a háló nem nélkülözheti a viszonylag eltervezettebb, strukturáltabb tartományokat sem.[1]

Modern oktatási formák [2]

CBT (Computer Based Training) távoktatási forma

A távoktatási forma újabb változata, melynél a papíralapú offline formával szemben a tanulási folyamat (ütemezés, tananyagok biztosítása, ellenőrzés, vizsgáztatás) támogatása CD-ROM alapján történik.

Ebben a formában az oktatóanyagot valamilyen digitális adathordozóra helyezik el. A tanulónak a tananyag megtekintéséhez természetesen számítógéppel kell rendelkeznie. Általában erre az oktatási formára jellemző, hogy a tanár, aki a tananyagot elkészíti és a tanuló, aki ezt felhasználja, nem áll kapcsolatban egymással.

(WBT – Web Based Training)

A számítógépes hálózatok elterjedésével jelent meg az igény, hogy ezeket az új, elektronikus tanulási formákat szervezett módon valósítsák meg. Ezt a fajta oktatási formát számítógépes hálózaton keresztül megvalósuló oktatásnak (WBT – Web Based Training) nevezik.

Az oktatás ezen formája már sokkal inkább hasonlít az elektronikus eszközökkel megvalósított távoktatáshoz. Az oktatás a hálózaton keresztül folyhat szinkron és aszinkron formában. A tanuló és a tanár közötti kommunikáció csatornája a helyi hálózat vagy esetleg az internet. A tanítási-tanulási folyamat minden lépése és ezek tervezése, szervezése, lebonyolítása ezen a csatornán zajlik.

E-learning

Az e‑learning fogalmára egyelőre még nincs általánosan elfogadott definíció, de az ezzel foglalkozó szakemberek már több meghatározást is megalkottak.

Ezek közül idézzünk kettőt:

„Az e‑learning számítógépes hálózaton elérhető, nyitott – tér és időkorlátoktól független – képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot megszervezve, hatékony, optimális ismeretátadási és tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi.”

(Forgó Sándor [HMM05] 14. oldal)

„Az e‑learning a modern oktatástechnológiai és pedagógiai módszertanokra épülő alkalmazott tudomány, amely szervesen alkalmazza az informatika és a telekommunikáció vívmányait a képzési folyamat hatékonyabbá tételére.”

(Horváth Jenő [HMM05] 14. oldal)

Ezeket összefoglalva és a [HMM05]-ben megfogalmazottak nyomán a következő tömör meghatározás adhatjuk az e‑learning fogalmára: Az e‑learning egy számítógéppel és számítógépes hálózattal, az infokommunikációs technológia által támogatott elektronikus tanulás.

A távoktatás felhasználásának lehetőségei

Az információs és kommunikációs technológia (IKT) robbanásszerű fejlődése által kínált új lehetőségek, valamint a távoktatás módszertani fejlődése új minőséget hoznak létre az oktatás, képzés és továbbképzés területén. Ennek következtében a távoktatás megjelent az egyetemi, a főiskolai és a felnőttképzés területén is.

A távoktatásban a tanár szerepe nélkülözhetetlen, de a hagyományostól eltérő: fő feladata a tanulók motivációja, tanulmányaik elősegítése, szükség szerint szabályozása, a diákok közötti együttműködés létrehozása, az ismeretek elsajátításának értékelése. Különválik tehát a tananyagok, oktatási csomagok elkészítése, amely szakértői csoportok tevékenysége és az oktatás folyamata, amely tutorok, szervezők feladata.

Az önálló tanulást biztosító korszerű tananyagok alkalmazása, a tanár megváltozott szerepe, az önálló tanulás a hagyományos oktatásban elképzelhetetlen szabadságot és rugalmasságot biztosít a tanuló számára a tananyag tartalma, a tanulás üteme, időbeosztása és helye tekintetében. Ez a rugalmasság a szellemi erőforrás-fejlesztés hatékony módszerévé teszi a távoktatást.

Hol érdemes ezt a képzési formát választani?

§ munka mellett, új képesítésért tanulók, továbbképzések
(nem esnek ki a munkából, kevesebb konfliktus)

§ GYES-en, GYED-en lévők
(esély a munkában maradásra, munkába állásra)

§ mozgáskorlátozottak

§ katonák, tűzoltók
(létszámhiány, szabadságok, szabadnapok kiadása, költségtakarékosság)

Miért érdemes távoktatni?

§ Ha jól csináljuk, akkor olcsóbb (Iskolának, diáknak és munkáltatónak)

§ Sok esetben egyetlen esély a tanulásra (Nyílt egyetem – Open Learning)

§ A „munkaerőnek” nem kell kiesnie a „termelésből”

§ Az „információs társadalom” megköveteli az „élethosszig tartó tanulást”

A gondosan szervezett távoktatás összköltsége általában lényegesen kisebb a hagyományos képzésénél, azonban a költségek nagy része a tananyagok, komplett oktatási csomagok elkészítésével van összefüggésben, ezért a képzés elkezdése előtt koncentráltan jelentkezik.

A hagyományos tantermi képzéssel szemben, az információ technológia fejlődésével, az erőforrások hatékony kihasználása érdekében létrejött a távoktatási forma, melynek lényege, hogy a tananyag elektronikus hálózaton jut el a hallgatóhoz. Átviteli közegei az Internet és az intranet hálózatok. (2. ábra)

2. ábra Az e learning helye az oktatási módszerek között

Az e‑learning tanulási módszer két fő formája a szinkron és az aszinkron e‑learning. Megvalósításának feltétele a számítógépes ellátottság, a széleskörű Internet/intranet elérés és az e‑learning szerver-struktúra.

E-tanulás módszerei

Szinkron e‑learning: az e‑learning távoktatási módszer egyik fő fajtája, melynek lényege, hogy az elektronikus hálózaton létrejövő oktatáson a tanár és a diákok egy időben vesznek részt. A diákok számítógép képernyője előtt láthatják a tananyagot és hallhatják a tanárt.

A módszer lehetőséget ad interaktivitásra (lehet kérdezni, válaszolni, teszteket kitölteni, a többi hallgatóval közösen dolgozni), s ezáltal a tanár és a diák közötti kommunikáció hatékonysága megközelíti a tantermi hatékonyságot. Hátránya időbeli kötöttsége.

Szinkron módszerek:

§ Telefonos konzultáció

§ Konferenciabeszélgetés

§ Chat, MSN

§ Web előadás

§ Web szeminárium

§ Élő, interaktív TV adás

§ VLE (Virtual Learning Environment)

Aszinkron e‑learning

Az elektronikus adatátvitelen alapuló távoktatási módszer egyik fajtája, melynek lényege, hogy a tananyag online formában áll a hallgatók rendelkezésére, az oktatás azonban nincs időbeli korlátok közé szorítva, és a tananyagot a hallgatók saját ütemezésük szerint sajátíthatják el.

A tanulási módszer magában foglalja a kommunikációt és az interaktivitást is, melyet a képzés során - egyénileg vagy közösen - elvégzendő tesztek és feladatok jelentik.

A módszer nagy előnye rugalmassága, azonban kommunikációs szintje alacsonyabb, mint akár a hagyományos, akár a szinkron e‑learning oktatási formáé.

Aszinkron módszerek:

§ E-könyv

§ Feladatlap

§ Interaktív webes tananyag

§ E-mail

§ Fórum

§ Hírlevél

§ Oktatófilm

Távoktatás története

A távoktatás fejlődésének minden szakaszában fontos szerepet játszott az éppen aktuális technikai fejlettség színvonala. Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben, 1921-ben pedig Pittsburghben útjára indult az első rendszeres adás. A rádióműsor-szórás hamarosan Európában is elterjedt: 1922-ben megalakult a British Broadcasting Co. Ltd. (BBC), és Németországban két magántársaság megkezdte a sugárzást.

Távoktatás külföldön

§ 1840 Isaac Pitman gyorsírás oktatása távoktatásban

§ 1926 Luxemburg rádió

§ 1927 BBC rendszeres rádióadások

§ 1937 Radio Sorbonne – felsőoktatás

§ 1939 USA telefonos oktatás

§ 60-as évek BBC televíziós oktatási műsorok

Távoktatás itthon

„A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel gyarapodott. Ez a fegyver a most meginduló broadcasting. Fogadalmat teszek arra, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontját szem előtt tartva fogjuk ezt a fegyvert kezelni” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kozma Miklós, az MTI vezérigazgatója 1925. december 1-jén a magyar rádióhírmondó budapesti állomását.

„A televízió történetében az első adás 1957. május 1-én volt. Ebben az időben még heti egy adásnap és igen kevés műsoridő volt, ebben híradók, sportesemények, színházi előadások élő közvetítése és filmek szerepeltek.” – MTV archívum.

§ 60-as 70-es évek

o Iskolatelevízió

o Mindenki iskolája^{^[3]}

§ Fizika (Dr. Sas Elemér; Antal Imre)

§ Matematika;

§ Kémia

§ Műsoridő 12.5 százaléka oktatási jellegű

§ Levelező oktatás a jellemző

§ 1974 Tihanyi Távoktatási Konferencia

§ Még mindig a levelező oktatás a jellemző

§ 1990 NTT, beindulnak a távoktatási szakok (GATE, SZÁMALK)

§ 2002 Mindentudás Egyeteme (Ő. Szemeszter)

Távoktatás szervezése hazánkban

A 70-es években a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont a levelező oktatás didaktikai kritikájaként indította meg a távoktatás kialakítására irányuló kutatásait. (Pécsett: a PTF és a Dolgozók Gimnáziuma)

1974-ben Tihanyban Távoktatási Konferenciát szerveztek, melyet 1976-ban Sopronban a Távoktatási Szakértői Tanácskozás követett.

A 80-as években országszerte több kezdeményezés történik - elsősorban nyugat-európai távoktatási intézményektől – képzési programok adaptálására.

Az MKM 1991-ban létrehozza a Nemzeti Távoktatási Tanácsot, 1992-ben pedig megalakulnak a Regionális Távoktatási Központok. A hálózat 95-ben Phare Központokkal bővül.

Távoktatási Keretprogramok

Néhány távoktatási keretprogram leírása és elérési lehetősége

§ http://www.claroline.net

§ http://www.blackboard.com

§ http://www.desire2learn.com

§ http://www.e-tan.hu

§ http://www.coedu.hu

§ http://moodle.org

§ …

A felsoroltak közül kiemelkedik a Moodle rendszer.

Mi is valójában a Moodle? Mi a sikerének a titka?

A Moodle egy ingyenes e‑learning keretrendszer,^{^[4]} melynek középpontjában az oktatók tanítást kezelő és támogató eszközökkel való ellátása áll, ugyanakkor a Moodle igen sokféleképpen használható:

§ a Moodle egyformán használható akár több ezer tanuló oktatására, akár egy általános iskolában, vagy akár a pedagógiát hobbiként űző amatőr számítógépén.

§ A programot számos intézményben működtetik teljesen online kurzusok megtartására, mások csak a tantermi oktatás kiegészítésére (vegyes oktatásra) használják.

§ Sok felhasználó előszeretettel támaszkodik a beépített tevékenységekre (pl. fórumok, adatbázis és wikik), melyek révén egy-egy témakörben összedolgozó tanuló közösségeket alakítanak ki (a szociális konstruktivista pedagógia szellemében), mások a Moodle-t elsősorban az ismeretanyag (pl. standard SCORM-csomagok formájában való) átadására, valamint felméréseken és teszteken keresztül az ismeretanyag elsajátításának ellenőrzésére használják.

§ 78 nyelvi csomag érhető el hozzá (természetesen a magyar is)

§ Tökéletesen alkalmas közösségi terek szervezésére (igazgatóság, bizottságok, stb.)

o Dokumentumok megosztása

o Szavazások, fórumok, konferenciabeszélgetések (chat) szervezésére[5]

Miért pont Moodle?

Néhány indok, hogy miért használják 49.100 rendszerben a Moodle-t:

§ Ingyenes

§ Könnyen tanulható

§ Jól skálázható

§ Pedagógiai érdemek (konstruktivista pedagógia)

§ Elérhető magyarul

§ Dinamikusan fejlődik

§ Könnyen adaptálható

A konstruktivista pedagógia gyűjtőfogalom, mely nem módszer, hanem szemlélet. Arra épül, hogy a tudást mindenki maga építi fel, és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan kell részt vennie, ehhez másokkal együtt kell működnie. A leegyszerűsített, leképzett, megszerkesztett tananyag ezt nem tudja biztosítani, csak a tapasztalatok és az életszerű helyzetek.

A komplex tanulási környezet megteremtése alapfeltétel: többé már nem egy tankönyv és egy tanár az információ forrása, hanem maga a valóság. Az életszerű helyzetekben fellelhető valóságos problémákra csoportosan, változatos munkaformákkal és módszerekkel keresik a diákok a választ. A konstruktivista pedagógia sajátos tanulási környezetet igényel, amelyben a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást, változatos eszközöket és információs forrásokat használva, a tanulási célok eléréséhez és a problémamegoldó tevékenységhez.

Moodle = Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment

A Moodle nyílt forráskódú LMS (Learning Management System) alkalmazás, egy számítógéppel támogatott képzési menedzsmentrendszer, azaz tanulásirányítási rendszer, e‑learning keretrendszer. Szerte a világban nagy népszerűségre tett szert az oktatók körében, akik a programot tanulóik számára online dinamikus weboldalak létrehozására használják. Működtetéséhez valamilyen webszerverre kell telepíteni, amely lehet akár valamelyik számítógépünk, akár egy internetes szolgáltató cég gépe.

3. ábra Egy korszerű LMS rendszer kiépítettsége[6]

„Az LMS feladata az, hogy azonosítsa a felhasználókat és szerepkörük, jogosultságaik szerint a megfelelő tananyagokkal (kurzusokkal) összerendelje őket. Az LMS szerverek a felhasználók tevékenységeit, a tanulás szempontjából fontos adatokat naplózzák, s ebből a későbbiekben statisztikák generálhatók. Ezek az adatok egyrészt a tanulók haladásával kapcsolatosan szolgáltatnak fontos információkat, másrészt a tananyag hatékonysága is kideríthető belőlük.” [7]

A Moodle egy Web alapú rendszer.

Használható internet és intranet hálózaton egyaránt. Egy dedikált szerver és kliens gépeken futó böngésző már elegendő a Moodle rendszer működéséhez.

A rendszer teljes mértékben ingyenes, nemcsak itt Magyarországon, hanem az egész világon egyaránt. Bármikor letölthető és telepíthető a számítógépünkre.[8] (3.b melléklet)

Az utolsó statisztikák alapján 211 országban, 49 100 regisztrált rendszer működik, melyben több mint 3 millió kurzusban 34 milliónál is több regisztrált felhasználó tanul.[9] (3.a melléklet)

Magyarországon 238 bejegyzett Moodle rendszer üzemel. Szerepelnek közöttük egyetemek, főiskolák, általános és középiskolák, felnőttképzéssel foglalkozó iskolák, cégek belső képzési rendszerei is.

Néhány rendszer a sok közül: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, ANK-Gimi Oktatási Portál, BME Áramlástan tanszék, BME Műszaki Pedagógia Tanszék, BMF e‑learning Rendszer, Budapesti Corvinus Egyetem e‑learning portál, Educomm Eduverzum Virtuális Nyelviskola, Informatikai írástudás, MALÉV Kísérleti Távoktatás, MoodleMoot - a magyar Moodle közösség oldala, Moodle konferencia, Multimédia az oktatásban 2009, Multimédia Az Oktatásban Konferencia 2010 Nyíregyháza, Öveges Oktatási Portál...[10]

A felsorolásból is kitűnik, hogy a Moodle nem csak oktatásra, hanem közösségi terek szervezésére is kitűnően alkalmas.

A Moodle főbb szolgáltatásai

Az oktatási folyamatban megkülönböztetünk tananyag közzétételt és tevékenységet.

Tananyagot szinte tetszőleges formátumban tehetünk közzé (online és offline).

Online: (IMS csomagok, SCORM);

Offline: PDF, XML, DOC, GIF, stb.

Tevékenységek online és offline szervezése

Online: chat, tesztek;

Offline: feladatok feltöltése; fórum; e-mail, szavazások, kérdőívek, fogalomtár, stb.

A Moodle szolgáltatásaival könnyen megvalósítható mind a szinkron, mind az aszinkron e‑learning. A digitális módszer legfontosabb sajátossága az, hogy minimalizált személyes jelenlétet igénylő konzultációs órákkal, a tudásszint mérésével, és a digitális eszközökkel segített egyéni tanulással olyan speciális tanulásszervezési formát hoz létre, amely lehetőséget biztosít a tanuló tudásszintjének rendszeres mérésére, a hiányosságok folyamatos pótlására.

A MOODLE alkalmazási lehetősége az alapfokú tűzoltó szakképzés rendszerében

A Moodle rendszer gyakorlatban való kipróbálására létrehoztunk egy DEMO rendszert, amely elérhető a következő Weblapon: http://ittutor.hu/moodlet/

A belépéshez szükséges: felhasználónév: palyazat

jelszó: Palyazat_2010@

A következőkben egy alapfokú tűzoltó szakképzés néhány oktatási lépésének megvalósítását tekinthetjük meg.

4. ábra Kommunikációs lehetőségek

A kommunikáció címke alatt találunk néhány lehetőséget a képzésben szereplők kommunikációjához. (Szerepek a Moodle-ben: Rendszergazda; Kurzuskészítő; Tanár; Nem szerkesztő tanár; Tanuló; Vendég)

Hírfórum – a tanárok értesítései a hallgatók felé (mindenkire vonatkozó információk)

Fórum – a tanulók a fórumon keresztül egymás között is megbeszélhetnek problémákat.

Beszéljük meg! – Online chat lehetőség a tanár – diák és a diák – diák kapcsolatban.

A Moodle használata – egy offline PDF dokumentum olvasási és letöltési lehetősége a Moodle használatával kapcsolatban. (Kézikönyv, leírás)

5. ábra Oktatás online és offline módon

A következő téma tartalmazza az elméleti oktatást, online és offline módon. Az égéselmélet letölthető és nem letölthető változata is megtalálható.

Az oktatási anyagok szerkesztésében rendelkezésünkre állnak szabad felhasználású szoftverek, melyekkel még interaktívabbá tehetjük az anyagainkat.

Az Égéselmélet (online) dokumentum az eXe XHTML editorral készült. Ez a szerkesztő képes az elméleti anyagba ellenőrzési pontokat is beszúrni, ami segíti a végső számonkérést. Beépíthetők külső weboldalak, Java appletek, képgalériák és a fantáziától függő egyéb lehetőségek is. Lehetőség van a képgalériák egyes részleteinek a kinagyítására, elemzésére. WIKI szócikkekkel is segíthetjük a tanulók felkészülését. Ez a rész a példa kedvéért tartalmaz egy SORM modult is, ahol a tanuló tevékenységének állapotát figyelemmel kísérheti.

A tanuló rendszerbe való belépésétől minden tevékenysége naplózásra kerül. Minden szereplő tevékenysége figyelemmel kísérhető. A tanulók tesztjeinek eredményéből statisztika készíthető. A statisztikákból kiderülhet, hogy melyik feladat volt „nehezebb” az átlagosnál, melyik kérdés volt kevésbé előkészített az adott oktatási anyagban?

6. ábra Számonkérés tevékenységgel

A számonkérés, a tanulási folyamatban tevékenységek segítségével valósítható meg. Az egyik kedvelt számonkérés a Moodle teszt modulja, amely számos feladattípust támogat. A legtöbb feladattípus esetében a kiértékelés automatikus. Természetesen az esszé részét a tanár kell, hogy értékelje, pontozza.

A Moodle teszt néhány választható feladattípusa

§ Számításos

§ Leírás

§ Esszé

§ Párosító

§ Beépített válaszos (kitöltő)

§ Feleletválasztós (egyszeres, többszörös)

§ Igaz-hamis

Az írásbeli vizsgakérdésekben szerepeltettük a feleletválasztós, a beépített válaszos, a párosító és az esszé típusokat.

A tesztek íratásakor korlátozható a kitöltés dátuma, a kitöltésre szánt munkaidő és a próbálkozások száma. Ha a rendszer által javítható feladattípusokat választunk, akkor a tanuló rögtön értesülhet a teljesítményéről.

A tanárok visszajelzéseket adhatnak a feladatok megoldása előtt és után is. A rendszer hangolása természetesen megengedi, hogy minden tanulónak szóló, a teszttel kapcsolatos üzenetet letiltsunk a kitöltés idejére a visszaélések megakadályozása céljából.

A tesztek feladatai (elegendő méretű feladatbázis esetén) akár véletlenszerűen generálhatóak. Csoportos (fizikailag egy teremben) számonkérés esetén a feladatokat is keveri a rendszer, a feladatokban szereplő lehetőségekkel együtt. A modulzárót, illetve a záró dolgozatokat természetesen érdemes ellenőrzött helyen és ellenőrzött körülmények között íratni.

A számonkérés rendszerét szervezhetjük úgy, hogy a kurzus végére a tevékenységekből a tanuló bizonyos pontszámot össze kell, hogy gyűjtsön. A pontszámok pedig átválthatók teljesítményre, akár érdemjegyre is. Minden tanuló figyelemmel kísérheti saját munkáját és összegyűjtött pontszámát.

Ha bármilyen új tananyag, tevékenység, vagy fórumbeli hozzászólás kerül a rendszerbe minden kurzustag üzenetet és e-mailt kap erről. Az oktatók csoportos üzenetet is küldhetnek a kurzus tagjainak a rendszeren keresztül.

A fenti lehetőségek tökéletesen alkalmasak akár tűzoltóságon belüli közösségi terek építésére is (pl.: törzs, szolgálati csoportok, szakszervezet, bizottságok).

A távoktatáshoz kapcsolódó statisztikai felmérés

Figyelemmel arra a tényre, hogy a Moodle Web alapú rendszer, így használatához szükség van internet eléréssel és böngészővel rendelkező számítógépre. Megkérdeztük az érintetteket a számítógép és internet használati szokásaikról, valamint véleményüket a távoktatásról.

35 fő készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltó részvételével végeztünk egy nem reprezentatív felmérést a Békéscsabai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokságon.

Terjedelmi korlátok miatt itt csak egy rövid szöveges összegzés olvasható, a kérdőív és a részletes kimutatások a mellékletek részben, grafikonok, illetve táblázat formájában találhatóak meg.

A kérdőívek kiértékelése (2. melléklet)

§ Az állomány nagy hányada rendelkezik számítógéppel és használja az internetet otthonában és/vagy munkahelyén. (90% felett)

§ A megkérdezettek legalább kétharmada használja az internetet a szakmai ismereteinek bővítéséhez (71%).

§ A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy a rendszeres képzéshez és a számonkérésekre való felkészüléshez rendelkezésre áll naprakész, nyomtatott és elektronikus formában is elérhető tananyag. (52%)

§ Az állomány több mint 80 %-a nem vett még részt távoktatásban.

§ Az állomány több mint 80 %-a részt venne távoktatásban, ha ez a képzés segítené az előmenetelében.

§ Több mint 80% hasznosnak tartaná a felkészülésüket elősegítő, központilag fenntartott távoktatási keretrendszer létrejöttét.

§ a Moodle-ról jellemzően az állománynak azon része hallott már, akik a felsőoktatásban tanultak, illetve tanulnak. (A felsőoktatási intézmények többsége a Moodle keretrendszert használja nappali és levelező képzéseiben.)

KÖVETKEZTETÉSEK

Az információs és kommunikációs technológia rohamos fejlődése és térhódítása az élet minden területén észlelhető, így az oktatás és az oktatás céljainak és feladatainak teljesítésére irányuló képzés területén is. Az e-learning rendszerekkel támogatott távoktatási módszer lehetővé teszi az oktatás tértől és időtől való függetlenedését.

Az általunk vizsgált Moodle szabad felhasználású távoktatási keretprogram. Költségtakarékos használatának nincsenek speciális rendszer- és szoftverkövetelményei. Nyilvános, de szabályozott hozzáférést biztosít, alkalmas kis létszámú speciális ismeretanyagot igénylő csoportok képzésére. Csatolható speciális fájl-formátumokat használó szoftverekhez (modellező, szimulációs, elemző és térinformatikai szoftverek). A felsorolt tulajdonságok véleményünk szerint teljes mértékben alkalmassá teszik a tűz- és katasztrófavédelem képzési és továbbképzési területén való alkalmazásra.

Az égész életen át tartó tanulás, képzés (BSc, MSc, kreditpontos tanfolyamok, szaktanfolyamok, nyelvképzés, stb.) folyamán megszerzett elméleti ismeretekhez szükséges gyakorlati jártasságot a napi rendszerességgel megtartott szerelési, begyakorló és ellenőrző gyakorlatok hivatottak biztosítani. Azonban az egymást kiegészítő, két fontos terület (elméleti képzés és annak gyakorlati alkalmazása) sajnos nem mindig van összhangban egymással, aminek egyik fő oka a képzésekre fordítható idő és anyagi források szűkössége. Erre a problémára kínál gyakorlati megoldást az internet felhasználásával megvalósítható online távoktatás rendszere, amely lehetőséget biztosít a folyamatos tanulásra, továbbképzésre, valamint ezzel egy időben teszi lehetővé a gyakorlatok napi rendszeres megtartását.

JAVASLATOK

A távoktatás és az önképzés növekvő szerepe, megköveteli a korszerű információhordozók és oktatástechnikai eszközök kidolgozását és alkalmazását. Ezek a rendszerek a tananyagok, szakmai cikkek, tanulmányok hálózaton keresztüli hozzáférést biztosíthatják. Ehhez célszerű lenne egy mentori/tutori hálózat kiépítése.

A készenléti jellegű szolgálatot ellátó állomány fiatal kora és képzettségének hiánya szükségessé teszi a nagy létszámú, rövid időigényű továbbképzések tartását.

Ezek eredményes lebonyolítása megköveteli egy mobil és rugalmas továbbképzési rendszer szervezeti, személyi és technikai kialakítását. Ez feltételezi a tűzoltóságok, igazgatóságok (továbbképzési központok) tantermi és informatikai ellátottságának biztosítását és fejlesztését.

A Moodle rendszer a tűz- és katasztrófavédelem képzési rendszerében számos területen alkalmazható.

Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

§ kihelyezett szivattyú kezelői tanfolyamok lebonyolításában,

§ az EDR rendszer elméleti oktatásában,

§ kreditpontos továbbképzéseknél,

§ az alapfokú tűzoltó szakképzés tűzoltóságokon végrehajtandó gyakorlati képzését felügyelő mentorok folyamatos képzésében és a velük történő kapcsolattartásban,

§ a nemzetközi gyakorlatokon részt vevő tisztek és tiszthelyettesek nyelvoktatásában,

§ készenléti szolgálatot adó tűzvizsgálók továbbképzésében

§ beépített tűzjelző- és oltó berendezéseket tervező és üzembe helyező mérnökök szakvizsgáztatásában és továbbképzésében.

ÖSSZEFOGLALÁS

A fejlődés felgyorsult üteme és a természetben végbemenő változások miatt kialakult szélsőséges éghajlati viszonyok megteremtik a jogos igényt, az ország lakossága és az Európai Unió többi tagállama részéről, egy költségtakarékos, de ugyanakkor professzionális szervezeti felépítésű és hatékonyan működő tűz- és katasztrófavédelmi intézményrendszer kialakítása iránt. Ennek bemeneti feltétele a tűz- és katasztrófavédelem területén szolgálatot teljesítő szakemberek folyamatos képzése és továbbképzése, mely a jövőben, távoktatásos formában az interneten keresztül, oktatást támogató rendszerek segítségével valósulhat meg.

Tanulmányomban bemutattam a tűzoltóságon belüli képzés rendszerét, a távoktatást, mint képzési formát és annak gyakorlati alkalmazhatóságát. Foglalkoztam a Moodle távoktatási keretprogrammal, mint a világon az egyik legelterjedtebb e-learning alkalmazással, ismertetve annak előnyeit és gyakorlati használatát egy DEMO rendszeren keresztül.

Úgy gondolom, sikerült ráirányítanom a figyelmet egy olyan komplex technikai és módszertani rendszerre, amely alkalmazható lenne a tűz- és katasztrófavédelem képzési és oktatási területén és egyben megfelel az „élethosszig tartó tanulás” követelményrendszerének.

Irodalomjegyzék

1. Dr. Kovács Ilma
Az elektronikus tanulásról, HOLNAP KIADÓ KFT., 2007

2. Durucz Attila
Képzés, továbbképzés módszertana, Tanintézeti jegyzet, 2008

3. Moodle tanári kézikönyv 2008

4. Jason Cole & Helen Foster
Using Moodle, O’Reilly Community Press, 2008

5. Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba (IPSZILON Moodle szeminárium 2005. március 23.)

Hivatkozások

1. http://www.iskolateve.hu/mindenki_iskolaja.html (2010-05-02)

2. http://moodle.kfrtkf.hu/course/category.php?id=38 (2010-05-04)

3. http://hadmernok.hu/2010_1_seres_etal.pdf (2010-05-04)

4. http://moodle.org/about/ (2010-05-04)

5. http://elearning.ttmk.nyme.hu/file.php/1/Segedletek/tanari_kezikonyv.pdf

6. http://moodle.org/stats (2010-05-02)

7. http://moodle.org/sites/ (2010-05-04)

1. melléklet: Békéscsaba HÖT TOVÁBBKÉPZÉSI TERVE
(2010. év április hónapra)

A fogl. ideje		A foglalkozás , gyakorlat
nap	idő	Tárgya	módszer	előadó	Helye, forrás
04.01	9⁰⁰-11⁰⁰ 11⁰⁰-12⁰⁰ 14⁰⁰-15⁰⁰	Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás /2ó/ Légzőkészülék szerelés (miniteszt) /1ó/ Sportfoglalkozás	Előadás Előadás	Szpk. Szpkh	Tanterem
04.02	9⁰⁰-12⁰⁰	Szerkarbantartás
04.03.	9⁰⁰-12⁰⁰	Körlettakarítás
04.04.	9⁰⁰-12⁰⁰	V.Pn.
04.05		HÚSVÉT
04.06. 04.07. 04.08.	9⁰⁰-12⁰⁰ 14⁰⁰-15⁰⁰	Begyakorló gyak. LINZER Agrotrade Bcs. Kereki u 2. Sportfoglalkozás	Helyszínen Gyakorlat	Szpk	Int.
04.09.	9⁰⁰-12⁰⁰	Szerkarbantartás
04.10.	9⁰⁰-12⁰⁰	Körlettakarítás
04.11.	9⁰⁰-12⁰⁰	V.Pn.
04.12	9⁰⁰-11⁰⁰ 11⁰⁰-12⁰⁰ 14⁰⁰-15⁰⁰	119/1996.(VII.24) Korm. r. ÖTE tv. 2008 évi XXXIII. tv. Szer. Sz. II.f. 9-12 p. Sportfoglalkozás	Elmélet	Szpk.	Tanterem, Udvar
04.13. 04.14. 04.15.	9⁰⁰-11⁰⁰ 11⁰⁰-12⁰⁰ 14⁰⁰-15⁰⁰	TMMSZ.VIII.f. /2ó/ (Járművek tüzeinek oltása, közúti /hibrid/ vasúti járművek) Táplálás szerelés, Sz szab. II.f.9.10.p. /1ó/ Sportfoglalkozás	Elmélet Gyakorlat	Szpk Szpkh	Tanterem Udvar.
04.16.	9⁰⁰-12⁰⁰	Szerkarbantartás
04.17.	9⁰⁰-12⁰⁰	Körlettakarítás
04.18.	9⁰⁰-12⁰⁰	V.Pn.
04.19.	9⁰⁰-11⁰⁰ 11⁰⁰-12⁰⁰ 14⁰⁰-15⁰⁰	119/1996.(VII.24) Korm. r. ÖTE tv. 2008 évi XXXIII. tv. Szer. Sz. II.f. 9-12 p. Sportfoglalkozás	Elmélet Gyakorlat	Szpk. Szpkh.	Tanterem, Udvar
04.20. 04.21. 04.22	9⁰⁰-12⁰⁰ 14⁰⁰-15⁰⁰	Begyakorló Gyak. Bonduelle Mo. Bcs. Békési út 54. Tűzcsapell. Sportfoglalkozás	Gyakorlat Gyakorlat	Szpk. Szpkh.	Int.
04.23.	9⁰⁰-12⁰⁰	Szerkarbantartás
04.24.	9⁰⁰-12⁰⁰	Körlettakarítás
04.25.	9⁰⁰-12⁰⁰	V.Pn.
04.26.	9⁰⁰-11⁰⁰ 11⁰⁰-12⁰⁰ 14⁰⁰-15⁰⁰	119/1996.(VII.24) Korm. r. ÖTE tv. 2008 évi XXXIII. tv. Szer. Sz. II.f. 9-12 p. Sportfoglalkozás	Elmélet Gyakorlat	Szpk. Szerpk.	Tanterem, Udvar
04.27 04.28. 04.29.	9⁰⁰-11⁰⁰ 11⁰⁰-12⁰⁰ 14⁰⁰-15⁰⁰ 15⁰⁰-16⁰⁰	TMMSZ. IX-X-XI.f. Hő védő ruházat használata, gyakorlás. Táplálás szerelés, Sz szab. II.f.11-13.p /1ó/ Sportfoglalkozás	Elmélet Gyakorlat	Szpk. Szpkh.	Tanterem, Udvar
04.30.	9⁰⁰-12⁰⁰	Szerkarbantartás

2. melléklet: Kérdőív kiértékelése

3.a melléklet: Moodle statisztikai adatok (2010. május 3.)

3.b melléklet: Moodle statisztikai adatok (2010. május 3.)

[1] Dr. Kadocsa László: Az atipikus oktatási módszerek

[4] Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba (IPSZILON Moodle szeminárium 2005. március 23.)

[9] Az első 10 regisztrált MOODLE oldal a 211 ország közül (http://moodle.org/stats 2010-05-02)