Bukott angyal

Fenn jártam a csillagok közt
Kergetőztem a fénnyel.
Azt játszottuk, hogy a napot
Melyikünk érheti el.

Egyre feljebb emelkedtem
(lenézni nem mertem)
Kézen fogva vezetett
A fény, a kedves, engem.

Jött fölém egy sötét felleg,
Vihar, harag dúlta,
Átrepültem villámain
S szárnyam majd' el fútta.

Tépett szárnyam nem vitt feljebb,
Zuhanni kezdtem a földre,
Körbefont engem a fény
S szelíden idetett engem.

Emberré lettem.

2005