Gnatológia:

 

n      A TMI mozgásainak tanulmányozása, azok szelektív mérése, reprodukálása, és mindezen jellemzők felhasználása az okklúziós diagnosztika és terápia során

n      Az okklúziós kapcsolat lehető legtöbb fog közötti szétosztása

n      egyéb területek is ide tartoznak, úgymint: testtartás, egyensúlyi rendszer, fejfájás, (angol                                              posturology ).

 

Craniofaciális biológia

 

A gnatológia a rágókészülék anatómiájával, működésével, funkcionális elváltozásaival és ezek gyógyításával foglalkozó  tudomány.
/Szentpétery/

 

 

 

 

Articulatio Temporomandibularis

 

 

 

A: eminentia articularis          S: arcus zygomaticus         

L: m. pterygoideus lat.           D: discus

C: caput mandibulae R: bilaminaris zóna

E: fülkürt külső nyílása

 

 

*      A koponya egyetlen valódi izülete

*      Páros korlátolt szabadizület (anatómiai képletek, izületi tok, izületi szalag szab határt)

*      Az izületek ízvápája és ízfeje ua a szilárd konstrukcióhoz tartozik így a két izület nem független egymástól, hanem egymással összehangoltan, egységes mechanizmussal működik.

*      Rágóizület

 

Articulatio Temporomandibularis Ízfelszínek

 

*      ÍZVÁPA                                                          

            fossa mandibularis (halánték csont)

                                  

 

*      ÍZFELSZÍN

            rostos porc borítja mely ráterjed a tuberc. Articularera

 

*      ÍZFEJ

            caput mandibulae                                    

 

 

 

Discus articularis (izületi korong)

 

*      Rostos kötőszövet                                                  

*      Rés kitöltése

*      Sapkaként ül a caput mandibulaen

*      Dorzálisan két köteg : alsó-kollagén rost

                                       felső-elasztikus rost

*       két réteg között arterio-venozus sönt (genu vasculosa)-mozgás közbeni térfogatváltozás kiegyenlítése

*      Discus: erős, de rugalmas szerkezete az állkapocsmozgások során alkalmazkodik a condylus és a tuberculum felületi egyenetlenségeihez

 

Discus articularis (izületi korong)

 

Egybeolvad az ízületi tokkal és szabadon kapcsolódik a condylus medialis és lateralis felületéhez

 

 

 

Izületi tok (capsula articularis)

*      Külső réteg-fibrosus

*      Belső réteg-szinoviális

*      A szinoviális folyadék teszi lehetővé a súrlódásmentes sikló mozgást

 

Izületi szalagok

*      Ligamentum laterale-valódi tokszalag gazdag beidegzése van-

            fontos szerep az izület müködésében

*      Ligamentum sphenomandibulare -járulékos szalag

*      Ligamentum stylomandibulare-járulékos szalag

 

 

 

Articulatio Temporomandibularis nyitó mozgása

 

 

 

Iniciális fázis

 

A fejecs rotáló mozgást végez.

A discus a forgás miatt relatíve a fejecs mögé kerül.

A m. pterygoideus lateralis alsó hasa az egyedüli aktív izom.

 

v     Köztes fázis

A fejecs kifejezett haladó mozgást végez.

A discus előremozdul.

A bilamináris zóna felső rétege és az ízületi tok alsó első fala megfeszül.

A plexus venosus kitágul, negatív nyomást okoz, vérrel telítődik

 

 

 

v     Terminális fázis

A fejecs maximálisan elfordult és elülső pozícióban van.

A transzláció a discust passzívan előremozdítja, míg a rotáció a fejecs mögé helyezi.

Maximális feszülés a tokban.

A retrocondyláris tér vérrel telített.

 

 

 

Zárás Incizális fázis

 

A fejecset a m. pterygoideus lateralis felső hasa inicializálja.

A discus a felső réteg feszülése miatt passzívan hátra mozdul.

 

Köztes fázis

 

A felső réteg feszülése csökken, a discus hátrébb vándorol.

A genu vasculosum afiziológiás nyomásemelkedése előre irányuló erőt gyakorol a discusra.

Ez megnöveli az alsó réteg feszülését és ellaposítja a discust

 

 

Terminális

 

Amint az állkapocs zár, az elasztikus rostok ellazulnak.

A discus alsó rétegének növekvő feszülése informál az esetleges túlzott fejecs hátrahelyeződésről.

A discus előrehelyeződése csak túlfeszített állapot miatt jöhet létre

 

 

előre-hátra mozgás

 

v     A caput mandibulae a discussal együtt lefelé domborodó ívben csúszik előre illetve hátra.

            Mozg. Tg.:

                         for. mand. összekötő  haránttengely

Normálisan illeszkedő fogazat esetén tiszta előremozgáskor (nyitás nélkül) kb. 1 cm re toljuk előre a mandibulát.

Hátrafelé irányuló mozgás kisfokú kb. 1 mm, mert az ízfej beleütközik a külső hallójáratba.

 

 

Őrlő mozgás

v     Összetett, soklépcsős folyamat

v     A mozgás tengelye folyamatosan változik a mandibula fejek nem párhuzamosan mozognak

v     A mandibula függőleges tg. körül forog

            ( a két mandibula fejet összekötő vonalra merőleges és a mozgás irányától függően a vonal bármely pontjára helyezhető)

 

v     Szélső helyzetben: a tg. az egyik mandibula fejen megy át—ilyenkor  csak függőlegesen forog az izületben. Ez a MUNKAOLDAL.

v     A másik oldal a BALLANCE OLDALON  a mandibulafej ívben előre mozog.

v     Eg. Embernél az folyamatosan változik hol az egyik hol a másik oldalra.

v     A valóságban legtöbbször a két szélső helyzet között mozog a mandibula és természetesen nyitó-csukó mozgásssal is bonyolódik a helyzet.

 

 

Fogas és fogatlan mandibula
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minél előrébb helyezkedik el egy fog, annál kevésbé befolyásolja a TMI-t, de annál erősebben a frontvezetést.

 

 

 

Rágóizmok és mimikai izmok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                         

 

 

 

 

 

Musc. Buccinator – pofát alkotja

 

Összefoglalás

A kivehető fogpótlások határait ezen izmok eredése és tapadása valamint mozgathatóságuk határozza meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Metszők

Hátsó okklúzió

TMI

Discus

Izmok

Szalagok
 

 

A frontális síkban végzett határmozgások
 

 

 

 

 

 

 

A Bennett mozgás (oldalra csúsztatás): A mandibula testes csúsztatása oldalmozgás során a munkaoldal felé
 
 

 

Coldylus

Fossa glenoidalis

Szalagok

A fogak dőlése

 
 

 

 

 

 

Metszőfogvezetés

 az alsó és felső frontfogak kontakt felületeinek a mandibula mozgásaira gyakorolt hatása

10O
 

 

 

 

 

Házidolgozat: Alsó fogak

 

  1. Alsó metszők:
    • nevei: Dentes incisivi inferiores, dens incisivus inferior mesialis primus (első alsó metsző), dens incisivus inferior lateralis secundus (2. alsó metsző)
    • jelölései: Zsigmondy kereszt szerint:  

Haderup szerint:               1 - - 1       2-  -2

USA szerint:         24, 25       23, 26

FDI szerint:                       31, 41      32, 42

·        felszínek: vestibularis (labialis), oralis (lingualis), 2 approximalis (mesio-approximalis és disto-approximalis)

·        korona: véső alakú, jóval kisebb, mint a felső, és az 1-es kisebb, mint a 2-es.

·        vestibularis (labialis) felszín: axialisan alig, harántul kifejezetten domború. A 2-es: mesio-distalis irányban erősen domború, hosszában alig.

·        oralis (lingualis) felszín: kifejezett tuberculum dentis foramen nélkül efölött a felszín élig ferde. A 2-es: függőlegesen vájt, nyaknál kivehető tuber, harántul lapos.

·        approximalis felszín: a 3szögletesek középen alacsonyabbak, a margo cervikalis erős ívelése miatt.

·        nyak: oro-vestibularisan vastagabb, mint mesio-distalisan.

·        gyökér: erősen lapult, mesio-disto mérete kisebb, gyakran piskóta-szerű, 2oldalán hosszanti barázdák vannak, melyek sekélyek, szélesek, a distális mélyebb. A 2-es: elliptikus, vagy piskóta, oldalról lapított. Gyakran kifelé hajlott

·        üreg: szűk, a fog alakjával párhuzamos. A koronában karcsú tetraéder alakú, esetleg 3diverticulummal az él felé. Fokozatos átmenet. Gyökércsatorna harántul lapított, gyakran osztott (labiális és lingualis fut párhuzamosan)

 

  1. Szemfogak:

·        nevei: Dentes canini, dens caninus inferior

·        jelölései: Zsigmondy kereszt szerint:   

Haderup szerint:                    3-  -3

USA szerint:             22,27

FDI szerint:                           33,43

·        felszínek: vestibularis (labialis), oralis (lingualis), 2 approximalis (mesio-approximalis és disto-approximalis)

·        korona: karcsúbb, magasabb, mint a felsőé.

·        vestibularis (labialis) felszín: karcsú 5szög, vagy csúcsán álló rombusz. Közel függőleges állású.

·        oralis (lingualis) felszín: alig kivehető tubeculuma van, kisebb a középső léc is, sőt az oldalsó lécek is kevésbé láthatók. Csücske tompább, mint a felsőé.

·        gyökér: kifejezetten lapított. Lehet rajta 2 hosszanti barázda is. Átmetszete elliptikus vagy piskóta. Jól kivehető a gyökérhajlati és görbületi jel.

·        üreg: párhuzamos a fog alakjára, csatornabemenet fokozatos. Oldalról lapult, néha 2ős csatorna, csúcson lehet delta is. (A gyökér is a végén elágazódhat).

·        kopás: a csücsök vestibuláris felszínén, a distalis éle hamarabb kopik.

 

   

  1. Alsó kisőrlők:

·       nevei: Dentes praemolares (kisőrlők), dens praemolaris inferior seu primus (első alsó kisőrlő) dens praemolaris inferior seu secundus (2. alsó kisőrlő).

    • jelölései: Zsigmondy kereszt szerint:  

Haderup szerint:               4 - - 4       5 -  -5

USA szerint:         21, 28       20, 29

FDI szerint:                       34, 44      35, 45

·        felszínek: vestibularis (buccalis), oralis (lingualis), 2 approximalis (mesio-approximalis és disto-approximalis).

·        korona: hengeres alakú, a 2 csücsök között jelentős különbség van, a belső inkább csak tuberculum, kisebb, mint a külső. Az 5-ös: is hengeres, kúpszerű, mert a nyaktól a csücsök felé szélesedik is. A belső csücsök nem sokkal kisebb, mint a külső.

·        occlusalis (rágófelszín): majdnem az egész felszínt elfoglalja a vestibularis csücsök, a harántbarázda is sokkal közelebb van a belső felszínhez. A csücskök lécei gyakran egybefolynak, amitől a barázda megszakad középen. A fissura mesialis szakasza kisebb és magasabb helyzetű. Néha a lingualis csücsök 2felé osztott, nagyobb mesio-lingualis db-bal. Az 5-ös: 2 kb. egyforma csücsök, a lingualis valamivel kisebb, és mesialisabban ül, ez a csücsök gyakran osztott egy kis oro-vestibularis barázda által. A mesio csücsök itt is nagyobb.

·        vestibularis (buccalis) felszín: harántul nagyon domború, függőlegesen, pedig befele dől. A csücsök hegye kb. a fog tengelyébe esik. Az 5-ös: hasonlít a 4-eshez, 2szer domború.

·        oralis (lingualis) felszín: keskeny, 2szer domború, alacsonyabb, mint a külső felszín. Az 5-ös: jóval keskenyebb felszín, de kb. ugyanolyan magas, mint a vestibularis.

·        approximalis felszín: nyak felé erősen konvergálnak. alakjuk jellegzetes, a külső felszín magasabb volta miatt. A külső szél hosszú és megtört, az oralis pedig rövid és ívelő. Az 5-ös: approximalis felszínek széttérnek.

·        gyökér: egységes, kúpos, körkörös átmetszettel, esetleg enyhén lapított. Hosszbarázda nincs, vagy igen sekély a 2oldalán, ha megvan mind2 akkor a mesialis kifejezettebb. A csúcs elágazhat, sőt lehet 3ágú is. Az 5-ös: hosszabb, mint a 4-esé. Ritkán ágazódik el, nincs oldalbarázdája. Metszete, és a benne lévő csatorna is kör.

·        üregrendszer: 1séges, a kamra kissé lapított, rendesen csak egy diverticulumot bocsát a külső csücskökbe, a gyökércsatorna 1séges, hengeres, kör metszetű. Az 5-ös: Tág üregrendszer, kúposan szűkül a csúcs felé. A kamra észrevétlen, fokozatos átmenetű.

 

  1. Nagyőrlők:

·       nevei: Dentes molares (nagyőrlők), dens molaris inferior primus (első alsó nagyőrlő), dens molaris inferior secundus (2. alsó nagyőrlő), dens molaris inferior tertius (3alsó nagyőrlő).

    • jelölései: Zsigmondy kereszt szerint:  

Haderup szerint:            6 - - 6    7 -  -7   8- -8

USA szerint:    19, 30     18, 31   17, 32

FDI szerint:                 36, 46      37, 47   38,48

·        felszínek: vestibularis (buccalis), oralis (lingualis), 2 approximalis (mesio-approximalis és disto-approximalis).

·        korona: lekerekített tégla alakú, M-D irányban hosszabb, mint O-V-ben. A 7-es: alig szélesebb M-D-san, mint O-V irányban. A 8-as: 3-6 csücske lehet, általában 4 van, ennek megfelelő barázdarendszere van. Kisebb, mint az előző 2.

·        occlusalis (rágófelszín): barázdarendszere van, amely kereszt vagy talpas kereszt alakú, aszerint hogy 4 v 5 csücske van. A barázda fő része M-D irányban halad, két végén zárólécek vannak a főbarázdától ki és befelé más barázdák futnak, elválasztva 2-2 csücsköt. A 4barázdarész találkozásánál mélyedés van, a fossa centralis, központi árok. Az O ill. V irányba „kihajló” barázdák a felszín 1/3ig érnek, és gödröcskében végződnek. Ha van 5. D-V helyzetű csücsök, az ő barázdája sekély, és nem tér át a V felszínre, és ritkán van gödre. A 7-es: 4, kb. egyforma csücsök van, amit egy kereszt alakú barázda. à császárzsemle. A M-D irányú a főbarázda, ez a mélyebb, a zárólécek előtt a 2végén elágazik. A másik 2 barázda-ág lenyúlik az O és a V felszínre, a V gödröcskében (foramen caeum) végződik a felszín felénél. A 8-as: 3-6 csücske lehet, általában 4 van, ennek megfelelő barázdarendszere van.

·        vestibularis (buccalis) felszín: M-D-san erősen görbült, O-cervikalisan kevésbé, viszont erősen ferde, befelé dől. Kifejezett görbületi jel. A 7es: 2szer domború.

·        oralis (lingualis) felszín: mind2 irányban görbe felület, kisebb és kevésbé tagolt, mint a külső felszín. A 7es: 2szer domború.

·        approximalis felszín: 4zetes, nyak felé csökken a görbület, a distalis domborúbbà D-jel. A 7es: hasonlít a 6-oshoz.

·        gyökér: 2gyökér, közös tőből M-D irányban nagyon lapult, akár piskóta alakú is lehet. àhosszában futó barázdái lehetnek. M.gyökér: széles, mind2 felszínén van hosszbarázda, a mesialis mélyebb. Elhajlik a másik gyökér felé. 2csatorna van benne, O és Virányba divergálnak, majd a csúcsnál egymáshoz közel végződnek. D.gyökér: egyenes lefutású, distális irányú, hajlású. Egy lapos csatorna van benne. A 7es: 2 van, alakja, lefutása csatornaszáma ugyanannyi min a 6-osnál, gyakran zárt-gyökerűà a 2 gyökér csúcsa egymás felé hajlik. A8-as: általában 2, de lehet 1, 3, 4 gyökere is. Változatos gyökércsatorna száma van. Gyakran hátrahajlik a gyökere.  

·        üregrendszer: a kocka alakú pulpakamra a legtágabb része, diverticulumok mennek a csücskök felé, ellenkező irányban, pedig 3csatorna bemenet vezet a gyökércsatornákba.

 

 

 

Vissza