Ez
a téli ünnep minden nyelvben más
és más nevet kapott...
A
magyar Karácsony szó jelentése
szláv eredetű, a szláv korcsun
szóból ered, amely lépőt,
átlépőt jelent. A szó
jelentése utal az új esztendőbe való
átlépésre.
Ugyanígy
az angol Christmas Jézus Krisztus nevére utal.
Ezzel szemben a német Weihnacht és a holland
kertsmisse szent éjt jelent, tehát a szavak
jelentése egyházi eredetű. A francia Noel, az
olasz natale, a spanyol navidad, valamint a walesi nadoling a latin
Natalis szóból erednek, melynek
jelentése születés. A
karácsony megnevezésére
létezik még a skandináv Jul
kifejezés. Nem lehet tudni pontosan mit jelenthetett, de
nagy valószínűséggel a
télnek azt a szakakszát, amelyet ma is a
téli ünnep időszakának
tekintünk.
Mindenki
ismeri a Karácsony vallási eredetét,
hisz napjainkban a legelterjedtebb magyarázata az
ünnepnek. Tekintsük át röviden
miről is szól.
Körülbelül
kétezer évvel ezelőtt élt
Izráel egyik városában
Názáretben egy Mária nevezetű nő.
Egyik éjjel megjelent előtte Gábriel arkangyal
és tudtára adta, hogy hamarosan gyermeke fog
születni, aki Istennek fia lesz. Mária megijedt,
hiszen nem értette milyen tervei vannak Istennek vele, de az
angyal megnyugtatta, mondván, hogy ez így helyes,
ennek így kell lennie.
Máriát
nemsokára feleségül vette
József.
Népszámlálás
céljából, a családnak el
kellett hagynia Názáretet és a
Jeruzsálemhez közeli Betlehembe mentek.
Amikor
megérkeztek
Betlehembe, több
házhoz kéredzkedtek, de sehol sem
találtak helyet, és mivel Mária
érezte, hogy közeleg a szülés
ideje egy istállóba
húzódtak be.
 
Ítt
született meg
a kis Jézus,
akit a jászolba fektettek.
A
közeli mezőn lévő pásztorokat egy angyal
értesítette Isten fiának
születéséről. A pásztorok
elindultak, hogy megcsodálják a
kisfiút.
Eközben
három bölcs is útnak indult.
Számukra a betlehemi csillag jelezte az Úr
Jézus születését
és azt a helyet ahol megtalálhatják az
újszülöttet.
A
pásztorok a bölcsekkel együtt
rátaláltak a szent családra,
térdre borultak előttük és
ajándékkal halmozták el őket.
Az
ünnep
keletkezése
Az
ünnep 325 és 335 között
keletkezett
Rómában.
Célja az volt, hogy lezárja a Jézus
Krisztussal
kapcsolatos vitákat és
népszerűsítse a niceai zsinat
határozatát,
amely szerint Jézus Isten és ember
egy személyben. Az ünnep napjának
kiválasztása sok problémát
okozott, mivel
ebben az időben számos nézet létezett
Jézus
születésének időpontját
illetően.
Egyesek szerint 20-án, mások szerint
április
18-án vagy 19-én, ismét
mások
szerint November 25-én vagy január
6-án
született Jézus. A választás
mégis
December 25- ikére esett, hogy
ellensúlyozzák a
“Sol invictis” (legyőzhetetlen
nap) pogány ünnepét. Így
bevezették
Krisztusnak a “Sol Salutisnak” (az
üdvösség
napjának) ünnepét. Jézus
születésének ünnepe
új tartalamt kapott
és a húsvéti
böjthöz hasonlóan,
előkészületi időt
csatoltak az ünnephez (lásd Advent).
A
jelképek
Angyal
A
Karácsonynak számos ünnephez
hasonlóan vannak
jelképei. Egyike ezen jelképeknek az angyalok. Az
angyalok, a Bibliában az Úr
köldötteként keresik fel az embereket. A
keresztény művészet az angyalokat
kezdettől fogva férfiént jelenítette
meg, antik
római viseletben. Eleinte az
angyalok nem viseltek szárnyakat, a IV.
Századtól
jelennek meg a szxárnyas
angyalok, majd a késő reneszánsztól a
szárny ismét eltűnik a
vállukrók. Az
angyalok fejedelmei a hét arkangyal, a három
legnépszerűbb: Mikhaél, Gábriel,
Ráfael. Mikhaél az
ítélkező, a gonosz
legyőzője, a mennyei seregek vezére, a
középkor harcias szentje. Névnapja
szeptember
29-én van, az őszpontot vigyázza.
Gábriel a hírhozó. Névnapja
március
24-én van, a tavaszpontot vigyázza.
Ráfael
a gyógyító és az őrangyalok
között az első.
Gyertya
A
Biblia alapján a Logosznak, a Világ
Fényének
szimbóluma, a keresztény szimbolikában
Krisztus
jelképe. A gyertya a
szentháromságot testesíti meg a
láng, a
kanóc és a viasz egysége
folytán. A
magyar néphit úgy mondja, hogy a
mennyországban
mindenkinek van egy égő
gyertyája, ameddig az lángol, addig él
az ember. A
gyertya végigkíséri az
embert az életen, a keresztelő alkalmával
éppoly
jelentős, szimbolikus szerepet
játszik, akárcsak a
születésnapi
tortán, a haldokló mellett vagy a
ravatalnál.
|
