II. RÉSZ


5. melléklet

Az olajtüzelésű gőzmozdonyok berendezései és üzembentartása


 

     1. A 411, 424 és 520 sorozatú gőzmozdonyok egy része olajtüzelésű. Az olajtüzelési berendezések vázlatát mozdonysorozatonként az 1., 2. és 3. ábrák szemléltetik. Valamennyi gőzmozdonyon az azonos alkatrészek számozása megegyező.


1. ábra


2. ábra

 


3. ábra

 

Az alkatrészek elnevezése és számozása

     2. (Az alkatrészek elnevezésének alábbi szóösszetételeiben, valamint a további szövegben az "olaj" szó alatt "fűtőolaj" szót kell érteni.)

1. Olajtartály
2. Dawy-háló
3. Olajtartály búvónyílása
4. Olajtartály töltőnyílása
5. Olajszintmérő
6. Olajszűrő
7. Olajvezeték
8. Tömlőkapcsolat az olajvezetékben a szerkocsi és a mozdony között
9. Olajmelegítő (rakéta)
9.a. Olajmelegítő víztelenítő csap
10. Olajszabályzó
11. Összekötő cső az olajszabályzó és az olajporlasztó között
12. Porlasztó
13. Olajszabályozó mozgatóberendezés
14. Szelep a gőzforráshoz
15. Gőzvezeték
16. Gőzelosztó
17. Szelep a szerkocsi olajtartály melegítő berendezésének gőzbeeresztésére
18. Melegítő gőzvezeték a szerkocsi olajtartályához
19. Gőzcső kapcsolat a szerkocsi és a mozdony között
20. Gőzbeeresztő szelep a fűtőgáz részére az olajtartály előtt
21. Gőzbeeresztő szelep az olajmelegítő (rakéta) részére
22. Gőzvezeték az olajelőmelegítőhöz
23., 23.a. Gőzbeeresztő szelep a porlasztó gőz részére
24., 24.a. Gőzvezeték a porlasztókhoz
25. Gőzfeszmérő a porlasztó gőz részére
26. Csatlakozás idegen gőz beeresztése céljából
27. Gőzfűtési cső a szerkocsi olajtartályában
28. Fűtési gőz kondenzvizének elvezetésére szolgáló cső
29. Szelep a kondenzvíz eltávolításához
30. Légcsappantyú a levegő bebocsátására a tüzelőtérbe
31. Távhőmérővezeték a betáplált olaj hőmérsékletének méréséhez
32. Távhőmérő a betáplált olaj hőmérsékletének méréséhez
33. Biztonsági ajtó a tűzszekrény ajtófalán
34. Szekunder levegő bebocsátása az égési térbe
35. Olajelzáró szelep a szerkocsi-tartály után, még a szerkocsin
36. Gőzbeeresztő szelep az olajcső kifúvatásához
37. Olajvezeték lefúvató gőzvezeték
38. Olajtartály víztelenítő szelep
39. Előmelegítő fűtőberendezés 520 sorozatú mozdonynál
40. A szerkocsi-tartály olajleeresztő szelep
41. Szerkocsi-tartály olajleeresztő csővezeték
42. Szerkocsi olajtartály hőmérő

    Az olajtüzelésű gőzmozdonyok fűtésére fűtőolajat (pakura) használunk.

A fűtőolaj jellemzői     3. A színe sötétbarna, ásványi eredetű folyadék, amely: 50 °C körül dermed; lobbanáspontja 100 °C; gyulladáspontja 170 °C; sűrűsége 950 kg/köbméter (fajsúlya 0,95 kp/köbdeciméter) fűtőértéke 39710-40964 J6kg (9500-9800 kcal/kp).

A fűtőberendezés üzembehelyezésének előkészítése     4. Az előkészítés első lépéseként a szerkocsi olajtartályát kell olajjal feltölteni. A szerkocsi olajtartályának töltése csak erre a célra szolgáló vételezőhelyen, mindenkor 80-85 °C-ra felmelegített olajjal történhet.

A begyújtás     5. A fűtőolajnak a tűztérbe való befúvatása gőzzel történik. Hideg mozdony begyújtása csak idegen gőzforrás segítségével végezhető. Az idegen gőzforrás gőzét bevezetni a mozdony mellgerendájára erősített gőzfűtési kapcsolófejen, illetve a gőzfűtési csővezetéken keresztül kell a kazán gőzelosztójába (központi szerelvény fejébe), ahol a saját központi szelepnek zárva kell lenni. Gondoskodni kell arról, hogy a szerkocsi olajtartályában az olaj hőfoka legalább 70 °C legyen és így hígfolyós olaj álljon rendelkezésre.

     6. A mozdonyt idegen gőzforrással összeköttetésbe hozzuk a 14., 26. sz. csatlakozás útján és az így nyert gőzt a 19. sz. gőzvezetéken a szerkocsi tartályának fűtőcsövébe vezetjük. Ha a szerkocsiban lévő olaj elérte a megfelelő hőmérsékletet, kb. 70-80 °C-t, akkor a 24. sz. vezetéken át gőzt bocsátunk a porlasztóhoz, majd a 35. sz. szelep és a 10. sz. szabályozó megnyitása utján a 7. sz. vezetéken keresztül olajat vezetünk a porlasztóhoz. Ezt követően a segédfúvót kinyitjuk és égő kócot helyezünk a beporlasztott olaj útjába és ezzel a beporlasztott olajsugarat meggyújtjuk. A felfűtést lassú ütemben folytatjuk addig, míg a kazánban a nyomás el nem éri a 6-7- bar nyomást. Ekkor az idegen gőzforrást (26) lekapcsoljuk és - szelepének zárása után - a kazán gőzével folytatjuk a szerkocsi olajtartály, valamint az olajelőmelegítő fűtését és az olaj beporlasztását. Fontos követelmény, hogy a légcsappantyúk nyitásával az égéshez megfelelő mennyiségű levegőt biztosítsunk.

     7. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a porlasztóba történő gőz- és olaj beeresztése előtt a kazán segédfúvóját üzembehelyezzük. Begyújtás alkalmával ugyanis a segédfúvó hatása biztosítja csak a tűzszekrényben és a kazánban a megfelelő léghuzamot. A nem kielégítő léghuzam esetén az égés tökéletlen lesz, ezenkívül a láng a tüzelőajtó résein át a mozdony vezetőállására kicsaphat és tüzet okozhat. A mozdonyt üzembehelyezni tehát csak kifogástalan segédfúvó berendezéssel szabad, melynek kifogástalan állapotára a mozdony üzeme közben is különös gondot kell fordítani.

     8. Az olaj porlasztása gőz segítségével történik. A porlasztás lényege az, hogy a gőzsugár útjába vezetett hígfolyós olajat a gőzsugár magával ragadja, porlasztja és befújja a tüzelőtérbe. Mozdonyainkon általában lapos "békaszájú" porlasztók vannak. Előnyös tulajdonsága ennek a porlasztónak az egyszerűsége, továbbá az is, hogy nincs rajta mozgó alkatrész, ezért meghibásodása igen ritka. A porlasztón két egymással párhuzamos vízszintes nyílás van. Az alsó kisebb nyíláson át a gőz áramlik a tűztérbe, a vele párhuzamos felső nyíláson pedig az előmelegített olaj. A gőz az olajat magával ragadja és elporlasztja. A porlasztott olaj a nagy hőmérsékletű tűztérben meggyullad és elég. Ha a porlasztás nem tökéletes, az olajcseppek elérik a falazatot, az égés tökéletlen lesz és a falazatra nagy mennyiségű olajmaradvány rakódik.

     9. A lapos, "békaszájú" porlasztón kívül köralakú olajégőt is alkalmaznak, melynél az olaj a gyűrűalakú nyíláson átáramló gőzsugár közepébe ömlik. Vannak még "furatsoros" fúvókák is, melyeken gőzrések helyett öt - egyenként 4 mm átmérőjű furatot találunk. A furatok iránya legyezőszerű, a középső furat tengelyével kifelé növekvő szöget zárnak be. A furatokban nagy emelkedésű horony van azért, hogy a gőz kiáramlása közben a jobb porlasztás érdekében forgó mozgást is végezzen.

A mozdony üzembentartása     10. A mozdony csak megfelelő kazánnyomás elérése után kezdheti meg a szabályos üzemét. Menetközben  a befúvó gőz mennyiségét és nyomását, valamint a betáplált olaj mennyiségét a 23. és 13. sz. szelepek állításával kell szabályozni. A befúvó gőz nyomását 4-6 bar között kell tartani, mert ez biztosítja a legkedvezőbb porlasztást. A gőznyomás további emelése felesleges, mert ezáltal a porlasztás minősége nem lesz jobb. A tüzelés mértékét célszerűen a kéményből távozó füst színe alapján lehet szabályozni. Az égés megfelelő, ha az égéstermékek színe világosszürke, a sűrű fekete füst a tökéletlen égést jelzi. Ha a tüzelés rövid ideig tartó szüneteltetése után a porlasztás megkezdésekor fekete füst távozik a kéményből, azt a gőz- és az olajmennyiség szabályozásával 15-20 másodperc alatt meg kell szüntetni, mert az elégetlen égéstermékek a füst- és burokfüstcsövek elrakódását idézik elő.

A mozdony leállítása     11. Hosszabb idejű leállítás esetén a porlasztást meg kell szüntetni, a pakuracsöveket ki kell fúvatni égő és működő porlasztás mellett, hogy a csőben lévő pakura kiürüljön. A légcsappantyúkat zárni kell, a kéményt lemezzel le kell takarni, mert a kazánt mindenképpen meg kell óvni a gyors lehűléstől.

     12. Abban az esetben, ha a mozdonyt csak rövid tartózkodásra állítjuk le, gondosan ügyelni kell arra, hogy a szerkocsiban az olaj hőmérséklete ne csökkenjen 65-70 °C alá, valamint arra is, hogy legalább 6 bar gőznyomás legyen a kazánban, mert ekkor még meg tudjuk indítani a tüzelést a kazán saját gőzével. Ilyen esetben, vagyis a gőznyomás csökkenésekor, a segédfúvó megnyitása után gőzt vezetünk a porlasztókhoz, majd az olaj hozzáfolyás megindításával megkezdhetjük a tüzelést. Abban az esetben, ha a samottfalazat annyira lehűlt, hogy a porlasztott olajsugár azonnal nem gyullad meg, akkor az olaj hozzáfolyást le kell zárni. Ezt követően a begyújtást égő kócnak a tűzszekrénybe való bedobásával kell elvégezni.

     13. Feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a kazánban mindig megfelelő vízmennyiség legyen, ami a vízállásmutató üveg mögötti mércén legalább 10 %o-nek felel meg. A szerkocsi olajtartály fűtéséhez ugyanis gőz szükséges, tehát a kazán vízkészletét ez is fogyasztja. A kazánban azért is kell fokozott gondot fordítani az elegendő vízmennyiségre, mert a nagytömegű samottfalazat és lángbolt sugárzó melege, víz nélkül maradás esetén a kazán tűzszekrényét kilágyítja. A nagytömegű falazat ugyanis nem távolítható el a tűzszekrényből, még letörése esetén sem, ennélfogva káros hatása semmiképp sem szüntethető meg.

     14. A mozdonyt ha javítás, kazánmosás, vagy egyéb ok miatt leállítják, akkor a tüzelést a megfelelő olaj- és gőzszelepek lezárásával be kell szüntetni. A légcsappantyúkat le kell zárni és a kéményt le kell takarni. A kazánt, valamint a nagytömegű falazatot csak lassan engedjük lehűlni, nehogy a gyors lehűlés következtében kazánsérülés következzen be.

Üzemzavarok és azok megszüntetése     15. Leggyakoribb üzemzavar az, ha az olaj robbanásszerűen, nagy zajjal és egyenlőtlenül ég el. Ennek oka elsősorban az olaj egyenlőtlen hozzáfolyása. Ilyenkor az olajadagolás kevés, vagy az olajvezeték dugult el, vagy a szerkocsi tartályában kevés olaj van. Az eldugulást a vezeték kifúvatásával kell megszüntetni. A kifúvatás céljából a 36. sz. szelep megnyitásával gőzt bocsátunk az olajvezetékbe, amely az eldugult vezetéket kifújja. Ilyenkor a 35. sz. a szerkocsi tartálya közelében levő olajelzáró szelepet le kell zárni, hogy az olajvezetékbe bocsátott gőz ne a szerkocsi tartálya, hanem a porlasztó felé áramoljon és eltávolítsa a dugulást okozó lerakódást.

     16. Az olaj szakadozott égését az is okozhatja, hogy a 9. sz. olajelőmelegítő (rakéta) fűtővezetéke tömítetlen és ezáltal víz kerül az olajba. A melegítő gőzvezeték tömörségére tehát különös gondot kell fordítani.

     17. Nyugtalan, szakadozott lesz az olaj égése akkor is, ha az olaj előmelegítése elégtelen. A hideg olaj nehezen folyik és nemcsak könnyen dugulást okoz, hanem  a porlasztása sem tökéletes. Ezért a szerkocsi olajtartályának fűtését megszüntetni még nyári időben sem szükséges, az olaj hőmérsékletét állandóan figyelni kell és a tüzelést ennek megfelelően kell szabályozni.

     18. A túlmeleg olaj is szakadozott égést okoz. Ez esetben ugyanis az olaj víztartalma gőzzé válik, felhabzik és a habos olaj szaggatott égésben nyilvánul meg. Ezért az előmelegítő hőmérsékletét állandó figyelemmel kell kísérni és nem szabad megengedni, hogy a hőmérséklet 90-95 °C fölé emelkedjék.

     19. Gondot kell fordítani arra is, hogy a gőz- és olajcső csatlakozásai is mindenütt tökéletesen zárjanak. A begyújtásnál nagy figyelmet kell fordítani a segédfúvó jó állapotára, mert hibás segédfúvóval nem biztosítható a jó léghuzam, illetve a tökéletes égés. Az égéstermékek a tüzelőnyíláson, vagy a légcsappantyún keresztül elégetlenül távoznak a szabadba.

     20. Tökéletlen égésnél gyakran elrakódik az olajporlasztó. Abban az esetben, ha kifúvatással a nyílásokra ráégett kokszlerakódás nem távolítható el, akkor megfelelő kaparószerszámmal kell azt megtisztítani.

     21. Az olaj kokszosodása miatt a füstszekrény kiömlője is elrakódik. Kazánmosások alkalmával tehát a gőzfúvót (kónuszt) ki kell tisztítani. A kazán hathavi tűzszekrény vizsgálata és részlegvizsgálata alkalmával azonban a gőzfúvót - előzetes gondos vizsgálat után - szükség szerint ki kell szerelni és ki is kell égetni azért, hogy a gőzfúvó teljes keresztmetszete szabad legyen.

     22. Üzemközben ha a kéményből sűrű fekete füst távozik, ez annyit jelent, hogy az égő keverékben sok az olaj. Ilyenkor az olaj hozzáfolyást a 13. sz. szelep állításával kell csökkenteni.

     23. Az olajtüzeléses mozdonyoknál mivel nincs nagy fizikai megterhelést jelentő lapátos tüzelés, a mozdonyvezetőnek és a fűtőnek fokozott figyelmet kell fordítania a kazán üzemének, valamint a biztonsági berendezéseinek megfigyelésére és a kazán biztonságának feltétlen megóvására. Megfelelő figyelem és kezelés mellett gőzhiány a mozdony legnagyobb igénybevétele mellet sem következhet be.

Tűzbiztonsági előírások     24. A szerkocsi olajtartály utántöltésekor, valamint annak tisztítása és vizsgálata esetén dohányozni és nyílt lángot használni szigorúan tilos. A fűtőolaj az alacsony lobbanáspontja miatt igen tűzveszélyes anyag. A tartály és a vezetékek vizsgálata, valamint utántöltés alkalmával világításra mindenkor csak szabványos villamoslámpát szabad használni. Ilyenkor a porral oltó készüléket kéznél kell tartani!

     25. A búvó- és a töltőnyílások fedeleit gondosan le kell zárni, hogy a kéményből, vagy másik mozdonyból kiszálló szikra tüzet ne okozzon, vagy a mozdony mozgása közben a fűtőolaj ki ne loccsanjon, vagy a tartályban levő olajgőzök meggyulladása miatt a tartály fel ne robbanjon.

     26. Meg kell győződni a szellőzőnyílás Dawy-hálójának tisztaságáról és épségéről, valamit arról is, hogy a Dawy-háló keretének pereme résmentesen zárjon. A fűtőolaj utántöltést (szerelést) az egyik töltőnyílás sapkájának lecsavarása és a szerelőtömlő csavarzatának csatlakoztatása útján kell végezni.
     Begyújtás alkalmával és üzem közben is különös gondot kell fordítani arra, hogy a fűtőolaj hőmérséklete 90-95 °C fölé semmi esetre se emelkedjen, mert e felső hőmérsékleti határ felett az olaj felhabzik, kifolyik és meggyullad.

     27. Különös figyelmet kell fordítani a tüzelés befejezésénél, megszakításakor arra, hogy az olajelzáró szelep tömören zárjon, továbbá arra is, hogy a tűzszekrénybe lövellt fűtőolaj azonnal meggyulladjon, mert a hamutérben összegyűlt fűtőolaj fellobbanáskor súlyos következményekkel járó tüzet okozhat.

     28. Minden olajtüzelésű gőzmozdonyt 2 db 6 kg töltetű kézi porral oltó készülékkel kell ellátni (MSZ 1040/4). Ezeket havonként ellenőrizni kell.