A szén előkészítése és eltüzelése
61.
A fűtőnek úgy kell tüzelnie, hogy a tüzelőanyag tökéletesen elégjen,
mert a tökéletlen égésből tetemes tüzelőanyagveszteség származik.
A tökéletes égés elősegítése céljából a szénkeveréket alkotó
szénfajtákat már a szénszereléskor jól össze kell keverni. A gázdús
szeneket, a gázfejlődés késleltetése, illetve a füstgázok tökéletes
elégetése érdekében kellő mértékben meg kell nedvesíteni.
62. Menetközben a tüzelést a szénkeverék minőségéhez és a mozdony mindenkori igénybevételéhez igazodóan úgy kell szabályozni, hogy a megengedett legnagyobb gőznyomás meglegyen anélkül, hogy a biztonsági szelepek kinyitnának.
63. A kazánra engedélyezett nyomást túllépni nem szabad.
64. A szén tökéletes elégése érdekében a nagy széndarabokat össze kell törni. A tűzfelületet egyenletes vastagságú szénréteggel kell beborítani. Ügyelni kell arra, hogy a szén össze ne süljön, mert ilyenkor az égés tökéletlen lesz. A tűzréteget a mozdony igénybevételének és a használt szénfajtáknak (keveréknek) megfelelő vastagságban kell tartani. A tűzre gyakran, de csak annyi szenet szabad dobni, amennyi a tűzfelület beterítéséhez szükséges. Salakdús, vagy összesülő szénnel (keverékkel) halmozva tüzelni nem szabad. Ügyelni kell arra is, hogy a tűz túlságosan ne égjen le. Rátüzelni tehát akkor kell, amikor a tüzet már át lehet látni, de még leégett foltok a tűzfelületen nincsenek. Korai rátüzelésnél ugyanis a nagymennyiségű füstgáz fejlődés következtében az égés tökéletlen lesz, ha viszont a szén már teljesen leég, akkor a tűztér hőfoka nagymértékben csökken és a füstgázok emiatt elégetlenül távoznak.
65. Indulásnál rátüzelni nem szabad, mert ilyenkor nagy a töltés, illetőleg az erős kiömlés miatt sok hideg levegő áramlik be a tűztérbe. A tüzelőajtót általában csak rövid ideig szabad nyitva tartani, hogy a tűzszekrény és a tüzelőtér le ne hűljön. A tűzcsőfal előtt mindig élénk tüzet kell tartani. Lehetőleg "egylapátos" tüzelést kell alkalmazni, vagyis a tüzelőajtót minden rádobás után be kell zárni.
A füstölés elkerülése 66. A füstölést, különösen a lakóházakkal beépített területen, és a pályaudvarra való behaladás, valamint az ott tartózkodás alatt, továbbá a hidakon és a felüljárók alatt kerülni kell. A füstölés elkerülése érdekében nem szabad a tűz felületét friss szénnel elfojtani. A friss szénből fejlődő gázok meggyulladásának biztosítása céljából ügyelni kell arra is, hogy elég nagy területen élénk tűz legyen. Szükség esetén, ha a mozdonyvezető a gőzszabályzót elzárja, a segédfúvó- gőzbeeresztőt kissé ki lehet nyitni. A füstölést másodlagos levegő bebocsátásával is lehet csökkenteni. Ebből a célból a tüzelőajtót kismértékben és rövid időre ki lehet nyitni.
67. A füstölést mérsékelni kell a villamos felsővezetékes vonalakon. Alagútban, felüljáró, a felsővezeték keresztfüggesztési mezői. szakasz-szigetelői alatt, gőzben levő mozdonnyal megállni tilos. A gőzmozdony kéményének ezektől a helyektől vízszintes irányban legalább 5 méter távolságban kell lenni. Hosszabb tartózkodás esetén utántüzelni csak vékony behintéssel és a segédfúvó-gőzbeeresztő mérsékelt nyitása mellett szabad.
A tüzelés tilalma 68. Az indítás alatt a pályaudvari csarnokokban és az olyan helyeken, ahol a jelzők, váltók és a vágányút megfigyelése a fűtőre is kötelező, vagy ha a fűtő a jelzők megfigyelésére a mozdonyvezetőtől külön utasítást kapott, tüzelni nem szabad. Helységek mellett, erdőkben, nemkülönben a pálya közelében épített házak, valamint tűzveszélyes helyek mellett ("Tűzveszély jelző") és alagutakban a tüzelést lehetőleg, a tűz szítását pedig feltétlenül kerülni kell. A mozdonyvezető ne alkalmazzon nagy töltést, kerülje a mozdony igénybevételét.
A láng kicsapódásának megakadályozása 69. A láng kicsapódásának megakadályozására zárt gőzszabályzónál a tüzelőajtó kinyitása előtt a segédfúvó-gőzbeeresztőt kissé nyitni kell. Ugyanígy kell eljárni akkor is, amikor nyitott tüzelőajtó mellett a gőzszabályzót zárni kell. Ilyen esetben a mozdonyvezető a fűtőt köteles figyelmeztetni.
A szikraszórás csökkentése 70. A szikraszórás csökkentése érdekében a szenet kellően keverni és locsolni kell. A pernye eloltására zárt gőzszabályzó mellett, időnként a füstszekrénybe be kell locsolni.
71. A mozdonyszemélyzet a szénkeverék égési tulajdonságait és a szikraszórást köteles megfigyelni, az erre vonatkozó észrevételeit jelentenie kell abból a célból, hogy a vontatási főnökség a szénkeverék megfelelő összeállítása iránt intézkedhessen.
72. A mozdonyszemélyzetnek fokozott gondot és figyelmet kell fordítani:
a) a gőzfúvók (kónusz, segédfúvó) központos állására, és a kiömlőfurataik tisztaságára,
b) a füstszekrény tömörségére és tartozékainak állapotára,
c) a szikrafogók és szikratörők szabványos méretére, állapotára és rögzítettségére,
d) a hamuláda és tartozékainak állapotára,
e) belső vezérmű (tolattyúk) működésére,
f) a füst- és burokcsövek tisztaságára, a lángbolt épségére és méretére,
g) a tűzoltótömlő csatlakozás meneteinek épségére.
73. A mozdonyszemélyzet köteles az előbb felsorolt berendezéseket és alkatrészeket, szolgálata közben figyelemmel kísérni, rendszeresen megvizsgálni és a hibás alkatrészeket a legrövidebb időn belül megjavítatni.
Teendők menetközben 74. A mozdonyszemélyzetnek biztosítani kell, hogy:
a) a szénkeverék állandóan nedves állapotban legyen,
b) a tűzréteg túlságosan le ne égjen, vagy ki ne lyukadjon,
c) a füstszekrényben a pernye izzásba ne jöjjön,
d) a kerékperdülést megelőzze.
A parázs-szórás megelőzése 75. A parázs-szórás megelőzése céljából a hamuláda-fenékcsappantyút és a menetirányban hátul levő légcsappantyút állandóan zárva kell tartani. A parázsfogó szitának menetközben feltétlenül zárt és rögzített állapotban kell lennie. Tűzveszélyes helyek mellett, nem zúzottkőágyas hidakon való áthaladás közben, valamint "Tűzveszély jelzők" mellett való elhaladáskor a hamuládának a menetirányban elől levő csappantyúját is le kell zárni.
76. A mozdonyszemélyzetnek a pályát és ennek környékét figyelemmel kell kísérnie, az észlelt tüzekről, ha ezek nagyobb értékek pusztulását fenyegetik, a legközelebbi állomáson jelentést kell tenni, sőt halasztást nem tűrő esetekben már a legközelebbi szolgálati helyet alkalmas módon értesíteni kell. Meg kell figyelni a pályát abból a szempontból is, hogy tűzveszélyes tárgyak nincsenek-e a vasúti pályához túl közel; az előírt védőszántások megvannak-e? Az észleltekről a honos vontatási főnökségen, sürgős esetben pedig ott kell jelentést tenni, ahol a vonat menetrend szerint legelőször megáll.
77. A mozdonyszemélyzet menetközben nemcsak előre, hanem időnként hátra is figyeljen abból a célból, hogy a mozdony szikraszórásának mértékét ellenőrizze és a vonatot, ha valamelyik kocsija meggyulladna, idejekorán megállíthassa. Menetközben tüzet szítani szigorúan tilos. A mozdonyszemélyzetnek a felsorolt óvórendszabályokat ismernie kell és szolgálat közben azokat köteles betartani.
A tűztisztítás 78. A mozdonyszemélyzetnek a tűztisztítást állomásokon és ott is csak az erre kijelölt helyen szabad végezni, a leeresztett salakot bőségesen meg kell locsolni. A tűz tisztítását a lehető legrövidebb idő alatt kell elvégezni, hogy a tűzszekrénybe csak kevés hideg levegő jusson. A tűztisztítást élénk tűz és magas vízállás mellett kell megkezdeni. A segédfúvó-gőzbeeresztőt csak olyan mértékben szabad kinyitni, hogy a láng az ajtón ki ne csapódjék. A tűztisztítás alatt a hamuláda-csappantyúkat zárva kell tartani. A lángbolttal ellátott és különösen a vízcsöves (Brotán) kazánoknál a tűztisztítást elővigyázattal kell végezni, nehogy a lángbolt, vagy a falazat megsérüljön. Télen, a tűztisztítás előtt a hamuláda-fenékcsappantyút előzőleg meg kell mozgatni.
A kazán vízállásának és gőznyomásának megfigyelése 79. A mozdonyszemélyzetnek mind menet, mind tartózkodás közben, valamint gőzszolgáltatásnál (szerelvény előfűtése, stb.) állandóan figyelemmel kell kísérni a kazán vízállását és gőznyomását. Az előírt kazánvízállást (lásd a 80. pontot) megtartása a kazán biztonságának legfontosabb követelménye. Azért a mozdony személyzete törvény szerint is felelős. A vízállásmutató készüléket legalább óránként ki kell próbálni, szükség szerint gyakrabban, különösen olyankor, mikor a vízállásmutató üvegben a víz nem látszik elég élénken, vagy amikor - habzás miatt - a víz- és gőzréteg között nincsen éles határvonal.
A legalacsonyabb vízállás
80. A vízállás megítélésénél a pálya lejtviszonyait is
figyelembe kell venni. Nyitott gőzszabályzó mellett (gőzszolgáltatásnál)
a vízállás a ténylegesnél magasabbnak látszik (látszólagos vízállás).
A különféle emelkedéseken, egyenes állásban közlekedő
mozdonyoknál a mércén az illető emelkedésre megjelölt vízállást
kell a megengedett legkisebb vízállásnak tekinteni. Fordított állásban
(kéménnyel hátul) közlekedő mozdonyoknál emelkedésben való
haladásnál legalább a mércén 0%o-kel megjelölt magasságban (tüskénél)
kell a vízállást tartani. Lejtőben egyenes állásban közlekedő
mozdonyoknál legalább a mércén 0%o-kel megjelölt magasságban, azaz
a tüskénél, fordított állásban haladó mozdonyoknál pedig legalább
az azonos nagyságú emelkedésre megjelölt magasságban legyen a vízállás.
Különös figyelemmel kell lenni a megengedett legkisebb vízállás
megtartására a pálya lejttöréseinél. Ilyen esetben a vízállást
úgy kell szabályozni, hogy a lejttörés után is meg legyen az előírt
legkisebb vízállás, nehogy az átmenetnél a tűzszekrénynek a
legmagasabban fekvő része víz nélkül maradjon. Túl magas vízállást,
a vízfelrántás (vízütés) megelőzése végett kerülni kell.
81. Ha a legalacsonyabb megengedhető vízállás nem volna biztosítható, meg kell állni és tovább menni csak akkor szabad, ha a teljes nyomás mellett az előírt vízállás a kazánban biztosítható.
A tűzszekrény kilágyítása 82. A tűzszekrény kilágyítása törvénybe ütköző, veszélyes cselekedet. Az előírt szabályok elmulasztása esetén a tűzszekrénynek a legmagasabban fekvő részei víz nélkül maradnak, aminek a következménye a tűzszekrény kilágyítása, esetleg kazánrobbanás.
Eljárás kazánvízhiány esetén 83. Ha a kazán vízállása előre nem látott okok miatt a megengedett legalacsonyabb vízállás alá süllyed, a gőzszabályzót és a nyitott gőzbeeresztőket azonnal zárni kell. A kazánba vizet táplálni nem szabad. A parazsat le kell dobni, a lángboltot le kell dönteni, erről a vontatási főnökségen írásban jelentést kell tenni. A kazánt csak akkor szabad újból begyújtani, ha az erre illetékes szolgálati főnökség - a kazán vizsgálata után - engedélyt adott.
A kazán táplálása, kazánvízkezelés 84. A kazán táplálásánál figyelemmel kell lenni a gőznyomásra és a tűz állapotára. Egyszerre nagyobb mennyiségű víz táplálását kerülni kell, mert kazánsérülések keletkezhetnek. A tápkészülékeket - üzemképességük kipróbálása céljából - felváltva kell működtetni. A kazán kímélése céljából a táplálást, rátüzelés után nyitott gőzszabályzó és teljes gőznyomás mellett kell végezni.
85. A fáradtgőz-lövettyűt a gőzszabályzó nyitva tartásának ideje alatt - a lehetőséghez képest - állandóan működtetni kell olyan beállítással, hogy a kazán víztartalma állandó maradjon. Váltókon, keresztezéseken, fordítókorongon, nagyforgalmú utak és utasok által elfoglalt járdák mellett a lövettyűket használni, azokból vizet, vagy gőzt kiereszteni tilos. A kazánvíz kezelést a 2. melléklet előírásai szerint kell végrehajtani.
Vízállásmutató üveg törése 86. Ha a vízállásmutató üveg menetközben eltörik, akkor a menetet a legközelebbi állomásig csak abban az esetben szabad folytatni, ha a kémcsapokkal a kazán vízállása biztosan megállapítható. A kazán vízállását úgy kell szabályozni, hogy a középső kémcsapon állandóan víz folyjon. Menetközben vízállásmutató üveget behúzni nem szabad. A legközelebbi állomáson a vonattal a vízállásmutató üveg behúzása végett még akkor is meg kell állni, ha ott a vonatnak menetrend szerint megállása nincsen. Ha a kazánon két vízállásmutató van. akkor az egyik vízállásmutató üveg törése esetén a menet folytatható.
87. A 411 sorozatú mozdonyok vízállásmutató üvegjének törése esetén minden esetben, még a vonalon is, azonnal meg kell állni és új üveget behúzni. 411 sorozatú mozdonyok kazánját csak kémcsapokkal ellenőrizhető vízállással gőzben tartani tilos. A vízállásmutató készüléket a 98-100. pontokban előírtak szerint hitelesíteni kell.
|
|