Rendellenességek a dízelmotornál
4.1. Rendellenes zörejek és zajok eredetét és természetét
tisztázni kell. A vizsgálat eredményének értékelése a
mozdonyvezető kötelessége.
Ha olyan hibát észlel, amely a motor épségét
veszélyezteti, köteles azt azonnal megállítani. Ilyen esetben a
menetet folytatni nem szabad, a jármű szolgálatképtelen.
Ha a hibát a mozdonyvezető megszüntette, a
menetet folytatni kell, azonban a korábban hibás, de kijavított
berendezés működését fokozott figyelemmel kell kísérni. A hibát
és a megszüntetés módját a honos vontatási telepre vagy műszaki
vizsgálatra kijelölt szolgálati helyre érkezés után azonnal
jelenteni kell, és az "Üzemi Napló"-ba is be kell írni.
4.1.1. A kenőolajnyomás-védelem működése, rendellenes zaj együttes észlelésekor a motort újra indítani, illetve tovább üzemeltetni a hiba megszüntetéséig tilos!
4.1.2. A kenőolajnyomás-, túlfordulat-, a kartergázvédelmi berendezések a hibaelhárítást követően legfeljebb egyszer állíthatók vissza.
Amennyiben az ismételt visszaállítás eredménytelen, a járművet szolgálatképtelennek kell minősíteni.
Védelmi berendezés hibái 4.2. Amennyiben a rendellenes működést a védelmi berendezést vezérlő egyéb elem hibája okozta, ki lehet iktatni, ha a berendezést működésbe hozó paraméter értéke egyéb műszerrel, vagy észleléssel ellenőrizhető (pl. "a hűtővíz túlmeleg" termosztát rossz, de a víz hőmérséklete megfelelő). Nem iktatható azonban ki a dízelmotor kenőolajnyomás-, hűtővízhiány- és túlfordulat védelmi berendezése, valamint a kartergázvédelem.
Hűtési rendszer hibái
4.3.
A dízelmotor hűtővizének hőfoka túlnyomásos hűtőknél a 110 °C-t,
nyitott hűtőrendszereknél a 90 °C-t nem haladhatja meg.
Ha üzem közben a dízelmotor hűtővíz hőfoka
indokolatlanul megemelkedik, át kell térni kézi szabályozásra. Ha a
hőmérséklet emelkedése nem szűnik meg, a motor terhelését
fokozatosan csökkenteni kell, az előidéző okot meg kell szüntetni.
Ha a hűtővíz hőmérsékletének túlzott
emelkedése túlnyomásos hűtőrendszernél a hűtővíznyomás emelkedésével,
a biztonsági szelep nyitásával, nyitott hűtőrendszernél a túlfolyón
nagymennyiségű víz távozásával jár együtt, a motort tovább üzemeltetni
nem szabad.
Hibák a villamos erőátviteli és segédüzemi rednszerekben 4.4. A fő- vagy a fűtési áramköri rendszerben bekövetkezett földzárlat esetén a védelem megszólalásakor a menetszabályzót alaphelyzetbe kell visszaállítani, majd a vonat megállítása után a következők szerint kell eljárni:
4.4.1. Amennyiben a védelem megszólalásakor azzal egyidőben más jelenségek, így kábelégésre, szigetelőanyag égésére utaló füstszag nincs, a túláramvédelem nem működött, akkor a nagyfeszültségű rendszer könnyen hozzáférhető részeinek (irányváltó, kontaktorok, különös tekintettel a főgenerátorra) szemrevételezése után, amennyiben rendellenesség nem tapasztalható, illetve az észlelt hiba elhárítása megtörtént, a védelem visszaállítható és a menet folytatható.
4.4.2. Ha ismételten földzárlat van, a 4.4.1. pontban felsorolt jelenségek mellett azon mozdonyoknál, ahol a vontatómotorok selejtezésére lehetőség van, a hibás motort selejtezni kell, ezután a menet folytatható. Ebben az esetben azonban csak olyan terhelésű vonatot szabad a vontatójárművel továbbítani, mely az üzemképes motorok számával arányban van.
4.4.3. Ha a 4.4.1. és 4.4.2. pontokban felsorolt körülmények között jelentkező földzárlatot nem sikerül behatárolni, megszüntetni, a földzárlatvédelem kiiktatható. A hiba kijavításáról a legközelebbi vizsgálóbázison, illetve vontatási telepen gondoskodni kell.
4.4.4. Ha a földzárlat egyidejűleg más, pl. kábelégésre utaló jelenséggel, valamint a túláramvédelem megszólalásával párosul, az esetleges tűz megszüntetése után körültekintő hibafeltárást kell végezni. Amennyiben a sérült rész nem javítható, vagy nem selejtezhető (pl. főgenerátor), a mozdonyt szolgálatképtelennek kell minősíteni.
A fentiek értelemszerűen vonatkoznak a 250 V-os segédüzemi rendszerre is.
Hibák a villamos vezérlési rendszerben 4.5. A villamos vezérlési rendszerben bekövetkezett földzárlat esetén a következők szerint kell eljárni:
4.5.1. Egyvezetékes rendszernél (negatív ág testelt), a földzárlat a kismegszakító vagy az olvadóbiztosító leoldásával jár együtt. Ezeket egyszer szabad visszaállítani, illetve cserélni.
A védelem újbóli megszólalása után a menet csak akkor folytatható, ha a hibát a mozdonyszemélyzet megszüntette, vagy a hibás részt üzemen kívül helyezte, és károsodás nem következhet be.4.5.2. Kétvezetékes rendszernél amennyiben a hibajelzés megszólal, a menet fokozott figyelem mellett a honos vontatási telepig, illetve a legközelebbi, gépvizsgálatra kijelölt helyig folytatható.
Kivétel a személyszállító ingavonat hátul működő mozdonya. Ebben az esetben soron kívül gondoskodni kell a hibaelhárításról; ennek sikertelensége esetén csak a legközelebbi állomásig szabad a mozdonyt a vonat végén működtetni, innen húzva kell közlekedni. Az eseményt az Üzemi Naplóban kell rögzíteni és az első érintett vontatási telepen, illetve vizsgáló bázison a hiba kijavítását kell kérni.
Teendők hidraulikus hajtómű hiba esetén 4.6. Amennyiben a hidraulikus hajtómű üzemképes olajnyomás-védelmi és olaj túlmelegedés védelmi berendezései hibaelhárítást követően ismételten működésbe léptek, a mozdonyt szolgálatképtelennek kell minősíteni. Így kell eljárni a védelmet biztosító elemek meghibásodása esetén is.
4.6.1. Ha a hajtóműnél rendellenes zajok tapasztalhatók és az okot a mozdonyvezető megszüntetni nem tudja, a mozdonyt szolgálatképtelennek kell tekinteni. A mozdonyt vontatni csak az irány vagy fokozatváltó középállásba helyezése és reteszelése után szabad. Ha a rendellenesség ebben az esetben is fennmarad, az erőátviteli láncot olyan helyen kell megszakítani - pl. a kardánok leszerelésével -, hogy a szállításnál a hajtóműbe visszahajtás ne legyen. Így kell eljárni abban az esetben is, ha a szekunder kenőszivattyú meghibásodott, és a mozdonyt hidegen kell szállítani.
4.6.2. A hajtómű vezérlési rendszerének meghibásodása esetén - ha van lehetőség - át kell térni kézi vezérlésre. Ekkor azonban a vonatot csak az átkapcsolási sebesség felső határának megfelelő sebességgel szabad továbbítani.
4.6.3. A hajtóművel kényszerüzemet alkalmazni (töltőmágnes, illetve a fővezérlő tolattyú kiékelése) csak a nyílt vonalon bekövetkezett meghibásodások esetén szabad, hogy a vonat a legközelebbi állomásig továbbítható legyen. Kivételt képez, ha a vezérlési rendszer hibája a 4.6.1. pontban leírtakkal egyidejűleg jelentkezik.
Üzemképes dízelmozdonyok szállítása vonatokkal 4.7. Üzemképes dízelmozdonyokat a következők szerint lehet vonatba sorozva szállítani:
4.7.1. Dízel vontatójárművet a vonómozdony után kell besorozni.
4.7.2. A fékberendezés kezelő szervét az E.2 sz. Utasítás szerinti állásba kell helyezni.
4.7.3. A besorozott vontatójármű nem villamos erőátvitelű jármű irányváltóját (fokozatváltóját) a jármű vezetőjének vagy kísérőjének kell középállásba helyezni és reteszelni, illetve ezek végrehajtásáról köteles meggyőződni.
4.7.4. Villamos erőátvitelnél a vontatómotorok áramkörének nyitottnak kell lenni.
4.7.5. Hideg időjárás esetén a dízelmotort olyan fordulatszámon kell működtetni, hogy a hűtővíz befagyása elkerülhető legyen. A beáramló hideg levegő mennyiségének csökkentésére a hűtőket lehetőség szerint le kell takarni.
Üzemképtelen dízelmozdonyok szállítása
4.8. A mozdonyvezető tartozik eldönteni, hogy a hibás vontatójárművet
saját vonatával együtt vagy külön kell-e szállítani. Ez egyúttal
meghatározza a továbbítás sebességét is. A vonatba sorozás
ugyanazoknak a feltételeknek az alapján történik, amelyek az üzemképes
mozdonyok szállítására érvényesek. Sérült vonókészülékes
vontatójárművet csak utánfutóként szabad szállítani.
Fagyveszély esetén a víztelenítés megtörténtéről
meg kell győződni, illetve vízteleníteni kell!
|
|