II. RÉSZ


Kijárás a vontatási telepről vonattovábbításhoz


 


A mozdonyok kijárás előtti vizsgálata     32. A gőzmozdonyokat a vontatási telepről való kijárás előtt üzemképesség szempontjából, az Üzemi Rend vonatkozó előírásai szerint, a mozdony személyzetével együtt a vontatási műszaki irányítónak (külsős mozdonyfelvigyázónak), vagy ahol ilyen nincs, ott a vezénylő mozdonyfelvigyázónak is meg kell vizsgálni. A vizsgálatokon a lehetőségekhez képest a mozdonyok műszaki felügyeletével megbízott dolgozóknak (reszortosoknak) is gyakran részt kell venniök. A vizsgálat alkalmával a javítási tömb adatai alapján ellenőrizni kell a megrendelt javítások elvégzését.

     33. A vontatási telepről csak üzemképes mozdonnyal szabad kijárni.

     34. A kijárás előtti vizsgálatnál az üzemanyagok, a felszerelési tárgyak és a szabványos szerszámkészlet szükséges mennyiségéről és minőségéről is meg kell győződni. A mozdony jelzőlámpáinak, a tartozékát képező zárlámpáknak üzemképes és tiszta állapotáról azoknak kivilágításával kell meggyőződni.

Kijárás a vontatási telepről     35. A mozdonynak meghatározott időben és az Üzemi Rendben előírt helyen készen kell állnia a szolgálat megkezdésére. A mozdonnyal végzett mozgást a vontatási telep területén az F.1 sz. Jelzési Utasítás és az Üzemi Rend, a vontatási telepen kívül az F.2 sz. Forgalmi Utasítás rendelkezései szabályozzák.

A gőzhengerek felmelegítése indulás előtt     36. Az első indulás előtt és hosszabb tartózkodás után - különösen hideg időjárás esetén - a gőzhengereket  gőzszabályzó kisméretű nyitásával elő kell melegíteni. Ilyen esetben a kéziféket meg kell húzni, a hengercsapokat és a nyomáskiegyenlítő váltót ki kell nyitni. Közben a meleg kenőszivattyút kézzel meg kell hajtani és a kormányművet néhányszor előre és hátra kell mozgatni. A gőzhengerek előmelegítését addig kell folytatni, amíg a jobb- és baloldali gőzhengerek első és hátsó hengercsapjain száraz gőz ömlik ki. A gőzhengerek előmelegítését a legnagyobb elővigyázattal kell végezni, nehogy a mozdony meginduljon. A hengerek előmelegítése közben a mozdony környezetében tilos tartózkodni.

A mozdony állása vonattovábbítás közben     37. A szerkocsis mozdony vonattovábbítás közben lehetőleg egyenes állásban (kéménnyel előre) álljon. Szertartályos mozdonynál a kémény állása általában közömbös.

A sebességmérő kezelése    38. Az érkezéskor és indulás előtt a mozdonyvezetőnek ellenőrizni kell a sebességmérő állapotát, valamint azt, hogy a sebességmérőben van-e elegendő szalag. Ha a szalag kevésnek bizonyul, új szalagtekercset kell a sebességmérőbe behelyezni. Ha a sebességmérő útközben meghibásodott, az érkező mozdonyvezető köteles javítása iránt intézkedni és azt a vezénylő felvigyázónak bejelenteni. A mozdonnyal való megindulás előtt, a vontatási telepen is, a sebességmérő óraművet teljesen fel kell húzni. Ezt követően 20 percet meghaladó tartózkodás és tolatás esetén a sebességmérő óraművet ismételten fel kell húzni.

     39. A honos vontatási telepről vontatójármű vonali szolgálatra csak jól működő és szalaggal ellátott sebességmérővel járhat ki.

     40. Vonattovábbítás közben, ha a sebességmérő használhatatlanná válik, a mozdonyvezető tartozik ezt az első megállás alkalmával a vonatvezetővel közölni, a menetlevélbe történő bejegyzés végett. Amennyiben vonatvezető a vonatnál nem teljesít szolgálatot, a menetlevél vezetésére kötelezett dolgozónak kell a bejegyzést elvégezni. Ilyen esetben a mozdony csak a honos vontatási telepig teljesíthet vonali szolgálatot.

Teendők a vonatrajárás közben     41. A vonatrajárás közben kis szabályzó nyitást és nagy töltést kell alkalmazni, a hengercsapokat pedig nyitva kell tartani. A vonatra való rájárást óvatosan és erős ütközés nélkül kell végrehajtani, a mozdonnyal a szerelvény előtt kb. egy méter távolságra meg kell állni és csak újra indulás után szabad a vonatra járni. Nehéz vonatoknál és olyan helyeken, ahol indítás alkalmával kerékperdülés állhat be, közvetlen a vonatrajárás közben a vágányt homokolni kell (lásd 53. pont). Homokolást a váltók, jelzők szigeteltsín szakaszain tilos végezni.

     42. A mozdony és a vonat első kocsijának szabályszerű kapcsolásáért, a féktömlő, fűtési időszakban a gőzfűtési tömlő szabályos összekapcsolásáért és a fővezetékelzáró váltók nyitott állásáért a mozdonyvezető felelős. Az olyan állomásokon, ahol erre nincs vontatási dolgozó, a gőzfűtési tömlők összekapcsolását az F.2 sz. Utasításban szabályzott módon kell végezni.

A vonatok fűtése     43. A mozdonyok (kazánkocsik) gőzfűtési berendezését és annak tartozékait szeptember 1-től május 31-ig üzemkész állapotban kell tartani, hogy a vonatok fűtése bármikor biztosítható legyen.

     44. A mozdony (kazánkocsi) gőzfűtési berendezését csak akkor szabad üzembehelyezni, ha a mozdonyvezetőt (kazánkocsi kezelőjét) a gőzfűtési tömlők összekapcsolásáról már értesítették és a fűtés megkezdésére felszólították.

     45. A gőzmozdonyokkal, vagy kazánkocsikkal fűthető négy  és kéttengelyes kocsik darabszámát az 1. melléklet tartalmazza.

     46. A szerelvények előfűtését úgy kell végezni, hogy a kocsik belső hőmérséklete az utasok beszállási idejére 18 °C-ot érjen el. Az előfűtés időtartama a külső hőmérséklettől függ és azt az E.12 sz. Utasításban foglalt táblázat alapján a vontatási főnökség, vagy ennek hiányában az állomásfőnökség rendeli el a mozdonyvezetőnek.

     47. A vonatot - az időjárásnak és a szerelvény hosszának megfelelően - vonattovábbítás közben úgy kell fűteni, hogy a kocsik utasfülkéiben nappal 18 °C, éjjel 20 °C hőmérséklet legyen. A mozdonyszemélyzet és a fűtőkazánkocsi kezelője csak a számára előírt időtartamú és nyomású gőzszolgáltatásért felelős, a kocsik, illetve utasfülkék belső hőmérsékletéért nem.

     48. Indító állomásról a vonat addig nem indulhat el, amíg a kellő előfűtés, illetve mozdonycsere alkalmával  gőzáthaladás meg nem történt. Ha az előírt tengelyszámú szerelvényt gőzhiány miatt fűteni nem lehet, akkor ezt közölni kell a vonatvezetővel, illetve a forgalmi szolgálattevővel és a kocsivizsgálóval (gőzfűtési lakatossal), hogy csak annyi kocsit kapcsoljanak be a fűtésbe, amennyit fűteni lehet.

     49. A kikapcsolt gőzfűtési berendezést sűrített levegővel való átfúvással fagytalanítani kell.

     50. Önhatalmúlag és a vonatszemélyzet értesítése nélkül a fűtést beszüntetni nem szabad, mert a szerelvény gőzfűtési berendezése befagy. Ebből súlyos késések származnak, mert a befagyott részek kiolvasztása hosszabb időt vesz igénybe. Hasonló következményekkel jár az is, ha a szerelvényt nagy hidegben csökkentett nyomással fűtik.

A vonat indítása előtti teendők      51. Sikeres tömörségi vizsgálat és fékpróba után a mozdonyvezető köteles az F.1 sz. Jelzési és F.3 sz. Forgalmi Utasítások szabályainak betartása mellett a vonatot azonnal elindítani. A gőzsíp használatával visszaélni nem szabad, azonban a sípjelzéseket az F.1 sz. Jelzési Utasításban előírt esetekben szabályszerűen adni kell.

    52. A mozdony jelzőlámpáit a jelzési utasításban megállapított esetekben és időben ki kell világítani.