Eljárás fagyveszély esetén
136. Fagyveszély esetén a szabadban, vagy a nem kielégítően
fűtött mozdonyszínekben elhelyezett mozdonyokat az Üzemi Rendben
foglalt szabályok szerint gőzben kell tartani, vagy fagymentesíteni
kell. Gőzben tartás esetén magas vízállás mellett, tartaléktüzet
kell tartani. A légsűrítőt nyitva tartott főlégtartály víztelenítő
és fővezeték elzáró váltó mellett, lassan (percenként 8-12 lökettel)
járatni kell. A légsűrítőt fagymentesítés céljából járatni
csak akkor szabad, ha a mozdony állandó felügyelete biztosítva van.
Ha ez nem lehetséges, a légsűrítő járatása mellett a lég- és gőzhenger
fagycsapjait ki kell nyitni, a hengerekből a vizet el kell távolítani,
s ezután a gőzbeeresztőt el kell zárni. Felügyelet alatt levő
mozdonynál a tápkészülékeket, szerkocsi vízkészletének mérsékelt
előmelegítése mellett, időközönként felváltva kell használni. A
gőzfűtési vezetéken keresztül kevés gőzt kell kibocsátani.
137. Az egyszerű forgóváltós gőzfűtési irányváltókat mindkét irányba - előre és hátra - kell állítani és így kevés gőzt kell átbocsátani, amely mindkét irányban megóvja a gőzfűtési vezetéket az elfagyástól.
138. Az újabb (triplex) gőzfűtési irányváltóknál - szerkocsis mozdonynál - az irányváltót előre állásba kell állítani, a mozdony és a szerkocsi között a gőzfűtési kapcsolatot szét kell kapcsolni, a gőzfűtési gőzbeeresztőt pedig kissé meg kell nyitni. Így előre levés gőz áramlik és nem fagy el a gőzfűtési vezeték, a szerkocsi felé pedig a legalacsonyabb ponton szakad meg a vezeték, tehát az elfagyás lehetősége kizárt.
Parázs-serpenyők 139. Nagy hidegben elsősorban a gőzhengerek és a tápkészülékek befagyásának megakadályozására, parázs-serpenyőket is kell alkalmazni. Vigyázni kell azonban arra, hogy a fékhengerek, főlégtartály és a vízkapcsolati tömlők közelébe ne kerüljenek. Zárt helyen alkalmazott serpenyőtüzeknél, a gázmérgezés megelőzése érdekében, még nagy hidegben is megfelelő szellőzésről kell gondoskodni.
Fagymentesítés 140. A mozdony fagymentesítésére általános követelmény az, hogy a befagyásnak kitett részekből, éspedig a kazánból, víztartályból, gőzhengerekből, tolattyúszekrényből, légsűrítőből, kenőszivattyúkból, fáradtgőz-lövettyűből, csővezetékekből, stb. a vizet le kell engedni. E célból valamennyi víztelenítő szelepet és csapot ki kell nyitni. A csővezetékeket szükség szerint meg is kell bontani és a lehetőség szerint azokat faékkel ki kell támasztani.
Előmelegítés hideg időben 141. Hosszabb időn át a szabadban, vagy hideg mozdonyszínben állt mozdony üzembehelyezése előtt a kenőszivattyúkat, légsűrítőket, a tolattyúszekrényt és a 36. pontban előírtak alapján a gőzhengereket elő kell melegíteni.
A lefagyott mozdony elindítása 142. Ha a mozdony kerekei a sínnel, vagy a féktuskókkal összefagytak és emiatt a mozdonnyal elindulni nem lehet, a mozdony kerekeinek szabaddá tételét a kerekek és a féktuskók mérsékelt ütögetésével kell megkísérelni. Az olyan fagyban álló mozdonyt, amelynek hajtó- és kormányműve nincs hidegre szerelve, más mozdonnyal megmozgatni nem szabad.
A kerékabronycsok és hordrugók 143. A kerékabroncsokat és hordrugókat, különösen -10 ºC alatti hőmérsékleten gyakran meg kell vizsgálni.
A légfékvezetékek fagymentesítése 144. Előfordul, hogy a mozdony átmenő légfék fővezetékében és töltővezetékében eljegesedés miatt szűkület, sőt dugulás keletkezik. Ennek megelőzése céljából a kapcsolófejeket, a fővezetéknek még rövid időre történő szétkapcsolásánál is, az űrkapcsolatra fel kell függeszteni. Azt a kocsit, amelynek fővezetéke elfagyott, célszerű a vonatból sürgősen kisorozni.
A mozdony ellátása drótvázas fáklyával 145. A mozdonyt két drótvázas fogantyús fáklyával kell ellátni. Az elfagyott csővezetékek és alkatrészek kiolvasztására ezeket a fáklyákat kell használni. Az elhasznált olvasztó anyagot pótolni kell.
A vízcsorgás megakadályozása 146. A gőz- és vízvezetékek tömörségére nagy figyelmet kell fordítani. Az állomások és a vontatási telepek területén kerülni kell a víz szükségtelen kibocsátását, nehogy a képződő jég a személyek biztonságát veszélyeztesse. A mozdony és szerkocsi hágcsóit a jégtől meg kell tisztítani és homokkal, vagy hamuval be kell hinteni.
A tüzelés végrehajtása 147. Téli időjárásban a szénnek csak kisebb mennyiségét, közvetlenül a felhasználás előtt, lehetőleg meleg vízzel kell megnedvesíteni. A tűzszekrényben vastag salakréteget megtűrni nem szabad, mert ez akadályozza a levegő hozzájutását a tűzfelülethez.
A kerékperdülés megakadályozása 148. A kerékperdülést a sínkorona gondos homokolásával kell megakadályozni, mert ilyenkor az erős kiömlés felszaggatja az eleven tűzréteget. Kezdő kerékperdülést a szabályozó nyitásának csökkentésével, vagy a kormányemeltyű kisebb töltésre való állításával kell megszüntetni. Homokolni akkor szabad, ha a kerékperdülés már megszűnt. (Lásd 53. pont).
A kazánfeszmérő (manométer) fagymentsítése 149. A -10 ºC alatti hőmérsékletnél a kazánfeszmérő Bourdon-csöve és az állókazánnal összekötő csöve is befagyhat, mert ezekben a gőz lecsapódik. Ezért a vizet időnként el kell távolítani; a feszmérő leszerelésével és az összekötő cső kifúvatásával. A feszmérő visszaszerelése után a gőzt csak fokozatosan szabad rányitni, nehogy a feszmérő megrongálódjék. Amennyiben a kiolvasztási eljárás nem vezet célra, akkor az Utasítás 130. pontjában a manométer meghibásodás esetére előírt szabályok szerint kell eljárni.
A hamuláda és a parázs-szita fagymentesítése 150. A parázs-szita és a hamuláda befagyásának megakadályozására a mozdonyszemélyzetnek a következőket kell tennie:
a) Meg kell szüntetni a hamuláda-locsoló átfúvását.
b) Meg kell szüntetni továbbá a csövek, a csőtoldatok és a hengercsapok átfúvását.
c) Meg kell előzni azt, hogy a salakréteg a tűzszekrényben megvastagodjék, mert vastagabb salakréteg esetén jobban lehűl a hamuláda. A hamuláda falára rátapadt salakot mérsékelt kalapácsütésekkel el kell távolítani.
d) A közbenső állomásokon is ellenőrizni kell, hogy a parázs-szita nem fagyott-e be és gyenge ütögetéssel a jeget és a havat le kell veregetni.
e) A hamuládába, időnként a hamuláda-locsolón át gőzt kell engedni. Ilyenkor a hamuláda légcsappanytúit és a lövettyű csorduló szelepét be kell zárni.
A lövettyűk elfagyásának megelőzése 151. A mozdonyszemélyzetnek télen nagy gondot kell fordítani a lövettyűk elfagyásának megelőzésére. Ennek érdekében mindkét lövettyűt, a vízváltókat, a vízkapcsolati tömlőket, a csorduló csöveket és a tápcsöveket állandóan ellenőrizni kell.
152. A lövettyű üzemzavarainak megakadályozására a mozdony személyzetének a lövettyűket, a vízváltókat és a vízkapcsolati tömlőket állandóan átmelegített állapotban kell tartani, ezenkívül fel kell melegíteni a mozdony, vagy a szerkocsi víztartályában levő vizet is. Ennek érdekében a következőképpen kell eljárni:
a) Mindkét lövettyűt gyakran és váltakozva kell használni.
b) Mindenegyes táplálás után a csorduló (lég) szelepet el kell zárni és a szerkocsi vízváltót az előmelegítő csőre állítva (belső állás), a lövettyű gőzbeeresztő szelepét egy kissé megnyitva, a szerkocsi vizébe gőzt kell bocsátani.
c) Nagy hidegben a lövettyűház, a nyomócső és a szerkocsi vízváltó elfagyásának elkerülése céljából a lövettyű csorduló (lég) szelepet még vízszivatás közben le kell zárni. Ezáltal ugyanis jelentős mennyiségű tápvíz takarítható meg és a bentmaradt melegvíz bizonyos ideig védi a vízkapcsolati tömlőt az elfagyástól. A csorduló szelepet ilyenkor közvetlenül a víztáplálás előtt kell kinyitni.
d) A vízkapcsolati tömlők és a szerkocsi vízváltók átmelegítése céljából a lövettyű gőzbeeresztő szelepet, zárt csorduló szelep mellett időnként kissé ki kell nyitni és gőzt kell bocsátani a tömlőkbe.
A gőzbeeresztő szelepet csak annyira kell megnyitni, hogy a gőz sustorgását lehessen hallani, mert a teljes nyomású gőz a vízkapcsolat tömítésénél kifúvást okozhat.e) A fáradtgőz-lövettyű elfagyását azáltal kell megakadályozni, hogy nyitott szabályzó mellett minél hosszabb ideig kell vizet táplálni. A táplálási szünetekben pedig a csordulószelepet lezárva, gőzt engedünk hátra a víz-hozzávezető csövön és a szerkocsi vízváltón át a szerkocsiba. A szerkocsiba történő gőzbevezetésre a frissgőz-lövettyűt kell használni.
f) A téli hónapokban a mozdony leállítása után a lövettyűn levő fagycsapokat ki kell nyitni. A fagycsapokat akkor is ki kell nyitni és nyitva kell tartani, ha 0 ºC alatt a mozdony gőzben van, de hosszabb ideig a szabadban áll.
g) A szerkocsi, vagy a mozdony- víztartály töltő nyílásában elhelyezett szűrők befagyása is okozhat üzemzavart. Ilyen esetben a vízszivatáskor a tartályban légritkítás keletkezik és a víz lövettyűhöz történő hozzáfolyása megszakad. Az eljegesedett szűrőket forróvízzel kell kiolvasztani.
Az elfagyott tápkészülék iolvasztása 153. Ha a lövettyű, a szerkocsi vízváltó, a vízkapcsolati cső, a szívó-, vagy a nyomócső befagyott, azonnal meg kell kezdeni annak felmelegítését, illetve kiolvasztását. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a berendezés melyik részén fagyott be. Ezt a csövek kopogtatásával, vagy a csővezeték megbontásával lehet megállapítani. A kopogtatásnál a tompa hang jelzi a csővezetéken a jegesedés helyét (a fémesen csengő hangot adó csővezetékben nincs elfagyás). A befagyott csöveket és egyéb alkatrészeket kiolvasztani gőzzel, melegvízzel, izzó parázzsal, vagy olajos kóccal lehet. Gumiból készült alkatrészeket tűzzel melegíteni nem szabad. Kiolvasztása melegvízzel, gőzzel, vagy - leszerelés után - az állókazán tetejére való helyezéssel történhet.
A világítási turbódinamó megóvása 154. Ha a 0 ºC alatt a turbódinamót nem működtetjük és a gőzbeeresztő szelepe átfúj, a lecsapódott víz megfagy és a jég a dinamó gőzzel működő részeit tönkreteszi. Ezért nappal, amikor a világításra nincs szükség, a dinamót időnként teljes fordulatszámmal működtetni kell. Különös gondot kell fordítani a vízlevezető cső ép- és tiszta állapotára, mert ha a lecsapódó víz nem tud a turbinából elcsurogni, az elfagyhat.
A kenőolajszivattyúk és olajvezetékek fagymentesítése 155. A kenőolajszivattyúk és olajvezetékek elfagyásának megelőzésére vonatkozó teendők:
a) Ügyelni kell a szivattyúház, valamint a kenőolaj-, nyomó és előmelegítő csövek, továbbá a visszacsapószelepek állapotára.
b) Ügyelni kell arra, hogy a kenőolajszivattyú melegítése közben a melegítő csőből gőz áramoljék ki, mert ha a vízlevezető csőben víz van, az könnyen befagyhat.
c) Hosszabb tartózkodás közben időnként, de legalább óránként kézzel is meg kell forgatni a kenőolajszivattyú forgattyúját.
d) A melegítés hőfokát az olajszállítás biztosítása érdekében 40-50 ºC között kell tartani, ennél magasabb hőfokra melegíteni az olajat nem szabad.
e) A hideg alkatrészek kenőolajszivattyúiba téli tengelyolajat kell önteni, mert a nyári olaj a csőben megdermed.
f) A kenőolajszivattyú kilincs-szerkezetét kőolajos tengelyolajjal kell kenni. A szivattyút kívülről is tisztán kell tartani.
156. A befagyott kenőolajcsöveket és a visszacsapószelepeket fáklyalánggal kell felmelegíteni. Abban az esetben, ha a tolattyú-, vagy a gőzhenger kenőolajszivattyú nem működik, akkor tartózkodás közben a tolattyúszekrény-perselyeket, illetve a gőzhengereket a kicsavart visszacsapó (OLVA) szelepek nyílásain át kell hengerolajjal bőségesen kenni.
A mozdony hideg alkatrészeinek kenése 157. A tengelyágyak ellenágyaiba és a kenőcsészékbe került vizet minden indulás előtt ki kell szivatni.
158. A kenőbeleket meg kell ritkítani és kőolajban ki kell mosni. Ilyenkor hígfolyós, azaz téli tengelyolajat kell használni és az olajat a kenés megkezdése előtt jól fel kell melegíteni, hogy indulás előtt a kenőolaj eljusson a súrlódó alkatrészekhez. Különös gondot kell fordítani a kenőfuratok tisztaságára. Ezek tisztítását puha huzallal ajánlatos végezni, amelynek egyik végét meg kell hegyezni és dugóhúzó alakúra kiképezni, a másik végét pedig gyűrű alakúra kell meghajlítani.
159. A mozdony valamennyi súrlódó alkatrészét gondosan kenni kell. A kenőhelyekre minden esetben felmelegített kenőolajat kell tölteni. Ilyenek a hajtómű- és a csatlórúdágyak, a kulisszakő és vezetéke, kazáncsúszótámok, valamint a rugófüggvasak, a tengelyágytok vezetékek, a keresztfejvezetékek, a fékrudazat csapszegek, a forgóváz csúszótámjai és csapszegei, stb. Ezeknek az alkatrészeknek a téli hibátlan működése rendkívüli jelentőségű, mert kenetlenségük a tengelyterhelés egyenlőtlen megoszlását eredményezi.
160. Amennyiben a mozdony- és a szerkocsi tengelyágyainak kenőolajtartóiba, kenőszelencéibe és az ellenágyakba víz vagy hó kerül, a kenés folyamatos biztosítása érdekében azt onnan azonnal el kell távolítani.
A homokoló berendezés kezelése 161. A homokkészlet hiánytalanságát és a homokoló berendezés működését minden kijárás előtt gondosan ellenőrizni kell.
162. Vizsgálatkor és vonattovábbításnál megállás alkalmával eldugulás esetén könnyed kalapácsütésekkel kell a csövekből a jeget, a havat és a megfagyott homokot eltávolítani. Szükség esetén fáklyával kell a csövet felmelegíteni.
163. Vonatrajárás közben, különösen nehéz vonatoknál és az olyan helyeken is, ahol kerékperdülés állhat elő, homokolni kell. Ügyelni kell arra, hogy mindkét oldal egyszerre homokoljon, mert az egyoldali homokolás csatlórúdgörbülést okozhat (lásd 53. pont).
164. Homokolni nem szabad akkor, amikor a kerékperdülés már megkezdődött, mert ez erősen rongálja a csatlórudakat és a csapágyakat. A kezdődő kerékperdülést a gőzszabályzó nyitásának csökkentésével, vagy a kormányemeltyű kisebb töltésre való állításával kell megszüntetni. Homokolni csak akkor szabad, miután a kerékperdülés már megszűnt (lásd 53. pont).
|
|