A begyújtás előtti teendők
3.
A mozdonykazánt csak az alábbi feltételek teljesítése esetén
szabad begyújtani:
a) A kazán használati engedélye érvényes legyen.
b) A kazánt legalább a vízállásmutató üveg fél magasságáig (az üveg mögötti mércén kb 10 %o-nek megfelelő jelig) vízzel kell megtölteni. A vízállásról nemcsak a vízállásmutató üvegben látható vízszint megtekintésével, hanem a vízállásmutató készülék többszöri lecsapolásával és az alsó kémcsap huzamosabb idejű nyitva tartásával is meg kell győződni. Meg kell figyelni, hogy a víz könnyen játszik-e és a vízszint elég gyorsan felemelkedik-e az eredeti magasságig. Ha a vízállásmutatónál rendellenesség észlelhető, vagy az alsó kémcsapon nem folyik ki a víz, akkor a hiba okát meg kell keresni és meg kell szüntetni. A kazánt begyújtani csak akkor szabad, ha jól működő vízállásmutató és kémcsap segítségével kétséget kizáróan megállapítható, hogy elegendő víz van a kazánban.
c) A kazán tömör, a rostély, és a lángbolt hiánytalan, a füstszekrény és a szikrafogó, illetve szikratörő berendezés tiszta és rögzíthető legyen. Tömörtelen füstcső és burokcső, lángbolttartó cső, továbbá szivárgó, vagy szakadt tám-, horgony-, illetve mennyezetcsavar (-rúd) ne legyen. A füstszekrény ajtó, a kimosócsavarok, a locsolóberendezések tömören zárjanak. A hamuládában salak, a füstszekrényben pernye ne legyen, a hamuláda fenékcsappantyúk zárva legyenek. A rostélyt a használt szén szemnagyságának megfelelő vastagságú salakréteg fedje.
d) A kimosónyílások fedelei és a lefúvató váltók (tolattyúk) tömören zárjanak. A lefúvató váltók zárt állásáról azok nyitásával és elzárásával kell meggyőződni. Az antidur lecsapoló szelepnek is zárt állásban kell lennie.
e) A kazánfeszmérő (manométer) gőzbeeresztő (kiiktató) váltójának nyitva kell lenni. A kazánfeszmérőn sértetlen ólomzárnak, és páramentes, ép üveglapnak kell lenni. A feszmérő számlapján levő vörös vonalnak a kazán engedélyezett nyomásával meg kell egyeznie. A feszmérő ellenőrző mutatójának az engedélyezett nyomásnál nem szabad nagyobb értéket mutatnia. A feszmérő mutatójának nyomásmentes állapotban alap, azaz 0 állásban kell lenni.
f) Sötétben a vízállásmutató készüléket és a kazánfeszmérőt (manométert) már begyújtás előtt meg kell világítani és megvilágított állapotban kell tartani még a kivilágított mozdonyszínben is.
g) A víztartályban legalább a teljes vízkészlet harmadrészének megfelelő víznek kell lenni. Összekapcsolva kell lenni a mozdony és a szerkocsi fő-, tartalék- és a vízkapcsolatainak.
h) A mozdony és a szerkocsi közötti vízkapcsolat elzáró váltójának (vízváltó) nyitva kell lenni úgy, hogy a vízhozzáfolyás a szűrőn át történjen. Meg kell győződni arról is, hogy a víz akadálytalanul jut-e a tápkészülékhez. Fáradtgőzlövettyűnél a fagymentesítő csapok kinyitásával kell meggyőződni a víz hozzáfolyásáról.
i) Biztosítani kell, hogy a mozdony gőzfejlődés közben el ne induljon. Ennek érdekében a gőzszabályzónak zárva és rögzítve, a nyomáskiegyenlítő váltónak és a hengercsapoknak nyitva, a kormányműnek középre állítva és kilinccsel biztosítva, a kéziféknek meghúzva kell lenni.
4. A kazánt mindenkor a tűzrendészeti előírásokban foglaltak betartásával szabad begyújtani. Ennek megfelelően a kazán begyújtását úgy kell végezni, hogy:
a) a mozdony kéménye a mozdonyszínben kürtő alatt álljon.
b) Raktár, vagy tűzveszélyes anyagok, berendezések a közelében ne legyenek.
5. Dízel-mozdonyok és motorkocsik közelében a gőzmozdonykazánt begyújtani csak akkor szabad, ha a motoros járművet a gőzmozdonytól legalább egy közbenső vágány elválasztja, vagy ha közöttük legalább 15 méter távolság van. Dízel-mozdonyszínben, vagy gázolajfeladó mellett kazánt begyújtani tilos.
A begyújtás 6. A 3-5. pontokban felsorolt előkészítő munka elvégzése után a hamuláda előli légcsappantyúját ki kell nyitni és a füstelvezető csövet - ha van - a mozdony kéményére kell engedni. A síkszitát ki kell venni és a mozdony mellett kell elhelyezni, a kúpszitát ki kell fordítani. (Kijárás előtt a fűtő köteles azokat a helyére visszatenni és rögzíteni.) A rostélyon maradt salakot szét kell teríteni úgy, hogy annak egész felületén vékony salakréteg legyen.
7. A begyújtást, ha erre lehetőség van, másik mozdonyból vett parázzsal kell végezni. Ebben az esetben a parazsat a rostélyon levő salakrétegre kell teríteni és száraz, darabos szénnel kell megszórni. Fával való begyújtás esetén a tűzszekrénycsőfal közelében gúla-alakban aprított fát kell elhelyezni és azt olajos gyapottal meggyújtani. Ezután darabos és jó alapréteget biztosító szenet kell szórni a már égő fára. A szenet meggyulladás után a rostélyon egyenletesen szét kell teríteni.
8. A tüzelést úgy kell szabályozni, hogy a gőzfejlesztés fokozatosan történjen és a kazán felmelegedése egyenletes legyen. Ezért a begyújtás időpontját úgy kell megállapítani, hogy hideg vízzel megtöltött kazánnál 5-6, meleg vízzel megtöltött kazánnál pedig 3-4- óra alatt - a vontatási telepről való kijárás előtt egy órával - a kazán gőznyomása az engedélyezett üzemi nyomás 50 %-át elérje. A kazánmosás utáni első begyújtásnál - gőzfejlődés közben - legfeljebb 1 bar nyomásig a kimosófedeleket arra kiképzett dolgozónak óvatosan után kell húzni.
Ha a kazánnyomás túl gyorsan növekedne, akkor a légcsappantyút zárni kell. Mesterséges léghuzam fejlesztése céljából a mozdonyt másik mozdonnyal mozgatni szigorúan tilos.
9. A fűtő szolgálatra való jelentkezése után a begyújtótól a munkát köteles átvenni.
10. A vontatási telepről való kijárás előtt, szükség szerint tüzet kell tisztítani, a salakot a hamuládából az arra kijelölt helyen le kell engedni és a vízkészletet ki kell egészíteni.
11. Azért, hogy a vontatási telepről kijáró mozdony tűzszekrényében a menetszolgálat megkezdésére alkalmas tűz és a kazánban megfelelő gőznyomás legyen, a mozdonyt átadó dolgozó és a mozdony személyzete egyaránt felelős.
Mozgás begyújtott mozdonnyal 12. A begyújtott (gőzben álló) mozdonnyal csak akkor szabad mozogni ha a rostély egész felületét már eleven tűzréteg borítja. Ügyelni kell arra, hogy a tűzréteg a vontatási telepről való kijárás előtt megfelelő vastagságú legyen, nehogy a tűz a vonat indulásakor felszakadjon. A kazánoknál a felesleges gőztermelést kerülni kell. Ha mégis keletkezett felesleges gőz, azt a kazán táplálására és a tápvízkészlet előmelegítésére kell felhasználni. Vigyázni kell azonban arra, hogy ilyenkor a kazánban túl magas vízállás ne keletkezzék, illetve a tápvíz túlságosan fel ne melegedjék.
A fűtőolaj tüzelésű (pakurás) mozdonyok begyújtása 13. A kazán, illetve a tűzszekrény vizsgálata begyújtás előtt ugyanúgy történik, mint a széntüzeléses mozdonynál. Begyújtás előtt a tűzszekrény samottfalazatát és a lángbolt épségét különös figyelemmel kell megvizsgálni. A további teendőkre vonatkozóan az 5. melléklet tartalmaz részletes rendelkezéseket.
|
|