11. Menetszolgálat






11.1. A mozdonyvezető kötelessége vonattovábbítás közben

Menet közben a légfék nyomásmérőinek állását - legalább 5 percenként - meg kell figyelni. Az üzemszerű főlégtartálynyomás biztosítása céljából a légsűrítőt tartózkodások alatt is üzemben kell tartani.

   Ha az állomáson a vontatójármű légsűrítőjét leállították, akkor a vonatot 30 percnél nem hosszabb ideig légfékkel, ezt meghaladó időtartam esetén az állvatartáshoz szükséges kézifékek befékezésével kell rögzíteni (lásd még a 11.7. pontot).

   Ha a légsűrítő levegőtermelése nem kielégítő, akkor a vonatot meg kell állítani, még mielőtt a főlégtartálytérben a légnyomás 5 bar alá csökkenne.

Ha a hibát rövid idő alatt nem lehet megszüntetni, akkor a 11.8.c) pontjában előírtak szerint kell eljárni. Ha a vonatot a mozdonyvezető egyedül továbbítja és ő a vonatot valamilyen ok miatt elhagyja, akkor az E1. sz. Utasítás I. részében előírtakat köteles betartani.




11.2. Üzemi fékezés

A légfékberendezés kezelése özemi körülmények között a mozdonyvezető feladata:

   a) Üzemi fékezésnél a fékhatást a továbbított vonat jellegétől függően és a fékezés céljának megfelelően úgy kell a fékezőszeleppel szabályozni, hogy a vonat az előírt helyen biztonságosan megállítható legyen, illetve a kitűzött helyen a sebessége az előírtnak megfelelő legyen. A legenyhébb fékezéshez a fővezeték nyomását legalább 0,5 barral kell csökkenteni.
   A fékezés megkezdése előtt a fővezeték-főlégtartály nyomásmérő állását ellenőrizni kell. Ha a fékezést követően fékhatás nincs, akkor a gyorsfékezésre előírtak szerint kell eljárni, majd ezt követően teljes fékpróbát kell tartani.
   A vonat továbbítása és fékezése közben a vontatójármű kiegészítő fékje - ha ez szerkezetileg lehetséges - folyamatosan oldó állásban legyen. Üzemi fékezéskor a vontatójármű saját önműködő fékjét oldani kell.

   b) Tehervonatok lejtőn való sebességtartó fékezése során figyelembe kell venni a vonatban esetleg található fokozatosan nem oldó fékek kimeríthetőségét. A vonat sebességét közel állandó értéken kell tartani.

   c) Fokozatosan oldó kormányszeleppel felszerelt kocsikból álló, legfeljebb 60 tengelyes, rendesnyomközű személyszállító vonatoknál - ha a vonat sebessége legalább 80 km/h és a fékezése D2, D5, D12, D15 típusú fékezőszeleppel történik - a vonat megállítása vagy jelentősebb sebességcsökkentése céljából szükséges fékezést a fékezőszelep üzemi fékállásának utolsó fokozatával kell kezdeni; az így létrejött fékhatást a továbbiakban szükség szerint kell szabályozni.

   d) Ha a vontatójárművön elektrodinamikus fékberendezés van, akkor - veszély esetét kivéve - elsősorban ezt a féket kell hsználni.

   Sebességszabályozó fékezésekhez - ha az elektrodinamikus fék teljesítménye elegendő - ezt a féket egyedül, tehát a légfék bevonása nélkül kell használni.

   Megállító fékezéshez az elektrodinamikus féket és légféket együttesen kell használni. Ha az elektrodinamikus féket egymagában használják, akkor teljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a vonatban emiatt káros hosszirányú erők ne lépjenek fel.

   Egyedül közlekedő - elektrodinamikus fékkel felszerelt - mozdonyt csak légfékkel szabad fékezni.

   e) A vontatójármű kiegészítő fékjét, vagy az inga- és motorvonatok vezérlőkocsijában esetleg található légnyomásos rögzítőféket a vonat megfékezésére használni tilos. A kiegészítő légféket vonattovábbítás közben veszély esetén a következő esetekben kell használni:

- ha az önműködő fék nem hatásos,

- ha a kiegészítő fékkel nagyobb fékhatás fejthető ki,

- ha a kiegészítő fékkel azonos nagyságú fékhengernyomás az önműködő fékhez képest rövidebb idő alatt érhető el.

   Ha ezek az esetek nem állnak fenn, akkor a kiegészítő légfékberendezést az önműködő fékkel együtt még veszély esetén sem szabad használni.

Kézifékes közlekedés esetén

f) A mozdonyvezető teendői: A tisztán kézifékes vagy kézifékes résszel is közlekedő légfékes vonatok továbbításánál az F1. sz. Jelzési Utasításban előírt, kellő időben adott hangjelzésekkel kell a vonatkísérőket a kézifékek kezelésére utasítani.

Vonatszakadás elkerülése céljából a vontatójármű, illetve a légfékes vonatrész légfékjét - veszély esetét kivéve - csak akkor szabad működtetni, ha a kézifékek hatása már észlelhető. Oldáskor a légfékberendezést előbb kell feloldani.

g) A vonatszemélyzet tennivalói: A vonatszemélyzet köteles a kézifékeket úgy kezelni, hogy a kerekek meg ne csússzanak. A kézifékek kezelői a mozdonyvezető jelzéseit kötelesek követni. Kézifékkel megállított vonatnál a kéziféket addig kell befékezett állapotban tartani, amíg a mozdonyvezető közvetlenül az indulás előtt nem ad utasítást a fék feloldására.

h) Veszélyelhárítás esetét kivéve kerülni kell a fékezést javítás alatt álló vágányokon, továbbá vágánymegszakításos hídmérlegeken.

Váltókon és kereszteződéseken pedig kerülni kell a teljes teljesítménnyel való fékezést.




11.3. Üzemi fékezést követő oldás

   a) A vonatok önműködő légfékjének oldásánál figyelemmel kell lenni a vonatban alkalmazott féknemekre (vonatnemváltó állásokra), továbbá a vonat hosszára és összetételére. "T" vonatnem váltó állással közlekedő vonatok oldási ideje teljes üzemi fékezés után 50-240 másodperc, "Sz" vagy "Gy" vonatnem váltó állással közlekedő vonatok esetében ez az érték 20-40 másodperc. Minél nagyobb a vonat tengelyszáma, a légfékes kocsik aránya, és a légveszteség, annál hosszabb lesz az oldási idő. A fékberendezés rövidebb idő alatt felold, ha az önműködő fék fékezőszelepével töltő-oldó állást alkalmaznak. A fékezőszelep fogantyúja azonban személyszállító vonatnál legfeljebb 1-6 másodpercig, nem személyszállító vonatnál legfeljebb 4-16 másodpercig tartható töltő-oldó állásban. (A hosszabb időket hosszabb vonatoknál kell alkalmazni.)

   A beiktatott NBV-2 utánfékezőszeleppel üzemelő mozdonyoknál a töltő-oldó állás nem alkalmazható.

   Gyorsfékezés után hosszabb ideig is használható a töltő-oldó állás. D2, D5 fékezőszelepek időlégtartályában oldás közben sem szabad 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomásnak kifejlődni. A töltő-oldó állás alkalmazása után a fékezőszelep fogantyúját az oldási folyamat teljes befejezéséig menetállásban kell tartani. Akkor, ha az oldás gyorsítása érdekében ez szükséges, vagy egyes kocsik fékberendezéseinek túltöltődése azt indokolttá teszi, az oldás folyamán a fékezőszelep menetállásában is használható a D2, D5, D12, D15 fékezőszelepek nyomásigazítója. D2, D5 fékezőszelepnél azonban nem szabad az időlégtartályban 0,5 bar-nál nagyobb nyomásnak kifejlődni.

   b) Addig, amíg a vonat fékberendezése teljesen nem oldott fel, vonóerőt kifejeteni, tehát a vonatot gyorsítani nem szabad. Az áramlásjelző működésének megszűnte még nem jelenti az oldási folyamat befejezését.

   c) Megállást követő oldás után csak akkor szabad indulni, ha a vonat valamennyi járművének fékberendezése feloldott. Az oldási folyamat befejezése előtti indítás a vontatójármű túlzott igénybevételét, a kocsik kerékpárjainak meglaposodását és a vonat elszakadását okozhatja.




11.4. Gyorsfékezés

   a) Ha menet közben bármilyen rendkívüli esemény vagy veszély azt indokolttá teszi, illetve ha az valamilyen más okból szükséges, az önműködő légfék fékezőszelepének fogantyúját késedelem nélül gyorsfék állásba kell helyezni, és egyidejűleg homokolni is kell. A vonóerőt a gyorsfékezés megkezdésével egyidőben kell megszüntetni. (Egyes mozdonysorozatokon a vonóerő a gyorsfékezés hatására automatikusan megszűnik.) Gyorsfékezéskor a fékezőszelepen kívül a vészfékszelepet is működtetni kell. Ha a vonatot több működő vontatójármű továbbítja és ezeken mozdonyvezető teljesít szolgálatot, valamennyi járművezető köteles a fent leírtak szerint cselekedni. Ilyen esetben azonban mindig a legelső vontatójármű vezetője gyorsfékez először, a többi a fővezeték nyomáscsökkenését észlelve cselekszik az előírt módon. Ha a gyorsfékezés után nem észlelhető fékhatás, akkor "Vészsípjelzést" kell adni. Működtetni kell a vontatójárművön lévő esetleges egyéb fékberendezéseket is. Ha a gyorsfékezést a fékberendezés rendellenes működése tette indokolttá, megállás után fékvizsgálatot és ezt követően teljes fékpróbát kell tartani. A vizsgálat ilyenkor terjedjen ki a féktuskók hőállapotára is. A hideg féktuskók nem fékező járműre utalnak.

   b) Ha a vonatot az éberségi, vagy az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés állította meg kényszerfékezéssel, akkor a vontatójárműre vonatkozó "Kezelési Szabályzat"-ban foglaltak szerint kell eljárni.




11.5. Eljárás vészfékezés vagy vonatszakadás alkalmával

   a) Indítás után mindig különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a vonat nem szakadt-e el, vagy a vonatban nem kezelték-e a vészféket. D2 és D5 fékezőszelepekkel fékezett vonattal mindaddig nem szabad elindulni, amíg a fékezőszelep időlégtartályában 0,5 bar-nál nagyobb nyomás van.

   b) Ha menet közben a vonat váratlanul lassulni vagy gyorsulni kezd, illetve ha az áramlásjelző működésbe lép, vonatszakadást vagy vészfék meghúzását kell feltételezni, és a mozdonyvezetőnek azonnal keresni kell a jelenség okát. Ha megállapítható, hogy a vonat nem szakadt el, akkor a mozdonyvezetőnek gyorsfékezést kell végrehajtani és egyidejűleg a vonóerőt meg kell szüntetni. Megállás után az adott helyzetnek megfelelően kell cselekedni. Vészfék meghúzása esetén megállás után az F1. sz. Jelzési Utasításban előírt hangjelzést kell adni, és a fékezőszelepet közép állásba kell helyezni, majd időnként rövid időre menetállásba, hogy a nyitott vészfékszelep felderíthető legyen. A vészfékszelep elzárása után csak akkor szabad elindulni, ha a vonat valamennyi járművének fékberendezése feloldott. Ha megállapítható, hogy a vonat elszakadt, és a leszakadt rész a vonat első részét követi, akkor a vonat első részével - ha a továbbhaladásnak sem forgalmi, sem műszaki akadálya nincs, tovább kell haladni, és a mozdonyvezető köteles a sebesség megfelelő szabályozásával a járműveket feltartóztatni, majd ezt követően haladéktalanul megállni. Olyan esetben, ha a rendellenes jelenség oka egyértelműen nem állapítható meg, de közvetlen veszély nem áll fenn, a vonóerőt meg kell szüntetni és a vonatot üzemi fékezéssel megállítani, majd a jelenség okát meg kell keresni és azt meg kell szüntetni.
   A személykocsikon a vészfék-visszaállító berendezésre a II. sz. Függelék ábrái utalnak.

   c) A vonatkísérők a vészféket a mozdonyvezető által adott "Vészsípjelzés"-re, továbbá akkor kötelesek meghúzni, ha a vonatot veszély fenyegeti, vagy ha megítélésük szerint a vonat sebessége az engedélyezettnél szokatlanul nagyobb, és a mozdonyvezető nem csökkenti a vonat sebességét.

   A mozdony vezetőállásán (vezérlőkocsin) szolgálatot teljesítő második (forgalmi, vontatási) dolgozó élőszóval köteles a mozdonyvezető figyelmét - a fenti esetekben - haladéktalanul felhívni a légfék megfelelő kezelésére. Ha azt tapasztalja, hogy a mozdonyvezető rosszullét vagy bármely ok miatt cselekvőképtelen, a vonatot gyorsfékezéssel köteles megállítani.

   d) A jegyvizsgálók szükség esetén mindig azon a kocsin kötelesek a vészféket meghúzni, amelyiken éppen tartózkodnak.

   e) Ha a vészféket meghúzták, megállás után a meghúzott vészfékszelepet meg kell keresni és azt szabványos állásba vissza kell állítani. A meghúzott vészfékfogantyút a vonat végállomásán a kocsivizsgáló - értesítés alapján - köteles leólmozni.




11.6. Érkezés fejpályaudvarra

   A fejpályaudvarra vagy ütközőbakban végződő fogadóvágányra bejáró vonatok sebességét úgy kell szabályozni, hogy az ütközőbak előtt biztonságosan meg lehessen állni, és a megállított vonat vontatójárműve (vezérlőkocsija) az ütközőbaktól 20 m-nél távolabb ne legyen.




11.7. Vonatok állvatartása, védekezés megfutamodás ellen

   a) Állvatartás légfékkel

   Személyszállító és 300 m-nél nem hosszabb tehervonatokat 5 ezreléknél nem nagyobb lejtőn megállítva a vontatójármű kiegészítő vagy rögzítő fékjének teljes fékhatást biztosító nyomástartó állásba helyezésével, vagy ha ilyen fék nincs (pl. ingavonati vezérlőkocsi) akkor az önműködő fékkel kell állvatartani.

   b) Állvatartás kézi vagy rögzítőfékkel

- kézifékkel kell rögzíteni - az állvatartási fékszázalék megszabta mértékben - bármely vonatot, ha a vontatójárművén a sűrített levegő termelése 30 percnél hosszabb ideig szünetel.

   - mozdony nélküli szerelvényt, kocsicsoportot, kocsit kézi vagy rögzítőfékkel kell állvatartani függetlenül attól, hogy ezeket légfékkel közlekedtették.
Minden esetben annyi kocsit kell kézifékkel vagy rögzítőfékkel befékezni, amennyivel az adott pályaszakaszra előírt állvatartási fékszázalék teljesíthető. E követelményt az E5/1. sz. Műszaki Táblázatok I. tartalmazza.

A végállomásra vagy feloszlató állomásra érkezett vonatokat, szerelvényt megfutamodás ellen az a) és b) pontokban előírtak szerint kell rögzíteni.
Ezeknél a szerelvényeknél a vonatkísérők, ezek hiányában a kijelölt állomási dolgozók a vontatójármű lekapcsolása előtt
- 2 ezreléknél nem nagyobb lejtésű vágányokon az első és utolsó kézifékes kocsi,
- ennél meredekebb vágányokon az első és utolsó 3-3 - lehetőleg rakott - kézifékes kocsi kézifékjét kötelesek befékezni.
- ha az állomáson mozdonykapcsolásra kötelezett mozdonyvezető tartózkodik, akkor ezt a feladatot neki kell elvégezni.

Vontatójárművet kézifékkel kell rögzíteni, ha rajta a sűrített levegő termelése 30 percnél hosszabb ideig szünetel, vagy ha a járművet sűrített levegő nélkül állították le.




11.8. Elromlott fékberendezések

   a) Eljárás a vontatójármű fékjének meghibásodása esetén

   A vontatójármű üzemképes fékberendezését - beleértve a kiegészítő és elektrodinamikus féket is - még részben sem szabad kiiktatni. Az oldóberendezés kiékelése is tilos. Ha az önműködő fékberendezést - hibája miatt - ki kell iktatni, akkor emiatt a vonat féksúlya csökken, ezért a megfékezettséget újból ki kell értékelni. Ezt a vonali tolatásvezető, vezető jegyvizsgáló, vagy ha a vonatot csak a mozdonyvezető továbbítja, akkor ő maga köteles elvégezni. Ha a vonat féksúlya oly mértékben csökken, hogy a minimális megfékezettség csak kisebb sebességű közlekedést tesz lehetővé, akkor a vonatot a továbbiakban csak ezzel a sebességgel szabad közlekedtetni.

   Erről a forgalmi szolgálattevőt a mozdonyvezető köteles értesíteni.

   Ha a vontattójármű önműködő fékje részben kiiktatható, és ez szükségessé vált, akkor a vonat féksúlyának kiszámításánál a vontatójármű féksúlyát nem szabad figyelembe venni.

   Vontatójármű részben vagy teljesen kiiktatott önműködő fékkel - vonatról lejáró mozdony esetét kivéve - gépmenetben nem közlekedhet és tolatást nem végezhet.

   Menet közben meghibásodott fékberendezésű vontatójárművel - a toltvonati esetet kivéve - a vonat új megfékezettségnek megfelelő sebességgel a végállomásig (mozdonyváltó állomásig) közlekedtethető.

   Abban az esetben, ha a hátul működő mozdony önműködő fékje menet közben meghibásodik, a vonat a következő állomásig közlekedhet, ilyenkor azonban a mozdony kézifékezéséről (pl.: a vezető jegyvizsgáló mozdonyra küldésével) gondoskodni kell.

   Ha a mozdony STA3 típusú áramlásjelzője romlott el menet közben, akkor az esetleges vonatszakadásra különösen figyelve továbbítható a vonat a végállomásig vagy mozdonyváltó állomásig.


   b) eljárás, ha valamely kocsin a légfék hibáját a vonat állomási tartózkodása során állapították meg.

   A kocsit a fékezésből ki kell iktatni és fékberendezéséből a sűrített levegőt el kell távolítani.

   Ha a mechanikus fékberendezés hibásodott meg, akkor az előbbiek mellett még ezt a fékszerkezetet is fel kell oldani.

   Ha a kocsit nem lehet vezetékes üzemre állítani (pl.: eltörött a fővezeték), akkor a járművet ki kell sorozni, és utánfutóként kell közlekedtetni.


   c) Eljárás közlekedő vonat valamely kocsija fékberendezésének meghibásodásakor:

- ha a sérülés csak a kocsi saját fékberendezését érinti, de a fővezeték használható marad, akkor a kocsi fékjét ki kell iktatni.
Ezt követően a Vonatterhelési Kimutatáson a megváltozott megfékezettséget ellenőrizni kell, és a vonat az eredménynek megfelelő sebességgel közlekedhet tovább,

- ha a sérülés a vonat fővezetékét érinti, akkor a meghibásodott kocsi előtt a fővezetéket el kell zárni. Ilyenkor azonban az elzárás mögötti rész (és így a vonat vége) fékezetlen lesz. Emiatt a vonat csak akkor közlekedhet tovább, ha a vonatvég megfékezettsége legalább a 9.2.(I) és 9.3. pontok értelmében kézifékezéssel biztosítható.

   Az imént leírt fővezeték elzárást követően a vonat megfékezettségét újból ki kell értékelni és az ennek megfelelő sebességgel a következő állomásig lehet továbbítani, közlekedni.

   Olyan esetben, ha

- az elzárt fővezetékű vonatrész kézifékezése a szükséges mértékben biztosított, vagy

- ha a vonatvég leszakadása a megfutamodás veszélyével jár, továbbá

- ha a vonat légfékje a vontatójárművel együtt vált használhatatlanná, akkor a vonat nem közlekedhet tovább; ilyenkor a vonali tolatásvezető, vezető jegyvizsgáló, vagy ha nincs, a mozdonyvezető köteles segítséget kérni.

   Mielőtt a mozdonyvezető segélykérés céljából az elromlott légfékű vonatot elhagyná, köteles azt az állvatartáshoz szükséges mennyiségű rögzítőfék befékezésével megfutamodás ellen biztosítani.


   d) Eljárás, ha a vonat légfékje elromlik, de a vontatójármű fékberendezése üzemképes marad. Ebben az esetben a vonat a következő állomásig a légfékkel végzett tolatás 13.1. pontban rögzített szabálya szerint közlekedtethető olyan pályaszakaszon, amelynek lejtése 3 ezreléknél nem nagyobb.


   e) Eljárás, ha az ingavonat vezérlőkocsiján az önműködő fék fékezőszelepe hátul működő mozdony esetén elromlik. Ilyenkor megállás után a mozdonyvezető köteles a mozdonyra menni, és a vonatkísérővel együtt a menet a következő állomásig - a Jelzési és Forgalmi Utasításokban a tolt vonatokra előírt szabályok betartásával - folytatható.

   A következő állomásról a vonatot csak vontatva szabad közlekedtetni.




11.9. Túltöltés megszüntetése

Ha a vonat elején lévő egyes járművek fékberendezése túltöltés következtében befékeződött, a túltöltést a nyomásigazító működtetésével kell megszüntetni. Ha azonban a túltöltés mértéke 0,5 bar-nál nagyobb, azt a túltöltött fékberendezések megfelelő mértékű légtelenítésével kell megszüntetni. Ha a vontatójármű, vagy annak fékezőszelep cseréje esetén a különböző fékezőszelepek által beállított fővezeték nyomás egymástól különbözik és az új fékezőszeleppel a fővezeték nyomását 5,5 bar-ra emelve a vonat fékje nem old fel, akkor a vonat fékberendezéséből a sűrített levegőt el kell távolítani, és tömörségvizsgálat nélküli teljes fékpróba után szabad a vonattal elindulni. Túltöltött fővezetékkel végrehajtott fékezésnél - veszély esetét kivéve - a kerékcsúszás megelőzése céljából legfeljebb 1 bar fővezeték nyomáscsökkentéssel szabad fékezni.




11.10. Előfogat szolgálat

Előfogatolásnál az önműködő légféket az előfogati vontatójármű vezetőjének kell kezelni. Az előfogat vontatójármű után közvetlenül besorozott második vontatójármű (vonó-vontatójármű) vezetőjének a D2, D5, illetve D12, D15 fékezőszelepet le kell zárni. Ha a mozdonyon félig nyomástartó Knorr fékezőszelep van, akkor az ehhez tartozó főlégtartály váltót el kell zárni. A vonó-vontatójármű főlégtartályában is az előírt üzemi nyomást kell fenntartani. Csak azonos sorozatú vontatójárművek főlégtartály tömlőkapcsolatait szabad összekapcsolni, ezt is csak abban az esetben, ha a légsűratő szabályozó távvezérlését is csatolták.

   Ha az előfogat vontatójármű önműködő fékjének fékezőszelepe üzemképtelenné válik, akkor az önműködő légféket a vonó-vontatójármű vezetőjének kell működtetni, ilyen módon a vonat fokozott figyelemmel csak a legközelebbi állomásig továbbítható. Ilyenkor az előfogat-, illetve a vonó-vontatójármű kezelésére és a mozdonyvezetőre vonatkozó rendelkezések felcserélődnek.

   A vonatba kocsik közé sorolt működő vontatójármű fékberendezésének kezelésére az előző bekezdésben szabályozott rendelkezések érvényesek. Ilyen mozdony azonban a vészfékezés esetét kivéve sohasem veheti át a vonat önműködő légfékjének működtetését.




11.11. Hidegen továbbított mozdony fékberendezésének kezelése

A vonatba sorozva hidegen továbbított vontatójármű fékezőszelepeit le kell zárni, az üzemképes önműködő fékberendezést azonban nem szabad kiktatni. A vonatnem-váltó(k) állása a 3.3.8. pontban előírtaknak feleljen meg.
   Nyomásmódosítós fékberendezésű mozdonyon a hidegmeneti váltót "hideg" üzemi állásba kell állítani. Amennyiben a mozdonyon utánfékező szelep van, azt "KI" állásba kell állítani.
   A hidegen továbbított mozdony fékberendezését a jármű saját fékoldó-berendezésével nem szabad oldani.




11.12. Tolószolgálat

A kapcsolt tolómozdonnyal közlekedő vonatnál az önműködő légféket a vonat élén haladó vontatójármű vezetőjének kell kezelni. A tolómozdonyon a fékezőszelepet közép-, illetve előfogati állásba kell helyezni. A toló-vontatójármű vonatnem váltóját a továbbítandó vonatnemnek megfelelő állásba kell helyezni.




11.13. A vontatójárművek fékberendezésének használata

   a) A vontatójármű saját fékjét az üzemi fékezések alkalmával a vonat fékezése közben oldani kell. Az elektrodinamikus fékberendezéssel vagy beiktatott NBV-2u utánfékezőszeleppel felszerelt vontatójárművekre ez a rendelkezés nem vonatkozik. Veszély esetén a vontatójármű saját fékjét tilos oldani.

   b) Gépmenetben a menetirányváltás idejére a járművet kiegészítő fékkel kell befékezni.




11.14. Eljárás ingavonatok, motorvonatok menetirányváltásakor

Ingavonatok, motorvonatok menetirányváltásánál a vezetőállás elhagyása előtt D12 fékezőszelepes vontatójármű esetén gyorsfékezni kell, majd a fékezőszelepet lezárva lehet a másik vezetőálláshoz menni. Ugyanezen művelethez D2, D5 típusú fékezőszelepes járműveknél a fékezőszelepet kb 4 bar fővezetéknyomásra befékezett állapotban egyetlen mozdulattal középállásba kell helyezni, le kell zárni, és valamennyi kormányszelep oldószelepével a vontatójármű fékberendezését fel kell oldani, a vontatójárművet csak ezután lehet elhagyni.