III. Vonatok megfékezettségének megállapítása





9. A vonatok megfékezettségének megállapítása






9.1. A megfékezettség megállapításának módszere

A vasúti járművek, vonatok közlekedtetése előtt a járművek féksúlyadatai alapján, valamint a vonalszakasz mértékadó féktechnikai jellemzői ismeretében számítással ellenőrizni kell, hogy azon a vonalszakaszon, amelyen a vonat közlekedik, annak megfékezettsége elegendő-e, továbbá biztonsággal állva tartható-e.




9.2. A vonat féksúlyának megállapítása


A féksúlyfeliratok mintáit a II. és VI. sz. Függelék tartalmazza.
   Egy vonat féksúlyát a vonatban lévő szabályosan működő és a fékpróba alkalmával kipróbált fékberendezésű járművek féksúlyainak összege adja meg.

   a) Járművenként azt a féksúlyt szabad figyelembe venni, amelyet a beállított vonatnem váltó álláshoz, illetve raksúlyváltó álláshoz a jármű felirata megad. Ez a felirat a váltókar mögötti táblán látható (II. sz. Függelék), vagy

   b) a raksúly- és vonatnem váltó nélküli járműveken a féksúlyt a féktípus jele melletti felirat tartalmazza (VI. sz. Függelék),

   c) nem szabad a légfékezéssel közlekedő vonatban, vonatrészben a féksúly biztosítása céljából kéziféket működtetni. Egy járművön csak egy féksúly vehető figyelembe,

   d) ha a feliratozott féksúlyt vörös vonallal bekeretezték, akkor a Menetrendfüggelék 3. táblázatában csillaggal megjelölt terhelési szakaszon a felírt féksúly 80 %-a vehető figyelembe,

   e) ha a jármű önműködő állítású "üres-rakott" raksúlyváltós, akkor a féktípus jele melletti egy vagy két táblázat tartalmazza a féksúly adatokat.
   Ha egy táblázat van, akkor az alkalmazott féknemtől függetlenül a táblázat felső sora a féksúlyokat, alsó sora az átállításhoz tartozó elegytömeget adja meg.
   Ha az elegytömeg a táblázat alsó sorában adott értéknél kisebb, akkor a bal oldali - "üres" állapotra érvényes - féksúlyt, ellenkező esetben a "rakott" - jobb oldali - féksúlyt kell figyelembe venni.
   Ha két táblázat van, lassúműködésű fékezés esetén a bal oldali, gyorsműködésű fékezéskor pedig a jobb oldali táblázat adatai a mértékadók (VI. sz. Függelék).

   f) Az olyan önműködő raksúlyfékes járműveknél, amelyek fékfeliratában "A" betű szerpel, (pl.: KE-GP-A), ha a féksúlyt külön felirat nem adja meg, akkor a jármű figyelembe vehető féksúlya a ténylegesen fékezett tengelyekre eső elgytömeggel azonos. Ha az "A" betű mellett vagy alatt "max...t" felirat is látható, akkor a figyelembe vehető legnagyobb féksúly legfeljebb a megadott érték lehet. Ha a jármű elegytömege ennél kisebb, akkor a féksúly a mindenkori elegytömeggel azonos (VI. sz. Függelék 3. ábra). Ha az "A" betű mellett egy táblázat látható, akkor annak alsó sorában az egyes elegytömegek, fölötte pedig - esetleg külön féknemekre - az adott elegytömegekhez tartozó féksúlyok szerpelnek (VI. sz. Függelék 2. ábra).
   Ha a "Gy" () fékezésre is alkalmas fékrendszerű járművön az önműködő raksúlyfékezésre utaló "A" betű van, de táblázat nincs, akkor a vonatnem váltó "T" és "Sz(P)" állásában a jármű elegytömegát, "Gy" állásban pedig az elegytömeg 1,5-szeresét kell féksúlyként figyelembe venni.

g) Vörös színű féksúlyokat csak akkor szabad figyelembe venni, ha más színű féksúly nincs feltüntetve. A vonatnem váltó "R" feliratához megadott féksúly akkor mértékadó, ha a kocsi fékhatás gyorsítója bekapcsolt állapotban van.

h) A hálózatunkon közlekedő szovjet járművek féksúlyai
- a RIC feliratú személyszállító járművek és az MC feliratú teherkocsik féksúlyait az előző előírások szerint kell figyelembe venni,
- a szovjet fékberendezésű személyszállító járművek féksúlya egységesen: 25 t,
- a szovjet kézi raksúlyváltós fékberendezésű teherkocsik féksúlyait a következők szerint kell megállapítani:
a raksúlyváltó "üres" állásában 20 t,
a raksúlyváltó "közép" C állásában: 24 t,
a raksúlyváltó "rakott" állásában 30 t.
ha a jármű "ABTOPEM" feliratú, azaz önműködő raksúlyfék berendezéssel üzemel, illetve ha a kocsi kéziállítású raksúlyváltóval és jelzőtáblával nincs kiépítve, akkor
- üres kocsi esetében a féksúly: 20t,
- rakott kocsinál a féksúly a tényleges elegytömeggel azonos, de legfeljebb 30 t.
- Olyan szovjet kocsiknál, amelyeken kéziállítású raksúlyváltó nincs, vagy az önműködő raksúly-fékberendezés nem működik (forgóváz cserénél hiányzik a működtető elem), csak az üres állásnak megfelelő féksúly vehető figyelembe. Azoknál a kocsiknál, amelyeknél az önműködő raksúly-fékberendezés nem működtethető, a forgóvázak átkötésekor - a kocsi mindkét oldalán - erre az állapotra utaló feliratot kell elhelyezni. Ennek szövege a következő: "Az önműködő raksúly-fék nem üzemel, a féksúly: 20 t."

i) ha egy vonatban "T" és "Sz" vonatnem váltó állás˙ fékberendezések vegyesen fordulnak elő, a "T" állásban közlekedő kocsik tényleges féksúlyának csak 80 %-át szabad figyelembe venni,

j) ha a nem önműködő raksúlyfékes kocsiknál féksúlyadat nincs, vagy ha bármely kocsi féksúlyának megállapításánál bizonytalanság merülne fel, akkor az adott jármű saját tömegét kell féksúlyként figyelembe venni,

k) zárt motorvonat mindkét féksúlyát a motorkocsik oldalán lévő féksúly felirat tartalmazza aszerint részletezve, hogy a két motorkocsi között hány személyszállító kocsi van,

l) a vonat féksúlyának megállapítása kézifékezés esetén (VI. sz. Függelék 5-6. ábra):
- a kézifék féksúlyát személyszállító kocsiknál a kézifék jele mellett, teherkocsiknál a saját tömeg alatt felírva, illetve vontatójárműnél a féksúlytábla "K" felirat˙ sorában lehet megtalálni,
- olyan kocsiknál, ahol egymástól függetlenül működő, egynél több kézifék van, a kéziféksúly előtt ezek száma szerepel, pl. 2X00,0 t,
- személyszéllító, posta-, kalauz- és üres teherkocsiknál, ha külön kéziféksúly nincs megadva, akkor a kézifékkel tényleg fékezett tengelyekre eső saját tömeg, de legfeljebb 35 t vehető számításba. Az utasok, postai szállítmányok tömege nem vehető figyelembe,
- rakott teherkocsinál, ha a kéziféksúly nincs külön megadva, akkor a tényleg fékezett tengelyekre eső elegytömeg, de legfeljebb 35 t,
- súlybevallás nélkül, mérlegeletlenül továbbított, rakott teherkocsinál csak a tényleges fékezett tengelyre eső saját tömeget szabad féksúlyként figyelembe venni,
- az állvatartáshoz szükséges féksúly megállapításakor a földről kezelhető kézifékeknél a kocsi saját tömeg alatt vörös keretben felírt kéziféksúlyt kell számításba venni,
- kézifékezéssel közlekedő személyszállító vonatnál a jegyvizsgáló felügyeletére bízott kocsik közül a legkisebb saját tömegű kocsit kell a vonat féksúlya megállapításakor figyelembe venni,

m) a vonatok féksúlyának meghatározásánál a vontatójármű féksúlyát és a vonathoz kapcsolt más mozdony féksúlyát is számításba kell venni. A vontatójárművek féksúlyait a jármű mindkét oldalán elhelyezett féksúlytáblák adják meg. A felírt féksúlyok közül figyelembe vehető értéket a mozdonyvezető közli.
   A motorkocsik féksúlyát a fékrendszer rövidített jele után vagy közelében lehet megtalálni. Valamennyi vontatójármű féksúlya az E 5/I. számú Menetrendfüggelék 9. táblázatában is megtalálható.

n) az állvatartáshoz szükséges féksúlyt a mozdony féksúlya nélkül, a kézifékes - földről kezelhető rögzítőfékes - kocsik figyelembe vehető féksúlyának összegezésével kell megállapítani,

o) olyan személyszállító vonatnál, amely menetrend szerint az útvonal egyik részén 120 km/h, vagy ennél nagyobb sebességgel, a másik részén 100 km/h, vagy ennél kisebb sebességgel közlekedik a vonat féksúlyát a gyorsvonati "Gy" (R) féknem szerint kell megállapítani.
   A vonat járműveit ilyenkor a teljes útvonalon "Gy" (R) vonatnem állásban kell közlekedtetni,

p) üzemen kívüli állapotban szállított mozdony féksúlyát csak akkor szabad figyelembe venni, ha kézifékjét kezelik, vagy ha a mozdonyt a vonat légfék-fővezetékéhez hozzákapcsolták.
   A szállított és légfékezésbe beiktatott M41, M63, V43, V63 sorozatú mozdonyok, továbbá a TT állással is rendelkező M62 sorozatú és V46 001-005 psz. mozdonyoknál a 3.3.8. pontban foglaltak szerint kell a féksúlyt megállapítani,

r) a nem fékező és a fékberendezés nélküli járművek féksúlya: 0 t.




9.3. A megfékezettség követelményei

A vonatok biztonságos megállíthatóságához és állva tartásához a megfékezettség megengedett legkisebb mértékét féktáblázatok írják elő. A megfékezettségi igényt ezek a táblázatok féksúlyszázalékban (vagy röviden: fékszázalékban) adják meg; ez a követelmény vonalanként, vonalrészenként és sebességenként eltérő.
   A féksúlyszázalék a jármű vagy vonat féksúlyának és saját tömegének százalékban kifejezett viszonyszáma.
   Nagyobb féksúlyszázalék nagyobb fékteljesítményt jelent.
   Megkülönböztetünk haladó vonat megállításához és álló vonat állva tartásához szükséges fékszázalékokat. A féksúlyszázalék követelmények a Menetrendfüggelék 17. táblázatában, a Menetrendi Segédkönyvben és a Szolgálati menetrendkönyvekben találhatók. Az állvatartáshoz szükséges fékszázalékokat a Menetrendfüggelék 17. táblázata, a Menetrendi Segédkönyv, a Szolgálati menetrendkönyvben lévő féktáblázat és a vonat menetrendjének fejrovata tartalmazza. A fejrovatban a legkedvezőtlenebb vonalrészre érvényes állvatartási fékszázalék bekeretezve szerepel.
   Egy jármű vagy vonat akkor tekinthető megfékezettnek, ha a tényleges féksúlyszázaléka nem kisebb a Menetrendfüggelékben, a Menetrendi Segédkönyvben, illetve a Szolgálati Menetrendkönyvben előírt legkisebb féksúlyszázalék értéknél.

   a) A mozdonyvezetővel és a féket vizsgáló személlyel közölni kell, hogy a vonat milyen fékezéssel - illetve milyen hosszú szerelvénnyel - fog közlekedni.

   b) Vegyes fékezéssel közlekedő vonatnál a légfékes és kézifékes vonatrészt a megfelelő fékszázalék figyelmbevételével külön-külön kell megfékezni. Az egyik vonatrész túlfékezésével nem biztosítható a másik rész fékezetlensége,

   c) a vonatokat a legnagyobb sebességnek megfelelő alapsebesség szerint kell megfékezni,

   d) a tehervonati légfékkel közlekedő tehervonatot a menetrendjében előírt - rövidített menetidő szerinti alapsebességnél 10 km/h sebességgel nagyobb értékre kell megfékezni, kivéve, ha a vonat sebessége nem emelhető fel. Ez esetben a vonat személyzetét irásbeli rendelkezéssel kell értesíteni,

   e) ha a gyorsműködésű légfékberendezéssel közlekedő vonat 300 m-nél hosszabb, akkor a féktáblázatban, illetve a Szolgálati Menetrendkönyvben (Menetrendi Segédkönyvben) előírt fékszázalékát
- 100 km/h sebességig hárommal,
- 100 km/h sebesség fölött öttel meg kell emelni,

   f) ha a tehervonat 600 m-nél hosszabb, akkor az előírt fékszázalékot öttel meg kell emelni,

   g) a 30 km/h-nál kisebb sebességű vonatoknál legalább 30 km/h sebességre megállapított fékszázalékot kell alkalmazni. Ettől eltérni csak a légfék elromlása esetén szabad,

   h) a vonatoknál annyi féket kell működtetni, hogy a vonat teljes tömegének legalább a fékszázalék által meghatározott része fékezett legyen,

   i) a légfékezéssel közlekedő vonatoknál valamennyi üzemképes légféket be kell kapcsolni a 3.2.a) pontban leírtak kivételével,

   j) a légfékezéssel közlekedő vonatnál a mozdony kézifékjén kívül annyi jól működő kéziféknek kell lenni, amennyivel az állvatartási fékszázalék követelménye szerint a vonat állva tartható.




9.4. A vonat teljes tömegének és előírt féksúlyának megállapítása

   a) A vonat teljes tömegének kiszámításakor összegezni kell a vonat járműveinek elegytömegét és a kapcsolatlan tolómozdony kivételével a vonatot továbbító, valamint a vonatba sorozott mozdony(ok) saját tömegét.

   b) A személyszállító kocsik utastömegét a Forgalmi Utasításban meghatározottak szerint kell megállapítani.

   c) A motorkocsik kivételével a mozdonyok saját tömegét a mozdony oldalán levő féksúlytábla "Ö" betűs sora szerint kell szerepeltetni. A motorkocsik saját tömege a jármű oldalán vagy hossztartóján látható. Ezek az adatok a Menetrendfüggelék 9. táblázatában is megtalálhatók.

   d) A vonat előírt féksúlyának megállapítása:
A vonat előírt féksúlya egyenlő a vonat teljes tömegének a fékszázalék által meghatározott részével. Képlettel kifejezve:


A betűk jelentése, mértékegysége:
= a vonat előírt féksúlya "t"
f = a fékszázalék (a Menetrendfüggelékből, Menetrendi Segédkönyvből, illetve a Szolgálati Menetrendkönyvből) %
Q = a vonat teljes tömege "t"

   e) Az állva tartáshoz szükséges féksúly kiszámításakor az állvatartási fékszázalékkal a vonat elegytömegét kell megszorozni. A vonat elegytömegében a vonatot továbbító mozdony(ok) saját tömege nem szerepel. Képlettel kifejezve:


A betűk jelentése, mértékegysége:
= az állva tartáshoz szükséges kézifékel biztosítandó féksúly "t"
= az állva tartási fékszázalék (a Menetrendfüggelékből, Menetrendi Segédkönyvből, illetve a Szolgálati Menetrendkönyvből) %
= a vonat elegytömege a vontatójármű(vek) saját tömege nélkül

   f) Az előírt féksúly kiszámításakor a szorzás eredményét mindig egész tonnákra kell felkerekíteni.

   g) A fenti számítások szerint légfékkel és kézifékkel biztosítandó féksúlyokat, valamint a vonat tömegét a Vonatterhelési Kimutatáson fel kell tüntetni.

   h) A tehervonatok Vonatterhelési Kimutatásán a kocsik pályaszáma elé tett x betű vel meg kell jelölni azokat a kocsikat, amelyek kézifékjét az állva tartási fékszázalék kiértékelésénél figyelembe vették.




9.5. A megfékezettség ellenőrzése

   a) A vonat megfékezettségének megítéléséhez a vonat előírt féksúlyát össze kell hasonlítani a mozdony(ok) és a fékezett járművek figyelembe vehető féksúlyának összegével. A vonatot csak akkor szabad megfékezettnek minősíteni, ha a figyelmebe vehető féksúly legalább annyi, mint az előírt féksúly.

   b) A légfékkel közlekedő vonatnál ki kell számítani és egyeztetni kell az állva tartási fékezendő és fékezett súlyokat is.

   c) A vonat indíthatóságának az egyik feltétele, hogy légfékes megfékezettsége és az állva tartáshoz szükséges megfékezettsége egyaránt biztosított legyen.

   d) A vonatot felvevő dolgozó felelős az előírt és a fékezett súlyok szabályszerű kiszámításáért és a vonat megfékezettségéért.
Ezt a számítást a vonat egész útvonalára köteles elvégezni.

   e) Ha a vonat felvétele után akár az induló állomáson, akár útközben a vonat tömegében vagy összeállításában változás állna be vagy légféket iktatnának ki, a megfékezettséget újból ki kell számítani és értékelni.

   f) Ha a vonat száma megváltozik, a vonat fékezendő súlyát az új vonatszámnak és sebességnek megfelelően meg kell állapítani.




9.6. Átalányfékezés

A megfékezettség megállapítására a féksúly szerinti kiértékelés helyett az átalányfékezés módszere is használható az alábbi szabályok szerint

   a) A 16 vagy ennél nagyobb tengelyszámú személyszállító, posta- és személyvonati kalauzkocsikból összeállított vonatok megfékezettségének megállapítására - a vonali általános fékúttól függően előírt sebességhatárokon belül - történhet a fékezett tengelyszázalék ellenőrzése alapján.

   b) A fékezett tengelyszázalék értékét megkapjuk, ha a vonat tényleg fékezett tengelyeinek számát elosztjuk a vonat összes tengelyeinek számával, és megszorozzuk 100-zal. A számításba vett fékezett tengelyek között a vontatójármű tengelyei nem szerepelhetnek.
   Ha a fékezett tengelyszázalék 70 %-nál kisebb, akkor a vonat megfékezettségét a fékszázalék- számítás szerint kell kiértékelni.
   Nem használható az átalányfékes fékszámítás egyetlen olyan vonatnál sem, amely Salgótarján külső-Somoskőújfalu állomások között közlekedik.

   c) Ha a vonat fékezett tengelyszázaléka 70 %-nál nagyobb, akkor a vonat a Mentrendfüggelék 17.B táblázatában, Menetrendi Segédkönyvben, és a Szolgálati Menetrendben közölt - a vonali általános fékúttól függő - legnagyobb sebességgel közlekedtethető.