7. Kézifékek próbája





7.1. Kézifékezéssel továbbított járművek, vonatok fékpróbája

Kézifékes közlekedéshez csak olyan jármű alkalmas, amelynek kézifék berendezése a járművön kialakított fékállásról kezelhető. A fékpróbát a továbbítandó járműveknél egyidejűleg külön-külön kell megtartani azoknak a dolgozóknak, akik a járműveket fékezni fogják. Meg kell győződni arról, hogy
- a kézifék-kerék könnyen mozgatható-e,
- a fékemeltyűk saruiban van-e ép, és határ alá nem kopott féktuskó.
A kézifék akkor működik szabályosan, ha:
- kézifékezéskor a féktuskók a kerékabroncshoz egyenletesen és kellő erővel szorulnak,
- a kézifék oldásakor a féktuskók a kerekektől eltávolodnak.
   Abban az esetben, ha a megvizsgált járművek kéziféke hiányos vagy rossz, másik kocsit kell a kézifékezésre kijelölni. Az újonnan kijelölt járműnél a vizsgálatokat az előzőek szerint kell elvégezni.



7.2. Az állvatartáshoz szükséges kézifékek vizsgálata

Légfékkel közlekedő vonatok indulása előtt arról is meg kell győződni, hogy az állvatartáshoz szükséges fékszázaléknak megfelelő, jól működő kézifék, illetve rögzítőfék biztosított-e a vonatban.
   A kézi- és rögzítőfék vizsgálatának módja, valamint a hibás fékberendezés esetén szükséges tennivalók a 7.1. pontban előírtakkal azonosak.
   Az állvatartási fékszázalék kiértékeléséhez figyelembe vett kézi- és rögzítőfékek vizsgálatát az induló állomáson a vonatot felvevő és kisegítő állomási dolgozó köteles elvégezni. A kézifékezés szempontjából figyelembe vett kocsikat tehervonatok esetén a 9.4.h) pontban előírtak szerint a Vonatterhelési Kimutatáson külön meg kell jelölni.