A tanévkezdés alkalmából több mint 400 kiemelkedő tehetséggondozó munkát végző pedagógus részesült a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” kitüntetésben. Farkas László, a keszthelyi Vajda János Gimnázium tanára Kiváló versenyfelkészítő kategóriában kapta meg a díjat.



 


Az elismerő okleveleket dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár, Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár, dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója, Csete György Eörs, az EMET főigazgatója, dr. Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke és Bajor Péter, a MATEHETSZ elnöke adta át augusztus 28-án, a Nemzeti Színházban rendezett díszünnepségen.
Kiváló versenyfelkészítő kategóriában 202, Kiváló tehetséggondozó kategóriában pedig 170 pedagógust tüntettek ki, utóbbiak azok, akiknek munkája nem feltétlenül mérhető versenyeredményekben. A harmadik, Kiváló tehetségsegítő kategóriában 65 olyan kollégát jutalmaztak, akik iskolákban, civil szervezetekben dolgoznak tehetségsegítőként. Az oklevél mellett az első két kategória díjazottjai fejenként 400.000, a harmadik kategória díjazottjai 250.000 Ft pénzjutalomban részesültek.
A 437 fős névsorban Soprontól Debrecenig tevékenykedő, sőt a határainkon túl oktató pedagógusok, tehetséggondozók is szerepeltek a legváltozatosabb területek képviselőiként. Akadt, aki gordonkatanárként, más tehetséghálózat-fejlesztőként vagy óvodapedagógiával foglalkozó szakemberként részesült elismerésben. A díjat első ízben 2013 májusában ítélték oda 57 kiemelkedő OKTV versenyfelkészítő pedagógusnak. Akik közülük tavasszal nem tudtak részt venni az átadási ünnepségen, most vehették át az elismerést.
Az ünnepséget rövid zenei és prózai betétek színesítették, olyan fiatal fellépőkkel, mint Mohai Zsófia oboista, a 2012-es év “Felfedezettjeink” pályázat egyik díjazottja, Boateng Kármen Stephany zongorista, a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója, vagy Szokolay Ádám Zsolt, a zenész családból származó 16 éves zongoraművész, aki az idei év “Felfedezettjeink” pályázat egyik fődíjasa. Radics Bence, az egyik díjazott egykori tanítványa ünnepi laudációjában köszönetet mondott annak a példamutató tanári gárdának, akiknek keze nyomán ma orvostanhallgatóként tanul, Dósa Csenge és Fehér Norbert, a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium fantasztikus tehetségű zenész tanulói pedig Schubert D-dúr szonatinájából játszottak a közönségnek.
Az ünnepi este nem csupán az elismerés jóleső érzésével tölthette el a résztvevőket, de szakmai kapcsolatépítésnek is remek terepet biztosított. Gratulálunk a díjazottaknak és bízunk benne, hogy velük és tanítványaikkal is szép számban találkozunk a szeptember 14-én megrendezésre kerülő Tehetséglabirintus című családi napon, a Millenárison.
Forrás: Keszthelyi Televízió (2013-08-30)

Csikós József szerint tehetségek most is vannak
A sportra nevelni kell
2013. július 12., 17:00 szerző: Kerkai Attila

A Magyar Diáksportért érem kitüntetésben részesült Csikós József, a keszthelyi Vajda János Gimnázium testnevelője, aki egyben a KVDSE atlétasikereinek is az egyik letéteményese.
Meleg van, ami nyáron éppenséggel nem szokatlan, a Balaton-partján meg egyenesen ideálisnak nevezhető. Mégsem a strand felé vesszük az irányt, hanem a keszthelyi Egyetemi-pályára, ahol néhány ifjú atléta gyakorol, s ha a távolugrógödör körül gyülekeznek, akkor nem lehet más az edző sem, mint Csikós József.
– Az idén 25 éve, hogy elkezdtem tanítani, 1990-től pedig megszakítás nélkül a Vajda-gimnáziumban – sorolja a kezdetek legfontosabb adatait, amikor mellélépünk. Persze megbeszélt találkozó ez, hiszen nemrég a Magyar Diáksportért érmet vehette át az idén egyedüliként a megyéből.
– Korábban magam is atléta voltam, hármasugró, de röplabdáztam és futballoztam is. Sőt egyszer Somogy megyei gólkirály is voltam a Balatonszentgyörgy színeiben, ami csak azért furcsa, mert magam keszthelyi vagyok, itt tanultam, s amikor a főiskolán végeztem, ide tértem vissza.


Csikós József tanítványaival az Egyetemi-pályán, ahol sok-sok éremnek alapoztak meg közösen... (Fotó: Kerkai Attila)


Közben megállunk a riport készítésével, néhány utasítást ad a gyerekeknek, s megtudjuk azt is: eddig tizenöt korosztályos versenyzőt nevelt, tanítványai 171 bajnoki érmet szereztek a bajnokságokon, s nem mellesleg, az idén ötven éves. A keszthelyi pályán viszont mintha megállt volna az idő...
– Igen, a létesítményhelyzet terén nagy hátrányban vagyunk másokkal szemben, de magamat fanatikus edzőnek és testnevelőnek tartom, sok munkával ezek a hátrányok egy ideig még leküzdhetők – tekint körbe Csikós József. – Az a fontos, hogy a gyerekeknek legyenek példaképeik, mert így jönnek a klubhoz, vagy éppen az iskolában a csoporthoz. Ha vannak jó sportolók közöttünk, a kisebbek is olyanokká akarnak válni.
Itt meg kell állni, hiszen manapság és egy ideje visszatérő mondatokat hallunk. Hogy kevés a gyerek, hogy nehéz őket a számítógép elől elrángatni és a többi... Csikós Józsefnek megemlítve mindezt, más véleményen van.
– Sok minden igaz ebből, de egyfajta védekezés is a testnevelők, az edzők részéről – mondja szinte egyszuszra. – Ha jó példákkal áll elő az ember, akkor nem lehet gond. Fáj, hogy a gyerekek ennyire passzívak, de még mindig meg lehet találni az ügyesebbeket. A gyerekek ugyanis napjainkban tehetségesebbek, mint korábban bármikor, csak a hozzáállás a rosszabb. Igen, a testnevelés sok kívánnivalót hagy maga után, pedig a 6 és 12 éves kor közötti időszak a mozgáskészség igazi paradicsoma. Akkor lehet megtanítani mindent egy életre. Örülök, hogy a testnevelésórák száma nőni fog az új rendelkezések szerint, de ehhez infrastruktúra is kell majd és fontos az is: testnevelést nem lehet 35 fős osztálynak hatékonyan tartani. Osztott csoportokra volna szükség a cél érdekében.
Most egy kitüntetés kapcsán beszélgetünk, ami a munka egyfajta elismerése. Csikós József esetében is az, úgyhogy feltesszük neki a kérdést: nála más a testnevelésóra, mint máshol?
– Nálam követelményrendszer van, ez a testnevelés lényege – magyarázza: – Nem örömórákat, hanem mozgásokat, testnevelési feladattal, tartalommal, egészséges életmódra neveléssel szeretnék tartani. A gyerekeket mozgásra nevelni, mert kényszeríteni úgysem lehet őket. Mondjam azt, hogy jönnek a gimnáziumba olyan gyerekek akik a testnevelés szemszögéből nézve szinte analfabéták? Reménykedjünk, hogy pozitív változást hoz a testnevelésórák számának növelése. Nagy a társadalomban a kényelmi igény, vannak, akik az iskola előtt teszik ki csemetéjüket és ott is veszik fel, ami a szülő felelőssége is. Pedig csak többet kellene a gyereket mozgásra szoktatni.

Az iskolának sokkal tartozik
A Vajda-gimnázium kisebbfajta műhely működik, hiszen a diákolimpiai versenyekre és az atlétikai bajnokságokra is innen kerül ki a sikeres keszthelyi gyerekek egy része.
A gimnáziumnak mindenképpen sokat köszönhetek, hiszen biztosítja a feltételeket úgy a diáksport, mint az egyesületi munkához. Az a legfontosabb és a legnagyobb segítség, hogy értelmes gyerekekkel tudok én is dolgozni. Sokszor viszont egyes szülők és a gyerekek részéről nem mindig érzem, hogy hálásak lennének azért a munkáért, amit én végzek velük és értük - tette még hozzá Csikós József.


Matematika és fizika: csillagos ötös

2013. június 24., 10:47 szerző: Sámel József forrás: Zalai Hírlap
 

Keszthely - Matematikából és fizikából nem csak sima jelest, hanem csillagos ötöst érdemel Sisák Mária Anna.

A Vajda János Gimnázium 12. d. osztályos diákja az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) idei döntőjében mindkét tantárgyból harmadik helyezést ért el. Matematikából Rónaky Attila, fizikából Farkas László készítette fel a megmérettetésre.

- Matematikából már harmadik osztályosan versenyeztem, de a fizikát is általánosban kedveltem meg - fogalmazott Sisák Mária Anna, hozzáfűzve: az elmúlt években számos versenyen vett részt, így az OKTV-n is járt már. - Örülök a sikereknek, jobb, mint amire számítottam. Úgy érzem, beérett a soksok készülés, gyakorlás, főként úgy, hogy minimális pontszámokkal (matekból például 0,4 ponttal) maradtam le az első helyről. E tantárgy egyébként könnyebb volt, mint a fizika.

- A helyezések önmagukért beszélnek - tették hozzá a felkészítő tanárok, akik úgy vélik, az eredmény a nyújtott teljesítmény mellett azért is kiváló, mert a megmérettetésen rengetegen indultak.

Sisák Mária Anna számára nem is kérdéses, hogy milyen irányban tanul tovább.

- Az ELTE matematika szakára jelentkezem, majd szeretném felvenni a fizikát is - fogalmazta meg céljait.

Farkas László, Sisák Mária Anna és Rónaky Attila. Fotó: Sámel József

A nemrég Budapesten megtartott Tehetség ünnepén egyébként Hoffmann Rózsa államtitkártól vehette át okleveleit. A rendezvényen Rónaky Attila tehetséggondozással kapcsolatos eredményes munkáját Graphisoft-díjjal ismerték el.

Sámel József

 

2013-06-02

A tértextilek sétálóutcai kiállításával nyitották meg pénteken délután Keszthely városnapi ünnepségsorozatát. Péczeli Bauer Margit művésznő alkotásait Ruzsics Ferenc polgármester ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. E napon ülésezett Keszthely Tiszteletbeli Magisztrátusa, a Festetics kastélyban pedig a Balaton Akadémia által szervezett Laus Pannónia (Pannónia dicsérete) „Életminőség” címet viselő konferenciája zajlott.

Másnap a Vajda János Öregdiákok Egyesületének rendezvénye szerepelt a programban, keretében – emléktábla avatással, képeslap kiállítással – Deák Ferencre emlékeztek. Az ünnepi képviselő-testületi

 ülést a Balatoni Múzeumban tartották. A Magisztrátus beszámolóját dr. Szutrély Péter ismertette a megjelentekkel, méltatva Keszthely kultúrával és oktatással kapcsolatos szerepét. Ruzsics Ferenc polgármester az elmúlt esztendő munkájáról számolt be. Beszélt a fejlesztésekről, a pénzügyi helyzetről, s a tervekről. Miután aláírták a Pannon Egyetem és a Keszthelyi Önkormányzata közti együttműködési megállapodást, átadták az önkormányzati kitüntetéseket. Posztumusz díszpolgári címet kapott dr. Csík Ferenc, a város egykori olimpiai bajnoka. Keszthely Városért elismerést dr. Dublecz Károly, a Georgikon Kar dékánja vehetett át. Keszthely Város Szolgálatáért kitüntetésben dr. Nagy Zsigmondné tanárnő és dr. Ágh Pál talajvédelmi szakmérnök kapott. Keszthely Város Egészségügyéért kitüntetéssel dr. Németh László sebész főorvost, Keszthely Város Szociális Ellátásáért elismeréssel Csontár Pétert, a Máltai Szeretetszolgálat keszthelyi csoportjának vezetőjét díjazták. A rendezvényen Manninger Jenő országgyűlési képviselő mondott pohárköszöntőt.

A Balatoni Múzeumban Csík Ferencre emlékeztek, bemutatva az olimpikonról szóló, ez alkalomra kiadott kötetet. A kastélyban megnyitották a Tűzzel-Vassal öntöttvas kályha kiállítást.
A hétvégén a keszthelyi művészeti csoportjai adtak műsort, de a programot sportesemények is színesítették.

Magyarországon 1848-ban született meg az igazság, s kihirdették a szabadságot – hangzott el pénteken a városi ünnepségen, melyet a zord időjárás miatt a Balatoni Múzeumban tartottak.

2013. március 15. Péntek | Szerző: Sámel József

Magyarországon 1848-ban született meg az igazság, s kihirdették a szabadságot – hangzott el pénteken a városi ünnepségen, melyet a zord időjárás miatt a Balatoni Múzeumban tartottak.

Ruzsics Ferenc polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: március 15-ét, s a forradalom és szabadságharc eseményeit méltóképpen kell megünnepelni. A magyar nép számára akkor is fontos volt a szabadság, ezt megmutatták a világnak. Felidézve a forradalomelőzményeit úgy fogalmazott: szent és hősies események helyszíne volt hazánk, olyanoké, melyekből ma is erőt tudunk meríteni. A forradalom és szabadságharc résztvevői hittek Istenben, önmagukban, magyarság erejében. Soha el nem felejthetjük őket, hiszen példát mutattak. A szabadságért, a független Magyarországért pedig ugyanúgy ma is meg kell tenni mindent – tette hozzá. A Vajda János Gimnázium diákjainak műsorát követően dr. Kovács István történész, egykori krakkói főkonzul mondott beszédet.

Hangsúlyozta: a március 15-én kitört forradalmat az azelőtti negyed század alatt készítették elő, a nép pedig bizakodott. Az oroszok a forradalom leverésével megmentették a Habsburg császárságot. Ha ezt nem teszik, teljesen másként alakult volna hazánk és a teljes európai régió történelme – tette hozzá.

Négy megye középiskolás matematika válogatottja versengett nemrég Pécsen, ahol immár 52. alkalommal rendezték meg a regionális versenyt.

2013. január 29 Kedd. Péntek | Szerző: Pásztor András

A zalaiak az előkelő 2. helyen végeztek. A pécsi Janus Pannonius Gimnázium adott otthont január 26-án a több élvtizedes múltra visszatekintő regionális matematikaversenynek, ahol ezúttal négy megye  Baranya, Somogy, Tolna, Zala  legjobbjai mérték össze tudásukat.

Mint azt Erdős Gábortól, a zalai csapat vezetőjétől megtudtuk: a zalai csapat előválogatón esett át novemberben, akkor egy feladatlapot töltöttek ki a 11. és 12. évfolyamosok,  így mind a két korosztályból  a legjobb 6 diák alkotta a megyei csapatot. Mindez iskolák szerinti megoszlásban azt jelentette, hogy öt diák az egerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumból, négy fiatal a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumból, hárman pedig a keszthelyi Vajda János Gimnáziumból alkották a két zalai gárdát.

A keszthelyi Fonyó Viktória fölényesen nyerte saját korcsoportját

A pécsi regionális versenyen a fiatalokra öt, nem éppen egyszerű  feladat megoldása várt. A legjobb zalai eredményt a 11. osztályos keszthelyi Fonyó Viktória érte el, aki korcsoportjában fölényesen nyerte a versenyt, bebizonyítva ezzel, hogy a matematika nem csak a fiúk privilégiuma. Az egyéni versenyben 3. helyet ért el a 12. osztályos keszthelyi Sisák Mária Anna, míg 4. helyen zárt a 12. osztályos  keszthelyi Pohl József, illetve szintén 4. helyen végzett a 11. osztályos zalaegerszegi Gáspár Vilmos.

A nagykanizsai Molnár Tímea korcsoportjában az 5. helyet szerezte meg. Az egyéni helyezések természetesen beleszámítottak a csapat eredményességébe is, így a 11. osztályosoknál a zalai csapat a második helyen zárta a versenyt, míg a 12. osztályosok a dobogó harmadik fokára állhattak.

A rezsicsökkentés és az energiahatékonyság növelése érdekében több pályázatot is benyújt a Balaton-parti város önkormányzata. Erről határoztak a képviselő-testület legutóbbi ülésén.

2013. január 25. Péntek | Szerző: Sámel József

Két pályázatot kíván benyújtani az önkormányzat egyes keszthelyi intézmények épületenergetikai fejlesztésére; nyertes projektek esetén a polgármesteri hivatal, az Alapellátási Intézet, valamint az Életfa Óvoda Gagarin és Sopron utcai épületét korszerűsíthetik, összesen mintegy 346 millió forintból. A beruházáshoz 294 millió forint uniós forrásra pályázik a város. A városi közvilágítás korszerűsítését is tervezi az önkormányzat. A 430 millió forintos beruházáshoz 15 százalék, azaz 64,5 millió önrészt vállal a város, mely összeg a későbbi működtetési költségek jelentős csökkenése miatt az előzetes számítások szerint 4-5 év alatt megtérül.

Hozzájárult a testület, hogy a Vajda János Gimnázium is pályázzon főépületének energetikai korszerűsítésére: a 80 millió forintos beruházás keretében lecserélnék az összes régi típusú nyílászárót, szigetelnék az udvar felőli homlokzatot, és a korszerűtlen fűtésrendszer is megújulna. A VÜZ Kft. - szintén pályázati támogatás segítségével - napelemes rendszerek telepítését tervezi több városi épület vonatkozásában. A 116 millió forintos fejlesztéssel az Egry-iskola, a Fejér György Városi Könyvtár, a városi edzőterem, a GESZ-konyha és a Csány-Szendrey ÁMK Fodor utcai épületére, az új köztemető területére és a Városi strand tetőszerkezetére terveznek megújuló energiát használó rendszert kiépíteni. A beruházás saját forráshoz viszonyított megtérülési ideje 2-3 év.

Ruzsics Ferenc polgármester úgy fogalmazott: felelőtlenség lenne nem kihasználni a magas támogatási intenzitású pályázati lehetőségeket, hiszen hosszútávon jelentős megtakarítást érhet el a város mind a közvilágítás, mind az érintett intézmények fenntartási költségeiben, így a befektetett önrész viszonylag rövid időn belül ténylegesen megtérül majd.