Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

*Lassan megissza sörét, majd unottan bámészkodik. Rengeteget volt már ilyen és ehhez hasonló helyen, és ha pangás van, nem nagyn nyújtanak neki túl sok érdekes látnivalót. Elenite persze jó volt itt üldögélni, de mostanra már unalmassá vált. Míg így bambul néhány vendég felkerekedik, és kiindul a kocsmából. Elcsíp a beszélgetésükből néhány szót. Valami Elisium dicso-ról, meg tequila akcióról beszélnek.*
~Nocsak. ha olcsó a tequila ott a helyem.~
*Gondolja magában kissé vidámabban, hisz a tequila mindig is a kedvenc itala volt. Azzal felkel a székből, odalép a pulthoz, megkérdezi merre találja a helyet, majd miután megkapta az instrukciókat, távozik a kocsmából. Eltart egy darabig, míg megtalálja a helyet, ám mikor ez sikerül, belép.*
//folytatás a dicóban.//

Vendég

*Lucky belépett a kocsmába egy korsó sörért.*
~Bárcsak lenne munkám és nem kéne a lopásra hagyatkozni.~
-Állás kell, akármi csak legyen.Kivéve a szakmunkás.
*Leüllt az egyik asztalhoz és rendelt egy korsó sört.*
~Jól focizok tarhatnék halandóknak edzést.Nem is rossz ötlet.~
*Belekortyolt a sörébe, hátra dölt a székben és gondolkodott...*

Vendég

*Látta, amint Loachlan belép cigijét szívva.Majd ofaszólt hozzá*:
-Adsz egy slukkot????
~Lehet, hogy ő élvezi, én is megkóstolom.*
-Nem lehet, hogy tüdőgyulladást kapsz???-kérdezte Lucky
*Odament hozzá és pacsizott egyet vele.*
-Ja, amugy hello. Hogy vagy??? Mert én jól.

Vendég

*Loachlan megpillantotta Luckyt.*
-Szia.Sajnos nincs több.És a cigitől nem szokás tüdőgyulladást kapni.
Csak rákot.De ez ki van zárva.
*Leült egy bárszékre letette kabátját,és rendelt egy kólát.*
-Kösz jól vagyok.
~Kár,hogy ilyen füstszag van.~

Vendég

-Na valyon ki miatt lehet?-sutyorgott magában
~Loachlan miatt van szerintem.~
*Majd ő is leüllt Loachlan mellé és megitta a sörét.*
-Mi újság???-kérdezte Lucky
*Tovább gondolkozott, hogy milyen állást válasszon.*

Vendég

-Semmi különös,csak régi barátunk Vataij is ideköltözött.
*Felhorkant,majd megtalálta utolsó szál cigijét.Rágyújtott,majd élvezte a nikotin által nyújtott csodás érzést.*
~Mostantól van állásom,pénzem.Végre.~
-Képzeld Lucky.Nyomozó lettem.Legalábbis egyenlőre segéd.

Vendég

-Jó neked, de nekem sajnos nincs állásom.
~Lochlannnak már van állása, de nekem nincs.~
-Sok szerencsét Loachlan a munkádhoz.~
*Majd megveregette A fiú vállát és gratulált neki.*
~Jó lenne, ha nekem is lenne állásom.~

Vendég

-Nos,...igen nekem is jó ez.
~Kár hogy neki nincs állása.~
-Próbálj munkát szerezni valami futball csapatban
*Mondta,és eldobta a cigijét.Rátaposott.Megitta Kóláját,majd újat rendelt.*
-Egy kólát és egy sört
*Mondta a kocsmárosnak.*

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Riam halkan, szinte észrevétlenül lép be a kocsmába. Jöttét csak egy jéghideg fuvallat jelzi. Halkan köszön, és a pulthoz lép.
A csapos szinte ügyet sem vet rá, megszokott dolog, hogy a csövesek betérnek néha melegedni. Persze, hamar kiteszi a szűrűket, de ezzel a fiatal lánnyal nem meri megtenni, egyelőre...
A lány hátradobja szemébe lógó, kócos a haját, és felnéz a pult mögött magasodó emberre. - Egy korsó VBK-t kérek. Most fizetek. - mondja Riam. Vékony, átlátszó keze kabátja zsebében elveszik, és néhány pillanat múlva egy marék apró gurul szét a pulton. A pultos összeszámolja, és a lányra néz: - Még 5 Ft. -Riam ijedten mered rá a srác kezében tartott pénzre. Gépies mozdulattal a zsebébe nyúl, habár tudja egy garasa sincsen.
A csapos látva a lány arcána kétségbeesést megvonja a vállát: -Hagyjad, majd máskor...
A lány lilás fekete színű szemeit hálásan emeli a férfire, de az már rég más vendéggel törődik. Megfogja a korsót, és az egyik asztalhoz leül. Néhány perc múlva arcán nem evilági kifejezés jelenik meg, mintha nem látná maga előtt a füstös, sörtől bűzlő kocsmát, hanem valahol messze innen járna.*

Vendég

*Geru bizonytalan mozdulattal nyúl a kocsma kilincse felé.Még mindíg nem biztos benne ,hogy jó döntést hozott,mikor úgy döntött, hogy ide jön.*~Most már mindegy ,ha egyszer eljöttem, bemegyek.Azok akikkel kapcsolatba kellene lépne,álltalában ilyen helyen lebzselnek~*gondolja magában,majd nagy levegőt vesz és benyit.Amint az ajtó nyílik Gerut a nehéz dohány füst és a sör szaga csapja meg.Belép és körbe pillant a bent lévő vegyes társaságon.*~Csövesek,rockerek,és szegény kétkezi munkások,csak találok valkait ,aki használható lesz~*Majd megérzi a pillantásokat ,amik rá vetődnek.Tudja,hogy fekete öltönye ,és hosszú sötét szövet kabátja nem egésszen ehhez a helyhez illik,de nem zavartatja magát*~bámuljanak csak,ha jól esik nekik~*Lassú és kimért léptekkel a pulthoz sétál,ahol most csak egy lány foglal helyet,neki háttal.Mikor a pulthoz ér látja,hogy a lány épp egy nagy korsó valamilyen alkohol társaságában üldögél.A kocsmáros felé fordúl aki még mindíg enyhén ráncolt szemöldökkel méregeti őt.
Biccent felé mejd megszólal*
-egy pohár whiskyt kérek-
*majd egy pillanatnyi szünetet tart*-egyenlőre.-
a kocsmáros egy halk mordulással jelzi ,hogy tudomásúl vette a rendelést.Majd miközeben Geru megigazítja kabátját és leül a bárszékre,újra megszólal*-És a pult alatti üvegből kérek-*Jegyzi meg halkan de erélyessen.Látja ,hogy a csapos szája már szólásra nyílik,de mikor tekintetük találkozik,a csapos csak biccent és benyúl a pult alá és tölt*

Vendég

Ma szabad napot vettem ki magamtol. Ez a jo abban, hogy en vagyok a fonokom, ritkan keveredek vitaba, es ideallis beosztottja is vagyok a menedszmentemnek. Ez a kocsma tokeletes volt. Nem ismernek, nagyon ritkan voltam, es nagyon regen. Hatarozottan beleptem. Megprobaltam nem meglepodni mennyire tulbecsultem a vendegeket. Sokkal prolibb volt a hangulat, mint amire emlekeztem. Gondolatban megrantottam a vallam, es a pulthoz ballagtam. Befeszkeltem magam egy szabad barszekre valami csoves es egy feltunoen jololtozott ember koze. Rajtam a szetnyilo kabat alatt csak a polora felhuzott zakom volt, de igy is a masodik legjobban oltozott voltam a helysegben. Mikozben egy soralatetet forgattam a kezemben elgondolkodva, varva, hogy megszolitson a csapos, figyelni kezdtem a hangokra. Jaj, hat nem azokra a hangokra amit mindenki hall, hanem azokra amiket azota hallok, miota atvaltoztam. Ha jobban odafigyelek hallom a masik lelegzeset, sot a szivdobogasat is. A mellettem ulo szakadtabb ruhaju lanynak tisztan kiveheto volt a szivenek uteme. Ramosolyogtam, mikozben tudtam, hogy fajdalmasan rovid ideig marad majd igy. Valoszinuleg. Nagyon keves embernek sikerult innen felallni. Talan csak a Hamupipokenek. Persze lehet, hogy teves kovetkezteteseket vonok le. Volt mar olyan. Aztan megneztem magamnak a jol oltozett is. Akkor ertettem meg mi zavart benne. Nem hallottam semmit, ami arra utalna, hogy elne. A dobbenetem utan odabiccetettem neki, mert gondolom o is eszrevette rajtam ugyanezt. Eddig meg csak Gingerrel tudtam az allapotomrol beszelni, de o ugyanannyira tapasztalatlan volt mint en. Elgondolkodva neztem a ferfit, es hirtelen nem tudtam, hogyan szolitsam meg. Volt vagy ezer kerdesem, de most kicsit megtorpantam, mint faltoro kos a fotocella elott. Emlekeztem, hogy bant el velem aki ilyenne tett, es bar ez az ember semmi fenyegetot nem tett, megis, nem voltam biztos, hogy nem egy ujabb kiados veres elott allok-e?...

Vendég

*Geru miközben lassan kortyolva bele-bele iszik itlába véig méri az alakot aki most ült le mellé a bárhoz.Pillantása szúros,és hideg.~Hmm az első.Talán ő lesz az én emberem?~gondolja magába.Majd vissza fordul italához,és a poharat két keze közt forgatva a pultot,és pultost nézi.Bár tekintet el-el réved,mintha egy sokkal távolabbi dolgot figyelne.*[ megjegyzés : Geru lélegzik,és iszik is]

Vendég

Kozhelyesen kinossa kezdett valni az uldogelesem. Ha nem ert volna le akkor talan meg a labamat is lobaltam volna. Negyedszerre fogalmaztam meg a mondanivalomat, mikozben a fogamiat kocogtattam az alatettel. Persze amint megszolaltam elfeljtettem az egeszet. Tisztara mint az elso randevumon.
- Hello - mondtam, es probaltam nem vigyorogni, plane nem idetlenul. Sikerult az "iszogatunk, iszogatunk" kerdest nem feltenni. Nem hinnem hogy a tulzott bratyizas lenne a megfelo a beszelgetes elkezdesehez. Persze lehet, hogy az oltozete tette. Ugy kirivott a kornyezetbol mint az aranykilics a falusi budin. A ruha igen is teszi az embert.
- Carlos vagyok - mondtam vegre valamit. Belul nyugtalanul vartam, hogy egyaltalan szoba all-e velem, de kivulrol en voltam a nyugalom sziklaja. Egy mozgo biblia ugynok nyugalmat mutatta a kulsom. Kezfogasra emeltem a kezem, bar nem tudom utoljara mikor tettem ezt meg idegennel.

Vendég

*Geru kissé össze ráncolja szemöldökét,mikor a mellette ülő férfi a kezét nyújtja és bemutatkozik.Egy pillanatnyi néma csend,lepillant a férfi kezére,majd újra a magát Carlosnak nevező idegen arcába néz.Van benne valami furcsa.Mintha rejtegetni akarna valamit,a zavarán kívűl,ami alig észrevehető egy ember számára,de egy káinita könnyebben átlát az ilyen egyszerű álcán*.~Végül is az volt a célom, hogy megismerkedjem olyan emberekkel,akik használhatók lehetnek,és ő annak tűnik.~*gondolja magában.Majd egy pillanatnyi koncentráció és mikor érzi,hogy keze emberi hőmérsékletre melegszik,elfogadja a felé nyújtott kezet,és közben megszólal.*-Jó estét,a nevem Gabriell.-*egy pillanatnyi csend*-talán ismernem kellene önt?-*kérdezi határozott hangon,miközben szúrós tekintettel Carlost méregeti*

Vendég

Meleg volt a keze. Lelegzett. Ezek az aprosagok olykor megmentettek az eletembol azt ami maradt. Akkor erre meg nem figyeltem, de nem kellett sok hozza, hogy belassam a hasznossagat. Akkor ezek az apro trukkok engem is elbizonytalanitottak. Amugy is ketsegek kozott voltam, nagyon nem hianyzott. TUdom azota, hogy Gabrielnek ezek ugyanugy termeszetes mint zaz eloknek a levegovetel. Sohajtottam, es halkan elkezdtem:
- El vagyok veszeve. Tudom hol tevedtem el, de nem magamra talani. Egy pillanatra azt gondoltam te tudnal segiteni. Mostmar nem vagyok biztos. - hallottam , hogy ugy beszeltem mint egy felorult bolcsesz egyetemista a marihuana buli utan, de mar az sem erdekelt. Mar csak megerositesre vartam, hogy nem egy predanak ontom ki a szivem. Mert ha igen, akkor megvan a vacsoravendegem.

Vendég

*Majd Luckyval együtt kiléptek az utcára,szívni egy kis friss levegőt.
Loachlannak megszólal a csipogoja,és mennie kell.*
-Bocs Lucky de mennem kell,meló van
~Remélem többet nem ilyenkor hívnak.~
*Gondolta és elviharzott.*

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Ahogy belépett sok tekintet tapadt rá. Látszott rajta hogy nem tartozik a törzsvendégek közé. Ez csak egy pillanatig tartott és mindenki viszatárt saját kis világába. Asarilel odament a pulthoz, majd rendelt egy Absinthe-ot és egy sört. Mivel nem volt szabad asztal helyetfoglat a pultnál, és egy csapatra lehúzta az italát, nem törődve holmi hagyományokkal ( mármint acukorral és a vízzel). A "zöld tündér " izzott az ereiben és átmelegítette ebben a hidegben. - Van gyomra * szólalt meg a csapos hogy elkezdjen beszélgetni többet tudva meg az idegenről.* - Az én gyomrom már mindent bevesz. * Válaszolta keserűseggel a szavai közt Asariel.* - Messziről jött? * Kérdezte a csapos* -Elég massziről. A tengeren túlról. - És mit kerres erre, átutazóban?* Asarielnek semmi kedve nem volt a beszédhez, de túlontúl egyedül volt ahhoz hogy segítség nélkül boldoguljon erre pedig a csapos ideális alany volt* - Nem. Dolgom van itt. És el leszek itt egy darabig. - És van hol aludnia, rokonok ilyesmi? - Nem. Nekem nincs már senkim* mondta és egy jó nagyot kortyolt a sörből* - Próbálja meg ezt. * Modta a csapos és egy cédulát adott át az idegennek* - A kertvárosban talál itt szállás. Csak vigyázzon veszélyesek az utcák. - Túl keveset ér nekem az élet, hogy ezzel törődjek * mondta Asariel fagyos hidegséggel, és miután megitta sörét elindult a kertváros felé.

Vendég

*Geru meglepett arcal pillant Carlosra,majd megcsóválja a fejét és halakn megszólal.*-Sajnálom Carlos,nem én vagyok az aki neked most segíthet.-*Majd arcán egy félmosoly jelenik meg.*-De talán eljön még az-az idő is.És ha most megbocsájtasz.-*Ezzel vissza fordúl a bárpulthoz,kihörpinti az italát ,és int a kocsmárosnak, hogy kér még egyet.*

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

*Belép a kocsmába. Már igencsak ráfér egy kis lélekmelegítő. Arca kipirult, zöld szeme csillog a hidegtől. Odalép a bárpulthoz, és rendel egy felest. Mikor megkapja helyben legurítja, majd a kis poharat visszatéve, elégedetten sóhajt, ahogy érzi a melegség szétáradását testében. Ezután kér egy korsó sört csak az időtöltés miatt. Fizet, majdegy szabad asztalhoz sétál, s helyet foglal. Elég tipikus kocsmatöltelék benyomását kelti, ahogy ott ül. Fekete haja hosszú, ápolatlan, ruhája olyan,mintha egy vad motorosról húzta volna le: Ujjatlan bőrkesztű, csuklószorítók, szegecselt bőrkabát, koszos farmer, acélbetétes bakancs. Valóban elég sokat üldögél ilyen és ehhez hasonló helyeken, ám még nem süllyedt arra a szintre, mikor az ember már nem tud meglenni az alkohol, és a kocsmaszag nélkül. Ahogy ott üldögél, a bentlévőket nézi unott tekintettel.*
~Csak a szokásos. Tipikus vendégfelhozatal.~

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

*Lassan söre végére ér. Valójában ilyen hidegben jobban esett volna neki egy pohár forralt bor, ám azzal hamarabb végzett volna, és nem utolsó sorban az drágább. Üldögél még egy darabig, élvezve a fűtött hely adta "luxust", mígnem a kocsmáros észreveszi, hogy már nem akar fogyasztani. Odalép asztalához, és így szól.*
-Hozhatok még valamit?
-Nem köszönöm.
*MOndja, s már sejti, mi fog következni.*
-Akkor loipd máshol napot.
*Hát igen. Nem most dobják ki először kocsmából. Nem éppen megnyerő a külseje, s ami még rosszabb, egyből látszik rajta, hogy nem éppa pénzes vendégek közé tartozik. Így amíg fogyaszt maradhat, de ha már nem, nem kockáztatják meg, hogy valami bajt okozzon. A kicsit sem udvarias hangnem ugyan eszébe juttat néhány destruktív ötletet, aminek nem nagyon örülne a mélyen tisztelt kocsmáros, de mivel máskor is vissza szeretne jönni, ezért úgy dönt inkább távozik. Feláll az asztaltól, és kilép a sötétségbe, és hidegbe.*

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Az olcsó bor, és a fűtés miatt eléggé átmelegedett ahhoz, hogy elhagyja a kocsmát. Ami azt illeti elsősorban az győzte meg az indulás felől, hogy éppen előtte kivágott egy rosszul öltözött, de annál jóképűbb sráccot a kocsmáros.
Kócos haját szinte nemes mozdulattal végigsimítja, majdnem úgy, ahogy egykor a meleg, ízlésesen berendezett irodájában is tette. Néhány pillanatra elgondolkodik múltján, de fejét megrázva visszatér a földre. Nem akaródzik kimennie a fagyos utcára, de valahol muszáj fürödnie, és még némi pénzt is összeszedhet drogszállítással. ~Huhh, az sok rohadt herkás... És ezt mind nekem kell intéznem. Ha majd egyszer visszakerülök valahogyan a normál életbe, akkor erről 200 oldalas cikket fogok közölni...~ gondolkodik el ismét, és szemében felvillan egy lilás-fekete lángocska, majd ismét eltűnik. A székről leugrik, és lehajol, hogy bekösse bakancsának fűzőjét, de véletlenül meglöki a mellette álló férfit. - Bocsi - mondja föl sem nézve.
Ismét hátára veszi a málháját, és köszönés nélkül elhagyja a helyiséget.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Andrej belépett a kocsmába, és rendelt egy korsó jófajta Pilsnert. körülnézett, lát-e ismerős arcot. akkor hirtelen meglátta egy régi barátját, amint éppen a pultnak támaszkodva sörözik.* ~dobjanak a Volgába, ha ez nem Mika~ *Azzal odalépett barátjához*

Vendég

*Mika belépett a kocsmába és rendelt magának egy korsó sört és nekitámaszkodott a pultnak.Meglátta barátját Andrejt aki éppen oda ment hozzá.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

-hogysmint Mika? -*kérdezte Andrej*-én nemrég a sárga földig leittam magam, na, persze a heroinügyeimről ne is beszéljünk-*tette hozzá*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Andrej elköszönt barátjától, és az ajtó-felé vette az irányt.*~jó mostanában a haverokkal találkozni. lehet , hogy megtalálom az élet értelmét~

Vendég

*Belép a kocsmába. Feltűnés nélkül odamegy a pulthoz.*
-Adj egy sört szívi. *Mondja a csapos csajnak.*
*A lány egyből oda rak elé egy nagy korsó sört amit rögtön inni kezd. Válla fölött körbe néz a kocsmában.*

Vendég

*Miután egy jót piált kifizette ami elég drága volt.
-Ne má szívi még kell a kajára is a zsé! *Háborodott föl.*
-Sajnálom de ennyibe kerül. Jöjjön máskor is!
*Kevés pénzzel elindult kifelé. Beült a hyundaiba aztán elindult valamerre még ő se tudja merre.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Sat éppen a szobájában ült az íróasztalnál és írt cvalamit újonnan szerzett laptopján.Egy hirdetést adott fel.Fejébe vette hogy eladja a kocsmát és új életet kezd.Ami bevétele összagyíűlt akár egy kis vállalkozást is indíthatna.
~hmm...Nem is rossz ötlet....
Gondolta miközben elkészült a hírdetéssel.Összecsukta a gépet és felkelt.Nagyot nyújtózott és magára kapta addig széken heverő bokáig érő magas gallérú fekete bőrkabátját.Alatta fekete pólót viselt.Fekete farmerján barna öv volt díszes ezüstszínű csattal.Lábán jó öreg mégis kifogástalan bakancsa.Lement a lépcsőn de a hátsó kijáraton távozott.Mostanában kerülte a tömeget.Furcsa érzése támadt amikor visszagondolt arra a lányra aki a stryptízbárban magára hagyta.És nem tudta mi ez az érzés.Kiment a kocsma hátsó rakodóudvarába és rágyujtott közben a holdfényes éjszakát kémlelte mintha látni szeretne valamit de végülis kiléptett az utcára.

Vendég

"Kicsi kocsi bumbum kicsi kocsi bumbum szazzal tep. " Lehagytam a sok szanalmasan gyengn vezeto , szanalmasan gyenge kocsiju , es alapjaban veve szanalmas embereket. Altalaban amikor beleneztek a visszapillanto tukorbe es nem lattak mast, csak a fejmagassaguk felett vilagito xeon lampakat kitertek. Dzsamilia miatt peszgett a verem. Mikor felhivott a kover Franky, miszerint a neten latta a Kocsma hirdeteset, rogton lecsaptam ra. Kivalo lehetoseg, az uzlet legalis terjeszkedesere. Jo par meteren teszteltem az autom ABS rendszeret, mikozben bealltam a Kocsma ele. Ket halk pittyenes volt a riasztom, miutan kiszalltam. Mint a cowboyok, megprogettem a kulcsot es eltettem. Mosolyom kiszelesedett amikor meglattam az utcara lepo tulajt.
- Hello! Tiz gurigat adok a lebujert! - kicsit meghokkent. Sokat kinaltam erte, vagy mert meg ennyire friss a dolog es nem szamitott ra, nem tudom. De nem is erdekelt. A Kocsam nem kerulhetett a konkurencia kezebe. Franky mar megemlitette , ha kell a levegobe repiti az egesz kocerajt. Ez van.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Sat az utcán szívta a cigéjét egyenlőre céltalanul majd egy kocsi igencsak maximális féktávot használva a kocsma elé parkolt.Egy furcsán magabiztos alak szállt ki belőle.Sat először csak nézte és ment is volna tovább de a fickó odaszólt neki.A kiáltást talán még elviselte volna de tudván menyire sokat keresett eddig a kocsmával hiszen eléggé forgalmas hej.Főleg a középkorú férfiak járnak ide sokat és mit élénken emlékszik még a csábító nőkre is akik közül egy kettő bizony képes volt kicsalni a pult mögül.Keveselte a felkinált árat egy ilyen jófekvésű üzletért.Összeráncolja szemöldökét és fekete öltözékével akár egy alvilági figura áll meg a fickóval szemben.Kicsit tán vakmerően elfújta a fickó feje mellett a füstöt és így szólt határozott hangon.
-Nekem ez a kocsma többet hozott mint vitt ezt elhiheted.Tíznél többet ér.Ebben biztos lehetsz.Tizenöt a legkevesebb amit elfogadok.
Mondta és biztos volt a dolgában.
~Pfeh...méghogy tíz...egy hónap alatt kereshet is rajta annyit...
Gondolta majd ismét elfújta a füstöt a fószer feje mellett.