Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*A falnak csapódott a lába és leesett fejre.Majd felálva egy nekifutásn után kikerűlte Vancha öklét,amit neki irányított,és baloldalra ugrva derékba akarta rugni,és még könöykér is lendítette Vancha feje felé.
~Hiába.Változnak az idők.Mintha nem is ojan régen lett volna,hogyhalandóként együtt voltunk.Most meg.~gondolta és visszatérve a valóságban kocentrált.Bár bánta,hogy így alakúlt.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Meglepte,hogy Ketrin ilyen gyorsan talpra állt.Úgy látszik,hogy elszántabb mint Vancha gondolta volna.A rúgás eltalálta a derekát emiatt oldalradőlt és a fejének szánt ütés nem talált.Nem sokáig törődött a fájdalommal egyet pördülve egy erős ütést akart mérni Ketrin hasfalára,majd egy jobbhoroggal megcélozta a lány állát.*
~Úgy látszik ez most keményebb lesz mint az előzőek.Job is.Máris érzem,hogy nőtt bennem a tapasztalat.Most már jobban harcolok szerintem.Majd valaki mással is kiállok.Bár még nem tudom,hogy kivel,de majd találok valakit.~

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Hátra szökenve elkerűlte az ütéseket,és mégegyet szökneve megfelelő távolsgra,és nekifutásból egy kézenállást végzett és elrugaszkodva a
főltől,és Vanchát főldre kényszerítette,majd védekezett tovább.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*A rúgástól minimum két métert csúszott,de aztán gyorsan felszökkent és minden erejét és gyorsaságát felhasználva futott Ketrin felé.Ütések sorozatát készült leadni a lány hasára majd egy erőteljes rúgást a feje felé.*
~Már megint túl egyhangú vagyok.Most eléggé komolyan veszi a harcot.Én sem vagyok az a fajta aki egyhamar feladja.Nem fogok meghátrálni.Megmutatom neki,hogy nem vagyok én sem könnyű préda.~
*A hold idáig szépen sütött be az épület ablakain,bevilégítva a raktárat,de most sürű felhők vonultak a hold nagyrésze elé.Vanchának nem jelentett nagy gondot.Elvégre ha a vámpírok az éjszakában élnek akkor jobban lkátnak sötétben.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Az ütéseket kivédte,de a rugás hasba találta.Megfeszített izmainak köszönhetően,nem fájt nagyon,de a padlóra kerűlve,egy hátra bukfencet vitt végbe,és felálva egy mozdulattal elkapta Vancha bal karját elkapva átlendítette a vállán.Majd hátrébb állt,és nagyon éberen figyelt.Ekkor a hóld fébnye eltűnt.Nem látott semmit.De hallása nagyon éles lett.Köszönhető a sok edzésnek.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Az esést sikerült hárítania egy bukfenccel.Amikor felállt és újra a lány felé fordúlt örömmel látta,hogy amaz szinte semmit nem lát.Néhány ugrással megzavarva előtte termett és megint egy,Ketrin hasfalát célzó ütéssel próbálkozot.De nem hagyta itt abba.Egy pördülés után a lány fejét akarta megütni.*
~Nagyon jó,hogy jött ez a sötétség.Így szerintem előnyben vagyok.Látszik rajta,hogy a hallására támaszkodik.Azt viszont néhány halk ugrással könnyű becsapni.Mostmár úgy érzem nincs nagyon sok esélye.~
*Vancha az ütések közben a terepet kezdte el figyelni hátha talál valami használható eszközt.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Ketrin becsukva szemeit,az ugrásokra figyelt,majd előtte meghallota Vancha lélegzetét és a fejütést kikerűlv,a karjaival védekezve hátrált.Amikor az utolsó két ütés betalált,összegörnyedt,és amikor nem hallot semmit,akkor megfordúlva a tengeje körűl és meglepve Vanchát a fejefelé irányúló rugással kezdte.Ha eltalálja a férfit,akkor még egy jobhorgot is tud végezni.Ekkor a hóld ismét segített neki,és halvány fényt bocsátott a ratár teráére.Ekkor vette észre,hogy a férfi távolabb van tőlle,és a rugás el sem érheti.Erre emérgeslett,és hírtelen nekifutásból,rávetette magát a férfira,aki éppen a környeztett figyelte.Ha nemveszi észre,akkor a karjival elkapja,és ojan erős fogást tud létrehozni,hogy a vámpír nem menekűlhet.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

*Vancha meglátott egy vascsövet a földön már majdnem felvette amikor Ketrin felé kezdett rohanni.Elmosolyodott,mert tudta,hogy a hold nélkül a lány nem tehet semmit.Ekkor vette észre,hogy már egy kicsit besüt újra.Gyorsan felkapta a csövet és nem is nagyon figyelve Ketrin felé suhintott.Amilyen erős és gyors volt,ha eltalálja bizonyára nem kis kárt fog okozni.*
~Remélem talál.Igen izgalmas a mérkőzés,de lassan már vége lehetne.~
*Nem tudta,hogy talál-e vagy nem,de azért túl nagy kárt nem akart okozni a lányban.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Ketrin lehajólt a vas előll.s a lendülettel leteremtette a főldre Vanchát.Kimerűlten zihált a férfi felett,és ő is a főldre feküdt.
-Fejezzükbe mára.Mert ez nem lesz így jó.Izgalmas vlt a küzdele,és köszi,hpgy gyakoróétunk,de kifáradtam.-mondta és a hóld fénye teljesen besütött a raktárba.Ketin jobb karján egy csunya seb vérzett.Most szerezhette.

IV Arcilla Tartózkodási hely: Kain kastély

-Rendben.*Mondta Vancha.Az ütés nem talált,de már mindegy volt.Egy kicsit ki volt merűlve.Felállt és elkezdett kifelé sétálni.Néhány zúzódás volt rajta,de tudta,hogy azoknak néhány óra múlva már csak hűlt helye lesz.Nem rég evett és a friss vér még nagyban dolgozott a sebek helyreállításában.*
-Köszi az edzést.*Mondta köszönésképpen és elkezdett kifelé sétálni a raktárból.*
~Izgalmas volt az edzés.Talán eddig ez volt a legjobb,legizgalmasabb.Remélem legközelebb is ilyen jó lesz.Addig még majd gondolkodom azon is,hogy hogyan harcolhatnék jobban,de most van más dolog is amit meg kell vitatnom magammal.Úgy látszik a vámpírok életében sok a csendes pont amikor magukban elmélkedhetnek a múlton a jelenen vagy a jövőn.~

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

*Ketrin is felállt,majd kifelé vette az irányt.
~Jó volt a harc.Legközelebb gyorsan lezárom.~gondolta és ő is eltűnt a havas utcákon,mintVancha.

V Ifjú farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milla belépett a férfi után a raktárba. Kissé furcsállta hogy egy résen át jöttek és hogy ennyire otthonosan mozgott itt Honovere. Még mindig azon tűnődött jól látta e a karmait, amivel kiszélesítette a raktár oldalát amikor odalépett mellé.*
-Akkor ez most valami edzés féle lessz?-
*Ahogy visszagondolt a karmokra kirázta a hideg. Nem elég hogy nagyobb volt nála és erősebb de még emberfeletti ereje is félelmetes volt. Nem kívánta hogy ismét karmokat érezzen a bőrébe fúródva. Már volt szerencséje megismerni ezt az érzést Andreas jóvoltából és nem vágyott rá. Hirtelen elgondolkozott mi történhetett vele ~ talán elment vámpírt ölni és meghalt.~ Mivel nyilvánvalóvá vált számára hogy ebből csak edzés lehet, levette kabátját és egy poros ládára tette. Majd meghajolt Honovere előtt, mint ahogy azt edzésein tanulta és várta a férfi reakcióját, mit lép. Még nem tudta elképzelni miyen lesz ez az egész.*

II Ősi Lycon Tartózkodási hely: Topolya

Honover a raktárépületben maradt kacatok között elvezette Millát egy szép tiszta helyre ahol semmisem gátolhatta mozgásukat.Ott Milla levetette a kabátját amit Honover egy elégedett mosollyal nyugtázott.
~Nah kislány megnézzük mennyit bírsz...
Gonodolta de ő nem vetette le kabátját hiszen egészen könnyedén mozgott benne szinte nem is akadályozta semmiben.Volt ideje megszokni...
Szembe ált Millával és így szólt.
-Most azon töprengsz mennyi esélyed lehet ellenem.Vagy hogy egyáltalán megállod e a helyed.De felesleges.A pillanatnak élj.Halgass az ösztöneidre.Ha képes leszel mindíg az ösztöneidre hallgatni és azok szerint cselekedni jó harcossá válhatsz.De ez csupán a harcban segítene ami nem bölcs dolog.Ha netalán egyszer élethalálharcra kerülne a sor közted és egy veled egyazon erejú vagy erősebb egyénnal nam elég az ösztöneidre figyelned.A pillanatnyi reflekszszerű gondolkodáshoz használnod kell lelked érzékenyebb részét is.Valamit ami miatt túl kell élned a harcot.Egy célt ami miatt sosem adnád fel.Légyen az egy tárgy személy vagy hely.
Majd remélve hogy Milla megértette amit mondott kihúzta magát és előrenyújtotta jobb kezét.
-Ha készenállsz kezdhetjük.
Mondta mosolyogva majd kezével intett a lánynak hogy támadjon és leeresztette azt...

V Ifjú farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Figyelmesen hallgatta a tanácsokat és a biztatásokat. Úgy gondolta jó ha megjegyzi szavait, mert még nagy szüsége lehet rá. De hirtelen furcsa gondolat ötlött a fejében.
~Honnan tudta hogy mit érzek és gondolok? Vagy talán mindenki ezt gondolja ebben a helyzetben? Mindegy, ha már itt vagyunk ideje összeszednem magam.~
*Honovere intése után bal kezét meglendítve előrelépett és lesújtott, majd pördült egyet és a másik öklét lendítette felé. Reménykedett hogy legalább egyik ütése eltalálja és hogy egyáltalán lessz elég erős ahhoz hogy megérezze azt a férfi. Hiszen még fogalma sem volt arról hogy milyen erős ellenfele, és mennyire állja az ütéseket.*

II Ősi Lycon Tartózkodási hely: Topolya

Honover már egyre szélesebben mosolygott mikor látta a lány meglepett arcát mikor azon csodálkozott honnan tudta mire gondol.Majd Milla támadásba lendült.Honover kiolvasta gondolataiból mire készül így nem volt nehéz dolga.Az első ütést egy gyors legugolással elkerülte a másodikra pedig nem hagy időt.Kirúgja a lány lábait de még mielőtt az a földön landolna elkapja és talprasegíti majd hátrébb áll.Mégegyszer int a lánynak és így szól.
-Nem volt rossz.Igazán nem.Ne érezd magad sem gyengének sem kiszolgáltatottnak.Nagy hiba lenne.Mindíg légy bizakodó.Rajta!
Mondta és várta Milla újabb támadását.Először annyit akart elérni hogy a lány tudja mikor mit kell csináljon ahoz hogy eredményesen támadhasson.Természetesen a harc többi fejezetére is sor kerül majd de ezt tartja legfontosabbnak.Hiszen hiába a jó védelem ha nem tudjuk jó támadásokkal kamatoztatni...

V Ifjú farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milla meglepetten látta hogy a farkas elhajolt ütése elől és a másikat már csak a levegőben repülve lendítette ahogy zuhant a földre. Észre sem vette hogy mikor söpörte ki a lábát. Fájt a fenekének és az önbecsülésének a dolog. Elfogadta Honovere felé nyújtott kezét és felállt.*
-Bizakodón? Hát ez érdekes.-
~Inkább mérgesen.~
*Majd látva hogy hátrábblépett a fiú és várta a támadást, ő is felkészült.
Gyorsan a térde felé rúgott és már lendült is az ökle, aztán visszarántotta hogy könyököljön. Nem éppen olyan verekedés volt, amit a küzdősportokban tanítanak, de eddig mindig bejött. Még a bátyjaitól tanulta, akik túlzott gondoskodásból megtanították pár ütésre. Nehogy bántani tudja valaki a kicsi hugit.*

II Ősi Lycon Tartózkodási hely: Topolya

Honover először egy válaszrúgással hárította a lány rugását majd a lendülő ökölre öszpontosít és tenyerével férre löki a lány kezét de már jön is a könyöklés.Honover hagyja hogy a lány eltalálja mellkasát de mivel jóval erősebb volt nálla szinte fel sem vette a támadást.Megragadja a lány vállát és megperdíti hogy neki háttal áljon majd lefogja mindkét kezét és így szól.
-Ne ilyen hevesen.Fordíts nagyobb figyelmet a tervszerű támadásnak.De attól függetlenül a gyorsaságod és egyéni harcmodorod figyelemre méltó.

Mondja majd érezve hogy a lány már nem kísérli meg a szabadulást, ami amúgy lehetetlen lett volna, elengedte és hátrább ugrott.
-Akkor most én jövök.
Mondta galád mosollyal és villámgyorsan olyan fürgeséggel amienre akárki nem lenne képes megindul a lány felé.
~Na akkor lássuk mennyire tudsz odafigyelni...mondjuk ha éreztetem vele hogy esélye sincs ugyanúgy koncentrál e majd...érdekes lesz...
Mikor eléér kitér jobbra és oldalról üt egyet, természetesen nem teljes erejéből, a lány vállára.

V Ifjú farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milla kissé meglepődik amikor az ütését szinte meg sem érzi Honovere. A kivédésekre számított, de erre nem. Majd amikor megfordította és lefogta a férfi kissé mérgesen feszengett, de hasztalannak gondolta a szabadulási kísérletet. Így hallgatta a tanácsokat, majd kissé morcosan hátrált amikor elengedte őt Honovere. A fiú is ezt tette és közben mondta hogy ő jön. Még szinte fel sem fogta szavait amikor hirtelen felé lendült és vállon ütötte a lányt. Olyan erővell sújtott le hogy majdnem megpördült és elborította a fájdalom a testét. A karja lezsibbadt és úgy érezte használhatatlan lett. Amikor visszanyerte az egyensúlyát kitámasztotta magát és felkészült az újabb támadás hárítására. Lábait behajlította és kezét feltette.*
~A fenébe, mindig a vállam.~

II Ősi Lycon Tartózkodási hely: Topolya

Honovere a támadást követően megáll és hátat fordít a lánynak.Majd ismét szembeáll vele és lassú léptekkel közelít hozzá.A lány efgy támadásra számítva megpróbálja megütni de honover hirtelen legugol és kirántja lábait.Ezután a fekvő lány fölé áll és a kezét segítően nyújtja neki.
-Mutatok neked valamit.
Segít a lánynak feltápászkodni majd odalép egy nagyobb faládához és felemeli jobb kezét.
-Most kipróbálhatod mit is hoz magával ez a létforma.Ha eléggé odafigyelsz magadra te is megteheted majd amit most én.
Mikor ezt elmondta ujjai végén a körmök karmokká alakultak át.Öt tűhegyes és halálos fegyver...Honovere lesújtott jobb kezével a ládára amin hatalmas hasadék jelent meg keze nyomán.
Majd a lányra nézett aki látszólag nem értette hogyan viheti ezt véghez.
-Most te jössz.Próbáld érezni magadban.Keresd meg magadban az irányítás módját...
Mondta neki és férre állt.

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Shira felkacag a férfi aggályain, hangjába felszabadult jókedv vegyül.
- Jól mondod...nincs választásod...azaz de van. Vagy velem jössz és megpróbállak kicsit felkészíteni, úgy hogy nem mondom hogy nem fog fájni, de nem halsz bele. Vagy most szabad akaratodból távozol, és egy Vadász vagy egy Vámpír fog felkészíteni...de azt nem éled túl. Választhatsz... – mosolygott, de ez a mosoly már se kedves se bíztató nem volt.
- Nos? – mutatott körbe színpadiasan, de tudta a férfi úgyis Vele tart...ha nem bolond. Az utca zaja egyre távolabb került, ahogy kiértek a város határát szegélyező gyártelepekhez. A legtöbb raktárépület hosszú idő óta üresen állt, nyugodt helyet biztosítva a fajok közti harcra...és a gyakorlásra is. Habár a csatornákban lévő gyakorlóterem is tökéletesen megfelelt volna, Shira nem akarta kitenni az ifjút az érdeklődő farkasok tekintetének. Félt, ez még túl sok lenne Neki.
Az egyik korhadt, kifordult deszka helyén Shira becsusszant az egyik elhagyott épületbe. A férfi szó nélkül követte. Shira körbesétált a poros ládák tömege között, majd lassan kigombolva kabátját, levette, és feldobta egy közeli vas korlátra. A férfi felé fordult, körülötte meglebben a térdig érő selyem ruha. Zsebéből egy hegyes, ezüst,ugró farkast mintázó, gyönyörű hajtűt vett elő, és haját összecsavarva hanyagul beletűzte. Majd a férfira pillantott, és várakozóan széttárta a kezét.
- Mivel szúró szerszámokat nem használunk, kicsit romlanak az esélyeid. Próbálj megütni. – mosolygott ahogy belegondolt a férfi mit láthat. Egy alacsony, törékeny, porcelánbaba-arcú, fiatal nőt, aki azt kéri tegyen kárt benne. Shira akaratlanul is megértő mosolyra húzta a száját a férfi arckifejezése láttán.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Shira bevezette őt a raktárba. Tomás kicsit furcsállta, hogy miért pont oda mentek, hiszen sokkal kevésbé messze lévő helyekre is mehettek volna. Mikor a nő levette a kabátját, ős csak hanyagul megigazította overall-ját és dzsekijét, majd mikor a lány feltűzte a haját, elmosolyodott, hiszen őt nem zavarja vállig érő haja semmiben.*
-Aha, semmi szúró szerszám. És gumibot?
*Kérdezi kacsintva, majd a viccet félre téve, beáll harcállásba.*
-Üsselek meg? Hát, próbálhatom. Mit veszthetek?
*Kérdezi kicsit nevetve, majd elindul Shira felé. Mikor elég közel ér, elindítja jobb kezét, közben egyik lábát kicsit felemeli a földről, hogy rögtön utána egy rúgást is elindítson.*

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Shira figyelte ahogy az ifjú lendületet vesz, és felé indul. Shira könnyedén elrugaszkodott a földtől, és a feje feletti gerendára ugrott, így a férfi ütése már csak a hűlt helyére csapódott be. Shira meglepetten nézett le a férfira, hisz habár el akart ugrani, ösztönösen a gerendát célozta meg. De az 3 méter magasan volt fölötte, Shira mégis tudta, habár a fizika törvényeinek ellent mondott, érzete hogy képes rá. Tudta hogy könnyedén eléri a gerendát. Mosolyogva nyugtázta a felfedezést, majd könnyedén szaltózva a férfi mögé ugrott.
- Egy vámpír észrevétlenül kerül a hátad mögé...mozdulni sem láttad volna, és már át is harapta a torkod...- csóválta a fejét a lány.
- Próbálj az erősségeidre támaszkodni. Idővel, és gyakorlással a mozgásod ruganyosabb lesz, és gyorsabb. De sose legyél kiszámítható. Az halálos. Légy meglepő, de megfontolt is egyben! Figyeld, érezd, becsüld, és tiszteld az ellenfeled, legyen az a vértestvéred, vagy a legnagyobb ellenséged! És most folytassuk. – mondta, és már lendült is a férfi felé, olyan gyorsasággal, hogy az ifjú farkas valószínűleg nehezen követte. Egyetlen könnyű ugrással mögötte teremt, és bal lábbal rúgást indított a Don térdhajlata felé, míg jobb ököllel megcélozta a férfi nyakát. Habár figyelt nehogy teljes erőből üssön vagy rúgjon, ha a rúgás betalál, a Donnak biztosan összecsuklik a lába és ezzel a földre kerül. Ha az ütése találna be, az is szinte biztos földre viszi az ifjú farkast, és a szédüléstől nem is fog tudni gyorsan elmozdulni.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

~Na, ez ugrás. Érdekes... vajon ilyet én is tudok majd?~
*Kérdezi magától.*
-Erősségeim? Azt még meg kell találni.
*Mondja. Ezután Shira a háta mögé kerül. A nő a térdhajlatába rúg, ettől térdre rogy, ezért éppen elkerüli a nyakra írányított ütés. Kicsit akaratlanul, reflex-szerűen könyökével hátraüt, utána felpattan, és várja a következő támadást.*
~Támadva nincs esélyem. Próbáljunk védekezni... figyeljük, érzzük az ellenfelet, satöbbi. Bla, bla, bla. Ha nem engedi, nem ütöm meg.~
*Gondolja, miközben támadásra vár.*

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

A nő könnyedén lépett el támadása után, így a férfi ütése már csak a levegőt érte.
Shira komoly arccal figyelte, ahogy Tomás próbálja gyorsan összekapni magát, és újra felvenni a védelmi pozíciót. De Shira nem támadt újra. Csak kissé szomorúan figyelte a Dont.
~ Hát van mit tanulnia...a legjobb az lenne ha lezárnám a csatornába...akkor talán túlélné a következő hónapot. Majd ahogy a férfi a támadást várja, Shira megszólalt.
- Egy vámpír nem fogja megvárni, míg feltápászkodsz a földről. Ha a földre kerülsz, meghalsz! Hacsak a magad javára nem tudod fordítni az adott helyzetet...de egyenlőre inkább próbálj talpon maradni! Sose várakozz a másikra hogy támadjon, ha csak védekezel, akkor is meghalsz! De ne támadj forrófejűen. Az első támadás a legtöbbször csak puhatolózás.
Na gyerünk, támadj újra. Ha nem tudsz megütni, hát lepj meg. Bármivel! Az sokszor majdnem olyan hatásos mint egy jól kivitelezetett támadás. És még valami, bár ez már csak jó tanács. Ha harcolsz, tedd azt kényelmesen! Lehet hogy a kabátod kényelmesnek tűnik, de akadályoz a mozgásban. Vedd le! – Shira úgy beszélt a férfihoz, ahogy anno hozzá beszélt a mestere...Honovere...már hosszú idő óta nem látta...azóta az este óta.
~ Mi lehet Vele? Remélem jól van...hiányzik...~ figyelme pillanatok alatt elkalandozott a múlt felé, újra aga előtt látta az első edzését farkasként.
~ Milyen rég volt már, mégis mintha most történt volna...~ a nő tekintete réveteggé vált. Újra leperegtek az események a szeme előtt. Honovere kegyetlen volt, mégis odafigyelt rá...Gastrol...ha Honovere kegyetlen volt, akkor Gastrolra nincsen szó. Még a gyors gyógyulás mellett is napokig alig tudott fájdalmak nélkül mozogni. De megtanulta a leckét. Másképpen nem lehet. Mindekét mesterének igaza volt. Bár Shira sosem gondolta volna, hogy valaha Ő fog mesterként állni egy újonc előtt, most mégis tudta mi a feladata. Jó mesterei voltak, a legjobbaktól tanulhatott, és ösztönösen érezte, tanításuk és a módszerük igazát. Tudta nem kímélheti tovább a Dont, mert az ellenségei sem fogják. Ami most „játék” az holnap már élet- halál harc lehet. Hosszú pillanatokig nem volt a raktárba. Gondolatai szárnyaltak, szoros fonatba szedve az emlékeit. Ha a Don jól figyelt, kihasználhatta a nő pillanatnyi figyelmetlenségét.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Kicsit idegesítőnek érzi a helyzetet, nem igazán tetszik neki, hogy csak játszanak vele. Abból, amit Shira elmondott, leginkább az szűri le, hogy bármit csinál, meghal.*
~Akkor meg minek az erőfeszítés? Ez az egész olyan, mintha csak jót nevetne rajtam. Most tanítani akar valamire, vagy csak játszik?~
*Ekkor rájön.*
~Ha a halálommal megtudok védeni másokat, akkor van értelme az edzésnek. Hm, szóval lepjem meg, harcoljak kényelmesen. Nem kell a kabát? Hát jól van...~
*Gondolja, majd egy hirtelen mozdulattal lekapja a dzsekijét, és Shira felé dobja, jó esetben kis időre eltajkarja a lány szemét, ezalatt Tomás meglepheti. Szóval Shira felé dobja a kabátját, és közben óvatosan, de gyorsan felé közelít, hogy ismét rátámadjon.*

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Shira arra eszmélt, hogy valami sötét dolog közelít felé a magasból. Azt még felfogta hogy nem Tomás az, mert ez sokkal kisebb dolog volt a férfinál. Ösztönösen, reflexből cselekedet, kinyújtott karját a magasba emelte a repülő kabát felé, és időközben elővillanó, pengeéles körmeire szúródott a férfi ruhája, majd az anyag gyengébbnek bizonyult, és halk reccsenéssel hullott a finom porba. Eközben a férfi is Shira felé lendült, és a nő úgy döntött nem támad azonnal ellent. Felkészült a védekezésre.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Na ne.
*Mondja, mikor látja, ahogy a karmok áthatolnak a kabát anyagán, szétvágva azt. Egy pillanatra lepillant a földön heverő, tönkretett dzsekire, és mivel már közel jár mesteréhez, hirtelen beleadott gyorsasággal és dühhel nekiront.*
~Talán egy ütésre még van időm.~
*Szűri le magában a helyzetet, majd egy gyors ütést intéz Shira felé, nem arra figyel, hogy hova megy, vagy hogy pontos legyen, hanem arra, hogy ereje és sebessége maximumát hozza ki belőle.*

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Shira meglepve érzékeli a férfiból előcsapó tomboló düh erejét, és mire visszafordul, a férfi ökle már felé tart. Arra van ideje, hogy az a gégéje felé lendülő ütést az alkarjával ellökje, így a vállát éri a férfi ütése, ami bár halandó szinten erős, Shira mégis alig érez belőle valamit. Abban a pillanatban ahogy a férfi keze eléri a vállát, Shira megragadja a férfi karját, és az természetellenes irányba csavar rajta egyet, és hátrébb taszítja a férfit a mozdulat befejezéseként. Majd a Don felé ugorva tenyere élével a férfi szegcsontja felé üt, majd még mindig ugyanannak az ugrásnak a lendületében, ahogy a férfi fejmagasságába ér az ugrása, kifordul belőle, és a Don feje felé rúg. Ha az ütés betalál, az pont arra elég, hogy a férfinek elakadjon a lélegzete, és az a pillanatnyi zavar pont elég ahhoz, hogy semmiképpen se tudja kivédeni a feje felé indított rúgást. Ha betalál, a Donnak minimum eltörik az orra. Shira az ugrás után újra a férfival szemben érkezik guggolásba, és ott még egy nagyobb rúgást indít a férfi térdkalácsa felé, amitől remélhetőleg még össze is esik.

*Az egyik raktárépület oldalára egy sötét árnyék vetül, ahogy valaki elsuhan előtte. Hangtalanul lépked, ha őt magát nem látná meg az ember, csupán a falon átkúszó sötét képmása utalna arra hogy erre jár. Nem siet, nincs miért. Fjében az emlékek, melyek egy korábbi beszélgetést idéznek fel neki egy öreg vámpírral egyre halványulnak.*
~Bolond öreg. Kergesd csak az álmodat. Könyörögj kegyelemért odafentről.~
*Lemondóan megcsóválja a fejét, majd inkább a beszélgetést követő emlékre koncentrál. Egy kellemesebb élményre. Persze minden viszonylagos. Valószínűleg annak a hajléktalannak nem volt épp kellemes, hogy valaki átharapta a torkát, majd lassan elszívta minden erejét.*
~Lassan dugulást idézek elő a csatonákban, ha mindig odadobom a hullákat. A farkasok biztos örülnek neki. Gyorskaja másodkézből. Lehet, hogy árulnom kéne őket. Nekem már úgyse kellenk, nekik meg nem kéne vadászni. Már látom is: McVampire.~
*Jót derül saját humorán. Hát igen, így közvetlenül evés után még tart a feldobottsága. csak később tér vissza az unott véltalan egykedvűség. Ahogy halad a raktárak közt, egyszerre meghall valamit. Harc zaját. Felébred benne a kíváncsiság, s úgy dönt megnézi ki játszadozik ilyen késői órán. Hamar meg is pillantja akit keres.*
~hát persze ki más lenne?~
*Két alakot lát kűzdeni. Mindkettő ismerős neki, de az egyikhez különösen sok élmény fűzi. A másik csak a vacsorája volt egyszer. A lánynak hátulról közelíti meg őket. meghúzódik az árnyékban, s csendben figyel. Látja, amint a férfi éppen egy szép nagy ütést kap az arcába, s mintha hallá, ahogy reccsenve eltörik az orra. Ha hallása be is csapja, azt mindenképp érzi, ahogy a kiserkenő vér szaga megcsapja orrát. Ezután egy rúgás következik, melyet már volt alkalma kipróbálni neki is, persze a férfi szemszögéből. Az eredmény ugyanaz, mint nála volt hajdan. A fiatal férfi összeesik. Úgy tűnik vége a harcnak. Miközben figyel, kicsit tűnóődik.*
~Hogy lehet ez életben? Ha jól emlékszem, nem hagytam benne sok vért. Abba bárki belehatlt volna. Bármelyik halandó. hacsak...hm ez megnagyarázná, miért ölik itt egymást.~
*Úgy tűnik a férfi nem kel fel. Talán a nemrég kapott véradag, talán a nőhöz való vizsonya, talán csak sz unalom teszi, a lényeg, hogy úgy dönt, kilép az árnyékból. Lassan elindul a lány felé. Egyenlőre nem szól semmit, csak lassan vontatottan tapsol. Mikor olyan tíz méter távolságra ér tőle, így szól.*
Este van, a raktárépületeknél vagyok. Ki másba botolhatnék mint beléd, amint éppen kivered a lelket valakiből? És mondd csak, mivel szolgált rá ez a szerencsétlen, hogy így bánsz vele?
*Itt kicsit oldalra hajol, mintha most venné csak szemügyre a másikat.*
Jé, az egyik vacsorám maradéka! Nem hittem volna, hogy megtartod. Ha emlék kell, kérj csak nyugodtan, adok autogrammot vagy ilyesmi.

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Shira támadása rendre betalált. A Don a földön hevert, ruhájának ujjába törölve vérző orrát. A nő lehajolt hozzá és megnézte a törött orrot. Majd hirtelen végig futott a hideg a hátán.
~ Vámpír~ gondola és már perdült is a másik irányba, maga mögé rejtve az ifjú farkast. Majd mikor meglátta ki az, ördögi vigyorra húzódott a szája. A férfi megjegyzéseit elengedte a füle mellett, majd hasonló „kedvességgel” reagált.
- Jó orrod van...de nem adok belőle...- nyalta le mosolyogva az ujját amire a Don vére kenődött. Majd újra a sérült férfihoz fordult, és leguggolt mellé. Nem bajlódott azzal hogy suttogjon, tudta a vámpír tökéletesen hall.
- Menj vissza a csatornákba! Ott biztonságban vagy, családra lelsz. Bármikor megtalálsz ha szükséged van rám. És ne reménykedj! Keresni foglak, és folytatjuk. – simította végig a férfi karját, majd felállva még ennyit mondott.
- Jövök Neked egy kabáttal. – mosolygott, és a vámpír felé indult, szívében a reménnyel hogy a férfi épségben leér a csatornákba, és hogy tényleg oda indul majd. De nem tehetett mást. Nem volt kedve megölni a vámpírt a fiú védelmében, ha esetlegesen rátámad, de tudta megtenné. Furcsa gondolat volt de nem szívesen vált volna meg ettől a pimasz, és talán őrült vámpírtól, akihez oly beteges módon kötődött, hogy már magának is félt bevallani, hogy talán örül hogy újra látja, de ez az örömnek mondható érzés is férges volt mint egy elsőre finomnak tűnő barack. Miközben az érzés átsuhant a szívén, a kabátját magára véve, a vámpír elé ért.
- Nincs szükségem Tőled szuvenírre. Elég a véred íze a számban... – nyalta végig Shira az ajkát, miközben gonosz mosolyra húzódott a szája, majd választ nem várva elindult kifelé az épületből. Reménykedett benne hogy Ő érdekesebb a vámpír számára, mint az ifjonc. Miközben hátat fordított szeme sarkából figyelte a férfit követi-e.