Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

V Ifjú farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Ahogy kimondta a szavakat Tomas egy gyors mozdulattal a helyére rántotta a fiú orrát egy nagy reccsenés kíséretében. Kissé összerándult a fiú, de jól tűrte a dolgot. Majd a művelet végeztével megcsókolta vígaszul. Zavarba jött a félmeztelen fiú közelségétől. A multkori alkalom jutott eszébe és kicsit bele is vörösödött. Végigsimította a bőrét és eltolta magát tőle, majd mosolygott egyet.*
-Nem is hoztam neked ruhát. Bár nem tudom mit találnék.-
*Végigsimított az arcán és a barna szemeit fürkészte.*
-Nem vagy éhes? Olyan fáradtnak nézel ki. Szeretnél fürödni? Örülnék ha itt maradnál. Persze csak ha kedved van és mesélhetnél errő az edzésről is és hogy mit mondtt neked Shira. Szívesen találkoznék vele egyszer.-

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Hm... megérte...
*Mondja kicsit pajkosan, miután a helyrerakás és a csók megvolt. Kicsit nézi a lányt, ahogy végigsimít a bőrén, majd mélyen a szemébe néz, és komolyan elkezdi:*
-Nem, köszönöm, nem vagyok éhes, majd megbeszéljük persze, meg maradok is szívesen, de egy fürdés jól esne.
*Mondja komolyságot mímelve, majd elmosolyodik:*
-Nem tartasz velem?
*Mondja viccelődve, számít a lány nemleges válaszára, ezért hozzáteszi:*
-Na, jó, ha tényleg nincs kedved... merre is van a fürdőszoba?
*Kérdezi, majd miután Milla megmutatja, elindul. Odabent enged magának vizet, megnézi a tisztálkodási szereket.*
~Női szappan, tusfürdő. Jellemző. Hm, házi szappan. Na, még ez a legkevésbé női. De most mit akadékoskodom itt? Vendég vagyok.~
*Gondolja. Mikor kiengedi a vizet, beleül a kádba, ellazítja magát és gondolkodni kezd.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*A nap lement,és a tály is csendes lett.Karolina lassan,és fáradtan lépkedett e utcán.Nemsokára odaérkezett házához,ami nemrég lett fehérre festve.Anlakai szépen,tisztán csilogtak.Odalépett az ajtóhoz,és benyitott,a finom melegbe.Levetette cipőjét,és kabátját.
/karolina háza/
Bement a konyhába,és valami ételt kezdett főzni.A falakon képek,amiket utazásaikor csinált.Volt egyiptomi,angliai,Francia római képe.Majd valami vacsit kezdett szerkezteni magának.Egy kis rántotta szalonnával.Gyorsan megette,és elmosogatva elment a szobájában.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

/ház/
*Karolina sokat aludt.Nagyon fáradt volt.Amikor felébredt,felriadt.Hajnali kilencKint sötét,és hideg volt.Átaludt egy napot,mert szombat volt.
~Jajj ne.Gorsan az utcára.~és egyből előkotort valami jó ruhát,és felőltözve egy farmerba,és egy feketeblúzba,kirohant a konyhába,egy tea erejéig,és a kabátját kereste a víz forrása közben.
Kis iső múlva a víz szépen gőzőlgött az asztalon,és a finom tea illata is jólesett neki.Hagyta hűlni,addig megtisztította a bakancsait,és a kabát ját felhúzva megitta a teát,és a bakancsot is felhúta,és kilépett az ajtón.
/utca/
Kilépve az utcán,tényleg hideg,és sötét idő fogadta.A lámpák halvány fénye,és a szél süvítő hangja félelmetessé tette.A csupasz fák ágai,és gallyai a szélben mozogtak.Karolina bátorsággal kezdett menni előre.Nem hanyagólhatja munkáját.

V Ifjú farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milla elmosolyodott a fiú szavain. Nem éppen erre a válaszra várt, bár jól esett neki hogy nem csak benne törtek fel a furcsa érzések. Bár ez talán csak neki volt furcsa, de a mostani életéhez képest korántsem. Felállt és elkísérte a fürdőszobáig a fiút. Még mindig sajogtak a porcikái, bár belegondolva, talán nem annyira mint Tomasnak. Megáltak az ajtó előtt és a lány közelhajolva odasúgta.*
-Nem mondom hogy nem jó ötlet ez a fürdés, de talán túlságosan elhúzódna ha veled tartanék. És szerintem kissé fájdalmas is lenne ilyen nyúzott bőrrel. De remélem bepótoljuk.-
*Adott még egy csókot a fiúnak és megmutatta neki a tisztálkodási szereket. Már előre ki volt készítve minden, szerencsére tiszta törölköző is. Bár nem gondolta hogy nem magának kell és felvillanyozta a dolog hogy nálla fürdik Tomas. Jobban is mint azt mutatta neki. Érdekesnek tartotta a dolgot, mert nem volt rá még ilyen hatással senki. Kicsit esetlennek is érezte magát a fiú társaságában.*
~Talán kezdek szerelmes lenni? De még olyan sok dolgot nem tudok róla. Az biztos hogy már túlzottan kedvelem.~
*Hirtelen mint valami álomból, úgy tért észhez gondoltaiból és remélte nem kalandozott el túl sokáig.*
-Azt hiszem minden meg van ami kell. Hát akkor jó pancsolást.-
*Egy csábos mosolyt küldött a fiú felé és végigsimítota a kezét. Majd kisétált a fürdőből és becsukta az ajtót. Ott nekdőlt és mosolyogva gondolta.*
~ Milyen átok tud lenni az önuralom. ~
*Szórakozottan ellökte magát az ajtótól és elindult a konyába.*
~Talán egy tea jót tenne~

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Kicsit csalódottan figyeli a távozó Milla-t, bár nem gondolta volna, hogy belemenne. Figyelte a lány mozdulatait, örült, hogy egyáltalán ott lehet. Volt benne valami furcsán csábitó. Miután becsukódott az ajtó, kicsit még gondolkodott, majd levette ruháit, és belemászott az addigra már kiengedett fürdővízbe. Hozzálátott a tisztálkodáshoz. Minden egyes mozdulat szenvedés volt, de nem tudott mit csinálni. Miután kész volt, úgy döntött, még időzik kicsit a vízben. Elkezdett gondolkodni az edzésen.*
~Shira azt mondta, a csatornába menjek. Én mégis ide jöttem. Remélem nem lesz semmi baj. Végülis ketten vagyunk...~
*Gondolja. Kicsit elbóbiskol, majd mikor felébred, kimászik a kádból, kiengedi a vizet, megtörülközik, ruha után néz. Mivel nem talál, magára teker egy tiszta, száraz törülközőt, és kimegy a nappaliba. Elmegy arra, amerre Milla a ruháját vitte. Mikor megtalálta a ruháját, kiveszi belőle a mobilját. Visszamegy a nappaliba, leül a kanapéra. Megrohamozzák az emlékek, elmosolyodik. Felhívja a Templomot, hogy az illetékesek, akik tudnak a rejtett lakosztályokról, hozzanak neki egy másik olyan overallt, meg egy dzsekit. Megadja a címet. Mikor Milla belép, megszólal:*
-Úgy egy óra múlva lesz ruha...
*Mondja kicsit kínosan nevetve.*

Vendég

* Lassan behajt Topolya kertváros részébe majd megáll egy ház ház előtt, ami előtt egy tábla van kirakva a kertbe.
KIADÓ
~ Ez lesz az
* Kiszáll, és odasétál az ajtóhoz, és bekepog. Egy idős hölgy nyit ajtót, és üdvözli
- Ön bizonyára Mr Wardez. Már vártam. Fáradjon beljebb!
* Cesar kissé meghajol, bemutatkozik és elfogadja az idős hölgy invitálását.
Szobáról szobára járnak, és végignézik az egész lakást.
~ Nappali 3 háló, 2 fürdő...
- Hölgyem! Tökéletes. * Majd leülnek az ebédlőbe az asztalhoz, és papírokkal kezdenek bíbelődni. Mikor kitöltik őket, Cesar belenyúl a zsebébe, és pénztárcájából elővesz egy köteg pénzt. Lassan leszámolja, és lerakja az asztalra. Hölgy nyugodtan felveszi, ő is átszámolja, és elrakja a ruhájába.
- Öröm volt uram. Vigyázzon a házra. Jövő hó elején jövök a következő havi bérért. Kisétál az ajtón, amit Cesar kulcsra zár a hölgy távozása után.
~ Otthon édes otthon. * Gondolja, majd felmegy a fürdőbe, és megengedi a vizet...

Vendég

Cesar háza:

Mikor leparkolt, még semmi nem tűnt fel neki. Odasétált az ajtóhoz, és elővette a kulcsot, hogy kinyissa. Amint belépett a házba megérezte:
~ Ember. Egy ember van itt. Vagy már elment.
* Elővette a pisztolyát, és lassan elkezdte végigjárni a szobákat, fegyverét lövésre készen tartva.... Majd a konyhában megállt, mikor észrevett egy lapot a konyhaszekrényen.... Mégegyszer beleszagolt a levegőbe.
~ Már nincs itt.
* Végigfutotta a levelet, és arcán komorság futott végig. Felrohant az emeletre pénzért, majd ki az autójához, és elindult a kávézóba
/Onnan írd, hogy megérkezek a kávézóba/

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Belépve a lakásba, furcsa érzés fogta el. Rég járt erre. Ujjai végig futottak a poros bútorokon, és ezzel egy időben a poros emlékein is. Meglepő érzés lett úrrá rajta. Visszavágyott ide. A kihunyt álmaihoz, a múlandó és unalmas halandósághoz, amikor még minden egyszerűbb és egyértelműbb volt. Vállairól lecsúszott a kabát, tehetetlenül a földre zuhanva. Shira a fürdőszobába lépett. A tükörből önmaga silány mása pillantott vissza. Szeme fátyolos volt, bőre a szokásosnál is fehérebb. Nyakán skarlátszínként lángolt a seb, a bélyeg, amelyet sosem fog tudni eltűntetni többé. Ha idővel el is tűnik majd a bőréről, lelkében csak egyre erősebb lesz. Jól tudta, és azt is, hogy nem tehet ellene semmit. Már túl késő. Lassan mozdulva vette le a férfi vérétől szennyezett ruháit, majd az időközben megtelt kád forró vízébe merült. Hátra dőlve, csukott szeme alól könnyek peregtek le az arcán, elveszve a forró cseppek halmaza között. Olyan fájdalommal sírt, mint még soha azelőtt. Hangtalanul, és megállíthatatlanul folytak végig a könnycseppek az arcán, míg el nem aludt talán a fáradtság talán önmaga elől való menekülés miatt. De álmai sem óvták meg attól, ami elől menekült. A férfi a semmiből tűnve fel a kezét nyújtotta, és Shira gondolkodás nélkül fogadta el ismét, mert tudta már nincsen más választása.

Vendég

//Eliza házában.//

*Belépett a háza ajtaján, nagyon kifáradt az egyetemtől, nagyon sok dolgot vettek. Már reggel óta fejfájás gyötörte, de nem nagyon törődött vele, hisz igen sok elintéznivalója maradt. Elől sötétvörös, hátul fekete haját összefogta, amit nem tudott befogni a füle mögé tette. Miután lepakolt, bekapcsolta a televíziót, és leült a vérvörös színű bőrkanapéra, ami a tv előtt foglalt helyet. Rendelt a kínai étteremből valami jó ennivalót, és tovább nézte a tv-t. Kicsit kezdte elunni magát, és egyszerre megszólalt a kapucsengő.*
-Megyek!
*Mondta hangosan kiabálva. Belebújt a kabátjába, és egy cipőbe ami épp az ajtó előtt volt.*
-Köszönöm.
*És kifizette a futártfiút, visszament a házba, leült a kanapéra, és elkezdte enni a frissen rendelt ételt.*
~Megint teljesen felhúztak az egyetemen, nem igaz, hogy azok a kis jelentéktelen idióták nem tudnak leszállni rólam. Mintha az lenne a kedvenc szórakozásuk, hogy az agyamra menyjenek. Argghhhh...~

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

A sötét éjben egy hang sikoltott. Shira tudta, csak ő hallja saját hangját, menekülvén a vég elől. Mögötte egy falka farkas rohant, sértett és jogos büszkeséggel törve, az egykor tisztelt lány életére. A távolban egy alak tűnt fel a ködből, tartása méltóságteljesen és ridegen fogadta a lányt. Karjait széttárta, mint mikor egy apa fogadja régen elkallódott gyermekét. A lány, gondolkodás nélkül repült felé, menedéket keresve, már maga sem tudta mi elől. A karok szorosan zárultak köré, hidegen ölelve. Az üldözők hangja hirtelen a semmibe foszlott, Shira reménytelen ragaszkodással simult a férfihoz. Hosszú pillanatok teltek el, biztonságban volt. Elengedte a férfit, próbálván kibontakozni a jeges ölelésből, de mindhiába. Oly szorosan fogták, hogy minden ereje ellenére sem tudott mozdulni. Fogságba esett, és ő maga menekült bele. Reménytelen küzdelembe kezdett, de erőfeszítései reménytelennek bizonyultak. Az alak lassan hatalmasra nőtt, és úgy fogta tenyerébe a lányt, mintha csak egy játék baba lenne, akivel unalmát elűzheti. Shira ismét sikított. De ez a sikítás már valós volt. Rémülten ült fel az ágyon. Fogalma sem volt mikor mászhatott ki a kádból, és hogy került a hálóba. Kisírt szemekkel állt fel, és a közeli tükörhöz indult. Átaludta az egész napot, ami jótékony hatással volt. A nyakán már csak két, alig észrevehető piros pötty árulkodott arról, ami történt. Ha Shira nem látta volna, talán el sem hiszi a történteket. Talán azt is csak egy rémes álomnak fogta volna fel. De valóban rémes volt? Maga sem tudta már a választ. Az ablakon kitekintve az utcát kémlelte. A lenyugvó nap fénye beragyogta a várost, majd sejtelmes fénnyel vonta be a tájat. A szekrényhez lépve felöltözött, nyakába egy fekete széles bársonyfüggőt tett, ami egyszerű eleganciával simult a veszélyes hegekre, jótékonyan fedve el azokat. Haját fonatok szövevényébe rendezte, még így is hosszan hagyva lelógva a takarás miatt. Habár vágyott a többiek közé, tudta hogy még korai. De még jól emlékezett hová indult eredetileg a történtek előtt. Még mindig szüksége volt rá, a templom által árasztott nyugalomra, és talán a hitre is.

Vendég

*Teltem múltak az órák, percek. Eliza kezdte igen elunni magát, nem túl
sok olyan időtöltés volt, amit szeretett. Mikor megölték a szüleit, és a
nővérét, teljesen depressziós lett. Így inkább magába zárkózott. Az élet
csúnyán elbánt vele. Sok heg található a lány testén, amiket saját maga
okozott.* ~Valahova elkéne menni, mert itthon nem nagyon tudok mit
csinálni, mintha ott tudnék. De nem érdekel.~
*Felment a hálószobába, felvett egy fekete nadrágot, és egy hozáillő
fekete, hálós ujjú felsőt. Kisminkelte magát, lement, felvette az
acélbetétes bakancsait, és egy bőrkabátot. Bezárta a házat, és útnak
indult, annak reményében, talál valakit, aki értelmesen tud beszélni, nem
ostoba. Kilépett az ajtón, megfordult, elővette a kulcsot, és bezárta.
Lement a lépcsőn egyenesen az utcára, ami egyből a ház előtt található.*

Vendég

*Sharon a vihar elől egy kávézóba húzódott, s egy forró fekete mellett várta meg, amíg az égiháború csitulni kezdett. A kávézót elhagyva a pocsolyákkal tarkított utcát választotta az ázott és sáros park helyett, ami a közelben zöldellett. Az utcákon sétálgatva az egyik sikátor bejáratánál egy ázott dobozból hirtelen neszezést hallott. Shar odasétált és bekukkantott az alig két tenyér méretű dobozkába. Egy apró kiscica kuporgott benne, szemei alig nyitva, vacogott és láthatóan rossz állapotban volt. Shar bár nem kedveli a háziállatokat, a kis fekete cicusnak képtelen volt ellenállni, így óvatosan kihámozta a dobozból és kabátja alá rejtette, szíve fölé, a jó melegbe. Gyorsított léptein, hogy minél előbb hazaérjen és ellássa a legyengült kis állatkát.*

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

//Asariel lakása//

*Riam figyelmesen hallgatta a férfi beszámolóját, habár észrevette, hogy Asariel túlságosan megválogatta a szavait. Zavarta, hogy nem tud mindent, félt, hogy olyan dologba csöppent bele, amiből lehet, hogy jó esetben életfogytiglan börtönbüntetéssel, rosszabbik esetben...* ~Huhh, abba nem akarok bele gondolni!~*gondolta magában.
Asariel is jócskán megváltozott az eltelt néhány napban, sokkal elengánsabb, és ápoltabb volt, mint mikor először találkoztak. A lány elfordult, hogy Asariel ne vegye észre apró mosolyát, amivel nyugtázta, hogy a férfi sokkal vonzóbb így. Úgy tett, mintha a köntösét igazítaná meg, haja így előrehullott eltakarva arcát.
Asariel befejezte a történet taglalását, s kérdően tekintett a lányra. Riam viszont nem akarta kommentálni a dolgokat. Tisztában volt vele, hogy a sorsát a férfire bízta, s jóformán semmi beleszólása nincsen a dolgokba. *- Na, jó. Gondolom pihenni akarsz, szóval hagylak. Bemegyek a belvárosba, mert van néhány elintéznivalóm. Hozzak valamit? - kérdezte. *Asariel csak megrázta a fejét.
Riam a fürdőszobában felöltözött, s mire kijött, a férfi már elaludt. A lány odament hozzá, s finom csókot lehelt a homlokára. Kicsit úgy érezte, mintha ismét lenne otthona. Aztán csendben kiosont, nehogy felébressze az alvót.*

//Utcán//

*Kint beszállt a kopott Fordba, s megpróbált úgy manőverezni, hogy a Dodge-ban ne okozzon kárt. Aztán belevetette magát a belváros felé áramló forgalom tömegébe.*

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*A kocsifelhajtóra olyan lendülettel fordult, hogy a szerencsétlen Dodge-hoz csattant. *- A fenébe is! -* kiáltotta dühösen. Kiugrott a kocsiból, s bevágta maga mögött az ajtót. Maga sem értette, hogy miért dühíti ez az egész. Nagy tétje volt az Asariel-lel játszott játéknak, annyi szent. Ha bukik, akkor neki is vége.
Asariel a hangos csattanásra kijött, s Riam feldúlt arcát látva komolyan megijedt.* - Mi történt, Riam? -* kérdezte, de a lány csak ellépett mellett, s karját megfogva visszahúzta a lakásba.*

//Asariel lakása//

*A lány kifújta magát, s az egyik mély fotelbe roskadt. * - Nem akartam rád ijeszteni - *mondta látva a férfi kétségbeesett arcát* -, csak felhúztam magam egy újságcikken. Topolyán megsokszorozzák a razziákat, igazoltatásokat. Ismerem az ilyesmit. Két lehetőség van: Vagy csak fenyegetnek, vagy komolyan betartják, és akkor... -* elhallgatott. Látszott, hogy komolyan aggasztja a dolog. A férfire nézett kérdőn. *

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

- Ez finom. * Mondta a férfi teli szájjal mikor beleharapott a szendvicsbe.* ~ Milyen ideges. Biztos kíváncsi jobb ha bele is kezdek ~ - Szóval az út meglehetősen jól sikerült. Nem szeretek semmit előre jelezni. Annyi bizonyos hogy nem lesz gondunk a továbbiakban. Mármint a pénzel- * Asariel nem fogalmazott valami tisztán. Az a fajta ember volt aki nem szeret semmit a megígérni. Nála volt a pénz, viszont még rengeteg akadály volt annak az útjában hogy ahhoz hozzáférjenek. Egyelőre csak annyi volt nála amennyi belefért az utazótáskába. * - Van még viszont egy két dolog amit muszály elintézni. * Most sem árúlt el igazából semmit. Látta Riam arcán hogy fél egy kissé, és zavaros neki ez az egész. Viszont annyira örült hogy ismét láthatja, és annyira jó érzés volt visszajönni ebbe a városba, hogy ez számára teljesen új dolog volt ami kissé felborította addigi értékrendjét. Fontos dolgokat kellet Riammal megbeszélnie, és ahhoz túl zavart, és fáradt volt hogy most kezdjen hozzá. ~ Jobb ha inkább ködösítek egy picit, majd tiszta fejjel ismét belevágunk. Mi zavarja annyira. Remélem nem gondolta meg magát. ~ * Asariel szépen lassan elterelte a szót, és témát váltott. Beszélt a az útról a bankról ,de semmi lényegeset nem árult el. Közben arra gondolt, hogy hogyan szabadulhatna meg abból a kényszerpályából amit a hadsereg szánt neki. Tudta hogy a pénz nagyon magas helyről való. Mivel Alec aki anno leemelte a pénzt egy ismeretlen számláról már halott, ezért nem tudja Asariel sem hogy a pénz igazáól honnan származik. ~ Azok a mocskok fogadjunk kiderítették.~ * Gondolt a hadseregre, és jól tudta hogyha kiszáll akkor őt simán elintézik. ~Egy szökött fegyenc nem hiányzik senkinek amúgy sem. ~ * Asariel úgy érezte eléggé kimerítette a lány kíváncsiságát, de Riam reagálása a történetre meglehetősen ködös volt. ~ Na most jól összezavartam ~ - Minden rendben lesz, csak most egy kissé fradt vagyok. - * Riam nem szólt semmit, csak mondta hogy bemegy a városba. Asariel, mikor a lny kijött a fürdőszobából már aludt. Elnyomta az álom. Nem akart most semmivel foglalkoznia. Úgy érezte haza ért. Biztonsábosnak érezte magát ebben a városban. Maga sem értette hogy miért.*

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Valami tompa puffanás. Asariel erre kapta fel a fejét. Réglől beidegződött mozdulat volt ahogy felkapta a fegyverét, és már az ajtóban is termett. Kissé kábult volt még de próbált erőtvenni magán. Kissé megnyugodott mikor látta hogy csak Riam volt az aki beparkolt a Dodge-ába. ~ Nők hmm! ~ * Nyugtázta magában * - Jól vagy? Minden ok?- * Semmi válasz csak egy villámgyorsan kpattanó lány egy mostmár egyre jobban megviselt kocsiból aki megragadja a karját, és visszarántja a lakásba. Asariel hirtelen nem tudta mi a fene folyik itt. Látta Riamon hogy kicsit ki vannak az idegei. * - Mi baj van mond már? - * Kérdezte a férfi most már egy kicsit aggódva. Riam kifújta magát miközben bentebb mentek a szobában és elmesélte Asariel nek mit írtak a lapok. Aggódott. Asariel tudta jól hogy fél attól mibe keveredett. A férfi fejében minden tiszta volt, de túlságosan hozzá volt szokva a hadsereg olajozottan működő gépezetéhez amiben mindenkinek meg van a maga helye és mindenki tud mindent. Riam csak egy újságíró volt. Ezt nem vette számításba. Lehet hogy az utcán élt de talán soha nem került törvégy telen ügyletekbe. Asariel pedig még a buktatóton kívül nem igen mondott semmi lényegeset. Asariel kissé megnyugodott. ~ Már azt hittem nagyobb a baj. ~ Mondta kissé elmosolyodv, majd letette a fegyvert az ágy melleti asztalra. Nem volt ez sem igazán jó időzítés. Riam addig nem is vette észre hogy a férfi kezében fegyver van. Láthatóan nagyon megijedt. Asariel megfogta a karát majd leütette a fotelbe. Közben folyton a szemébe nézett, nehogy a lány jobban megrémüljön. Leült vele szemben az ágyra. * - Várni akartam még ezzel, de azt hiszem jobb ha most lépünk a követjkező szintre. Halgas végig figyelmesen. Most hagyd el Riam de LaVey-t. Most légy újságíró. Figyelmes tárgyilagos és mindenekelőtt higgadt. - * A maga szigorával és komolyságával nézett kérdőn a lányra aki szemmel láthatóan kezdett visszatalálni az ijedségből. Riam némán bólintott, és Asariel elkezdte.*

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

- Azt hiszem kezdem a legelején. Nem ide tartozik, de nem tudom hol kezdeni. * Asariel arra gondolt hogy egy keveset elárul magából, csakhogy oldja a már kissé puskaporos hangulatot. * - Finnországban születtem. 18 évesen a kalandvágytól hajtva beléptem az idegenlégióba. Piszkosul utáltam. Három év mulva egy éles bevetésen lőtt sebet kaptam. Később megtudtam hogy halottá nyilvánítottak, mielőtt visszatérhettem volna az egységhez. Tudtam hogy csak idő kérdése és rámtalálnak, ezért kihasználva a lehetőséget, elszöktem az USA-ba. Felépülve nem igen értettem semmihez a katonáskodáson kívül ezért jelentkeztem a hadseregbe szerződéssel. Erről többet nem mondok. * Lett szigorú ismét Asariel.* - Két bevetés között tanultam és tiszté avatásomal szinte egy időben mérnöki diplomát szereztem. Letelepedtem, és amikor megnősültem úgy döntöttem, nem megyek bevetésre többet, és így áthelyeztettem magam a kutató bázisra, mint mérnök. Két évet sem dolgoztam ott, mikor a feleségemet és az öcsémet megölték. Erről már beszéltem. * Asariel nagy léptekben haladt nem akarta elhúzni túlságosan. Nem volt a szavak embere. Magáról pedig kifejezetten utált beszélni. * -Mindean ott kezdődött. Engem élettfogytra ítéltek, de sikerült meglépnem és most itt vagyok. Nagyon sok helyen megfordultam viszonylag rövid idő alatt. Hollandiában összeismerkedtem egy brilláns hackerrel, aki az ottani maffia család pénzét mosta tisztára. Ő tett engem ismét szabaddá. Elrejtett a világ elől. Egyszer hatalmas összeget emelt le valahonnan. Sosem mondta meg kié a pénz, de folyamatosan utaztatta egyik bankból a másikba, hogy ne találjanak rá. Alec-et megölték. ogy a család végzett-e vele nem tudom. Csak hagyott egy üzenetet maga után hogy hogyan tudnám felvenni az összeget. Közben valahogy ismét lehullott rólam a lepel ezárt menekülnöm kellett. Nem volt már tiszta a nevem ismét, nem nyúlhattam a pénzhez mert rögtön egtaláltak volna a tranzakció után. Egészen mostanáig nem is selytettem hogy a hadsereg áll az egész mögött. SAját a világ előtt nem létező számlájára mentette le az összeget, de nekem fenntartva, ezzel kötve engem magukhoz. Tudták hogy a pénz nélkül nem boldogulok. Most ismét nekik vagyok kénytelen dolgozni, cserében szabad hozzáférhetőséget kaptam a teljes összeghez, és ahogy tudják hátrásztatják a hatóságokat. És itt jössz te a képbe Riam * Nézett a lányra akki meglepően jól fogadta az egészet. *

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

- Asariel Larszon egy szökött fegyenc, aki megölte a családját. Ez áll a fényképem mellett a dossziémban. Sajnos Asariel Larsonnak nem szabad eltünnie mert azonnal vége. Tudom ez ige bonyolultan hangzik, de ezzel te ne foglalkozz. Rendőrségi raziák, nem nagy ügy tudom, hogy hogyan oldjam meg az effélle problémákat. Hiszen több mint 3 éve menekülök. * Riam szemmel láthatóan nem lett nyugottab. * - Neked pedig semmi bántódásod nem eshet. Gondoskodtam arról, hogy Asariel Larsonhoz ne legyen közöd semmiféle képpen. A pénz, a hatalom, és minden befolyásos háttér egy bizonyos Karl, Totengräber nevéhez fűződik. Te is neki vagy a személyi aszisztense. Te kezeled a pénzét, szemmel tartod az üzletét, meg ilyenek. Természetesen csak papíron. - Ki az a Karl, Totengräber? * Kérdezte Riam kissé összezavartan * - Tulajdonképpen én vagyok. Ezen a néven szüntettem meg a számlát és hozattam a helyi bankba az összeget. Ám Karl, Totengräberhez soha sem kapcsolódhat személyleírás. Ő az a titokzatos üzletember akit mindenkinek ismernie kell, és senkinek sem. Minden hivatalos ügymenetét a személyi aszisztense végez azaz te Riam. Karl, Totengräber tulságosan befolyásos ember, akit nem igen zaklat a hatósg. Így Asariel Larsonhoz nem lesz közöd többé, persze csakis hivatalosan. Ha én le is buknék tehozzád akkor sem vezet semilyen nyom, egyszerűen le tagadhatod minden baj nélkül, hogy engem ismertél volna, de én nem bukom le. Amíg szüksége van rám a seregnek addig nem hiszem. Ez sajnos az én ördögi kálváriám. Egy multimilliomos akinek egy vasa sincs. * Monta nevetve, és leguggolt a lányhoz, megfogta mindkét kezét, és belenézett a szemébe * - Érted már? Mindkettőnk élete megváltozott, de a tiéden ez jobban fog látszani. Én itt leszek mindig, melletted. Rádbíztam az életem, mert nem tehettem mást és úgy éreztem benned megbízhatom. Csak te tudod ki valójában Karl, Totengräber. Arra kell csak vigyáznod hogy ez a pasas folyton úton legyen soha sem Topolyában. A neve csak a hivatalos papírokon szerepelhet, személyesen nem jelenhet meg sehol. Tehát amikor velem vagy, modjuk meghívsz a kávézóba egy reggelire* mosolyodott el közben Asariel* akkor tényleg velem vagy. Nem tudnálak téged bajba sodornni, és nem hagyom hogy valami bajod essen ezt megígérhetem. * Asariel hosszan nézte a lányt aki nem igazán találta aszavakat. Valószínú bármennyire is próbált figyelni túl sok volt ez neki hirtelen. Asariel visszaült az ágyra* - Mára azt hiszem éppen elég volt ennyi. Holnap mindkettőnk számára új nap kezdődik. Aludd ki magad! Garantálom élvezni fogod a holnapot. * Azzal fekapta az utazótáskáját, amiről Riamnak fogalma sem volt hogy pénzel van kitömve, és felment az emeletre. *

Vendég

*A lakás csendes volt, és sötét. Eliza felkapcsolta a falon lévő lámpakapcsolót. Levette a bakancsát, és a kabaátját is felakaszotta a fogasra. Egyből a konyhába ment, főzött egy teát, és lefeküdt a kanapéra.*
~Hűű, milyen rég voltam itthon. De jó végre itt lenni. Béke, csend és nyugalom. Na nézzük mi van a TV-ben.~ *Felvette a földről a távirányítót, és bekapcsolta a TV-t. Nem volt benne semmi érdekes. Még egy fél óráig nézte, és elment tanulni.* ~Sajna muszály. Nem akarunk kukásnénik lenni asszem. Legalább is Én biztos nem. Szerintem azért olyan hülye nincs, aki kukás akarna lenni... Ilyen hülyeségeken gondolkodni. Mekkora barom vagyok.~

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Asariel fölment a szobájába, és ledobta a táskát a válláról. Vetkőzni kezdet. Mozdulatai ösztönösek voltak hiszen nem volt még fáradt. Levette ingét és rápillantott a kötésére. Még mindig fájt a sebe. Lassan letekerte a kötést és nem győzött csodálkozni azon, hogy milyen ütemben gyógyul. - Ha nem fájna el sem hinném hogy igazi seb. * Mondta és közben megforgatta kicsit a derekát. A seb szépen gyógyult de látszott rajta hogy megmarad örökre. * - Büdös dög, talán egyszer leplasztikáztatom. * Mondta mosolyogva és abbahagyta a sebe vizsgálgatását. Odament a szekrényéhez és kivett egy üveg Absinthe-ot, majd kortyolt belőle egyet. Úgy érezte fel van pörögve. Mint valami felhúzós játék úgy viselkedett a szobában. Talán még halkan énekelt is. Furcsa érzések kavarogtak lelkében. Az útjára gondolt, de nem a pénzre, vagy arra hogy lebukhat, hanemm arra a rosz érzésre amikor el kellett hagynia a várost. Mintha itt hagyott volna magából valamit. Riam itt maradt, de tudta nem róla van szó. Valami folymatosan húzta vissza őt. Amikor viszatért úgy érezte hazajött. Nem tudta ezt az érzést hogyan kezelje. Most is csak iszogatott és néha néha felállt, és csak úgy járkált. Nem találta a helyét. * - Ha lenne most valami buli tuti elvinném Riamot táncolni. * Mondta, kissé becsípve, és rásandított a pénzre. Úgy érezte forr a vére. NEm akart most otthon maradni, de végül az "öreg katona" megygőzte háborgó lelkét, hogy talán mégse lenne jó ötlet most feltünést kelteni. LEdőlt hát az ágyra és ki tudja miért ismét a sikátor jutott eszébe, de nem az ami ott történt vele, csak pusztán a sikátor. Számtalanszor próbált oda visszamenni, de nem tudott. Most úgy érezte le tudja győzni saját démonát, és elhatározta amint eltud menni ismét felkeresi azt a helyet. *

Vendég

Kertvárosi csatornák

Razor rövid pihenőt tartott, majd lereszkedett ennek a büzős ingoványnak is mélyére. Egy ideig a szokásos csatorna jelleget mutatta, lepukkant folyósok, repedezett falak és patkányok mindenhol, de a lángszóró mindenüt segített. Közben szorgalmasan szerete fel a kamerákat és jó néhány helyre mikroport is került. Ám egy idő után a csatorna jelleget váltott eltűntek a pusztulás nyomai és a helyét a rendezettség, sőt néhány helyen a művészi jelleg váltotta fel.
"Napló bejegyzés: A csatorna a kertvárosi résznél érdekes jelleget váltott, ezt a területet fokozatosabban kamerázni kell, valamint fokozatobban kell megfigyelés alatt tartani"- jegyezte fel diktafónjában, majd folytatta a munkáját. Hamarosan ezzel a részleggel is végzett. Felment a külszínre, majd viszavette ruháját és felhívta Genovejt:
"Az NT-program első része befejeződött. Aktivizáld a kamerákat"- mondta Razor.
"Igen. Máris! Ezaz müködnek! A manipuláció kiválóan halad. Ha végeztél minden hivatalos ügyel gyere vissza."- mondta Steve.
"Rendben"- mondta Razor, majd elindította a kocsit s visszafelé haladt a hivatalba.

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Riam az egész éjszakát ébren töltötte. Félt... Ösztönösön érezte, hogy valami nincs rendben Asariellel. Néhány évvel ezelőtt azért döntött az újságírás mellett, mert tudta, hogy szülővárosában furcsa dolgok történnek. Nem volt látnok, de zsigereiben érezte Topolya borzalmas titkát. Amióta csak megtanult olvasni, a környék történelmét tanulmányozta. A kezében volt most is a könyv, amit a könyvtárból hozott. A borítón egy árnyalak bújkált a sötétben, s a lány szemei előtt Asariel vonásai jelentek meg. Beleborzongott... A félhold gyenge sugarai bevilágítottak az ablakon. Betegesnek látta a fényt, s tudta, hogy nemsokára kiderül, hogy vajon igaz-e a feltételezése, és Asariel tényleg azzá vált, amivé szerinte kellett. Sokat olvasott, s megvolt a magához való esze. Tudta, hogy mi az, amiben lehet hinni, s mi az, aminek semmi köze a valósághoz. Valahányszor erről vitatkozott, eszelősnek nézték, pedig talán nem is az... *
~Azt hiszem, be kell szereznem nekem is egy fegyvert. Végül is egész jól lőttem régen... Azt hiszem ez a tudás el kellhet még ~ *Asarielre gondolt, s remélte, hogy vele szemben ilyenre nem lesz szüksége.* ~ Egy nyílpuska sem ártana. Otromba, meg nagy, de ha semmi más nincs, ez is megteszi... ~ ezen filozofált, s közben aggódva nézte a növekvő hold félkaréját. A távoli templomtoronyban éppen elütötték a hatot. Kicsit fáradt volt, de a félelem, és az eltökéltség fényei egyszerre lobogtak fel szemében. Nem fogja hagyni magát! Kisétált a konyhába, és feltette a kávét. Halkan fütyörészve azon gondolkozott, hogy mit fog csinálni ma.*

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

~ Aúú! A fejem! ~ * Kezdte a reggelt efféle gondolatokkal Asariel miközben kócosra feküdt haját próbálta rendbedobni csak úgy a kezével. Közben lenézett az ágya mellett fekvő félig üres Avsinthe-os üvegre.* - Legalább a kupakot visszatettem rá. * Jegyezte meg enyhe másnaposságával. Kikászálódott az ágyból es elindult le a fürdőszöba felé. Nem volt valami előrelátó, és fejének kótyagossága miatt eszében sem volt Riam, aki ott ügyködött a konyhában. Szépen lecsoszogott alsónadrágban. Testétcsak a kötés takarta. Melkasán és hátán megannyi forradás. Haja bár kissé rendezetteb volt akkor is enyhén kócosan takarta el arcát. Leérve a lépcsőn elindult a fürdőszoba irányába. Félúton benézett a konyhába és meglátta Riamot amint kávét készít. Egymás szemébe neéztek és mind a kettő ledermedt egy pillanatra.* - Őőm Csak a fürdőszobába... - * Mondta zavarodottan, hiszen akkor vált világossá számára hogy elég lkellemetlen helyzetbe sodorta magát. Nem is várta meg a választ, besietett a fürdőbe. Megmosta az arcát, és megengedte a zuhanyt mielőtt blépett volna alá ismét letekerte a kötést. A seb teljesen bezárult. csak a szélein levedzett egy kicsit. ~ Talán nem is kéne már bekötni. ~ * Gondolta , de a mozgása a kötés nélkül igen csak fájdalmajabb volt. ~ Mi a franctól fáj még ennyire. Mégis csak vissza teszem a kötést úgy könyebb mozogni. ~ * Gondolta és hagyta hogy a forró víz leheljen életet testének minden porcikájába. *

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Riam csak akkor vette észre a férfit, amikor az már egy szál alsónadrágban állt a konyhaajtóban. Majdnem elnevette magát, habár érezte, hogy nem valami illendő, de komikusnak találta az egész helyzetet. Kicsit meg is feledkezett félelméről, de a forradások, és a vastag kötés láttán ismét eszébe jutott. Riam magában megjegyezte, hogy a férfi sem tűnik sokkal pihentebbnek, no, és erős Absinthe gőz terjeng körülötte. ~ Ezek szerint egymagában csapott egy görbe estét ~ mosolyodott el Riam. Hallotta, ahogy a férfi kinyitja a csapot, de nem igazán fogta fel. A növő holdon járt az esze. Asarielnek semmiképpen sem mondhatja el, de valahogy mégis csak utalnia kéne rá. Gondterhelten ült le a konyhában, s közben kávéját kortyolgatta. *~Azt hiszem, nem megyek be a városba. Itt is van most elég újság, meg könyv ~*gondolta, s közben álmos szemekkel bámulta a bögre vonalát. Érezte, ahogy a koffein lassan átjárta ereit, és felmelegítette. Lehunyta szemét, s csendben ábrándozott, ahogy néhány hónapja a Ligetben, de most minden illuzióját szertefoszlatta az aljas félelem.*

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Befejezte a zuhanyozást, megtörölközott, és enyhén megszárította a haját. Egykedvűen nyugtázta hogy semmilyen ruhája nem volt a fürdőben. * ~ Remek most már alsógatyám sincs.~ * Kidobta elhasználódott kötését, derekára csavart egy törülközőt, és férfias magabiztonsággal lépett ki a fürdőszobából. Riam ott ült a nappali foteljében a kisasztal mellett, és kávéját kortyolgatta. Asariel megált a lánnyal szemben most már nem is zavartatva magát * - Készítenél nekem is egy kávét ha megkérhetlek. Gondolkoztál azon amit tegnap este mondtam? Nem sokára lejövök csak feszek fel valamit, aztán folytatjuk ha van kérdésed kérdezz! - * Azzal szép kényelmesen felment a szobájába. Föltett egy rugalmas kötést a sebére, majd kinyitotta szekrényét és ruhákat válogatott. Végül egy sötét farmernadrág és egy jobb állású ing mellett kötött ki. Lábára felhúzta csizmáját mejnek szárára ráhúzta a farmert. Fegyverét nézegette a szekrényben* - Azt hiszem ma nem léesz rád szükség. Te viszont még elférsz. - * Azzal kivette tőrét amit még a hadseregben használt, és a csizmája szárában lévő belső zsebbe csúsztatta, majd behajtotta a szekrényt. Külseje most már olyan volt mint egy átlagos emberé. Nem az a sötét figura aki leszált egykor a buszról. Lesietett a lépcsőn, és már érezte a finom kávé illatát amit Riam készített el neki. Leült a lánnyal szemben belekortyolt a kávéba, és kérdően nézett Riamra.*

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

Asariel magabiztos fellépésén kicsit csodálkozott, de nem zavartatta magát. Végül is ő csak egy "asszisztens", s így kellően tárgyilagosan tudta a féfit kezelni. Már bekészítette Asarielnek a kávét, így csak fel kellett tennie a tűzre. Mire a férfi visszatért, már az asztalon gőzölgött a csésze kávé. Asariel kérdésre nem sok mindent mondhatott. * - Asariel, én nem olyan régen belementem ebbe úgy, hogy semmit sem tudtam. Most már halványan körvonalazódott, hogy mire számíthatok. Nem tisztán, de legalább sejtem. Nincs ellenvetésem, nem is lehet. A körülmények rákényszerítenek. Összesen egy kérdésem lenne: Mi a dolgom? Van valami tényleges feladatom, vagy mindössze színlelnem kell? - mondta. Eközben óvatosan a férfit vizsgálta. Tudta, hogy légiósként a férfi hamar gyanakodni kezd, de megkockáztatta. Volt valami, amit nem értett a férfi viselkedésében, s a titokzatos iránti örökös kiváncsisága most is esztelen dolgokra sarkallta. Riam arcán azonnal megjelent az újságíró tárgyilagos, hideg álarca, amögé rejtőzve figyelt Asariel minden rezdülésére. Remélte, hogy nem vesz észre semmit.*

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

- Nosi igen . * Kezdett bele Asariel miközben gondolkozva kortyolgatta a kávéját. * - Nem rejtem véka alá az érzéseimet. Tényleges célom megbosszúlni mind azt amit velem tettek és a nevemet tisztára mosni. Első célom az volt veled, hogy tőled szerzek információkat erről a városról, azokról a dolgairól amik a háttérben húzódnak. Leginkább az itt történt bűnügykre lettem volna kíváncsi. Az élet viszont megcsavarta ezt a tervet. Most hozzájutottunk "némi" pénzhez amit először el kell rendezni. Kicsit most a háttérbe kell szorulnom. Ezért a személyes bosszúm várat magára egy ideig. AMi nálam van péz az arra elég, hogy biztosítsuk a megfelelő életkörülményeket. A tetemes része pedig egy fiktív számlán pihen a világhálón. Neked kell majd elmenned a bankba és nyitni egy számlát a már említett álnévre. A bankigazgató nem fog akadékoskodni, hiszen egy kisebb összeget beígértem neki telefonon a diszkréciójáért. Írok majd egy meghatalmazást amivel el tudsz intézni mindent. A pénz 2/3-át be kell fektetni, hogy mibe azt még nem tudom. Volt egy tervem, a de a városi igazgatóságot nehezb nehezebb megygőzni mint a bankigazgatót. - * Mosolyodott el egy kicsit * - Egy szórakozóhelyet akartam nyitni melynek a vezetését akartam rádbízni, hogy a háttérben folytathassam az eredeti tervemet, de nem jött össze. Most sajnos kicsit parkolópályára kerültünk, de nem lesz ez mindig így. Együtt csak nyilvános helyeken mutatkohatunk, mint két régi ismerős. Semmilyen hivatalos dolgon nem lehetek veled együtt. Ami a mai napot illeti. * Kicsi szünetet tartott * - Menjünk és vásároljunk. Egy multimilliomos aszisztense nem mászkálhat egy ütött-kopott kölcsnzött forddal. - * Mondta az Asariel, és egy mozdulattal felhúzta az utazótáskájának zibzárját ami ki volt tömve zöldhasúakkal és a lány elé tolta. *

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*A lány megnézte a pénzt, de nem igazán érdekelte. Maga is meglepődött ezen, hiszen annyi nélkülözés után, ilyen temérdek bankó sok embert gyilkosság elkövetéséig vitt volna. Egyrészt más dolgok foglalkoztatták, másrészt pedig undorodott egy kicsit ettől a pénztől. Tudta, hogy mi tapad hozzá: vér, rengeteg vér.*
- Úgy terveztem, hogy nem megyek be a városba, de ha vásárolni akarsz, akkor legyen - *egyezett bele Asariel ajánlatában. A szekrényhez ment, és egy ügyes mozdulattal zsebre csúsztatta a pillangókését. Még életében nem használta komolyan, de olykor egy-egy kellemetlenebb helyzetből kisegítette.* - Átöltözöm, és indulhatunk - *hangja hidegen csengett. Most nem volt benne melegség, szemeiben hidegen csillogott az a különleges, lilás fény, ahogy Asarielre nézett.
Egy farmernadrágot, egy fekete pólót, és a western csizmáját kereste elő, aztán bement a fürdőszobába. Becsukta maga mögött az ajtót, és leroskadt a zuhanyzó szélére.* ~ Mi a fene ütött belém? ~ *nagyon furcsán érezte magát. Magyarázatot nem talált rá, csak lelke háborgott. Nagy nehezen összeszedte magát, és lezuhanyozott, felöltözött.
Asariel már várta, a lány gyorsan felkapta magára a bőrkabát, s a férfihez fordult:* - Akkor mehetünk.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

/Házban.../

*Selena belépett az ajtón, a cseléd egyből jött, a kabátjáért. Levette, odaadta neki, Ő pedig elvitte. Letörölte a bakancsának talpát, mert igen sáros lett a hazafelé vezető úton. Útja egyenesen a fenti szobájába vezetett. Leült az ágy szélére, kikötötte a bakancsát, és az ágya mellé tette. Kiment a szobából, egyenesen a dolgozó szoba felé. Bement az ajtón, megnézte mennyit kell ma gépelnie. Egy jó nagy tömb papír állt az asztal tetején.* ~Hmn... ez jó sok lesz, de megbírkózok vele.~
*Leült az asztal előtt helyetfoglaló székre. Bekapcsolta a számítógépet, ami az asztalon volt. Elkezdte beképelni a mai anyagot. Jó pár óra elteltével, végzett. Kikapcsolta a gépet, felállt, ásított egy nagyot, és a szobájába visszament. Lefeküdt az ágyába, és bekapcsolta a szobában helyetfoglaló kis TV-t. Mivel semmi értelmeset nem talált, kikapcsolta. Lekapcsolta a villanyt, és megpróbált aludni...*