Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

VI Újszülött farkas

*David már egy jó ideje a városba volt.Megtetszett neki a hej.Be is illeszkedett.Megvette a házat a kertvárosba és kialakított benne egy rendelőt.Úgy döntött,hogy a kocsmát veszi célba és megiszik valamit.*
~Jó lenne megint találni valakit ott.Ketrinnel nem tudom mi van,de már nem is izgat annyira.Régen volt,hogy találkoztunk.Jó lenne keresni valakit.Bár erről csakis kizárólag a sors dönt.Vagy nem tudom mi.Egyáltalán van sors?Valyon ki dönt arról mit teszünk?Lehet,hogy már valahol meg van írva vagy valaki tudja,hogy mi fog történni velem a kocsmába.Érdekes gondolatok ezek.Szeretek ilyeneken töprengeni,de ez általába átmegy tippelgetésbe és képzelődésbe.Az igazat nemhiszem,hogy sokan tudnák ha tudja valaki.Bár vitatkozni lehetne azon,hogy mi a lehetséges illetve a valóságos.Lehet az,hogy saját magamnak irányítom a sorsom és nincs másnak beleszólása,de van olyan elgondolás is,hogy minden meg van írva és mindegy mit szeretnél,mit próbálsz,a végzet már ki van találva,meg van alkotva számodra.Általában az emberek abban hisznek amit számukra biztonségosabbnak gondolnak.Én nem tudom eldönteni.~
*A kocsmába belépve körülnézett.Nem volt nagy a pezsgés.A pulthoz sétálva leült és sört kért.Rágyújtott egy szál cigarettára,majd megfordulva jól belátva a teret nézelődött.Nem messze tőlle,meglátott egy lányt aki éppen kólát ivott.Közelebb ült hozzá és gondolkodotzt,hogyan szólítsa meg.*
-Úgy néz kegyed mintha valami nagyon nyomná a szívét.Megkérdezhetem miért néz ki ilyen bánatosnak?
~Úgy néz ki mint aki egyedül érzi magát vagy csak úgy,hogy nem törődik vele senki.Majd meglátjuk...~

Vendég

Hamarosan azonban egy telefonhívás futott be és a kocsmáros odaszólt Razornak, hogy Cesar sajnálatosan nem tud ma megjeleni.
~A francba!~ gondolta magában.
Majd a kocsmáros fojtatta. Holnap a Tervor streeti sikátorban jelenjen meg.
~Sikátor?! Hmm... Nem jó... ~ gondolta ismét magában. Majd kifizette a számlát és ismét az utcán találta magát. Úgy gondolta itt az ideje, hogy elugorjon Genovejhez, tán ha van valami híre számára.

Vendég

*Egy idegen férfi lépett be a kocsmába. Egyenesen a pult felé tartott, és
leült Eliza mellé. Megszólította, de Eliza, nem szerette, ha róla kérdeznek,
olyanokat, hogy mi a baja, és egyéb ilyesmik.*
-Kegyemnek semmi baja. És nem vagyok bánatos. *Mondta kissé
lenézően, és mérgesen a nála jóval idősebb férfinak.*
-Mit akar tőlem? *Kérdezte az idegentől, aki odajött hozzá.*
~Ki tudja, talán ismer, de remélem nem. Mondjuk kiskorom óta itt élek,
lehet, hogy már látott engem, vagy ismerte a szüleimet, vagy a
testvéremet. De nem hiszem. A mai napom eleve nagyon züllöt volt, az
hiányzik, hogy még valaki más is itt élősködjön a magánéletem körül.
Nem rájuk tartozik, és mégis beleütik az orrukat. Az egy dolog, hogy nem
vagyok jó passzban, de ez nem tartozik senkire az ég világon. Ha még
egyszer valaki ilyeneket kérdez tőlem, karanténba vonulok... Na lehet, hogy indulok, holnap is be kell mennem az egyetemre. És azok a barmok
megint csesztetni fognak, ez a mániájuk, hogy nem szállnak le rólam...
Na most ezeket a gondolatokat ideje lenne elűzni a fejemből, de
egyszerűen túl sok mindenre gondolok! Nem igaz!!! Na asszem kérek
még egy kólát.~
-Még egy kólát szeretnék. *Mondta már kissé lehiggadva a csaposnak.*
-Tessék. *És kiadta a kólát Elizának.*
-Na akkor fizetek. *Előzette a fekete pénztárcáját, és kivett belőle nem
publikus összegű pénz, és odaadta a csaposnak.*
-Tessék, itt van a pénz. *És odaadta neki, de a csapos nem válszolt, csak
eltette a kasszába. Eliza beleivott az italába, és ránézett az órájára.*
~Na tíz perc és megyek. Nem tesz jót nekem ez a városi levegő. De már
igen meglehetne szokni, ezeket a furcsa emberkéket, akik ebben a
városban élnek. Sose fogom tudni, mért ilyenek. De nem is nagyon
érdekel, mindenki a saját életét éli, és senki nem avatkozhatna bele. De
ez nem így működik, mindenki beleszól a más életébe... És még
csodálkoznak a szülők, hogy a tíz éves gyerek, cigizik, drogozik... Na
mindegy, engem nem nagyon izgatnak, de jó néha elgondolkodni a világ
bajain... Legalább is én így gondolom.~

Vendég

*Nem várta meg a férfi válaszát, megitta az italát, és egyenesen ment ki a kocsmából.*

VI Újszülött farkas

*Dave értetlenül nézett.Bár egyben értette is és tisztába volt a dolgokkal.*
~Neki valamiért tényleg segítségre lenne szüksége.Már az elején látszott rajta és a mostani kirohanásából főleg kiérezhető volt az,hogy baja van.Megértem miért reagált így.Úgy mentem oda hozzá,mint egy pszihológus,hisz az is vagyok,de ezek szerint neki nem ez kellett.Akik eljönnek hozzám azok tudják miért jönnek és ezért nem nagyon van ilyen fajta kirohanásuk.Itt viszont csak egyszerűen csináltam volna azt amit szeretek és amihez értek is.Segíteni az embereken.Ebben az esetben ezen a nőn.Aki nem szeretné azon nem segítek.Na mindegy.Ebből most nem lett semmi.Bár a végén lehet,hogy össze is jöhettünk volna.Ez csak rajta múlott.Mint minden ebbe a rövid "társalgásba".Ez van hát ez van.És megint eljutottam ahhoz a gondolathoz amellyel besétáltam ide.Valyon valaki tudta,hogy ez fog történni vagy nem.Ez nem tőllem függött.Rossz kevébe volt és ezért nem jött össze.Nem tudom hol hibáztam,de valószínüleg sehol.~
*Megitta sörét és eközben egy cigarettát is elszívott.Elnyomta a közeli hamutartóba,kifizette a sört és elindult kifelé a kocsmából.Szokásos kis nyüzsgés kisérte útján,majd a már-már jól ismert nyikordulás és végül az ajtó halk csukódásának zaja...*

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*A kocsma ajtajában két alak jelent meg.Belépve a kocsma helységébe egyből egy üres asztalt kerestek.Találva egy melegebb helyen a a régi kandalló mellett leűltek oda.
-Akkor mit fogunk inni?Én azthiszem egy kis bort fogok.-és a pincért kereste szemeivel.Majd Cesarra tekintett.

Vendég

*Ránézett Milan-ra, és egy pillanat alatt végigfutto egy gondolat a fején...
- Tudod mit? Itt iszunk egy pohár bort, majd elmegyünk hozzám, és összeütök valami finomat. És van otthon borom is. Nem is akármilyen
* Majd rákacsintott a lányra, és várta a reakcióját.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Remek ötlet.-mondta vidáman.Majd elgondolkodott.
Picit magaelé meredt és hozzátette.
-Én fino süteményeket tudok sütniÉs mióta tudsz főzni?-kérdete óvatosan.

Vendég

-Mióta? Azt hiszem úgy háromszáz éves koromba kezdtem szakácskodni. * Majd egy kis mosoly ült az arcára. Hirtelen odalépett a pultosnő.
- Egy üveg vörösbort kérnénk. A lehető legjobbat. * Majd rákacsintott a pultosra....
- És te minek tanultál, még ember korodban?

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Én kiskoromban egy nagymesternél tanúltam karatét.Azután meg ha jól emlékszem tanárnak.-mondta mosolygva.
-Jó régen lehetett akkor.Bár te vagy a legokosabb szerintem a farksok között.Szerencsém,hogy tanítványod lehetek.-mondta Milan ámélkodva.

Vendég

-Tanár... Milyen? Én is gondolkozttam rajta, hogy elmegyek történelmet tanítani. Tapasztalatból * Majd nevetett.
- Én a legokosabb. Vannak nálam sokkal okosabb, és erősebb farkasok is. Én csak élem az életem, és próbálok segíteni a fajámnak.... Semmi más... Nem török nagy babérokra... Elég a kicsi is, de úgy legyen jó...
* Kihozták a bort, és Cesar töltött két pohárral. Megemelte, és így szólt:
- Akkor igyunk rád. Hogy nagy legyél, és bölcs. Ha már az én időm lejár meséld el a te tanítványodnak, hogy ki volt Cesar con Wardez.
Rád. *Majd koccintott
~ Vajon mikor? * Gondolta magában, mikor nyelt egy kortyot....

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan is kocintott,és ahogy ivott a nedüből és lenyelte megszólallt.
-remélem még az soká következik be,mert még is a tanítómvagy,é kedves barát.-hangsújozta a mondat végét,de a barát szót kicsit inogva.
~Barát?Többlehet annál szerintem.~gondólkodott picit,majd ivott mégy egy korytot.
-Finom.-tette hozzá és mondta.
-Ha odáig eljutok majd elmesélem a tanításaidat.

Vendég

* Cesar arcán furcsa mosoly futott végig. Látszott, hogy színlelt. Nem titkolta. Félt a haláltól. Semmi mástól, de attól rettegett. Ennyi év után, még mindíg nem tudta elfogadni, egyszer vége lesz az egésznek...
- Tudod... Volt egyszer egy tanítványom. Kicsit hasonlított rád. Neki az első lépés volt az egyik legfontosabb. Megtanulni, hogy farkas...
* Majd belekortyolt a borba.
- Fontos volt nekem. Talán túl fontos is....
* Kiürítette a poharat, majd újratöltötte...

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milani hallgatva kicsit úgymond elszégyelte magát,hogy ennyire fájós részre tapintott.
-Én úgytudtam,hogy a farkasok örökké élnek.-tette hozzá és lesütött szemekkel tette hozzá még.
-Kérlek neharagudj rám,hogy fájórészre tértem ki a beszélgetés során.

Vendég

* Ismét egy erőltetett mosoly került az arcára.
- Fájdalmas? Az egyik tanítóm azt mondta:
- " Cesar. Tanulj meg ne érezni. Úgy minden könnyebb. Se öröm, se bánat. A Farkas örökké él, de az ember egyszer meghal... Az élet olyan mint a muy-tai. Ha vesztel büntetést érdemelsz. Adamina amikor meghalt összetörtem. Hiába próbáltam Khordak mesterre hallgatni nem ment... Azóta nem szeretek szorosan kötődni senkihez. Hiszen egyszer úgyis meghal. És azt nem szeretném végig szenvedni....
* egy kicsit érlelgette a szájába a bort, majd lenyelte...

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan csendesen,és szomorúan hallgatta végig mestere szavait,és történetét.Nagyon felakarta vidítani,és elfeledtettni vele a ros dolgokat.
-Nembiztos,hogy örökre elvesztetted.-majd Cesar szívére tette a kezét.
-Itt mindíg veled lesz.És a test elhalhat,az emléke megmarad.-tette hozá és vissza űlt.
-Igyekezni fogok,hogy jó és hűséges tanítványod legyek,és igyekszem mindíg felvidítani téged.-fogadta meg segítőkészen Milan.
-Amit mondasz megfogom tenni.

Vendég

A kocsma délután 1:00

Miután belépett a kocsma ajtón, néhány régi "ismerőst" vett észre. A két részeg ivott az ablaknál, akik az első alkalommal meg akarták verni. Elég volt csupán csúnyán rájuk néznie, rögtön behúzták fülüket-farkukat. Az időközben telepített kamerára nézett a pult szélén, rendben müködött.
"Csapos! Egy pohár rumot kérek!"- mondta Razor, majd leült egy bárszékre. Miközben a kedvenc italát kortyolgatta, azon gondolkozott vajon mikor csatlakozhat a klánhoz. Majd lehajtotta az utolsó kortyot, fizetett és kiment a kocsmából, maj beszállt a kocsijába és a szállására hajtott.

Vendég

A kocsma délután 4:00

Razor hamarosan megérkezett a kocsma elé. Kiszállt majd bement a kocsmába és odaszólt a pultosnak:
"Kocsmáros egy üveg rumot!"- és ezzel egy 100-ast dobott a pultos elé. Egymás után hajtotta le a pohárkákat, szinte minden egyes emberrel beszélt a kocsmában és egyszer azt vette észre, hogy záróra és van ő már szinte teljesen részeg volt. Kiment a kocsmából, hányt, majd beszállt az autóba és egy félórás kocsikázás után megérkezett a szállására.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Kinyílt a kocsma ajtaja,és egy fekete hosszúkabátba öltözött nő lépett be a helységbe.Ruházata igencsak eltért a megszokottólfőleg szoknyája.Pár részeg rátekintett,és megbámúlták.Karolina nemtörődött sokat velük.Leűlt a púlthoz,és rendelt valami kis bort.A csapos furán nézett ré,és egyből kereste a finom nedűt.Körbenézve a kocsmába megnyugodott.Semmi gond,balhé,és nincenek teljesen örűlt egyedek.A csapos nemsokár előadta a nedüt,és egy tiszta poharat adott elé.
-Mennyi?-kérdezte.
-,,,,,-forint.-mondta a csapos jóindulatot erőltetve a hangjába.
Karolina elővette a pént,és megfogva az üveget tőltött magának.Bal oldalán fegyvre lapúlt.Most csak úgy járkált céltalanúl a városban.De amikor felemelte a poharat ajkához,és megkostólta a nedüt elmosolyodott.
~Kellemes az íze.Nem is csoda,ha ennyit kértek érte.~Egyből az ablakokra tekintett.Elmerűlt a történteken.
~Miért engem zavar állandóan?Nemértem.Igaz teljesen megőrűlt ha jól vettem ki.Bár ennyire az örűltek nemszoktak összetetten gondólkodni.De azért vannak néha fekete gondolatai.~ahogy töprengett azonkapta magát.hogy az üveget bámúlja.Gyorsan megitta a borát,és megfogta az üveget is.Feláűllt,és köszönve inkább tovább ál.Kellene valahol gyakorólnia a lövészete is.Majd intve a bentieknek,kinyitotta a ajtót,és kilépve egybl megfújta a kinte kellemes hideg,és hajába belekapott.Kilépve a sötét utcára becsukódott mögötte az ajtó,és óvatosan indúlt a raktár felé,vagy amere viszi a lába.Kezében az üveg.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Bement a kocsmába, és mivel most volt hely, leült az egyik asztalhoz. A kabátját a széknek a támlájára akasztotta, és leült a székre, ami az asztal mellett foglalt helyet. Szemével gyorsan körbefutott a helységen, amiben alig volt pár ember, de lassacskán gyültek. A kocsma igen hangulatos helynek számított Selena számára, mivel idejött először a városban. Előrehajolt, rákönyökölt az asztalra. Rendelt egy teát. Kihozták, egy kicsit felekortyolt, az igen meleg tea igen megcsípte a nyelvét, ami egy kis fájdalmat okozott neki. Mivel már testvére is itt él, nyugodtabbnak mondhatja magát. Elizának rosszabb sorsa volt mint neki, ez magától értendő, de azért az övé se volt semmi. Haját a füle mögé tette, és várt valakire, aki esetleg odajönne hozzá. Társasági embernek számított, aki szerette, ha törődnek vele, Elizával ellentétben. Elővette a határidő naplóját, és átfutotta a mai programját. Nem volt túl sok teendője, de azért kissebb-nagyobb dolgok le voltak írva neki. Letette a naplót az asztalra, és ivott még egy kicsit az italból.* ~Nem túl mozgalmas ez a nap. Itt ülök, teát iszom, és pár dolgot összepróbálok írni. De ez nem túl izgalmas dolog.~

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Az ajtó kitárúlt,és egy hosszú,szőkehajú nő lépett be rajta.Fekete kabátot,és baloldalon csipőig kivágott csoknyát viselt.A kabátja csak hasáig volt gombos.Körbetekintett,és meglátta az egyik asztalnál Selenát.
~Bocsánatot kell kjérnem,hogy otthagytam a templomban.Remélem nemfog haragudni annyira.~reménykedett magában,és lassan közeledett az asztalfelé.Csizmánának kopanása kissé nagos lehetett a három csat miatt.Kesztyűit lehúzta,és elrakta egyik kabátzsebébe.Odaérve az asztalhoz halkan,és vidáman próbált köszönni.De még mindíg látszott rajta,hogy sírt.De kezdett múlni a kis pirosság szemei alóll.
-Szia Selena.Hogy vagy?-kérdezte,de gyenge próbálkozás volt tőlle a mosoly erőltetés,hiszigen csak sápadt is volt.Főleg,hogy a vörös rúzsa is fent volt rajta.
~Na most kapok a fejemre.Bitos leszid majd.Mint anya.Gondolom.~és megkérdezte.
-Ha nem zavarok leűlhetnék?-és várta simerősének a válaszát,és abban reménykedett,hogy nem fogja letámadni.Így is sokat szenvedett az elmúlt percekben.Főleg az hiányozna neki,ha mész szemrehányást kapna,mert otthagyta.De ennek kicsi volt a a lehetősége,mert Selenát nem úgy ismerte meg,mint egy idegbeteget,mint a többi embert.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina is bejött a kocsmába. Odajött az asztalhoz, ahol Ő is helyetfoglalt. Leült. Selena igen furcsán nézett Karolinára, ami után Őt otthagyta a templomban, csak úgy szó nélkül. De azért nem viselkedett bunkón Karolinával mert az nem az Ő stílusa.*
-Üdv neked is. Igen, leülhetsz. Mi a francnak rohantál el csak úgy? Mint egy őrült... Már megbocsáss. Nem akarok veled szemét lenni, de miért mentél el úgy ahogy? ~Talán nem kellet volna ennyire leordítanom, de azért nekem nem tetszett.~ *Idegesen nézett Karolinára, mivel nem volt tőle tényleg túl szép, hogy csak úgy lerázta. A két lábát keresztbetéve várta a válaszát.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina felkészűlt a legroszabra,hogy otthagja partnere,de megúszta egy lekiabálással.
-Megértem,hogy ennyire fel vagy zaklatva.Megértelek.Kérlek ne haragudj,de sajnos kaptakm egy rossz hírt.Van egy apró mikrofon vagy mi a fülemben,és megtudtam,hogy nemsokára itt kell hagynom a város.Vagyis ma este végre kellene.Ezért igyekeztem Vancához,hogy elbúcsúzak tőlle.-ekkor lehajtotta fejét,és elmerengett.
-Tudod nemakaok elmenni,de ha nem megyek önszántamból,akkor elvisznek erővel.-sutogta,és rendelt egy kis bort magának.,de megkérdezte Selenát.
-Kérsz valamit inni?-szemeiben a szomorúság látszott.
~Nem kell elhinnie.De ez az igaz.Sajnos.~és várta barátnője feleletét.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Látta, hogy Karolina igen szomorú lett, a helyében Ő sem akart volna elmenni a városból. Selena lehiggadt, mert eleve nem egy veszekedős típus volt.*
-Szerintem, mondj fel, és akkor nem vihetnek el, mert teljesen független leszel. Úgyértem nem befolyásolhatnak semmiben. Van itt is munka bőven, nem kell Nemzetközi nem tudom minek lenned ahhoz, hogy jól keress. Legalább is szerintem. *És Karolina elrohanását elfeledve mosolyrahúzta száját. Két kezével fogta a csészét, amiben a tea volt.*
-Amint már látod, rendeltem. De azért köszi. *Gondolt ezzel az asztalon helyetfoglaló teára, amibe ismét belekortyolt.* ~Milyen egy rossz munka... csettintésre el kell mennie onnan, ahol igen szeretett élni... Mondjuk Én is eljöttem, és szerettem ott lakni... Lassan kezdem megbánni, hogy otthagytam a régi barátaimat, de mostmár vannak újak. Nem mintha egy ilyen kicserélhető lenne ez az egész... de így van...~ *Elmélkedett a múlton Selena, és kicsit szomorú lett, hiányoztak neki a régi barátai, a barátja, de nem tehetett ellene semmit. Talán jobb is, hogy eljött, talán nem. De ezt nem lehet tudni. A két lábát egymás mellé helyezte, és várta barátnője válaszát, aki egyre jobban elkenődött.* ~Most próbáljam megvigasztalni? De hát hogy? Én nem értek az ijesmihez, de azért sajnálom, hogy el kell mennie... De ki tudja, lehet, hogy mégsem kell elmennie a végén, ki tudja mit hoz a sors számunkra. Vagy jót, vagy rosszat, de ezt előre sajnos nem lehet tudni, mint jópár másik dolgot sem az életről...~ *Felemelte a csészét, és ivott egy keveset a teából, ami már lassan kezdett kiürülni, és egyre jobban kezdte sajnálni Barátnőjét, viszont vele is megtörtént ez, csak kissé máshogyan.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*A sztriptízbár ajánlatot végigondolta, de arra jutott, hogy nem. De a lelke zord méjén örült, hogy Karolina felmond, és ittmarad a városban.*
-Bocs, ez a sztriptízbár ötlet nekem nem tetszik... Először is nem óhajtom mutogatni magam akárkinek, másodszor meg olyan arcok járnak oda, akik nem túl barátságosak, szóval lehet, hogy baj lehet belőle. De különben van már munkám. Aszisztens vagyok. Nem mondtam még? Úgy emlékeztem, hogy már mondtam... De úgyláttszik, hogy még nem. Akkor most mondom. *És eleresztett egy halk kacajt. Kicsit kezdett fellángolni a reggeli bús önmagából. Persze ez neki nem nagyon tűnt fel ez a dolog.*
-És miért akarsz a sztriptízbárban dolgozni? Van hely, ahol sokkal jobban lehet keresni, mit ilyen sztriptízbárokban... De Én nem szólok bele már jó párszor megbántam... ~például amikor egy volt pasimnak megmondtam, hogy nem értelmes amit csinál, és felpofozott.~ *Gondolt vissze e nem túl elragadó emlékére régi otthonával kapcsolatban.* ~Lehet, hogy túl sokat gondolok a régi otthonomra, lehet, hogy ez már kórós? Nem hiszem, lehet, hogy még nem illeszkedtem be igazán, de már kezd alakulni, és az igen jó dolog. Kíváncsi vagyok, Karolina most milyen munkát fog keresni, marad-e a sztriptízbárnál, vagy esetleg máshova megy. De ki tudja, hogy mire gondol éppen.~ *Ami maradt a teájából megitta, és rendelt még egy vörösbort. Egyből ki is hozták neki, és a másik csészét elvitték az asztalról. Egyre kíváncsibb lett, hogy Karolina most vajon mihez fog kezdeni munka ügyben. Valami koppanást hallott, hátranézett, és egy férfi leejtett egy poharat...* ~Na nem túl ügyes ember lehet ez sem, vagy részeg. Hűűű, de utálom én a piásokat, fujj...~ *És eszébe jutott saját apja a piásokról, aki szintén ivott, és nem túl sok szép emléke fűződik hozzá, sőt, nem is igazán szeretett rajta gondolkodni sem, nem hogy még beszélni...*
-Nézd, összetörte a poharat... Hű de érdekes, mi? Na nem szakítalak félbe, bocs. *És tekintetét ismét Karolinára fordította.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina kiöntötte magának a bort,és beleivott.
-Igazad van ebben Selena.Azt hiszem rendőrleszek.Mert ahhoz nagyon értek,tudod megszoktam,hogy fegyvert hordok,meg,hogy a rendet felügyelemés élveze,ha egy veszélyes kalandba kerülni.-mondta és elmosolyodott.
Majd a férfira tekitett,aki a szilánkokat szedegette fel a főldről.Majd egy halk kuncogást hallatott.És elcsodálkozott,hogy Selena bort rendelt.Erre elmosolyodott.Kitekintett az ablakon egy picit,és elgondolkodott.
-Tudod nagyon fura,ha az ember elszakad egy megszokot környezettől,de ezt meglehet lassan szokni.Majd ha lesz rá időm megyek jelentkezni rendőrnek.Bár a sok katonai suli utánn,lehet,hogy megúszom a kiképzéseket.-majd Selenához fordúlt.
-Még nem meséltél a munkádról.És hol vagy aszisztens?-érdeklődött kíváncsian.
~Biztos klassz a munkája.Lehet,ha rendőr leszek párszor meglátogatom.~és elmerengett egy picit,és örűlt,hogy társa kezd jókedvű lenni.Végre mindketten jólkezdték érezni magukat.Ennél jobb nem is lehetne,mint hogy egy jót beszélgetnek.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina kijelentette, hogy a végén rendőr lesz. Ő is ránézett a férfira, aki szét törte a poharat. Karolina rákérdezett, hogy kinél dolgozik, és a professzor neve nem jutott az eszébe...*
-ÖÖöö, egy egyetemi professzornál... A neve nem jut eszembe, viszont már egy ideje nála dolgozom, és lakom is, szóval ez eléggé furcsa. Nem tudom, hogy ismered-e Abrát... Ha ismered az Ő nevelőszülőjénél...vagy hogy is hívjákánál... Ugye tudod, hogy hozzád igen illik a rendőr munka? *Kérdezte mosolygós, és igen bályos arccal Selena barátnőjétől, aki igen boldog volt, hogy mégsem kell elmennie, de Selena is örült neki, hogy nem megy el.* ~Illene hozzá a rendőri állás, és az előző munkájához is kicsit hasonlítana, szóval ez neki pont jól jönne. Eléggé furcsa, hogy nem emlékszem a professzor nevére, hisz igen illene azért. De nincs mit tenni, öregszem és kihagy az agyam. De még azért olyan öreg még Én sem vagyok.~ *Az asztalhoz fordult, felemelte a poharat, amiben volt a vörösbör amit rendelt, és egy kicsit beleivott.*
-Igen finom ez a bor! Nekem legalább is ízlik. *Mosolyodott rá Karolinára. Selena visszatette az asztalra a poharat, és várta, hogy Karolina miket válaszol a kérdéseire, és válaszaira. De igen izgatta az az ügy, hogy mért pont most kell elmennie...* ~Tán háborúzni megy? Mondjuk kém, vagy nem tudom mi a munkája háborúba biztos nem megy... Akkor gondolom csak másik városba hívta a kötelesség. Vajon hány országban járt már? Biztos nagyon sokban... Én is de szeretek utazni! De már nagyon rég nem voltam se nyaralni, se semmi. Olyan kár.~ *Elmélkedett Selena. Fekete oldaltáskáját pántjánál fogva felemelte a földről, és a kabátjára ráakasztotta, nehogy valaki ellopja a földről.* ~Szerencse, hogy még felvettem, kocsmában gondolom sok a tolvaj, és eléggé ügyesek is, de remélem nem lopnak el tőlem semmit...~ *Hátrafordult, és még egy kicsit jobban megigazította a táskáját, nehogy a véletlen kedvéért is leessen onnan, és valaki gyorsan felkapja, mert akkor ugrott a pénztárája, személyije, jogosítványa, és két doboz cigaretta. És még a cibzárt is behúzta rajta, majd visszafordult Karolinához, aki épp a borából ivott egy kicsit.* ~Na így már biztonságban van az Én szent, és sérthetetlen táskám, már csak Karolina válaszára kell várni. Ez a rendőr nem is rossz ötlet, de én nem lennék az, nem akarok megölni senkit...biztos ez egyáltalán?~ *Gondolkozott ismét igen furcsa dolgokon, mivel eleve furcsa lány volt.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina kijelentette, hogy a végén rendőr lesz. Ő is ránézett a férfira, aki szét törte a poharat. Karolina rákérdezett, hogy kinél dolgozik, és a professzor neve nem jutott az eszébe...*
-ÖÖöö, egy egyetemi professzornál... A neve nem jut eszembe, viszont már egy ideje nála dolgozom, és lakom is, szóval ez eléggé furcsa. Nem tudom, hogy ismered-e Abrát... Ha ismered az Ő nevelőszülőjénél...vagy hogy is hívjákánál... Ugye tudod, hogy hozzád igen illik a rendőr munka? *Kérdezte mosolygós, és igen bályos arccal Selena barátnőjétől, aki igen boldog volt, hogy mégsem kell elmennie, de Selena is örült neki, hogy nem megy el.* ~Illene hozzá a rendőri állás, és az előző munkájához is kicsit hasonlítana, szóval ez neki pont jól jönne. Eléggé furcsa, hogy nem emlékszem a professzor nevére, hisz igen illene azért. De nincs mit tenni, öregszem és kihagy az agyam. De még azért olyan öreg még Én sem vagyok.~ *Az asztalhoz fordult, felemelte a poharat, amiben volt a vörösbör amit rendelt, és egy kicsit beleivott.*
-Igen finom ez a bor! Nekem legalább is ízlik. *Mosolyodott rá Karolinára. Selena visszatette az asztalra a poharat, és várta, hogy Karolina miket válaszol a kérdéseire, és válaszaira. De igen izgatta az az ügy, hogy mért pont most kell elmennie...* ~Tán háborúzni megy? Mondjuk kém, vagy nem tudom mi a munkája háborúba biztos nem megy... Akkor gondolom csak másik városba hívta a kötelesség. Vajon hány országban járt már? Biztos nagyon sokban... Én is de szeretek utazni! De már nagyon rég nem voltam se nyaralni, se semmi. Olyan kár.~ *Elmélkedett Selena. Fekete oldaltáskáját pántjánál fogva felemelte a földről, és a kabátjára ráakasztotta, nehogy valaki ellopja a földről.* ~Szerencse, hogy még felvettem, kocsmában gondolom sok a tolvaj, és eléggé ügyesek is, de remélem nem lopnak el tőlem semmit...~ *Hátrafordult, és még egy kicsit jobban megigazította a táskáját, nehogy a véletlen kedvéért is leessen onnan, és valaki gyorsan felkapja, mert akkor ugrott a pénztárája, személyije, jogosítványa, és két doboz cigaretta. És még a cibzárt is behúzta rajta, majd visszafordult Karolinához, aki épp a borából ivott egy kicsit.* ~Na így már biztonságban van az Én szent, és sérthetetlen táskám, már csak Karolina válaszára kell várni. Ez a rendőr nem is rossz ötlet, de én nem lennék az, nem akarok megölni senkit...biztos ez egyáltalán?~ *Gondolkozott ismét igen furcsa dolgokon, mivel eleve furcsa lány volt.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina kijelentette, hogy a végén rendőr lesz. Ő is ránézett a férfira, aki szét törte a poharat. Karolina rákérdezett, hogy kinél dolgozik, és a professzor neve nem jutott az eszébe...*
-ÖÖöö, egy egyetemi professzornál... A neve nem jut eszembe, viszont már egy ideje nála dolgozom, és lakom is, szóval ez eléggé furcsa. Nem tudom, hogy ismered-e Abrát... Ha ismered az Ő nevelőszülőjénél...vagy hogy is hívjákánál... Ugye tudod, hogy hozzád igen illik a rendőr munka? *Kérdezte mosolygós, és igen bályos arccal Selena barátnőjétől, aki igen boldog volt, hogy mégsem kell elmennie, de Selena is örült neki, hogy nem megy el.* ~Illene hozzá a rendőri állás, és az előző munkájához is kicsit hasonlítana, szóval ez neki pont jól jönne. Eléggé furcsa, hogy nem emlékszem a professzor nevére, hisz igen illene azért. De nincs mit tenni, öregszem és kihagy az agyam. De még azért olyan öreg még Én sem vagyok.~ *Az asztalhoz fordult, felemelte a poharat, amiben volt a vörösbör amit rendelt, és egy kicsit beleivott.*
-Igen finom ez a bor! Nekem legalább is ízlik. *Mosolyodott rá Karolinára. Selena visszatette az asztalra a poharat, és várta, hogy Karolina miket válaszol a kérdéseire, és válaszaira. De igen izgatta az az ügy, hogy mért pont most kell elmennie...* ~Tán háborúzni megy? Mondjuk kém, vagy nem tudom mi a munkája háborúba biztos nem megy... Akkor gondolom csak másik városba hívta a kötelesség. Vajon hány országban járt már? Biztos nagyon sokban... Én is de szeretek utazni! De már nagyon rég nem voltam se nyaralni, se semmi. Olyan kár.~ *Elmélkedett Selena. Fekete oldaltáskáját pántjánál fogva felemelte a földről, és a kabátjára ráakasztotta, nehogy valaki ellopja a földről.* ~Szerencse, hogy még felvettem, kocsmában gondolom sok a tolvaj, és eléggé ügyesek is, de remélem nem lopnak el tőlem semmit...~ *Hátrafordult, és még egy kicsit jobban megigazította a táskáját, nehogy a véletlen kedvéért is leessen onnan, és valaki gyorsan felkapja, mert akkor ugrott a pénztárája, személyije, jogosítványa, és két doboz cigaretta. És még a cibzárt is behúzta rajta, majd visszafordult Karolinához, aki épp a borából ivott egy kicsit.* ~Na így már biztonságban van az Én szent, és sérthetetlen táskám, már csak Karolina válaszára kell várni. Ez a rendőr nem is rossz ötlet, de én nem lennék az, nem akarok megölni senkit...biztos ez egyáltalán?~ *Gondolkozott ismét igen furcsa dolgokon, mivel eleve furcsa lány volt.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina is ízlelgette a finom piros bort.Szerette ezt az italt,de mindíg mértékkel itta.Selena sokmindent kérdezett tőlle,és eleinte egykicsit eltünődött.
-Tudod a rendőrök legalább nem utazgatnak el messzire,és nem hagyják itt azéletüket,amit elkezdtek.-és sóhajtott.Megrázta a fejét egy picit.
-Arba?Ismerem.Párszor beszélgettem vele.-felete és visszatért egy kérdéshez.
-Tudod sok országban megfordúltam,de rengeteg város ban is.-tette hozzá.
-Ott van Egyiptom,Franciaország.Sorolhatnám.Sokat kell költöznie az embernek ha katona.
*Beleivott ismét a borába és látszólag is elgondolkodott a múlton.A régi emlékek mind keztek visszatérni.
Ekkor egy ötlet jutott eszébe.
~Remélem Selena is benne lesz.~halvány mosoly jelent arcán és megkérdezte.
-Eljösz egy kellemes sétára a sétáló utcába?Pár dolgott kellene vásárólni.Segítenél?-kérdezte.Tudta,hogy ha valaki eszik meg használja a ruhákat újakat kell venni belőllük.Kérdő tekintettel bombázta Selenát,aki iszogatott békésen.