Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

II Árnyvadász Tartózkodási hely: Topolya

Végzett Abra beavatásával, pontosabban az első alkalmon túl voltak, és ~még csak most kezdődik a java~. Tehetséges, belevaló kamasz, semmiesetre sem egy elveszett lány. Viszont most nem ezen gondolkodott. Harmadik napja nem járt már otthon, és tényleg ideje lenne már, hogy végre, hazatolja a képét. Már épp meghozta hihetetlen határozott elképzelését arról, hogy most azonnal és céltudatosan hazamegy, mikor is a kávézóból kiáramló meleg, és kellemes kávéillat megcsapta.
~Egy fél óra...miért is ne, nem hajt a tatár..~változtatott hamar elhatározásán, és mire a gondolat végén volt, már benn is találta magát a hangulatos kis kávézóban.
Egy üres asztalnál helyet foglalt, hosszú fekete bőrkabátját a háttámlára terítette, rendelt magának egy forró gyümölcsteát, és míg az italra vár, rágyújtott. Nem volt jellemző rá a dohányzás, csak az elmúlt pár napban erősödött fel ez a talán hátrányos szokása. Gondolataiba merült, eleinte az utcán sétáló embereket figyelte, hátha úgy mint múltkor, Max pont erre sétál, mikor már ezt megunta, és a reménye elszállt, a kávézóban ülő vendégeket nézte.

Vendég

* Végre megtalálta a kévézót. Sokkal rosszabra számított. Azt képzelte, koszos kis lyuk lesz, zsíroshajú öregekkel, akik kártyáznak, és a cigifüsttől nem látnak el a mellettük ülőig. Leült egy székre, kért egy koffeinmentes kávét, rágyújtott, könyökölt az asztalon, és csak gondolkodott. ~Mennyi ideje is lehet? Másfél éve, vagy kettő? Nem tudom. Nem is akarok már emlékezni Rá. Felejtsem végre el! Ne jöjjön elő az álmaimban, és ne lássam őt arcokban! Túl akarok már lenni ezen az egészen. Talán majd itt! Ebben a vársoban megnyugszom. Van még időm leadni a kéziratot, utána pedig enyém lesz a világ! ~

Vendég

*minden különösebb terv nélkül bolyong az utcán, kissé lehajtott fejjel, gondolataiba merülve baktat. Aztán megérzi a kellemes, hívogató kávé illatot. Felpillant a kávéházre, odamegy a bejárathoz.*
- Dolgom úgy sincs, miért ne mennék be? *a gondolatot a tett követi, bemegy a kávézóba, egy bentebb lévő asztalnál foglal helyet, meleg, fekete szövetkebátját a székre teríti, majd arra teszi vastag kötött sálját is, táskája halk csörrenéssel ér földet. Fehér arca kissé ki van pirosodva a kinti hidegtől, rideg pillantását végig hordozza a többi vendégen, majd rendel egy jó erős kávét.*

II Árnyvadász Tartózkodási hely: Topolya

Szépen sorjában elemezgette magában az embereket, mert hál' égnek, a kávézóban jelenleg nem érzett, senkit és semmit ami természetfeletti lett volna. Két ismeretlen ember is betért az addig igencsak kihalt kávézóba. Egyikük, egy lány feltegetőleg már járatos a városban. Viszont a másik, egy fiatalember, láthatóan elég tanácstalanul ült asztalánál. Dzsami egy ideig csak figyelte mozdulatait, ahogy egyedül várja italát, mikor az ismeretlen viszonozta pillantását, felállt székéről, és az degenhez lépett, hogy megszólítsa:
-Helló-kezdte mosolyogva-Láthatóan még új vagy erre felé. Nekem most éppen semmi különösebb teendőm nincsen, ha gondolod csatlakozhatnál hozzám-
Hangja határozott volt egy alig észrevehető akcentussal ugyan. Ez arab származása miatt volt, igaz, nagyon igyekezett minnél jobban elsajátítani a nyelvet. A férfi válasza után visszatért saját asztalához, és újból neki állt italának fogyasztásához, vagy a ismeretlen társaságában, ha meg elutasította, akkor nélküle.

Vendég

- Hello! Owan Giry vagyok, és valóban ismeretlen vagyok ezen a tájon. Megköszönném, ha segítene kiigazodnom a városban. Pillanatnyilag azt sem tudom, hogy merre induljak. Tudja, örököltem itt egy lakást,azt kellene megtalálnom. Csak annyit tudok, hogy közvetlenül a templom mellett találom a házat, amelyikben a lakás van. Meg tudja mutatni? -

Vendég

*végre megkapja kávéját rak bele némi cukrot, majd kevergetni kezdi a csésze tartalmát. Gondolatai lassan elkalandoznak, húgára, Kaozinára gondol.*
-Vajon most mit csinál? *teszi fel a kérdést alig hallhatóan, majd nagyot kortyol a kévából. ~Mindegy, előbb vagy utóbb csak öszefutok vele megint. ~ gondolja, halkan sóhajt. Magának is nehezen ismeri be, de kezd hiányozni neki Kaoz.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Ahogy belépett a helységbe erős kávé illat csapta meg az orrát. Szétnézett és mosolyogva nyugtázta hogy vannak még azért itt emberek. Bejebb lépett és leült egy asztalhoz várva a pincért, aki nemsokára mellette is volt.*
-Csak egy ásványvizet kérek.-
*Majd figyelte a távozó alakot és rágyújtott egy cigire a látszat kedvéért. Elégedetten látta hogy a férfi akit követett a szemközti asztalnál ül. Bár félrehúzta a száját amikor látta hogy egy lány ül le mellé. És hirtelen tudatosult benne hogy már látta valahol. Nattal látta már régebben amikor egy kocsival mentek valahová.*
~Na ez érdekes lessz.~
*Megvárta a pincért és megköszönte neki a vizet. Majd gondolkodva figyelte hogy közelíthetné meg a párost.*

II Árnyvadász Tartózkodási hely: Topolya

A férfinek tényleg szüksége volt némi segítségre. Az, hogy Dzsami ezt így kiszúra, is azt támasztotta alá, hogy a képessége arra, hogy átérezze mások helyzetét, idővel egyre erősebb, és biztosabb lesz. Újdonsült ismerőse csatlakozott hozzá.
-Dzsamila Afati-nyújtja viszont kezét már az asztalnál.
-Örömmel segítek hogyha tudok. Igazán szerencsés vagy hogyha itt örököltél lakást-mondta, egy enyhe irónikus árnyalattal hangjában-Reméljük jól fogod itt érezni magad. Persze, innen nagyon egyszerűen el lehet jutni a templomhoz. Sajnos elkísérni nem tudlak valószínűleg, mivel pont a másik irányba kéne mennem.-szabadkozott-Innen viszont, tényleg pofon egyszerű az egész. A kávézótól balra elindulsz, végig ezen az úton és jobbra, már meglátod a főteret. A templom onnan már gyerekjáték, ott lesz a sarkon-magyarázta el segítőkészen.
-Itt is akarsz maradni, vagy inkább eladod?-kérdezett rá, mivel tudta, Topolya igen sok veszélyt rejteget annak, aki nem ismeri igazán. Ő pedig nem is tud hogyan segíteni neki. A választ várta épp, mikor egy tüzes borzongás futott végig gerince mentén. A poharat is majdnem eldobta, mikor átjárta a természetfeletti düh~Egy rohadt vámpír~gondolta, és hirtelen kapta fel fejét, hogy meglássa a vérszopót. Egy zöldhajú, fiatal, láthatóan még gyenge vámpír volt. Nem akart felhajtást, tekintettel a sok halandóra körülöttük, így csak egy sejtelmes mosoly engedett meg a lány felé, majd kissé zavartan visszafordult Owanhez.
-Ne haragudj, hol is tartottunk,-

Vendég

- Még nem tudom, hogy maradok-e. Konkértan semmit sem láttam még a városból, csak egy órája érkeztem. Lehet, hogy megtartom magamnak a lakást, de az is lehet, hogy tovább megyek...
~ Fura ez a hely. Egy kávézóban vasárnap este mindennki egyedül üldögél? Ez a nő kedvesnek tűnik, mégis van valami a szemében, amitől távolságtartónak tűnik. A másik két szőkével sem stimmel valami. Az egyik csak kavargatjaa teáját elmerengve, a másik pedig úgy vizslat, mintha éppen ki akarna rabolni. Ha tudná, hogy semmi érték nincs nálam!

Vendég

*egy ideig még üldögél az üres csésze felett, majd rászánja magát az indulásra. ~Ha csak itt üldögélek, nem találok munkát. ~ Nyakába veszi sálját, majd kabátját is felveszi, táskája tartalma ismét csörren, mikor vállára kapja. Kifizeti a kávét, majd távozik a helységből.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Amikor ránézett a lány már biztos volt benne hogy egy vadásszal áll szemben. Bár nem mondhatta hogy nem sejtette, de nem is akart egyből erre következtetni. Figyelmeztette Nat hogy nem lessz vele egy vadász sem kedves, hiszen nem igazán érdekelte őket hogy ki milyen. Csak a vadállatot látták bennük. De a kíváncsisága eluralkodott rajta és úgy döntött odalép hozzájuk. Letette poharát és elnyomta cigijét majd lassú kimért léptekkel odasétált a két beszégető alakhoz.*
-Szép estét. Elnézést a tolakodásért de mintha már láttam volna magát.-
*Fordult a lány felé. Nem akarta elárulni Natot, de nem is akart részletekbe bonyolódni.*
-Egyszer láttam magát egy kocsiba beszálni azzal a hogy is hívják?-
*Gondolkodott el megjátszva.*
-Ó igen. Nathannal. Már akkor kiváncsi voltam magára. Furia vagyok.-
*Fejét a férfi felé fordította és odabiccentett.*

II Árnyvadász Tartózkodási hely: Topolya

Ahogy végig mérte a lányt, hirtelen ugrott be neki, hogy ezt a vámpírt már látta valahol. De vajon hol?!Elgondolkodott egy rövid pillanatra, és villámcsapásszerűen ugrott be neki, ki is ő. Egyszer, mikor Natet megismerte, akkor már látta, igaz nem beszéltek egymással, és csak a kocsiból látta, de valahogy mégis úgy érezte, ezt a vámpírt valaki már figyeli, és talán jobbis hogyha..és a vámpírcsemete hozzájuk lépett. Hozzá és egy halandóhoz, aki talán még ennek a vacsorája lesz. Azt viszont Dzsami már tudta, hogy vámpírok igen elenyésző esetben ölnek, és egy két mondat után rájött, ez most sem lesz másképpen.
-Igen Nathan, Nathan Hawkins. Ezek szerint ismered..-kerekedtek ki a szemei és akarva akaratlanul, most már tudni akarta, milyen kapcsolatban állnak. De a további társalgáshoz már nem volt kedve.
-A kiváncsiság viszonzott-eresztett meg egy kissé gunyoros mosolyt-és biztosan találkozunk még.
Tényleg érdekelte a lány személye, hisz ha Nathant ismeri, akkor ennek oka kell hogy legyen. Owanhez fordult és bocsánatkérően búcsút intett neki:
-Ne haragudj, de muszáj mennem. Ajánlom figyelmedbe Topolya taxi szolgálatát. Rendelj egyet és ugy menjél haza. Egyedul nem biztosnágos-
Remélte, hogy Owan megfogadja tanácsát, biccentett mindkettejüknek, és magára kapva kabátját sietősen távozott a kávézóból.

Vendég

- Persze, menjen csak, és köszönöm a segítséget! Én is indulok, mert fáradt vagyok, és fogalmam sincs, hogy mi vár rám az új lakásban... Viszlát!
* Valami nem tetszik itt nekem... Ez a két nő mintha gyűlölné egymást... És vajon miért mondta, hogy taxival menjek haza??? Mi az, hogy nem biztonságos a város?*
- Hát, magunkra maradtunk, kedves Furia! Viszont lassan én is távozom.
MOndja, miért nem biztonságos éjszaka a város? Mit értett ezalatt Dzsami?

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Furia elköszönt a lánytól és a férfire nézett. Sajnálta hogy nem sikerült megismerkednie vele. Persze ahogy egy vámpírnak és vadásznak lehet. Kissé meglepődött a férfi félelmén.*
~Talán mondta neki a vadász hogy mi vagyok?~
-Ó milyen kár hogy maga is megy. Úgy látszik ma este mindenkinek ilyen sietős. És mondja csak hova siet?-
*Kérdezte kissé cinikusan.*
-Nem tudom mire gondolt Dzsami, ahogy nevezte. Talán arra hogy kissé megszaporodtak mostanában a bűnesetek. Ha gondolja esetleg elkísérhetem hogy ne egyedül menjen. Ketten mégis csak biztonságosabb.-
*Elejtett egy kaján vigyort és várta a reakciót.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

A kávézó ajtaján kissé imbolyogva egy magasabb, szálas testalkatú, fiatal férfi lép be. Pár pillanatig áll, mintha megszédült volna a melegtől, majd a pulthoz lép és egy kávét rendelt magának Leül a hozzá legközelebb eső szabad asztalhoz, sőt talán inkább leroskad a székre, majd amikor meghozzák a kávéját, pár percig mereven bámulja, utána pedig egy húzásra megissza. Szintén sietve magába tölti a hozzá kapott ásványvizet, majd tenyereibe temeti arcát. Pár pillanat múlva felemelkedik, alsandit a pult felé, majd elkezd a kávéhoz kapott keksszel játszani.

Vendég

- Nagyon kedves magától, de nagyon későre jár, és ma már nem vágyom társaságra. * gyorsan odaszólt a pultosnak, hogy hozza a számlát, majd megkérte, hogy hívjon neki egy taxit. Figyelte Furiát, és gondolkodott. Nem értette, miért gynaus neki a lány. Lehet, hogy egyszerűen zsebes, vagy prosti, de az is lehet, hogy valóban segíteni akar neki... Mégis furcsának találta, hogy egy ennyire fiatal lány akar segíteni neki, aki már tizenéves, és láthatóan van már mögötte némi élettapasztalat. A pultos is olyan furán nézett rá, hogy komolyan kezdett gyanakodni... ~ Mi lehet itt? Valami egyértelműen történik itt, amiről nem beszélnek az emberek! Szegény megboldogult nagyanyám egyetlen hagyatéka, hogy megérzem a bajt. Ő állítólag boszorkány volt. Eddig még sosem csaltak meg az előérzeteim, és most is azt érzem, hogy jobb neekm távol ettől a zöld hajú lánytól...
- Örülök, hogy megismertem, biztos lesz még alkalmunk bővebben beszélgetni. megjött a taxim, mennem kell... *mondta mosolyogva, hogy lássa a lány, a jómodorból neki is jutott valamennyi, majd felkapta kabátját, táskáit, mindent bedobált a taxi hátsó ülésére, és meg sem állt a leendő otthonáig. *

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Furia csalódottan nézte a férfit és elköszönt tőle.*
-Akkor további jó éjt.-
* A szemével még kísétre egy darabig a férfit, majd fáradtan a pulthoz sétált és rákönyökölt.*
~Nem jól indul ez az éjszaka. A végén még eluralkodik itt rajtam a bestia és azzal senkinek nem tennék jót. Sürgősen keresnem kéne valakit.~
*Mérgében rágyújtott még egy cigire, bár ez csak megszokás volt. Majd körülnézett hogy szemlélje a terepet, de mindenhol csak párokat vagy csopoportba tömörült embereket látott. Már éppen indulni készült amikor feltűnt neki a mellette álló ember kissé kótyagos támolygása.*
~Még jó hogy ki nem veri a szemem én meg észre sem vettem eddig.~

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

A szakács fejébe hirtelen iszonyatos fájdalom nyilal, szinte a könnyei kicsordulnak tőle. Lassan, maga sem tudja miért oldalra fordul, és tekintete összetalálkozik az egyik bárpult mellett álló hölgyével.Bizonytalanul odabólint neki.. valahonnan nagyon ismerős.. Megpróbálja felidézni emlékezetében hogy mi kapcsolódik ehhez az archoz, de körülbelül olyan sikerrel jár, mintha egy ködös mocsárban hajózna térképpel a kezében. Egy tőle tellhető kinos mosolyt küld a hölgy felé és kezével a szabad székek felé int, majd száját is kinyitja, hogy szóban is hellyel kinálja, de nem jönnek a szavak a nyelvére, igy nem erőlteti nagyon a dolgot. El kéne beszélgetni vele, hátha akkor kiderül, hogy ki is ő valójában..

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Kissé meglepődve figyeli a férfi mozdulatait amikor az hellyel kínálja. Nem várt ilyen fogadtatásra tőle. Sőt inkább azon törte a fejét hogy ő hogyan szólíthatná meg. De ha már ilyen könnyű dolga volt kihasználta a helyzetet. Egy csábos mosolyt erőltetett az arcára és odasétált a felkínált székhez.*
~Vajon elég részeg már ahhoz hogy gyorsan lezavarjuk ezt a vacsit, vagy még sokáig kell majd bájolognom?~
-Hello. Ezt nekem ajánlotta fel?-
*Azzal a székre mutatott ami előtte állt.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

"Igen.. nem ismerjük egymást valahonnan?" - mondta Jack, és csak az utolsó szótagnál esett le neki, hogy ez teljesen úgy hangzott, mintha fel akarná szedni a lányt. Pedig igazából ez meg sem fordult a fejében.. mindegy, a kimondott szavakkal már nem tud mit tenni. És ha elkezdene mentegetőzni, azzal csak teljesen hülyét csinálna magából. "Elnézést, kicsit rossz bőrben vagyok." - elgondolkodott azon, hogy ennyi elég is lesz erről a témáról. Talán nem is ismeri a hölgyet, és bármit is akar tőle nem az a legmegfelelőbb út hozzá, hogy az orrára kösse, hogy fél órája még merevrészegen feküdt az egyik sikátorban egy szemeteskonténer tövében. A legjobb az lesz, ha gyorsan témát vált. "Mióta van itt a városban? Én pár hónapja érkeztem Angliából. Az anyám révén ismerem csak a nyelvet." majd egy kicsit elbambult, minthacsak elgondolkodott volna az anyján - amit valószinüleg meg is tett volna, ha agyát nem egy kis aszadt krumplinak érezte volna. "Szóval.. nem tudom, hogy találkoztunk-e már.. új errefele?"

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Ez az éjszaka csupa meglepetés volt számára. A fiú szavai pedig majdnem hogy megdöbbentették. De mit volt tennie belemnet a játékba és reménykedett ezúttal nagyobb sikere lesz. Így leült, mosolyt erőltetett az arcára és remélte nem tűnt fel előbbi megdöbbenése.*
-Hát én már pár hónapja itt vagyok a városban. De nem hinném hogy ismerjük egymást. De talán ez még változhat. Azt hiszem nagyjából ismerem is a helyet. Talán keres valamit? És mi szél hozta erre?-
*Nem tudta mit is várjon ettől a helyzettől. Nem könnyítette meg a dolgát a fiú, pedig könnyűnek tünt. Viszont a férfiból áradó alkoholszag bizakodásra késztette.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

"Dolgozni jöttem ide. Új életet kezdeni, ha úgy tetszik.. és azt hiszem, sikerült" - mondta, majd arra gondolt, amikor Tessnek hálla az eégsz eddigi világképe összeomlott, és a vállára kellett hogy vegye azt a hatalmas terhet, ami.. igen.. ami miat most ot tart ahol. Elmosolyodott sorsa iróniáján. Valahogy fürcsa boldogsággal töltötte el az egész ebből az aspektusból. "Szakács vagyok. És ha már itt tartunk, a nevem Jack Sparrer" - mutatkozott be. "És önt mi hozta ebbe a városba? Mivel keresi a kenyerét?"

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

~Új élet? Érdekes hogy itt mindenki megkapja az új életet, vagy új halált.~
*Kezdi jól érezni magát a bőrében és rendel egy sört magának, majd odafordul Jackhez.*
-Te is kérsz egyet? Amúgy engem Furiának hívnak. És hol szakácskodsz? Én éppen munkát keresek, de van pár lehetőség. Talán ez a lehetőségek városa. Zenélgetek kicsit és töltöm az időt. Vannak itt jó szórakozó helyek. Talán ismersz is párat. De ha nem szivesen megmutatom.-
*Hangja vidám és hivogató volt. Talán most érezte először hogy mennyire hatástgyakorló lehet ez másokra. Pár furcsa tulajdonságot kezdett el észrevenni magán mióta vámpír lett. Nem gondolta hogy ilyen változások is lesznek. Kezét a székre támasztotta, előre hajolt, majd tekintetét a fiúra szegezte és mélyen a szemébe nézve várta mit lessz a reakciója.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

Hm, sör.. a lány egyre szimpatikusabb - mosolygott magában Jack. "Köszönöm, elfogadom" mondta. "Talán segit egy kicsit helyrerázódnom. Sajnos a szórakozóhelyeket még csak most kzdem feltérképezni, mivel eddig nagyon lekötött a munkám. Most szerencsére kaptam egy beosztottat, aki a meló oroszlánrészét elvégzi helyettem, nekem szinte csak felügyelni kell. Tényleg nagyon jól dolgozik.. mintha az égből szállt volna alá, hogy segitsen." nevetett föl Jack. Közben megérkezett a sörük. Bár a felszolgálón Jack látta az aprócska fintort, amikor letette az asztalra, mégis úgy érezte, hogy ha akkora illetlenség lenne kávézóban sörözni, nem tartanának itt sört. Ahogy belekortyol, mintha a hideg lé nem a gyomrába, hanem egyenesen az agyába folyna, hogy az ottani kietlen pusztaságot újra zöldellő, burjánzó fecsegéssel töltse meg. " Nem olyan rossz ez a sör. Meglepő, hogy egy hölgynek ilyen jó az izlése ezen a téren. Általában mindenki a borra esküszik, bár én sosem értettem, milért. Talán azért, mert felénk nem nagyon akadtak jó hazai borok.. kiskoromtól sörön élek" mondta és újrta meghúzta az orvosságoskorsóját.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Miközben a férfit hallgatta egyre csak azon gondolkozott hogy mit hozhatna ki ebből a dologból. Az éhség veszélyes mértékben kezdett eluralkodni rajta és ez egyre inkább nyugtalanította. Kezét látva aggódni kezdett, mert az egyre inkább vesztett színéből. Próbálta nem feltűnően elrejteni és jópofit vágni a dologhoz.*
-Valami vezető beosztásban dolgozol,hogy vannak alkalmazottaid? Bevallom, én sem igazán szertem a bort, és nincs is jobb egy hideg sörnél. Angliában is inkább ezt szeretik?-
*Egyre izgatottabban várta hogy mikor kerül eléggé részeg állapotba Jack hogy valami féleeső helyen végre jól lakhasson. De ha nem jön össze, még mindig ott van a vérbank. Bár bonyolultabb megoldás. Nem tudta pontosan mikor vannak ott az úgy nevezett kereskedők.*
~Talán megkéne sürgetni kicsit a dolgot. Különben még baj lessz itt belőle.~
-Van egy jó ötletem ha benne vagy. Mondta egyik haver hogy lessz valami jó buli féle a közeli kocsmában. Talán még együttes is fellép. Lenne kedved átnézni oda a sör után?-
~Na ha ez nem jön be, inkább választom a konzerv vért, már nem bírom soká.~
*A fejében mintha ezer dob peregne, érezte az emberek szívének dobogását. Alig bírt koncentrálni a fiú szavaira.*

IV Vadász Tartózkodási hely: Topolya

"Rendben" mondta Jack, bár már a rövidke mondat vége felé érezte, hogy nem biztos, hogy ez a legjobb ötlet.. valahogy fura volt az egész neki.. túl barátságos volt a lány.. bár lehet, itt mindenki ilyen vendégszerető, végülis Tyarával is nagyon könnyedén elbeszélgettek. Végülis, ha az éjszakát eddig túlélte, akkor talán pár sör nem fog megártani.. Valamint arra a bizonyos bandára is kiváncsi volt, amely esetlegesen fellép. Bár nme füzött hozzá nagy reményeket, azért úgy érezte, hogy egy próbár megér. És ha belegondol, messze van még a holnap reggel.. de ahhoz nem elég messze hogy rendesen kialudja magát..tehát nincs túl sok veszitenivalója.. kivéve persze ha a csaj zsebes, és valahol majd ráveti magát, és két csókért cserébe meszabaditja a pénztárcájától. A kulcsait igazából nem féltette, hisz ha egy ilyen piti kis zsebes besurranna a kollégiumba..."Megiszom a söröm és indulhatunk" - mondta. Miért is ne.. végülis nem kell mindig a legroszabbra gondolni.. miért ne lehetne tele a világ kedves lányokkal, akik mind el vannak varázsolva egy igazi angoltól, egy "úriembertől" - belevigyorgott a söröskorsójába, és egyszerüen abszurdnak tartotta a helyzetet. De hát.. annál érdekesebb...

Vendég

*Amikor beléptek a kávézóba, a kislány arcán egyértelműen látszott a megkönnyebbülés. Az a fránya sztriptíz bár a túlméretezett tulajdonosával nem volt éppen az ő esete. Ezzel látszólag Karolina is egyet értett, ha lehetett hinni a mélyről jövő sóhajnak, amiért valószínűleg a hely barátságos légköre volt felelős. Odasétáltak az egyik asztalhoz, levették kabátjukat, és helyet foglaltak.*
- Egy narancslevet kérnék...*mondta a pincérnek, aki Karolina rendelését is felvéve távozott.*
- Na, mi volt a bárban? Nagyon összevesztetek? Micsoda egy tahó volt ez az alak! *tört ki a lányból, miközben ujjaival izgatottan dobolt az asztalon.*
~Az az egész lebuj olyan volt mint egy vámpírtanya... Egyszerűen ocsmány és visszataszító! Fogadni mernék, hogy kizsákmányolják azokat a szegény táncos lányokat... Bár szerintem az ilyet nem önszántából csinálja az ember... Fujj... Na és a tulaj! Ha vámpír, akkor ő lesz az első számú áldozatom, azt a mocskos sápatag képét! Olyan fehér volt, mint a fal, vagy mint az a lány a szomszéd asztalnál...~
*Abra kezdte úgy érezni, lassan teljesen paranoiássá válik. De hát az óvatosság sosem árt, jobb nyitott szemmel járni, mint meglepődni. Az a lány a szomszéd asztalnál pedig biztos csak vérszegény, ugyanúgy, mint ő. De ha egyszer egy vámpír mégis a keze ügyébe kerül, nem lesz irgalom…*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Az egy dolog,de nemtudtam,hogy a főnök is ott szokott lenni.Nemrég kijövetelkor láttam meg.Éppen félrevonúlt egy táncossal.-mondta Karolina dühösen,és kissé indulatosan csapott az asztalapra.Majd rendelt egy kis bort.
-És ott kel majd örködnöm.Nemértem,hogy a főnök miért oda tett engem.Nemvagyok én táncos.De kamerák kelenének oda nem kizárt.-és a kislányra nézett aki kezdett elvörösödni.Majd ezen elmosolyodott.
-Kezdesz stoplámpa lenni kedveske.

Vendég

~Ööö, kamerákat? Vajon minek? ~amikor erre gondolt bőre kezdett vöröses színűre váltani. Ha lehet, ez még jobban bosszantotta.*
-Kérlek, inkább ne beszéljünk erről a témáról, annyira kínos...
~Nem, most már tényleg soha többé nem megyek oda! Áááá!~
*Legszívesebben visított volna, de ehelyett csak belekortyolt a narancslébe, amit a pincér néhány pillanattal ezelőtt rakott elé. Amikor Karolina jelezett, hogy észrevette zaklatottságát, még jobban belepirult. Korai volt ez még neki. Bár néhány osztálytársnője már javában benne volt a témában, ő úgy érezte, várhat még vele egy kicsit. A plátói szerelem még pont megfelelt neki, nem érhették túl nagy csalódások és váratlan meglepetések. Főleg így, hogy Alister-nek se híre, se hamva. Ez azért egy kicsit bosszantotta, de megpróbált napirendre térni fölötte. Sok hal van még a tengerben, bár ő volt annyira makacs, hogy neki csak az az egy hal kellett. Így legalább esélye sem volt butaságot csinálni, ez a helyzet pont megfelt neki, teljes erőbedobással tudott vadászi kötelességeivel foglalkozni.*
~Nahát, ez a lány tényleg fenemód sápadt... Vajon tényleg csak a púder teszi?~
- Nade valamit abbahagytunk, amikor az a dúvad ránk tört, ott a bárban. Szóval, hol is találtátok azt a fogat?

VI Újszülött farkas

*A kávézóban kicsi,de kellemes nyüzsgés volt.David leült az egyik asztalhoz.Néhány perccel később odajött egypincér és felvette a rendelést.*
-Egy jó meleg teát szeretnék.*Mondta és végignézte ahogy a pincér elmegy valahova hátra.Kicsi idő telt el és a tea megérkezett.*
-Köszönöm.*Mondta és fáradtan mosolygott.Kicsi kortyokban fogyasztotta a teát és miután kellő melegség áradt szét a testében,körülnézett.Nem messze tőlle észrevett két lányt beszélgetni.Az egyikük úgy a huszas éveibe járhatott,de a másikuk körülbelül tizennégy tizenhat éves lehetett.Dave úgy gondolta nem baj ha táársaságra tesz szert.Felállt és időközben levett dzsekiét és teáját magával vive odasétált.*
-Sziasztok*Mondta barátságos mosolyt felvéve.*Nem baj ha leüleök ide?
*Kérdezte és remélte,hogy nem utasítják vissza.Semmi komolyabbat nem akart csak társaságot.*
-Egyébként a nevem David Ohma.
*Mondta és várta,hogy a lányok hogyan döntenek.*
~Mostanában nem is gondolkoztam sokat a szentháromságról.Örülök,hogy Alister elmondta nekem.Már csak farkast kéne találnom aki dönt a sorsomról.Rossz lenne ha a határozat nem lenne.Ha viszont igen akkor csodálatos.A hátrányokat nem tudom,de azzal ráérnék később foglalkozni.Nem tudom mien alapon vesznek be a falkába tagokat,de én megtenném amit kérnek.Úgy nem élhetek,hogy tudok rólluk,de csendben hallgatok.Valaminek történnie kell.~
*Az arcán lévő mosoly e gondolatok alatt sem ingott meg.*