Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

/hopp,akkor egy kicsit módosítunk/
-Szép estét,Buster vagyok.Már jó ideje élek itt Topolyán bár nem sokat láthatnak az emberek,mivel folyton távol vagyok...tudod a munkám miatt.

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

-látod,ha szereted a munkád akkor ne hagyd abba,holmi főnök miatt..pláne ne akkor,ha vannak jó kis ismeretségedi a felsőbb körben.-
*Ez után belekortyolt a forró teában és jó alaposan átérezte a melegítő hatását.*

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Hát, tudod eléggé belefáradtam a mai előadásba. És amennyi rossz pletyka kering mostanság, nem szívesen mentem volna a Ligetbe.
*Rendelt egy csésze gyümölcs teát, a pincér távozott, Alister ismét a lány felé fordult.*
-És veled mi a helyzet? Hova költözöl és miért?
*A műszak lejárt, és a kávézó megtelt élettel. A helyiség hátsó részéből üvegcsörömpölés hallatszott, az előteret pedig megtöltötte az újonnan érkezettek halk suttogása.*

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

-Hmmm,érdekelne a pletyka a Ligetről.mind mondtam nem rég óta érkeztem haza és nem tudom a friss hírekről,márpedig tanácsos kétszer is nyitott füllel járni errefele.Tehát ha már így vagyunk,akkor adjuk tovább a pletykát-

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Hát tudod a régi lakás túl nagy,és hideg volt.Zajos helyen is volt,meg minden.Most egy zőldebb környezetbe fogok költözni,és csendesebb is lesz remélem.Kisebb és melegebb les a lakás.-felete Alisternek,majd Buster felé fordúlt.
-Hát most inkább visszatérek a katonasághoz.Tudod pár habereommal újból összeáltam,és az utcákat fogjuk ellenőrizni.
*Beleivott a teájába.Jólesett a finom,bor.

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

-Úgy látom,hogy te is irtózol a nagy semmitől.Nekem is vannak horror vacui-s gondjaim,én azzal oldottam meg a dolgot,hogy sokmindent felhalmoztam az odvamban,mert lakásnak nem nevezném ahogy most kinéz és már sokkal otthonosabb.
-Tehát a katonaság,azt hiszem akkor szövetségesek vagyunk-*És újbol végigsuhant az arcán a villámmosoly...újból a teába kortyolt*

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Buster felé fordul.*
-Nem rég az egyetemen és a városban is azt pletykálták, hogy mindenféle furcsa lényeket láttak arra. De a minap olvastam az újságban, hogy már elkapták. Állítólag az egyik szomszédos városba érkezett egy cirkusz és onnan szökött meg valami vadállat. Ugyan nem mostanában történt az eset, de sosem lehet tudni. Nem bízom a helyi hatóságokban.
*Közben a pincér kihozza rendelést, Alister belekortyol a teába.*

III Inkvizítor Tartózkodási hely: Topolya

*Épphogy lenyelte a teát,máris szólt a telefon és hirtelen elsötétült az arca*
-bocs skacok,igazán,de fontos dolgom akadt.Nem igaz,hogy az embernek nincsen egy perc szabadideje.Sziasztok,majd talán még összefutunk-
*ezzel fölmarkolta a kabátját és kisietett a kávézóból*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Köszönöm*felelte kimérten Edea. ~Mégsem iszok kávét. Inkább szakét kérnék. A nő valahogy meghozta a kedvemet egy pohár szakéhoz.~*majd a pincérhez szólt*
- Egy kis pohár szakét kérnék, pincér.
- Máris hozom, hölgyem.*azzal a pincér elidult és a következő pillanatban már hozta is a szakét.*
- Köszönöm-*mondta Edea és ivott egy kortyot. De a pincér még mindig ott állt. Edea dühösen megszólalt*-Mit vár, borravalót? Ez után a szörnyű ital után. Jártam Tokióban és ott szászor jobb volt. Hm, reménytelen hely ez a Topolya. Remélem még ma megérkezik a szállítmány Tokióból. Most meg mire vár? Menjen, ugyse kap mást csak az ital árát. Bár lehet, hogy azt is jól meggondolom.*-azzal a pincérr elment. Edea a nőhöz fordult*- Elnézést, hogy ekkora felhajtást csináltam, de egyszerűen még nem szoktam meg az itteni dolgokat, csak ma érkeztem. Itt minden olyan...olyan... nincs is rá szó, hogy mit mondjak.

Vendég

*Yana néma döbbenettel szemlélte a fiatal nő magánakcióját, ahogy a lehető legalpáribb módon szidta le a szerencsétlen pincért. Nem értette, hogyan élhetett akár egy napnál is tovább Tokióban ez a nő, főleg ha valóban igaz, hogy a japánokkal üzletelgetett. Japánban az ilyen emberek garantáltan éhen halnak, nemhogy még jól működő üzleti kapcsolatokat ápolgassanak. Biztos volt benne, hogy a nő sikere csupán a tolmács szemfülességén múlhatott, hiszen az etikett ismeretének nyomát se lelte szavaiban, gesztusaiban. Amikor a nő hozzá fordult, természetesen újból felöltötte pókerarcát, és kedvesen rámosolygott.*
- Természetesen, semmi gond. *válaszolta udvariasan, még mielőtt a nő tovább részletezte volna a dolgot. Nem volt rá kíváncsi, miért jött ide a másik, vagy miért ilyen illetlen. Nem ehhez szokott otthon, próbált alkalmazkodni a helyi környezethez, de amit végképp nem tudott elviselni, azzal inkább nem foglalkozott. Most is csak némán iszogatta a cappucino-ját, remélve, hogy a nő minél hamarabb feladja a vele való csevegési kísérletet.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

* Edea észre vette, hogy a nő nem nagyon akar beszélni, így tovább iszogatta szörnyű szakéját. Edea sem az a beszédes fajta, de ha valamivel baja van azt mindig szóvá teszi. Most is ezt tette. ~Milyen pofátlan volt az a pincér~*elemelte a szájától a poharat és közben mereven előre bámult*~Remélem a többi alkalmazott nem ilyen. Az én beosztottaim soha nem viselkednének így. Kár, hogy ez a nő nincs beszédes kedvében. Biztosra veszem, hogy intelligens és hasznát venném a vállalatnál. Nem tűnik annak a szőke nőnek.~*Azzal rendelt magának egy francia krémest. Ezúttal másik pincér jött, de az előző társa 'hibájából' tanulva, nem maradt ott borravalóért. Edea megköszönte a kiszolgálást és csöndben elfogyasztotta süteményét.*

Vendég

*Yana csöndesen ült az asztalnál, nem akarta megvárni azt a pillanatot, amikor a nő neki is megmondja a magáét. Tudat magáról, hogy az esetek többségében béketűrő ember, ezt belénevelték a szülei, de ezt a hozzáállást még ő sem tudta tolerálni. Magában azért elégedetten mosolygott, hogy milyen szerencsés is ő, legalább a munkahelyén nem kell ilyen emberekkel foglalkoznia, az otthonáról nem is beszélve. Otthon, egyetlen társasága egy sziámi macska lévén, nem kellett túl sokat fáradoznia a kommunikációval. Ezen a szokásán továbbra sem kívánt változtatni, így inkább nem szólt egy szót sem. Megitta a cappucino-ját, kedvesen rámosolygott a nőre, majd intett a pincérnek, hogy fizetne. Még mielőtt felállt volna az asztaltól, elővett a táskájából egy névjegykártyát, és a nő elé csúsztatta.
- Amennyiben nem sértem meg, tudnék önnek ajánlani egy nagyon jó illemtanárt, sokat segít az önkontroll javításában is. Ha úgy döntene, felkeresné, hívjon csak fel bátran…*mosolygott rá a szokásos hivatalos mosolyával, majd fizetett a pincérnek, nem lehagyva a borravalót. Illemtudóan elköszönt, majd fogta az aktatáskáját, és távozott a helyről.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*A nő elment és egy illemtanárt ajánlott neki. Nem csodálkozott rajta, csak mosolygott gy jót. Hányan is mondták ezt neki? Csak azért mert szereti az eleganciát. ~Egy újabb ember, aki nem értékeli a kényelmet. Mindegy, de lehet, hogy majd még felhívom.~Azzal intett a pincérnek, hogy fizet, majd elindult haza, hogy az újságban keressen valami kiadó épületet, amit berendzhet központnak. Épitkezni nem akart. Hazafelé menet is ezen gondolkozott.*

Vendég

*Neobae még céltalanul lépett kia kocsmából, de egy kisebb séta után, úgy érezte, megtalálta, amit keresett... Az ifjú festőpalántát megigézte a kávéház hangulata*
~Nem mehetek el, hogy ne készítsek pár vázlatot... és talán még valami ismerettségre is szert tehetek.~
*Gondolta, és belépett. Rendelt valami kávékülönlegességet, és leült egy asztalhoz. Elővette a kis vázlatfüzetkéjét, és nagyjából felvázolta a belső teret*
~Itt most elidőzök egy darabig...~

Vendég

~Azt hiszem az ismerettségekről mára is lemondhatok.... jobb lesz, ha haza indulok, mert még eltévedek a sötétben.... kezdek álmosodni is. Azért meglehetősen szörnyű, hogy akárhova megyek, mindenütt ilyen rettenetes pangás van.~
*Már fizetett, kisétál az ajtón, és a vázlataival együtt hazamegy*
~Kezd hiányozni valami jó társaság!~

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Csinos, fiatal lány lép be az ajtón, hatalmas utazótáskát húzva maga után. Halkan köszön, majd egy távoli sarokba húzódik, s ott az egyik topolyai napilapba mélyed. A pincér várakozón megáll mellette, ám Draide nem veszi észre. A felszolgáló udvariasan köhint, a lány fölkapja a fejét, és elmosolyodik.*-Oh bocsásson meg, csak belemélyedtem az újságba. Tudja külföldi vagyok, és nehezen olvasom még az önök nyelvét. Szóval egy cappuccinot kérek. A narancsos ízesítésűt... Köszönöm - mondja kis akkcentussal, majd visszafordul az újságjához. Ismét felpillant, s az utcán rohanó embereket figyeli. Vajon, ebben az ismeretlen városban hogyan fog boldogulni. Az övtáskájából előhúz egy gyűrött, régi képet. Egy katonatiszt feszes vigyázzban tiszteleg mosolygva a fotográfusnak. Az édesapja... Alig-alig emlékszik az arcára, pedig édesanyja mindig emlegette hasonlóságukat. Az apja vadászpilóta volt, és ritkán volt otthon. Aztán egy nap soha többé nem jött haza, pedig a parancsnoka szerint szokásos módon leadta a szolgálatot, és haza indult. Néhány héttel később kapott az édesanyja egy levelet. Az édesapja írta, s búcsúlevél volt. Nem indokolta meg, hogy miért hagyta el a családját, de a levélből kiderült, hogy sohasem akar már visszatérni hozzájuk. Egészen gyermekkorától kezdve foglalkoztatta, hogy miért hagyta el őket az apja. Nem volt képes belátni, hogy önszántából ment el. Szemeiben könnyek gyülekeznek, ám a pincér megjelenése miatt kénytelen visszafogni magát. *- Köszönöm... Mondja csak, nem tud valami olcsó szállást? - kérdi kedvesen a felszolgálót. *-Természetesen. Nem messze innen van egy kollégium. Ott biztosan tudnak adni szállást önnek - *válaszol udvariasan a pincér, majd elsétál. A lány merengve néz utána, és belekortyol a cappuccinoba.*

Halandó

A kávézóból áradó friss illat valósággal megcsapta az orrát, leüllt az egyik asztalhoz, egy fiatal pincérnő kedvesen rámosolygott: "Jó reggelt! Mit hozhatok magának?"
"Egy csésze kávét kérnék, cukorral"- válaszolta Olaf.
"Máris hozom"- mondta a nő. Olaf eközben az ablakból a folyamatosan növekvő embertömeget bámulta, mely keresztül kasul szelte a város utcáit.
~ Mint egy hangyaboly ~ gondolta magában, s eközben a nő is kihozta neki a kávét. Miközben lassan kortyolgatta, az emlékei villantak be. A gyöyörűen mosolygó vidám nő, aki egykoron célt és ösztönzést adott életének. De most már nincs többé.
~ Milyen szép is volt régen ~ gondolta magában, ám ekkor az órájára tekintett negyed tíz volt. Lehörpintette az utolsó kortyot, fizetett, majd lassú sétával elindult az irodanegyed felé.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Draide felhörpinti a maradék capuccinot, és félrerakja a csészét. A topolyai lapokban semmi értelmes állás, pedig hiába, édesanyja kevés, megtakarított pénze nem lesz elegendő arra, hogy megéljen belőle. Ekkor eszébe jut, hogy fel kéne hívnia őt. Magához inti a pincért, és halkan megtudakolja tőle, honnan telefonálhat. *~Jellemző az ilyen jóhírű kávéházakra, hogy nincs telefon ~ *gondolja, ám neheztelés helyett, inkább fizet, majd egy apró intéssel búcsúzik. Kint tanácstalanul megáll, azt sem tudja merre induljon. A kávéház oldalában megtalálja a telefonfülkét. Gyorsan feltárcsázza bizonyosan aggódó édesanyját.*-Szia, mama!... Igen, megérkeztem Topolyába... Oh, nem, alig szálltam le a buszról... No, no, no. Megyek, mert még szálllást kell találnom majd jelentkezem... - *mondja, s hangjában végtelen ragaszkodás, és szeretet csendül. Leteszi a kagylót, és egy lágy sóhajjal tudomásul veszi, hogy most egyedül kell boldogulnia. Lassú léptekkel elindul arra, amerre a város szívét sejti.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

A lány nem csalódik a hely varázsában. Igazi francia kávézó. Minden korosztályt megtalálni benne, az idősödőktől a fiatal egyetemistákig. Épp most szabadult fel a sarokban egy kis asztalka. Arra veszi az irányt, és leül a legeldugodtabb székre, ahonnan jól belátni a helyiséget, őt is észrevenni, de mégsincs az emberek szeme előtt. A hátizsákját ledobja a mellette lévő székre, a dzsekijét csak ezek után veszi le, nem teríti a szék háttámlájára, hagyja, hogy a kabát a háta mögé essen a székre. Soha nem volt túlságosan rendszerető, imádta a rangaszságot - ahogy otthon nevezték az öltözködési stílusát.
Jön a pincér, és megkérdi tőle, mit is szeretne rendelni. A lány egy melange mellett döntött, azt ismeri, szereti is, és nem érheti túl nagy meglepetés. Amíg a pincér kihozta a kávéját, addig levetette a szemüvegét, és a pólója sarkával megtörölte. Nem szereti, ha egy cseppet is piszkos a lencse, mert akkor mindig úgy érzi, nem lát ki rajta.
Visszajön a pincér, és egy magas poharat tesz le a lány elé, és közben rámosolyog: - Nem láttam még erre...
~Ó, itt ilyen közvetlenek az emberek?~csodálkozik a lány, de ő is mosolyog.
- Most érkeztem nem olyan régen Topolyára. Véletlenül nem tudna ajánlani valami állást? Vagy egy olcsó szállást?
- Ó, sajnálom, de így hirtelen nem jut eszembe semmi - sajnálkozólag rázza a fejét. - Más valamit még?
- Nem köszönöm - a pincér elmegy. A lány ott marad egyedül, és most először érzi elveszettnek magát. De úgy gondolja, hogy még korai megíjedni, inkább elővesz egy füzetet a táskájából, és jegyzetelni kezd.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Az ajtó kitárúlt és egy női alak bomtakozott ki a kinti sötétségből.Kar Jelent meg az ajtóban.Szemeivel körbetekintett,majd a pulthozment,és kér egy kis teát.Talán megnyugszik ,ha megissza ,és a benti jobbidő kezte jóhangulatát átragasztani Karra is.Ahogy a bentieket vizslantotta néhe elmosolyodott,de igencsak ritka volt,.Pár perc telt el,és megapta a teáját és ki is fizette egyből.Egy üres asztalhoz ment és oda leűlve kezdte iszogatni a viodáman gözőlgő almateát.Néha elgoindolkodott elmerengett.A zene halkan surrant a fülébe,de meg sem hallotta a dallamot meg a szöveget.Mintha valami más helyen járna,és elszakadt volna a világtól,pedig ott ült,de tekintete a teájába meredt.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nemsokára elfogyasztotta teájt,és észbekapott,hogy idejelenne,hogy indúljon hazafelé.mert igemncsak fáardt kezdett lenni.Felállt,és betólva székét,elindúlt kifelé.Már megfogta a kilincset,de még visszatekintett a vendégekre,és úgy lépettki.Lassan haladt az utcán,hisz valahogy szemeinemnagyon akaróztak normálisan fent maradni.Nagyon eélfáradthatott valamitől,ede mitől azt nemtudta.Aligbírta ki,hogy eljusson az ajtójáig.,vagyis a házához.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*A lány felnézett a füzetéből. Már kezdett apadni a társaság, egyre kevesebb ember tartózkodott a kávézóban. ~Ideje tovább lépnem, hátha találok valahol valami érdekeset. ~ Csendben elrakta az íróeszközeit, majd gyorsan felhörpíntette a melange-ját, az asztalra tette a fizetséget, a borravalóval együtt. Felvette kék dzsekijét, hátizsákját, majd a pincérekre mosolyogva elhagyta a kávézót.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Ahogy a kávémat ittam azon gondolgodtam hogy micsoda furcsaságok történnek velem.Nem túl nyugis errefelé az élet.Persze nem muszáj hogy így legyen de már nyakig benne vagyok.Még ez a kávé sem esik jól.Pedig úgy hallottam itt van a legjobb kávé.~Ezek a lények ki tudják fárasztani az embert.De még önmagukat is.
}Mobil csörrenés{

-Haló?Jenins?Mi történt?
-...
-Értem,máris indulok.

*Indultam a kocsim felé amikor hallottam egy fosztogatót:
-Ide a pénzt öreg,vagy megbánja-mondta az.
-Ez is jókor bűnöz.
*Vettem elő kis pisztolyomat és a bilincset a zsebemből csak úgy kijebb húztam.
-Fel a kezekkel!
Erre a bűnöző lövéssel válaszolt
~Hogy az a jó...
*Vissza lőttem egy egész tárat de csak a feje mellé.
Ő nem adta fel tovább vissza lőtt.
-Mégegyszer szólok fel a kezekkel!-plussz löttem egy golyót.
Megadta magát és bevittem utána indultam Jeninshez(az inasomhoz).

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Egy taxi áll le az egyik parkolóba teljesen szürke hétköznapi ceremóniátlan módon.Azonban aki kiszáll belőle már nem éppen hétköznapi ember.Sokkal szürkébb azoknál.Egyszínű kopott sötétzöld ruházata egy farmernadrág és egy póló rajta kedvenc együttese nevével és egy fejrefordított keresztel.
Minden ruhadarabja arról árulkodott hogy nem érdekli a megjelenése.Amint kiszáll az autóból a taxis kezébenyomja a kért összeget némi borravalóval majd nyugodt tekintettel körbekémlel a városon majd elindul talán maga sem tudja merre.*
~Hmm...Csendes környék.Lássuk mit mutat a város magából egy idegennek.
*Elindul hát az utcán egy tetszőlegesen kiválasztott irányba.Még nem költözött ide csupán körbenéz a városban.Szándékában áll itt állást találni és letelepedni talán örökre.Szülei már nem tűrik el otthonlétét mondván elég érett hogy önmaga boldoguljon.Előző állása a könyvtárban sajnos szerencsétlen sorsra jutott ugyanis a könyvtár bezárt.Sajnos szülővárosában nem tudott munkát találni így arra kényszerült hogy elköltözzön.Most Topolyában próbál szerencsét.Lassan az utcán haladva egy ujságárusnál megáll és kér egy napilapot.Miután fizet leül egy közeli buszmegállóban és elkezdi böngészni az apróhírdetéseket.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*A padon ülve valami zaj hallatára felkapja a fejét és meglátja a szépen díszített cégért ami egy kávézó bejárata fölött teccelgett csalogatva a fogyasztókat.Hosszú hajába beletúrva feláll leteszi az amúgysem túl érdekfeszítő olvasnivalót és átballag az úton nem törődve a forgalommal.Belép a kávézóba és azonnal a pulthoz veszi az irányt.Odaérve ügyelve a színvonalra, amit a berendezés és a vendégek kellőképpen magasra szabtak, illedelmesen köszön majd rendel.
-Szép jóestét.Egy extra fekete lesz.Köszönöm.
Adja le a rendelést és egy pillanatra a csinos kiszolgáló igéző pillantásában elveszve mereng majd a csésze finom koppanása a pulton visszarántja a valóságba.Lassanb megfordul kezében a csészével és körbetekint a helységen egy pillanatra sem megállítva tekintetét.
~Azt hiszem jobb lesz ha nem ülök le mert menten elalszom...
Gondolja magában hosszan belekortyolva kávéjába és az ablakon keresztül kinéz az utcára.
~Hát ha az ujságból nem is talán személyesen érdeklődve találok valami testhezillő állást.Elvégre elég nagy a város.
Gondolataiba merülve nézelődik.Néha rámosolyog egy egy csinos domborulat láttán majd felismerve csészélye üres mivoltát távozásra fogja a dogot.
-Köszöntem szépen.Viszont látásra.
Köszönt el és sarkon fordulva indult is a kijárat felé.
~Azért az utolsó pillantást nem hagyom ki...
Gondolta huncut vigyorral és megfordulva mégegyszer belenézett abba a csodás kék szempárba majd kilépett az ajtón.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

A Cafe La Plata kávéja mindig megnyugtat.Esténként mindig jól jön egy. ~Az ablak mellett még figyelhetem azt is hogy mi történik az utcán,szóval ez a legjobb hely a városban a folyópart meg a Vércsepp Liget után.Persze más szerint gondolom ez máshogy van.

-Uram kér még valamit?-kérdi a pincér.
-Nem,megyek is.
*Ahogy kifizette a kávét(3-at)röktön indult a Cafe La Plata előtti utcákba.
~Ettől a kávétól éber leszek estéig.Mivel mindjárt este lesz.Majd valahova elkéne utazni csak nem tudom hova és kivel.Nincs is sok ötletem.Kiront már 17 éves kora óta ismerem most is csak 25.Nagyon fiatal,nem úgy mint én.És mégis,olyan mint egy kiképzett katona de tud ő más is lenni.
*Ahogy beszállt a rendőrkocsiba röktön megszólalt a rádió.
-Harmichármas kocsi itt a negyvenkettes!
-Igen mi a baj,itt a harminchármas kocsi.
-Bankrablás történt a Topolyai Fő Banknál.
-Értem,máris indulok!
*Ahogy Karmel oda ért ott találta Kiront is és ahogy hallotta a benti zűrzavart,a bűnöző nagyon is felvan szerelve fegyverrel.
~Hmm...Egy Tech9-es nehezen lehet itt ilyet találni.

-Karmel,maga és Kiron fog bemenni tartaléknak.
-Értettük.

}A bankban{

-Kiron gugolva mennyünk!
-Rendben.
-Itt aztán javában áll a háború!
-Aha...áhh...ááááááááááááááá!Eltalált ez a m**ok!
-}káromkodás{-Karmel által.
-Te szemét!Ezért kinyirlak!
-Megőrültél?-mondja egy felettesem.Nem lehet kinyirni!A szabály könyvben benne van!
-Akkor mit csináljunk?
-Lőjj a feje mellé-valahogy még hallottam a suttogást.
*Ez megis történt a rabló nem adja magát könnyen.
-Most fogyott ki!Gyorsan!
*Minden zsaru-kivéve Kiront-oda szaladt szélsebesen és leütötték aztán olyan káromkodások voltak ott hogy Karmel meg a többiek sem nagyon bírták.
-Most beviszünk téged és a legsötétebb és pókhálósabb szobába rakunk egy ideig!

}Később{

-KIron jól vagy?
-Iii...igen.
-Rendben beviszlek a kórházba nekem úgyis mindjárt kezdődik az éjszakai munkaidőm.

Vendég

Aleks nagyon feszült volt,igy sétálás közben be tevéd a Cafe La Plata nevü kávézóban,és iszik egy kávét,etttöl egy kicsit megnyugodott.Kilépett a kávézóból,és haza gyalogolt és közben gondolkodott , hogy mit csináljon.Mikor haza ért csinált magának 1 szendvicset és leült tévét-t nézni.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

* Nofrit még mindi gyengének érezte magát az előző este történtek után. Legszívesebben az ágyában maradt volna, amíg úgy nem érzi, hogy regenerálódott a szervezete, és visszatért belé az élet. De nem tehette, a mai óráit nem szívesen hagyta volna ki, főleg így rögtön a kezdésnél. Még nem igazán ismerte az itteni diákszokásokat, nem szívesen lógott az előadásokról sem, a szemináriumokról meg főleg nem. Ma meg csak azok voltak neki.
Úgy dönt, hogy ebédelni a kávézóbe megy, a kedvenc helyére. Nem is olyan drága, mint elsőnek gondolta, és finom szendvicseket lehet kapni.
Norfit belépve szétnéz, és örörmmel látja, üres a legbelső asztal, ahová mindig is ülni szokott. Mindig csalódást érez, ha máshová kell leülnie, az már nem ugyanaz, nem ugyanolyan jó.
Most is az a pincér jött oda hozzá, aki legelőször. Már elég jól ismerte a lányt, mindig ugyanazt kérte, de szokásához híven, mindig megkérdezte tőle:*
- Egy melange?
*Nofrit mosolyt erőltet magára, és kedvesen néz a pincérre.*
- Nem, most nem! *látja, hogy a pincér elcsodálkozik rajta, de nem magyarázza meg neki a dolgot.* - Egy zöldteát kérek, és egy vega szendvicset.
*Nofrit szeretne mi hamarább regenerálódni, s ehhez a tea, még pedig a zöldtea a legmegfelelőbb. Hozzá a kedvenc szendvicsét kéri. Soha nem volt vegetáriánus, a szervezete nem bírta, nem is akart az lenni, de itt ez a leglaktatóbb ennivaló, tele friss zöldséggekkel, különleges sajtokkal. A franciáknál a sajtokat ímádta a legjobban. Minél különlegesebb, annál finomabb.
A pincér kihozza a rendelést, és szertartáson felszolgálja a lánynak. Visszamosolyog Nofritra, és ott hagyja.
Nofrit belekortyol a teájába, majd a szendviccsel együtt egy kicsit arrébb tolja. Előveszi a naplóját, és megpróbálja leírni, mi is történt vele előző nap.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit felnéz a naplójából. Beleteszi a tollat, majd becsukja a naplót. Arrébb csúztatja, de nem is figyel rá. Hozzáfog a szendvicséhez, de nem érzi az ízeket. Gépiesen cselekszik, a gondolatai nem itt járnak. Remélte, hogy mint annyiszor, most is megnyugtatja a naplója. Megpróbálta összeszedni a gondolatait, rendszerezni a történteket, és mindenre választ kapni, de egyik sem ment. Sőt egyre rosszabb volt, mert nem értette, mi is történt. Nem tudta, hová tenni. Gyengének érzi magát, és ezt utálja. Nem érte nagy trauma, reméli, mihamarább feldolgozza a dolgokat. Viszont ahhoz az kellene, hogy megértse, értelmet nyerjen minden. Tudta, hogy mi történt vele a könyvtárban, de annyira hihetetlennek tűnt, hogy nem akarta elhinni. Vámpírtámadás? Mint egy könyvben? Most ez csak egy rémálom, vagy a valóság? Ha ez igaz, akkor mi is a valóság? Az, amit eddig hitt, vagy egy más valami, amibe most ütközött bele. Nofrit érzi, hogy ezt nem fogja annyiban hagyni. Utána jár a dolgoknak! Utána kell, mert most már tudja, ennek is köze van ahhoz, hogy éppen Topolyára érkezett, és itt maradt. Már Párizsban elkezdődött valami, ami itt csak folytatódott. Nem érti, mi, s ki volt az a férfi ott a párizsi utcán, és miért mondta azt, hogy Topolyán találkoznak?*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nemsokára az utcán egy nő sétált ismét.Ahogy a szél feltámadt párszor belekarólt hajába.Nemsokára elérte a kávézót.A kést már eldobta meszebb a férfitól egy szemetesbe,biztos,hogy nemfogja megtalálni.Majd belépett az ajtón.Bent sokanvoltak,de nemvették észre.Fekete öltözete kihangsújozta a sápadt testét.A nadrágövén a rendőri jelzés megvilant a lámpák fényében.Kék ériszeiben a bentiek tükörkpe jelent meg.Lassan,természetesen lépkedett a őulthoz,viselkesése nyugodt lett.A hívá ügyét elintézte,és ezt az utcát kell felügyelnije,de most pihen kicsit,át kell gondólnia pár dolgot.
-Elnézést kérek egy kis teát ha lehetne.-mondta és várta a teát.Közben körbetekintett pársor.Pár perc telt el,mikor végre megkapta a vidáman gözőlgő italát.Kifizette majd megigazítva pár rakoncátlan tincset elindúlt az egyetlen szabad hely felé.Ahogy az asztalhoz ért egy nőt látott meg,aki nagyban elmerengett.Csak egy szendvicset szegetett,de alig kezdhetett hozzá.mert a negyede sem fogyott el eddig.
-Elnézést leűlhetek?-kérdezte csendesen,nehogy megijessze annyira a másikat.Szemeiben kíváncsiság villat ,meg.Ez nemvolt álca,ez igazi meglepődés volt.