Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit összerezzen a hangra. Nem várta, hogy valaki is megszólítja, azért is jött ide ebbe a távoli zugba. Felnéz, s egy fiatal nőt pillant meg maga körül. Gyanakvás csillan a szemében, de gyorsan tovább illan. ~Nem, nem félhetsz most már mindenkitől!~gondolja, s végig méri a jövevényt. Sötét öltözetet visel, amin rendőrségi jelvény látható. Nofrit ettől teljesen megnyugszik, egy rendőr védi az embereket, nem támadja. Amúgy is szimpatikusnak találta a szőke hajú lányt, és ő is kíváncsian tekint le rá.
Körbenéz, és látja, nincs egy üres asztal sem.*
- Természetesen, foglaljon helyet! *Válaszolja, és összébb pakolja a dolgait. A naplóját rögtön beteszi a táskájába, nem hagyja kint.*
- Itt mindig ilyen sok ember van... *állapítja meg, és a lányra tekint.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Ahogy várta a választ látta a nő arcán,hogy nagyon megijedt,de ez természetes,valaki nagyon megijeszthette,és igencsak sápadt is volt még.Majdnem annyira mint ő,de mégsem.Leűlt a kínált székre,és teája kopant az asztalon.
-Csak hétvégén,amikor senkisem dolghozik sokáig.Hétköznaponkét meg estefelé szoktak lenne sokan.Bár üepeken meg tolongás szokott lenni.-felete egy kis halvány mosojjal.
-Remélem nemzavarja a kérdés,de valami bajtörtént?Mert igencsak rosszul néz ki.-mondta majd végiogmérte a nőt.
~Szegény.Talán a herceg szívta meg kicsit?~nemlátta a sebet,ezért elvetette az ötéetet de az az illat amit akkor érzet megütötte az orrát.Kezdett gyanakodni,de ezt nem mutatta ki.Inkább hívott egy pinvért,és valamit belesúgott a fülébe.
-Szereted a zőldama teát?-kérdezte kíváncsian.
Lehet,hogy szeretiert az sok vitamint,és erőt is ad.Mikor még halandó volt sokszor itta otthon egy fárasztó bevetés utánn.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit érdeklődve hallgatja a lányt, ahogy ecseteli neki, mikor mennyien vannaka kávézóban. Aranyosnak találja a lányt, és most úgy érzi ilyen emberek társaságára lenne szüksége. Bár nem felejtette el, hogy előző nap Jeant is szimpatikusnak találta, sőt... és mi lett a vége? Most úgy érzi magát, mint egy mosogatórongy. Fáradt, kimerült, sápadt, alig van bármihez is ereje... Dühös lett a gondolatra, mindig is életerős volt, nem ismerte ezt az érzést eddig. És most meg, tessék!
Meglepődik a lány kérdésén. ~Mi baj lenne? ~gondolja keserűen~Csak tegnap egy vámpír kiszívta minden erőm. ' De ezt nem mondhatja el ennek az idegennek, úgy sem hinne neki, sőt még bolondnak is tartaná. Na, akkor legközelebb már a diliházban is találhatná magát. Ebből nem kér! *
- Nincs, semmi baj! * Próbálja megnyugtatni, főleg saját magát.* - Valószínűleg megfázhattam, és ez miatt legyengült a szervezetem. Majd helyre jövök! *Reménykedően rámosolyog.
Közben a lány odahívta a pincért, és valamit a fülébe súgott, majd visszafordult hozzá.*
- Ó igen, egy csészével elfogadnék! * csillant fel a szeme.*
-De csak akkor, ha te is iszol még eggyel.... *S int a pincérnek, hogy kettő csészével hozzon.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Persze én is iszok.-felete és ahogy elment a pincér a nő szemeiben meredt,mintha valamit keresne,de azután mondta.
-A tea itt nagyonfinom,és egéséges i ha úgynézzük.Talán segít a fáradságon.Ja tegeződhetnénk?-kérdezte,majd észbekapott.Be se mutatkozott.Majd kezenyújtott a másiknak.
-Karolina Mendez a nevem.A tied?-érdeklődött,és már biztosra vette,hogy a csajt megtámadták,de nem emberek,d nemondott semmit.csak a lány reagálására várt,hogy milesz ezután.A kávézoból páran már eltávoztak a beszélgtés alatt,és a zene is lehallkúlt kellemessé.Bent kicsivel volt csak melegebb,és a levegőt is betőlttte a kávé illata.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit zavarba jön, amikor a pincérnő távoztával a lány a szemébe néz. Ösztönösen lesüti a szemét, el akarja titkolni, hogy mi is törént vele. Mintha a lány ki tudná olvasni a szeméből az igazságot.
De a lány a teáról beszél továbbra is, amitől ő is jobban felszabadul. Zavarba jön, amikor a lány kezet nyújt neki, tudja, illendő lett volna már előbb bemutatkoznia, de ezt mindig elfelejti. Viszonozza a kézfogást, de csak óvatosan, alig ér hozzá. Meglepődik, hogy milyen hideg a másik keze, de jobbnak látja, ezt nem firtatni. *
* Bocsánat, Lili Grad vagyok, de szólíts csak Nofritnak! Mindenki így hív!
Szép neved van, Karolina... * Tényleg tetszett neki, illett a lányhoz. Nofrit valójában szereti a nevét, de tudja, hogy az nem ő. És ezért választott anno másik nevet, de ez a lány igenis, Karolina... *

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Üdv.-mondta majd elcsodálkozott a lny nevein.
-Hát akkor Norfi.Lenne kedved majd egy sétához a ligetben?Tudod békés,csendes hely.Senkisem szokott ottlenni,csak elvétve nappal pár kiránduló,vagy túrista.-aján lotta fel a programot,de látta,hogy a lány nagyon fáradt.
-Hazakisérjelek inkább?Mert lehet,hogy banditák támadhatnak meg.Tudod eléggé furék,rejtéjesek az utcák mostanában.~Nem is tudja,hogy mennyire.Nemcsak a mi vámpírok,hanem a farkasok is ittvannak.Túl veszéjes lenne neki.Bár,mintha melletetm biztonságban lenne.~gondólta,majd a megérkező teára tekintett,és kifizette egyből a két adagot.
-Végre,finom,meleg tea.-mondta vidáman,és innikezdett egy kortyot.
-Nagyonfinom,kostóldmeg.Még a feszűltséget is levezeti az emberen.Megnyugtatja.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

~Liget~ *Nofrit megíjed. Olyan távolinak tűnik, nem hinné, hogy most jó ötlet lenne sétálnia. Muszáj először összeszednie magát.*
- Ne haragudj, de most egy picikét fáradt vagyok, s nem igazán szeretnék most sétálni. * Mentegetőzik. Majd amikor a lány haza szeretné kísérni, felcsillan a szeme a belőle áradó kedvességtől, de ezt is elutasítja. Még nincs kedve hazamenni, este úgyis lesz egy szemináriuma még, ahová be kéne mennie, viszont ha hazamegy, akkor semmi sem fogja rábírni, hogy megint mozduljon ki.*
- Köszönöm az ajánlatod, de mé maradnék itt egy kicsit. Tudod, este lesz még egy szemináriumom, és ha én most hazamennék, semmi pénzért sem jönnék vissza.*Mosolyog Karolinára, miközben meghozzák a teát. Megköszönik, és Karolina ki is fizeti.*
- Ó, de jó meleg! *Nofrit a csésze fölé hajol, s magába szívja a gőzt.*
-Nincs kedved itt maradni velem, s beszélgetni egy kicsikét? *tekint fel a csészéjéből. Nem iszik még belőle, mert tudja, amilyen mohó megégetné a nyelvét.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Addig maradhatunk ameddig akard,de nekem hajnalfelé haza kel mejd menne.Estoi műszakban vagyok.-majd a teájába kortyolt.Kicsit érezte a meleget,de nemérezte égetőnek.Mintha a teste áthűlt volna annyira,hogy nemézékeli a forrót,majd lerakva a csészét mondja.
-Mesélnél magadról?Tudod szeretem kismerni az embereeket.Ha akaroid én is mesélek majd.-és kíváncsi pilantásokat vetett Norfira.De néha körbetekintett a benti vendégeek között,hogy mi is a helyzet egyébként is.Csend,és halk sutogásokat lehetett csak hallani.Majd ismét belekortyólt a teába.Furcsa,volt számára,hogy alig érzékelte a mege italt,de ha a könyezet melegebblesz azt érzi.Furcslta,meg is döbbent.Ezt észre is lehetett venni rajta.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Egy Cafe La Plata nevű kávézóba megnyílik az ajtó,és belép rajta Falken.Valamin hirtelen megakad a szeme.Egy szőke hajú nő.Odamegy,és köszön nekik-mivel egy másik csaj is ült mellette.-Hello csajok!MI az ábra?-mondta,azzal a pulthoz ment.-Egy pohár kávét.Miután megkapta,leült a lányok mellé,az asztalhoz.MI zu?-kérdezte.-Önnek kisasszony mi a neve?-kérdezte a vöröshajú lánytól,és várta rá a választ...

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

* Szia, Nofrit *Nofrit kezet fog a férfival. Megmenekült, hogy beszélnie kelljen magáról. Szeret mesélni, de a mostani események teljesen leszívták az energiáját. Inkább csak kérdően tekint a férfira és a szőke hajú lányra.*
- Foglalj nyugodtan helyet...

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Ahogy a lány beleakart kezdeni mesélésben,ekkor egy férfi jelnt meg.Rájuköszön.Kar kicsit megrezzent,és felismerte azt a férfit aki öngyílkos akart lenni.Hyelekínálták.Majd köszöntek.
-Megvagyunk.Lenyugodtál?-kérdezte mosolyogva,majd eszébejutott,hogy be sem mutatkozott neki.
-Bocsás meg de elfekejtettem bemutatkozni.
-Karolina Mendez.A te neved?

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

-Örvendek,Karolina!Engedelmeddel az én nevem Grigorez Falken,de csak Falkennek szólíts kérlek,mert a Grigorez-t nem hordom!És magácskának mi a neve?-kérdezte Falken az ismeretlen nőre nézve,remélve,hogy választ kap...

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

- Lili Grad, de csak Nofrit! *Fordul a férfi felé. Valami furcsát érez a férfiben, valami nagy szomorúságot. Túlsáágosan is erős ahhoz, hogy rá ne kérdezzen.*
- Minden rendben? Olyan szomorúnak tűnik...

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Úgy döntött mégsem megy vissza a falkához. Nem tudta miért…vágyott is rájuk és nem is. Mióta tudta Honover nem lesz ott, nem volt kedve a farkasok között tartózkodni. GAstrollal nem találkozott azóta, hogy elhagyta…a férfi még nem tudta hogy mi történt Aurore és Shira között…
~ Szereted Őt…nagyon szereted, érzem. Ígérem meg fogom adni…~ gondolt szomorúan Auroréra akinek végig kellett élnie az elmúlt pár napot. Idő közben egy elhagyott kis utcában bukkant fel. Ha látta volna valaki, talán azt gondolhatta volna, hogy a pokolból szabadult tündér bújt elő a föld alól. Kilépett a kihalt főutcára, és szeme megakadt a kávézón. Gondolatai újra Honover felé kalandoztak, ahogy nosztalgiázva belépett, és leült oda, ahol mindig ültek. Hosszú kávét rendelt… már a pincér sem volt a régi…
~ Minden változik…Csak mi nem…~ Sóhajtott ahogy beszívta a kávé meleg illatát, és belekortyolt.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

Sentrey arcát, ahogy lenyomta a kilincset és belépett az ajtón először eltakarta valami árnyék ami isten tudja honnan vetődött rá.Aztán ahogy ütemes léptekkel halad egy a pulthoz közeli asztal felé arca egyre jobban kirajzolódott a bentlévők előtt.Hosszú barna haja egyhangúan lebegett utána szívverésével együtemben érintve hátát.Kezeit zsebében pihentetve halgatta ahogy bakancsa kopog illetve szinte dübörög a padlózaton és körbe körbe járt tekintete esetleges ismerősöket kutatva.Vagy épp ellenségei egyikét.Szerencséjére vagy sajnálatára,már maga sem tudta, nem volt senki akit ismert volna.Végül már majdnem elérve az asztalt visszafordul egyszer hogy kinézzen az ablakon neme követi valaki.
~Istenem a végén még üldözési mániám lesz ezektől a fickóktól...

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Shira elgondolkozva, a semmibe bámulva kortyolgatta a kávét. Tudta jól, nem halogathatja tovább, vissza kell térnie a falkához. Az kávézó ajtaja kinyílt. Shira megszokásból a belépőre pillantott, majd hirtelen visszafojthatatlanul köhögni kezdett. Ahogy lerakta a kávéscsészét az asztalra, az önállósította magát, és kiborítva tartalmát a földre ugrott, és megsemmisült a kövezeten. Shira nagy nehezen elfojtotta a köhögést, de szeme még mindig a férfira szegeződött, aki felfigyelt különös viselkedésére.
- Honovere…- suttogta, pedig nem akarta kimondani. Közben egy fiatal pincér sietett oda, feltörölve az asztalról a földre csordogáló kávét, majd összeszedve a csésze maradványit Shirára pillantott.
- Minden rendben kisasszony? – Shira mint aki egy álomból ébredt volna, végre levette tekintetét a férfiról.
- Igen…elnézést. – mondta halkan Shira
- Semmi baj, sokszor előfordul. – hazudott gálánsan a pincér. – Hozhatok másikat? – a lány csak bólintott, majd újra végig mérte a belépőt…
~ Ez nem lehet igaz…hát nem kínoztatok éppen eleget? Mi jön még? Van még ötletetek?– fordította tekintetét egy pillanatra az ég felé.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

Sentrey észrevette a nő különös viselkedését.Nem mintha köze lett volna hozzá mi történt de a pincér távozása után mégis odament a nő asztalához.
-Elnézést kisasszony.Minden rendben van?.
Kérdezte udvariasan egyenlőre a nő szemeibe nézve aki szó nélkül egy bólintással válaszolt neki.Sentrey Elmosolyodott és az egyik székre nézett.
-Szabad lesz?.
Majd nemcsak remélve de biztosra véve a választ helyet foglalt és úgy fojtatta.
-Ne haragudjon hogy megkérdezem de nem az első eset lenne hogy összetévesztenek itt valakivel...Már megtörtént egyszer hogy összekevertek egy ittenivel.Most is ez történt talán?
Kérdezte mosolyogva majd intett a pincérnek aki azonnal odament.
-Mit tetszik parancsolni?
-Először kérjen a hölgy.
Mondja mosojogva majd a nőre néz.
-Kérem legyen a vendégem.
Majd ha a nő kért - vagy éppen nem kért - kér egy Cappuchinot és elereszti a pincért.
-Ó bocsásson meg be sem mutatkoztam.
Majd feláll és fejethajtva bemutatkozik.
-Sentrey Honorius tisztelettel.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina azzt vette észre,hogy újabb vendégek jöttek,de kevesebben,kezdett a tömeg oszlani.Ennek megörűlt,majd kezetfogott Falkennel,majd teájába kortyolt.
-Norfit te szeretsz rájzolni meg ijesmi?-kérdezte,áttérve egy másik témára,ami kelemebesebb is lehetett.
-Tudod én egy küldetés közben kerűltem ide,még pár hónapja,de amióta ittélek rádöbeentem,hogy nemcsak a munkavan,hanem az érzelem,és a nyugalom is,ami alap pillére az életnek.Amióta katonaságom abbamaradt,és nyugalmazott lettem,azóta beléptem a rendőrséghez,és élem világomat.Bár eközbe megismertem egy srácot,tök kedves,minden,csak nagyon ritkán találkozom vele,és nemnagyon tartjuk a kapcsolatot sem.Bár érzem,hogy még szeret.-itt hangja elhalkúlt.
Fura volt kimondani,hogy szeret.Ahogy elmélázottkét érkező verte fel,és az egyiket megismerte.Az a nő,akivel egyszer találkozott az utcán.Nemnagyon nézett felé,de megint ordított a másik énje,hogy veszéj.Kissé feszűltévált,de ezt nemlehet látni,max kicsit kapkodósabbá válik.Bele is kortyolt a teájába,aminek alig érezte az ízét.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit Karolina felé fordul, valahogy kihagyva a beszélgetésből a férfit. Most nincs energiája más problémáival is foglalkozni. Nofrit is észre veszi, hogy nyitódik és csúkodik az ajtó, de egy percre sem fordul arra, hogy megnézze, ki jön be. Régen mindig mindent megfigyelt, úgy érezte, tanul belőle, de most inkább csak az asztaltársaságára figyel, köztük is Karra.*
- Néha szoktam rajzolni. *válaszolja a feltett kérdésre. * De inkább írok. Megfigyelem az embereket, a világot, és papírra vettem az észrevételeimet. De csak magamnak, csak egy hobby, ha van rá időm.
*Érdeklődve hallgatja a másik életét.*
- Katona voltál?* ámul el a hallottakon. * És milyen volt? Mi miatt hagytad ott? Jaj, ne haragudj, ha túl sokat kérdezek, de nagyon érdekel, milyen is egy katona élete. Még nem találkoztam ilyen közelről egy katonával, még egy nyugalmazottal sem.
* Amikor Kar a barátjáról mesél Nofrit egy pillanatra lenéz a teájára, megkavarja, és egy nagyot kortyol belőle. Neki nem volt senkije most jelen pillanatban, de a múltban ő is ismert egy nagyon kedves férfit. De nem akar rá gondolni, inkább egy biztonságosabb témára tereli a beszélgetést.*
- És milyen rendőrnek lenni? Miért választottad ezt a munkát?

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Shira csak nézte ahogy a férfi közeledett, majd megszólította. A lány egy pillanatra behunyta a szemét, és testét végig rázta a hideg…
~ Ugyanaz a hang… ugyanaz a szem…~ gondolta egy pillanatig, majd bólintott, mikor a férfi csatlakozási szándékát hallotta. A pincértől nem kért semmit, hisz már megbeszélték, csak egy bólintással erősítette meg a választását, majd újra az idegenre nézett. A férfi kérdésére mosoly futott át az arcán, de nem volt ideje válaszolni azonnal, mert a másik kimondta a nevét. Shira döbbenete Skarlátszínként íródott a homlokára. Hosszú pillanatok teltek el, mire képes volt megszólalni. A férfi felé nyújtotta kezét.
- Shira Volden…Örvendek. – hangja halk volt, kissé határozatlan, amit csak egyetlen személy tapasztalhatott. Most mégis tanácstalanság költözött a szemébe. Pillantását képtelen volt elszakítani a férfiról, aki várakozóan nézett rá. Shira végre észbe kapott.
- Igen…ne haragudjon… tényleg nagyon hasonlít valakire, aki nemrég még itt élt… ebben a városban. Sokan ismerték, sok … barátja volt. Bizonyára lesz még olyan alkalom, hogy egy önnek idegen ember Honover-nek fogja szólítani. – szándékosan mondta ki Honovere nevét, minden idegszálával a férfi arcát figyelte. Nem tudta mire vár, vagy mit remél…csak remélt.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*karolina halgatta Norfit kérdéseit,és válaszát is.Megrázta mosolyogva a fejét.
-Nem nembaj.Tudod a katonaságból kiléptem.Még iskolás koromban mentem át katonai iskolába,és utánna a kiképzés meg minden.Édesapám tábornoki ragon volt a seregnél.Én csak örmesterig tudtam vinni,de va néha,hogy akciókat bonyolítunk le.de ritka.A rendőrség emlékezett a régi életemre-ekkor vette észre,hogy majdnem másratért.
-Vagyis régi munkámra.Itt is az emberekre kell vigyázni.Bár az utolsó akciót nemnagyon szervezték meg.Mondtam,hogy zárják le az utakat,de a főnök nem záratta le,időben.Pedig megigérte,amiatt meghalt egy civil,és néhány ember.
~Talán az a civil a besugóvolt.Mert csak ő hiányzott.Azt viszont megtalálták volna?~gondolkodott el,majd hozzátette.
-A katonaságnál minden percíz,és előre teervezett volt,meg m9nden,de itt nemannyira van minden megtervezve.-mintha valami gondolkodás jelenne meg arcán,de felébbred belőlle.
-Tudod ezek amojan butaságok,amikre nemfigyelnek oda,és mamaamat okolom emiatt.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

* Nofrit egyre nagyobb érdeklődéssel hallgatja Karnak a történetét. ~Micsoda életet él ez a csaj!~ elismeréssel tekint rá.*
- Apukád tábornok volt? Akkor már értem, miért is mentél katonai iskolába. Nem volt szörnyű a kiképzés?
*Amikor a lány áttér a katonaságról a rendőrségi munkájára, akkor egy kis zavart vél felfedezni benne. Élet, munka... Ennyire fontos lehet valakinek a hivatása? Nofrit ezt még nem ismeri, ő csak most fogja elkezdeni...*
- Meghalt egy civil? *kiált fel, s a kezét a szája elé teszi. * - Ez szörnyű! És még néhány rendőr is? Ha jól értetettem...
*Nofrit egyre kíváncsibb lesz, s egyre jobban elszörnyed a hallottaktól. Egy felelőtlen ember ennyi veszteséget okoz....*
- A mamád? * csodálkozik el.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Kar összerezent ahogy Norfit felsikantott,és dühös pilantást mért rá,de elmúlt.
-Nem mama,magam,bocs nylevbotlás.Egy civil,aki a beépített ügynök volt.Őt menekülés közben agyonlőtték.-mesélte tovább,majd hozzátette.
-Tudod a katonásog mindíg is vonzott,imádom a fegyvereket,de a többi már titok,hogy még holszólgálok,tudod nemcsak katonaság van a világon.Viszont a komandósok precízebbek,ott mesterlövész is van,és azoknak hála sikerűlt a müvelet is.-mondta majd megcsilantak a szemei.
~Miért ne érzek sajnálatot a sebesűltek ránt?Miért vagyok érézstelen ennyire?Átok és pkol lesz az életem.Milesz,ha Vancha irántzsem tudok érezni semmit?~félelem űlt ki arcára,dee elmúlt ahogy itta a teáját.
-Szeretem a munkámat,ez az életem,és ameddig tudom rendőrleszek,és ha keell visszamegye a seregbe.Ez a kötelezetsgem,erre lettem hivatva.
*A csésze halkan koppant az asztalon.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

Sentrey újra helyetfoglalt ahogy a nőis bemutatkozott és halgatta a hosszú hallgatás után megkönyebbülten halgatta végig a nő mondanivalóját.
~Huh..Már azt hittem valami komolyabb---bár ki tudja misül még ki ebből a "két tojás" dologból.
-Honover...hmmm...Nem ismerős a név.Akkor legalább már tudom miért néznek egyesek olyan furcsán.És van esély arra hogy esetleg Magával Honoverrel is összefutok?.Mert az lenne csak igazán érdekes találkozás.
Mondta bujkáló humorral de a nő arcát látva lehervadt a mosoly az arcáról.
~Jobblesz ha visszafogom magam...nem lenne jó azonnal rossz benyomásokkal indítani...
A pincér közben visszatért két csészével és az asztalra helyezte őket.Sentrey megköszönte majd hosszan belekortyolt italába.A csésze halk koppanásával egyidőben kinézett az ablakon nem mintha ott látna valami érdekeset.
~Furcsa hogy mindenki így reagál erre a hasonlóságra.Mintha kísértetet látnának...Lehet hogy egy olyan ember külselyével élek aki már nincs köztünk.
Gondolatai zavartan cikáztak a fejében miközben várta hogy Shira megszólaljon.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

* Nofrit a füle tövéig pirul, amiért félreértette Karolinát.*
- Ne haragudj, biztosan én értettelek félre, még nem vagyok olyan jó a francia nyelvben....
* A fejét rázza a halálhír hallatán. Bár az igazat véve, nem szörnyed el annyira tőle, mint kellene. Csak tudja, ez az illendőség. A többi emberrel el kell hitetni, hogy érdekel a másik sorsa. Ha ő nem ismeri, akkor neki teljesen mindegy, hogy a másik él-e vagy meghalt-e már. Ha egy állatról lenne szó, akkor rögtön másképpen állna a dolgokhoz...*
- Majd én is szeretnék olyat csinálni, amit szeretek. És remélem, nem azért kell majd dolgoznom, hogy megélhessek, hanem azért, mert szeretem a munkám. *A hangjában szenvedély csendül. * Most még nem tudom, mihez fogok kezdeni a későbbiekben, majd lesz valahogy. Ahogy esik, úgy puffan. De azért remélem, tényleg találok olyasmit, amit szeretni fogok. Talán tanár leszek? Bár ezt nem hiszem, nincs a gyerekekhez türelmem. Inkább csak az irodalommal foglalkoznék, tanulmányokat írnék, megfigyeléseket, egyebeket...

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Semmi baj.Én is néha töröm a fransiát,nem vagyk Francia származású,mafgyar vagyok alapból,de nekünk kell lengyel,Francia és angol nyelvet tudnunk.Muszáj tanúlni,nemtuidjuk,hogy mikor kell alkalmazni.-mondta és elgondolkodott.
-Mindenki azteszi amit akar,vagyis ez így lenne törvényes,de nemindíg sikerül az amit az ember eltervez.-sóhajtott,és kiitta utalát,majd egy kis bort rendelt.Majd Norfitnak mondta.
-Neharagudj,d a családom imádja a bórt,és én is,de naponta csak egy két pohárral iszok,szolgálaton kívül,és egy perce telt le a szolgálatom.-mosolyodtt el.
Már megszokta,hogy mindíg eljátsza a vidámat,de most mintha tényleg mosolyogni akrt volna.

I Alfanőstény Tartózkodási hely: Topolya

Shira is belekortyolt a kávéba, de már nem kívánt. Folyamatosan a férfit nézte, majd gondolataiba hatolt.
~ Nem Te vagy az…~ állapította meg keserűen de mégis vonzotta a pillantását a férfi.
- Nem valószínű hogy találkozni fog vele…sajnálatosan egy ideje már nincs közöttünk. – hangjában őszinte szomorúság villant, de már tudta mit fog tenni. Önző gondolat kergette a fejében az elveit.
~ NEM~ szólt rá önmagára, majd mosolyogva a férfira nézett.
- Mit szólna egy sétához. Amint látom nem rég érkezett…Kicsit megmutatom a várost. Varázslatos ilyenkor éjszaka! – mondta csillogó szemekkel, amit talán a férfi félreértett, de bólintott, és pénzt tett az asztalra.
- Meséljen magáról…hogy került a városba? – kérdezte a nő, ahogy kilépett az utcára, és a liget felé vette az irányt. A válasz nem érdekelte, de ne akarta hogy a férfi észrevegye feszültségét. Ahogy mellette lépkedett, ösztönösen hozzáért a másikhoz, mintha csak véletlenszerű lenne.
~ Felejtsd el…nem lehet önző…nem vagy Ő…~ hallotta saját kétségbeesett gondolatait, miközben a férfi dallamos, mély hangját hallgatta.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit megörül, hogy egy hazámfiával hozta össze a sors. *
- Te is magyar vagy? És honnan jöttél? Én a fővárosból, odajártam egyetemre, francia szakra. Azért is folytattam ezt a szakot itt Topolyán, meg azt ne felejtsük, itt sokkal másabb. Ez az igazi!* S felnevett.*
- Én még a francia mellett angolt tanultam, de mindig is a francia vonzott jobban. Sokkal szebb, lágyabb...
*A bor hallatán elmosolyodik. Ha alkoholt iszik, akkor mindig egy kis vörösbort, ami jót tesz a szíveknek. Mivel oroszlán csillagzat alatt született, így a szíve eléggé veszélyben van, s erre nagyon jó a vörös bor.*
- Semmi, csak nyugodtan. Tudod, én is szeretem a vörösbort, s ha iszok, akkor mindig egy pohárkával. Olyan fincsi az íze. Küoönleges, én meg rajongok a különleges dolgokért. És amúgy is itt vagyunk Franciaországban, ahol mindenki bort iszik! *Elmosolyodik. A lány egyre vidámabbnak tűnik, mégis valami zavarja benne. Nem találja teljesen őszintének, de mégis van benne valami akarat is. Mintha tényleg ezt szeretné, de nem tudna... A lány maga is különleges, és ez Nofrit észrevette, ezért is örül annak, hogy leült mellé, és elkezdtek beszélgetni.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina végighallgatta majd felelt egyből.
-Békésegyéből,egy kis faléucskából.Tudod az nagyon nemlátszik a térképen,de nagyon nyugodt,csendes környék.-majd a borra kicsit meglepődött,ede egy igazi mosoly jelent arcán,amitől meglepetten vett tudomást.Norfittal jó lenni,talán mégsem vesztek el az érzelmei,csak elhaéványúltak kicsit.
-Tudod én skorpió vagyok,és a skorpiólk nagyon akaratosask,emiatt is vagyok itt.Imádom a farancia divatot,és a hosszújakú pasikat.-vallaota be,hohgy miért is jött ide,bár régi álma volt ez,de teljesűlt neki.Majd halgatta Norfit a borról.
-Háét igen,mi magyarok imdájuk az ijesfélekte nemde?-kérdezettrá már vidámabban,de ahogy belegondólt abba,hogy nemnagyon tud elszakadni a sötétségtől,de legaláb késleleteti annak terjeszkedését,de így is csak a lelke felét fogylalta el,maga a vér oés a sötétség,ami a vámpírokat jelemzi.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Akkor biztosan szép gyermekkorod volt. *Nofritnak eszébe jutnak az otthoniak, de elhesegeti, bár most nem érez irántuk honvágyat, sőt éppen ellenkjezőleg, csak boldog emlékeket. A francia divat hallatán elmosolyodik, mert eszébe jut, hogy ő is így van vele.*
_ Ó igen, a franciák nagyon híresek a divatjukról. Én imádom! Imádok az utcákon sétálni, és a kirakatokat nézegetni, majd bemenni a boltokba, felpróbálni egy-egy ruhadarabot, és azt megvenni, ami a legjobban állt. Nem szoktam túlzásokba esni, azt nem engedhetem meg magamnak, de egyszer kétszer engem is megkísért a "shoppingolás" szelleme. A hosszú hajúakat meghagyom neked! *Most úgysem akar magának senkit. Szeretné elfelejteni a multjának azt a darabját, ahol az a srác él.*
- És nem hiányzik Magyarország?