Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Shoppingolni én is szoktm.Mostanában is,de nagyon ritkán veszek ruhákat,inkább ételt.-hazudta.Nem mondhatta,hogy levadássza az embereket,és azokat eszegeti,vagyis a vérét kiszívja.
-Hát a hosszúhajúak nagyon vonzóak,de nagyon úgy mond cicomásak is,valahogy nem az a keémység van a szemükbe,meg az az elszántság.
A hazám?-kérdezte meglepetten,felhúzva egyik szemőldökét.
-Hát kicsit.Főleg kedvenc kutyám és a szüleim.De sajnos nincs időm meglátogatni őket,de pk meg nyaralnak valahol,a katonaság ajándéka.-mondta majd a kikapott bort kifizette és beleivott.Az egyik pincér éppen egy frioss újságott olvasott.Annak egy nagy fénykép volt az oldalán,és nagy betűkkel az állt rajta.
-Ki vigyázz kire?-erre Karolina is felfigyelt.
-Elnézést uram ide addná egy kicsit az újságot?-kérdezte,a pincér bólintott,majd Karolina elkezdte olvasni,éss szemein tűz gyulladt meg,és elvigyorodott,ördögi mosoly volt az.
~Úgylátszik a főnök szorul.Én parancsot teljesítettem,de hibás vagyok én is szerintem.Nemtudom.De a sajtótájékoztatók nem nekem valók.Az a sok fényképész,de nemnagyon látszanék a fényképezőgépen sem.~ahogy gondolkodott ezen valahogy ledöbbent.
-Ha nemlátszom a fényképezőgépben,sem a tükörben,akkor a kamerában sem.~felemelte fejét ahogy elolvasta a ciket,és Norfot elé rakta.
~Olaf~ízeégette a nevet,hisz íz írta a ciket.
~Megg kell találnom az a manust.De gondolom vadászim, rám,hisz én vezettem le az akciót~gondólta.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

* Nofrit egyre jobban örül a lány társaságának. Kezdi elfelejteni a gyengeségét, ami azért néha néha figyelmezteti. De tudja, ha valamire kevesebbet gondol, az csökkenni fog.*
- Igen, nálam is fontos a keménység a férfiban... *Erről eszébe jut egy régi emlék: ahogy az a bizonyos srác a karjába kapta. Rég volt, talán igaz sem volt. *
-Ó, nekem is vannak kutyáim, de tudom, otthon jó kezekben hagytam, és ezért nincs is bűntudatom miattuk. Remélem, gyorsan hozzászoknak ahhoz, hogy nem vagyok most már mindennap velük.
*Karolina a pincértől elvesz egy újságot. Amíg olvassa a cikket, Nofrit a kezére támasztva a fejét figyeli. Karron először izgalom, majd egy kis bosszúság tükröződik. Mégis ez a bosszúság egy különös mosolyba fordul. Nofrit is el szeretné majd olvasni, de hagyja, hogy Karolina végigolvashassa. Ő maga sem szereti, ha beleolvasnak abba, amit éppen olvas.
Kar elérakja az újságot, és így végre tényleg el is olvashatja.
Érdekes cikk, érdekes az író is. ~Van stílusa a manusznak!~ A cikkben nem túl szép fényben mutatják be a rendőrséget, de még igazán Karolinát sem. Az érc végig érződik benne. Ezt Nofrit meg is jegyzi.*
- Nem igazán szép megvilágításban látatja a rendőrséget...

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Mélyebre nemfog fúródni a srác.Majd megtanúlja,hogy nemszabad mindent kritizálnija annyira.-és egy kicsit elmerengett.
-Tudod amit leírt igaz,mert nemfigyeltek oda,hogy teljesen elkerítsék.Legközelebb nem a rendrség akciója lesz,hanem a katonaságé.Én vagyojk az összektő is az efféle akciókban,bár nemhelyesel a döntésüket,hogy eleinte a rendőrség mutassa meg erőit,de ő elbuktak.-ahogy mondta valami régi emlék jelent meg alméjébe.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

- Nem tudom, azért ez a cikk akkor is a rendőrség ellen hangolja az embereket. *Nofritnak a rendőrségről eddig mindig is a védelem jutott eszébe. Főleg a tegnapi történtek után, úgy érezte, kell egy olyan szervezet, ami megvédi az életét. De egy ilyen cikk mindent lerombolhat. Lerombolhatja az ő védelmi várát, miszerint már nincs akkor semmi sem, amibe kapaszkodhatnánk, csak saját magunk, de mi olyan gyengék vagyunk. Legalábbis Nofrit annak érezi magát. Gyengének, és egyre gyengébbnek. Nemcsak a szervezete jelezi, hanem a lelke is. Eddig mindig is erős volt, de most már kezd félni, és pontosan nem is tudja mitől. Fél, és ez az érzelem, egyre erősebb lesz benne. De ezt nem akarja megmutatni a mellette levőknek, inkább elnyomja, és a felhőtlen, szabad szellemű lényét engedi a felszínre.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Tudod azok a rendőrök,akik ottvioltak parancsot teljesítettek,tehát nem velük,hanem azokkal van baj akik a rendeletet adták.-mondta csendesen,és érezte,hogy a lány kezd gyengűlnui.Valami utaét rá,az a szemei csilogása volt.
-Talán kérsz valami kis rágcsát,ételt vagy valami mást?-kérdezte már kissé agódva.
-Tudod nekem sem volt biztonságos,de a barátok mindíg is segítenek egymásnak,megvédik egy mást,ha akarod segítek,hogy ne légy kitée mindenféle rossznak,támadásnak.Megtudnálak védeni,de ahhoz egyhelyen kellene tartózkodni.
~Megbízok benne,de nemondhatom el az igazat,mert nemhinné el,és meg is őlne lenne rá ereje,és ideje is.~gondólta és vigyázott,hogy ne fedje fel magát,de a lány nagyon gyengének tünt.
Majd kicsit elterelte a fogyelmét,és visza adta az ujságot a pincérnek,majd vissza emlékezet a zsoldos létére,még mindíg az rendőr álruha alatt.Erre nemnagyon volt büszke,de a kormény nak dolgozott.
Viszont a lánynal szemben biztos volt,hogykezdenek megbízni egy másban.Talán a bizalom,ami mostanában ritka a z emberek között.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit érzi egyre jobban hagyja el az ereje. Már alig tud odafigyelni a lány szavaira, kezd fáradt lenni, de érdekli, amit mondanak neki, és szívesen beszélget is vele.*
- Nem, köszönöm semmit sem kérek! Elég nekem ez a kevéske tea.*Most nem tudna enni, mintha a gyomra összeszűkült volna az itt üléstől. Keveset szokott enni, most is elég volt neki egy szendvics.*
- Köszönöm a figyelmességedet!*tényleg meghatódott lány szavaitól. *De nem akarlak semmivel sem fárasztani! Neked elég megvédeni az egész várost. Mindig is csodáltam a rendőröket, miként tudják az egész várost biztonságban tartani, amikor olyan sok gonosztevő van. És mégis az emberek bátran merhetnek az utcán sétálni, nem érheti semmi baj.
*Ezt maga miatt is mondja, hogy nyugtatgassa magát. Igen is, fél kimenni az utcára, fél elmenni valakivel valahová, mert a tegnapi nap bebizonyította, hogy nem hihet az embereknek. De Karolina más. Ezt tudja. tudja, hogy benne megbízhat, és ő nem bántaná. Mégis fél kimenni az utcára...*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Látja,hogy a lány kezd gyengűlni.Felállt,és odalépet mellé.
-Biztos nemakarsz lepihenni?Esteleg elkisérle haza,és aludj egy nagyot.Igérem megvárom míg elalszol,és örködök egy kicsit a szobád ajtaja előtt.-mondta,de tudta,hogy nemsokára hat óra múlva felkel a napés neki mennie kell,de ezt nem mondhatta a lányak.Talán emiatt is volt titokzatos mindíg,hogy nemnagyon nyilatkozott magáról,rejtett dolgairól.
Látta,hogy a nő félt,de tudta,hogy egyzser szmbe kell néznie Norfitnak szembe kell néznie félelmeivel.Kezdett komolyan agódni Norfot miatt alig bírt figyelni.De ha itt elájul nemtehet semmit.A nő bőre egyre sápadtabb lett,mintha vérszegény lenne.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

- Köszönöm a figyelmességedet! De nem kell hazakísérni! Nincs semmi bajom, de tényleg!
*Próbálja győzködni, a lány eléggé kételkedően néz rá. Megpróbálja összeszedni magát, és egy kicsit sikerül is neki. Nem nagyon, de annyira igen, hogy látszódik is rajta.*
- Ne aggódj, nem szoktam elájulni, és most sem fogok.
*Nevet a lány arckifejezésén. Biztosan azt hiszi, hogy mindjárt elájul. Ha tegnap nem ájult el, akkor most sem fog. Most sokkal jobban kellene éreznie magát. Ha tegnap este sikerült hazatámolyognia, akkor most is menni fog. Hazamegy, és lefekszik, kialussza magából ezt a gyengeséget. Ha másnapra sem javul, talán elmegy egy orvoshoz. ~De mit mondanék neki? Kiszívták a vérem. azért vagyok rosszul? Hülyeség!~ El is veti az ötletet.*
-Viszont én most tényleg elköszönnék, mert az tény, nagyon fáradt vagyok.
*Mosolyog Karolinára, miközben minden erejét összeszedi, hogy felálljon.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina figyelte Norfit mozgáésát.valahogy úgylrezte,hogy segíteni kell,hogy tényleg biztonságosan haza jusson.Majd aggódva figyelte ahogy felált az asztaltól,és elindúlt volna,de ekkor megvonta a vállait és mondta.
-Sajnálom,de mennem kell.Pihenem is kellen.Avval egy telcsit adott a lánynak.
-Ha kellek csörgess meg ezen a számon.-majd intve a férfinak elment a sötétben,majd e isűnt az utcán.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit felsóhajt. Meghatotta a lány kedvessége, de nem akarta kihasználni. Jobb egyedül hazatámolyogni ilyen állapotban, mint egy újdonsült ismerőssel. Rosszabbul érzi most magát, mint amikor négy napig csak alkoholt fogyasztott volna. Ez a gyengeség rosszabb a másnaposságnál is! Igazm ő tehet róla, mert ő maradt ki sokáig a mai nap. Nem ment haza rögtön az egyetem után, még betért a kávézóba is. Már akkor elrontotta, amikor reggel felkelt az ágyból, és bement az órákra. Nem hitte még a délelőtt folyamán, hogy estére ennyire kifárad, főleg úgy nem, hogy nem is csinált semmit. Egy kis beszégetés, és annyi lett neki. Felnevet az ostobaságán, mert annak tartja. Úgy érzi, hogy csak elhagyja magát, erős lány ő, ezzel a kellemetlenséggel is meg tud birkózni, csak akarnia kell. És amit ő akar, az teljesül is!
Úgy dönt most a legrövidebb úton megy hazafelé. A kapott papírt berakja még a táskájába, és odaköszönve a pincéreknek, kisétál az utcára. Legalább is, ő ennek szeretné hinni, mert ez nem séta , hanem támolygás, egy erőtlen lány erőlködése...*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

-Örvendek Nofrit!-mondta Falken a nőre nézve.-Örülök,hogy megismertem önt!
Öt perc múlva Falken úgy döntött,eltávozik,és esti városnézésre megy.
Elköszönt a lányoktól,és kilépett az ajtón.Elővette fegyverét,és elidult a sikátorok felé...

_________________________________________
a sötétség az ember legjobb barátja,mindig segíti.

Halandó

"Olasz konyha, azt én is szeretem. De én a görögért is nagyon oda vagyok. Előfordult, hogy egyszer egymagam nyomtam be egy egész Feta tálat. És a hal különlegeségeik sem rosszak."- mondta, majd néhány perc múlva a taxi meg is érkezett a Cafe la Platába. Kiszálltak, Olaf kifizette a taxit, majd kinyitotta az ajtót a hölgyeknek, akik besétálva az egyik kör asztalnál foglaltak helyet. Olaf is helyet foglalt, majd egyet csettintet: "Garson!"- s ezzel a pincér hozzájuk:
"Nos akkor ki mitis szeretne?"

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit kiszáll a taxiból, miközben a görög ételeken gondolkodik, s besétál a café-ba.*
-Ó, igen, az az isteni caciki, meg a feta sajt és a gyros...
*Leülnek egy kör asztalhoz. Amíg Olaf odahívja a pincért, eldönti, hogy mit is szeretne kérni.*
- Egy zöldteát, s'il vous plaît!
*Majd folytatja az ajtóban abbahagyott eszmecserét.*
-Igen, a halak nagyon finomat tudnak lenni. Nekem a kagyló a kedvencem a tengeri herkentyűk közül, de minden fajta halat is megeszek. Az osztriga is finom, de nem igazán jött be, ahogy a fogam alatt mozog. A franciák kedvencét, a csigát, viszont nem tudom megenni. Még anno annak idején, amikor először itt jártam Franciaországban, belém akarták tömni a csigát! El tudjátok képzelni! Azonnal felálltam az asztaltól, és elronhantam.
*Nofrit elmosolyodik az emléken, ami már több éve történt.*

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

-Én egy kis bort kérnék.-mondta Kar,és körbetekintzett,majd intett a többieknek.
-Bocs de ki kell menem,mindjárt jövök.Remélem nemharagszotok.Pár perc és jövök.-igérte meg,majd elment a mellékhelyégfelé.Reménykedve,hogy lesz valaki bent ahova most tart.Belépve szerencsére éppen egy párocska volt bent,igaz a férfi éppen elvégezte amit akart a nőtől,az egyik fülkébenAhogy a nő eltávozott Kar lecsapott a kábás férfira,és pár perc múlva már tényleg a többiekhez ment vissza.
-Bocsika,itt is vagyok.-mondta,

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit követi a tekintetével Karolina mozgását, majd amikor eltűnik a mosdónál, a kezével megtámasztja a fejét, és úgy fordul Olafhoz.*
. Érdekesnek tartottam, hogy valamilyen szinten mind a hárman magyarok vagyunk, és itt egy kis francia faluban hoz össze minket a sors. Ha ezt hallom, vagy olvasom, akkor képtelenségnek tartanám. És mi vitt rá az újságírásra? Pécsett már erre tanultál?
*Közben a pincér meghozza a kért teát, és lerakja Norfit elé.*
- Merci.*Pillant fel a lány, de azonnal visszatekint Olafra. Csak a szemét mozgatta, a teste mozdulatlan maradt.
Lassan Karolina is visszaérkezik a mosdóból, bocsánatot kérve. Nofrit csak legyint egyet, semmi baj.*

Halandó

"Nekem hozzon egy csésze jó erős feketét két kockacukorral. Az újságírók itala."- jegyezte meg Olaf, s egyben jót is mosolyodott Lil történetén: "A csiga tényleg nem valami finom. Én még sosem kóstoltam. De ezek szerint nem vesztettem semmit. Nekem is vannak hasonló kis anekdotáim. Körübelül 2 évvel ezelőtt az araboknál forgattunk, mikor befejeztük az étkezést, akkor még nem tudtuk, hogy a vendégnek illik böfögni, így jelezve, hogy jó az étel. Természetesen jó pár perc eltelt és senki sem adott ki hangokat. Így néma csönd lett, ezután az operatőr kollegám gyorsan beleivott a colába, ezután akkorát böfögött, hogy belezengett a ház, ezután pedig az arab vendéglátóink hatalmas tapssal köszönték meg a mutatványt" - mondta miközben magában mosolygott - "Lányok egy feta-tál jó lesz főételnek?"

Halandó

Mikor Karoline visszajött fejével bólíntott, hogy nincs semmi baj.
"Hogy mi vitt rá az újságírásra? Bevallom érdekelnek az emberek, na és persze szeretem az irodalmat, az írást meg miegymást és természetesen az utazási lehetőségek is csábítottak. Természetesen nem Pécsen szerettem bele az írásba. Már korábban is írogattam kisebb lapoknak, de azok az írások még nem voltak döntőek. Na és te hogy érzed itt magad Topolyán? Mi vitt rá hogy ide gyere?"

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Karolina még a mosdóban elrejtette ahullát,egy ohjan helyre ahol senkisem keresné.Volt egy kis rész amibe valamiféle hulladékot lehetett kidobni,abba dobta bele az illető fegyverét,mert fegyveres is volt,majd megtörőlve a száját eldugta egy rossznak itélt mosdóban,ami igencsak lepukantan nézett ki.Ott senkinek sem lenne eszébe,hogy keressék.
Majd halgatva a böfögésés beszéámolózt hozzátette.
-Egyszer voltam Mekxikóban a haverokkal,és ahogy rendeltünt kaját,a mesterlövészünk nagyan kíváncsivolt a vendégház specialítására,és kihoztak neki valamile fura pirosas ételt,és ahogy befalta,pedig mi figyelmeeztettük,hogy csipős lehet,de nemhallgatott ránk,befalta,és rá két percer,már a mosdóban itta a csapból a vizet,mert a tulaj teerakta az ételét véletlenűl erős chilivel.Szóval majdnem felrobant,ojan iros lett a feje.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit jót nevet Karolina meséjén. Neki nincs hasonló sztorija, pedig ő is sok helyen járt már, és sok mindent megkóstolt. Inkább Olaf kérdésére válaszol.*
- Mi vitt rá, hogy idejöjjek? Egy kósza ötlet, amin nem sokat gondolkodtam, de nagyon megtetszett a hely, és úgy döntöttem, hogy maradok. Szeretek itt lenni, tetszik az egyetem, teljesen más, mint nálunk otthon.
*Hogyan is mondhatná el, hogy egy vámpír miatt van most Topolyán, és most azon van, hogy megértse, miért is kellett idejönnie.*

Halandó

Olaf hatalmasat nevetett Karoline történetén. Tetszett neki, nagyon, ezután Nofritra figyelt: "Kifejezetten örülök neki, hogy jól érzed magad itt Topolyán. Nekem még jó pár dolgot el kell intéznem a szerkesztőséggel kapcsolatban. Na és milyenek a tanárok? Nekem volt egy iszonyatosan kegyetlen proffom. Ő szabályszerűen kivéreztette a diákokat a vizsgákon. Hóhérnak is gunyolták emiatt. Egyszer meg is buktam nála. Igaz tovább folythattam szerencsére az egyetemet és be is tudtam fejezni."
Közben odaszólt a pincérnek:"Garson hozzon egy feta-tálat. Lányok hány személyre legyen?"

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit elutasítja a feta-tálat, nem éhes. Helyette inkább az egyetemről mesél a többieknek. Amikor Olaf a hófehér tanárról beszél, akkor egy picit összerázkódik, ösztönösen a szellemek jutnak róla eszébe, arról meg az élőhalottak, a vámpírok. Ilyen téren, mindig is jól tudott asszociálni, aminek most egyáltalán nemörül. Próbálja elterelni a gondolatait a kegyetlen emlékektől, de eléggé nehézkes.*
- Még nem igazán ismerem az itteni tanárok szokásait. Még nem érkeztem el a vizsgaidőszakhoz, bár ahogy a többiektől hallom, már most félnem kellene. Van egy irodalomtörténeti tanárunk, aki olyan mint egy öreg medve. Már most rájöttem, hogy az órái végig egyformán fognak telni, semmi különlegesség. Először egy röpdolgozat, definiciókból, évszámokból, majd jön az anyag és az óra végén egy exposé. Hát már most utálom ezt az órát! Olyan, mint nálunk a töri volt. Soha nem szerettem, de csak a tanár miatt. Szerintem, sokban befolyásol egy tanár, ahogyan tanít, ahogyan tud bánni a hallgatókkal.

Halandó

Olaf se annyira éhes most már, meg egy feta-tálat különben sem illik egyedül enni. Ám rendkívűl furcsának találja Lil összerázkódását, nem értete mi válthatta ki: "Mi az, enyire megilyesztett prof. hóhér?"- mondta miközben egy hatalmas mosoly jelent meg az arcán.
Ahogy meghallotta az utolsó mondatot, helyeslően bólíntott: "Az már igaz. Én eredetileg akár hiszed, akár nem általános suliban a matek-fizika volt a kedvencem, de középsuliban azonnal megutáltatta velem egy tanár, s most, hogy így visszatekintek jól tette, máskülönben ma nem ülnék itt veletek. A sors néha igen furcsa lehet. Na de gondolom jó diákhoz hasonlóan, nem a tanulás elsődleges az életedben... Tényleg te már próbálkoztál meg már valaha az írással?"

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

* Nofrit zavarba jön a hófehér prof megemlítésekor. Hogyan is magyarázhatná el neki, hogy mi történt vele. Akár mennyire szimpatikus is neki, azt nem szabad elfelejtenie, hogy igen jó újságíró, és ha meghallana egy hasonló sztorit, azonnal címlaphírt írna belőle, neki meg vége lenne. Aztán meg már nem hinné, hogy hinnének neki, na meg küoönben is, ki szeretné deríteni, hogy mi is történt vele, aztán meg már nem tudná. Csak baja származhat abból, ha elárulja.*
- Á, semmi, csak eszembe jutatta a matek tanárnőmet, és az váltott ki nálam ilyen reakciót.
*A kérdésnél megkönnyebbül, az írásról mindig is könnyebben beszélgetett. Igaz, ő is írónak adta ki magát. Bár most már ezen nem csodálkozott, biztos benne, hogy ismerte a gyengéit. *
-Szertek írni! Mindig is szerettem, amióta az eszemet tudom. Mindig van nálam toll, ceruza, nélkülük ki nem teszem a lábam. Csak úgy irogatok, ami éppen az eszembe jut.

Halandó

Olaf észrevette Lil zavarát és úgy döntött nem feszegeti tovább, egy barát titka mindig is szent előtte. Az írásra kapott válasz rendkívüli örömmel töltötte, ráadásul hatalmasat kacagott rajta: "Tisztára mintha magamat hallanám. Nálam is mindig itt van a ceruza és a jegyzettömb. Ha jól hallotam, akkor olyan napló félét vezetsz. És még miket szoktál írogatni? Tényleg nem lenne kedved esetleg az újságíráshoz? " - mondta miközben belekortyolt a kávéjába.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit örül, hogy nem kellett tovább magyarázkodnia, mert abba mindig belebonyolódik, de úgy, hogy a végén soha nem tudja kibogozni a szálakat. Felnevet a hasonlaton, végre egy olyan emberrel találkozott, aki hasonlóképpen gondolkodik,és nem neveti ki a szórakozását.*
- Nem, nem mondanám, hogy naplót írok. Persze, van naplóm is, de azt soha nem hordom magamnál. Egyszer beleolvastak, és nagy botrány tört ki belőle, ezért azt inkább jó mélyre eldugom. Néha mégis nálam van, amikor nincs otthon időm írni, akkor az unalmasabb előadásokra beviszem. Itt inkább csak megfigyeléseket írok. Milyenek az emberek, mit gondolhatnak, miért teszik azt, amit. De hozzá kell tennem, hogy az írás a lényeg, nem az emberi viselkedés a számomra.
*Elgondolkodik a férfi ajánlatán. Tetszik neki az ötlet, de eddig nem jutott eszébe, aminek hangot is ad.*
-Az újságíráshoz? Eddig még ezen nem gondolkodtam... Nem tudom, hogy milyen újságíró lennék. Nem hiszem, hogy annyira erőszakos vagyok, vagy mindig ott lennék, ahol valami érdekes történik. Szerintem, néha hagynám elfolyni mellettem a cselekvéseket... Bár az írás az vonz...

Halandó

"Hát igen, ha személyes érzelmekről van szó, az ember nagyon gonosz tud lenni és kihasználja a másikat. Emiatt én nem vezetek naplót. Én a cikkeimben, tanulmányaimban rejtem el véleményeimet, aki érti érti, aki nem nem. " -majd meghallva a további gondolatokat, ismét jót kacagott: "Erőszakos? Nem nem kell feltétlenül erőszakosnak lennie az újságírónak. Ez elsősorban a hírközvetítők és riporterek jellemzője. Vannak speciális ágak, pl. a magazinba írók egyrésze még életében nem készített egy riportot sem. Vagy ha igen az előre lebeszélt volt"- tette hozzá némi mosollyal - Vannak a magazinoknál nagyon kiváló tanulmány és esszéírók, kritikusok..stb. Az ő munkájuk nem erőszakos és ráadásul azt írják amit szeretnek. Néha még kicsit irigylem is őket. A célom pedig az, hogy a Topolyai Krónikást magazin színvonalúra emeljen. És ha gondolod lenne egy hely neked..."- mondta Olaf a kecsegtető ajánlatot Lilnek.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit elgondolkodik azon, amit Olaf a naplóírásról mond, és mosolyogva megrázza a fejét.*
-Nem, nekem szükségem van a naplómra. Nekem nem elég, hogy a jegyzetekbe beleírjam, amit gondolok. Fontos, hogy letisztázzam magamban a dolgokat, és erre a legmegfelelőbb eszköz az írás. Viszont olyan dolgok is foglalkoztatnak, amiket másoknak nem mondhatok el, ezért ezt nem mutathatom meg senkinek.
*Belekortyol a teájába. A szervezete még mindig igényli a folyadékot. Mintha a vérével együtt a nedvességet is kiszívták volna belőle. Zavarba jön, amikor Olaf az erőszakos szón nevet, próbál magyarázkodni, de nem jön össze neki. Inkább a teájába mélyed.*
- Egy hely nekem? *kapja fel a fejét az állásajánlaton. Ez éppen megfelelne neki, hiszen akkor nem lenne annyira rászorulva az otthoni támogatásra. És nem kénne mindig pénzért telefonálnia otthonra.*
- És mégis, miket kéne írnom? És milyen lenne a munkaidőm? Tudod, semmi pénzért nem hagynám abba az egyetemet...

Halandó

Olaf a kávéjába kortyolt, majd lassan belekezdett a mondanivalójába: "Igen volna egy hely. Elvileg neked is olyan cikeket kéne írnod mint nekem - "megnyomva az elvileg szót- "De el tudom intézni, hogy aranyállásba kerülj, pl. kritikai részlegbe, ahol különböző művekről (pl egy színházi előadásról) kellene a véleményed leírnod, vagy be tudlak ültetni esetleg az esszé író részlegbe is, ahol egy adott dolgról kellene egy esszét írnod. Mindkét helyen megürült egy-egy hely. A holnapi nap el is tudnék intézni egy találkozót a főszerkesztővel. A munkaidőt illetően a kritikusé kötötebb kissé, de jobban is keress, az esszé íróé kötetlenebb, de nem keress annyit. A különbség relatíve nem olyan nagy. Nos mit szólsz hozzá, melyik fekszik jobban neked?"- kérdezte érdeklődve Olaf.

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Nofrit arca egy pillanatra elborul, amikor meghallja, hogy olyan állásba kellene elhelyzekednie, mint a férfinek van. Viszont, amikor a férfi kihangsúlyozza az elvileg szócskát, akkor már kezd megnyugodni, és egyre jobban tetszik neki az ötlet, hogy újságíró lesz. Eddig ez még eszébe sem jutott, mindig is műfordításokon gondolkodott, vagy valamilyen tanulmánykönyvön, de nem cikkeken. Mindkét ajánlat nagyon tetszik neki, nehéznek érzi a választást.
Biztos benne, hogy az egyiket elvállalja, de nem tudja, melyiket is kellene. Legyn kritikus, ezt mindig is a vérében érezte, vagy inkább esszé író,ami annyira jól áll neki? Nem tudja még eldönteni...*
- Nagyon tetszenekaz ajánlataid. *félre tolja a maradék teáját, jelzi, nem kér már többet, és inkább a beszélgetésre koncentrál. *
- Bár most hírtelen nem tudok dönteni a kettő között, mindkettő érdekel, más szempontból, természetes.De úgy érzem, számíthatsz rám az egyiknél. Ha neked is megfelel, hogy csak holnap adok választ...

V Ifjú vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*Belemelegedtek a beszélgetésbe a társai.Ő csak szemlél,.Nem rólla van szó,ennek örül.Elnézve e két írót,és kalandort jót mosolyog.Nem is vett észre,hogy el telt az idő,és hajnalodni kezdett.Csak az első piro csíkra lett figyelmes.Ledöbbent,és felpatant a helyéről.
-Elnézést,de mennem kell.Még haza kell menem és takarítanom kell.Este meg műszakban leszek.Sziasztok.-köszönt el és nekiláztott a futásnak,mihejt kiért a kávézobó,és meg nem állt az öreg házig,ahol elszokott bújni,és a nappalt ottszokta átvészelni.Most iserre készűlt.Belépve az öreg ház kitőrt ajtaján még visszatekintett,hiosz jlérezte magát,de a mosoly eltünt arcáról,és csak a kemény komolyság maradt meg.?ajd bevonta magát a ház sötétjébe,és elaludt a pincében.