Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

A nő visszamosolygott. Egy ideig csöndben ültek, néha vetettek egy másra egy-egy tiltott pillantást. Edea tudta, hogy tilosban jár, de egyszerüen nem tudta féken tartani érzéseit. Mikor pillantásuk találkozott, egy ideig csak nézték egy mást és mosolyogtak.
- Nos, akkor legalább megvan, hogy mivel töltjük a nap nagy részét. - szólt hirtelen - Csak mi ketten és a nagy tenger. Sehol egy ember. Érdekes lesz... - egy pillanatra rejtélyes mosoly jelent meg, de azonnal el is tüntette - No de nem kell rosszra gondolni... - de a pincérnő megérkzett és meghozta a rendelt süteményeket és kávékat.
- Köszönöm - szóltak egyszerre. Edea kuncogott, majd neki látott a francia krémesének.

Halandó

- Köszönöm. – válaszolta a pincérnőnek, aki közben mosolygott egyet rajtuk és tovább ment más asztalokat is kiszolgálni.
Belekortyolt egyet kapucsínójába, és kellemes tekintettel nézett ki az ablakon.
~ Hmmm…..most ez játszik velem?…..de lehet, hogy mégsem…..hamarosan kiderül.
Éppen eszébe jutott valami, hogy beszél egy kicsit a vitorlázásról, talán azzal sikeről elbűvölni a gyönyörű nőt.
- És Mrs. Lobna……..errrr…..bocsássa meg udvariatlanságom, de nem tegezhetnénk egymást? Legalább csak itt…..amíg kettesben vagyonk.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Nos, ha nem jár erre egy lesifotós se, akkor nyugodtan. - villáját kezébe vette és evett egy falatott a krémeséből. Nagyon ízlett neki, de türtöztette magát. Lenyelte a falatot és folytatta. Közben Noobra nézett.
- Ezt csak azért mondom, mert többször is csak igen nehez tudtam kimászni a csávából. És nem szeretném, ha a vezérkar megtudná, hogy az egyik alkalmazottal töltöm a napomat. Bár kifogást ki tudnék találni, de azért nem szeretnék kockáztatni. Szerintem csak azután tegeződjünk, ha már vitorlázunk. Persze ha még minid áll az ajánlata. - ivott egy kortyot a kávéjából és egy újabb falatott szúrt fel villájára. Várta a férfi válaszát.

Halandó

- Rendben van hölgyem, és az ajánlat természetesen továbbra is fennáll.
Mosolygott egyet és ő is hozzálátott az evéshez, villájára vett egy falatot, jóízűen eszegette.
- Csendes hely és még finomat is adnak. – jegyezte meg – És a vitorlázáshoz visszatérve, tényleg fantasztikus élmény lesz, ha még nem volt korábban benne része. A nyílt tengeren pedig egész biztos, hogy egy lesifotós sem fog követni minket, erre akár garanciát is vállalhatok. - mondta vidáman.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Örülök neki - mosolygott és az utolsó falatott is a villájára szúrta. Bekapta a szájába és letette a villát. Szépen megette az utolsó falatott és befejezte a kávéját.
- Tényleg finomat adnak itt. - szólt hirtelen, két korty között. - Többször kéne idejönnöm. Persze nem túl gyakran, mert akkor a kíváncsiskodók felfigyelnének a helyre. De néhányszor szívesen jönnék. - közben megérkezett a pincérnő a számlával. Edea kézpénzzel fizetett, és közben Noob is végzett. A pincérnő kivitte kettejük tányérját és poharát. A páros felállt és kilépett az ajtón. A bolt egy csengőszóval köszönt el tőlük.

Halandó

- A kocsiban vannak a jahct kulcsai. – mondta Noob mikor, kiléptek az ajtón.
Visszasétáltak a kocsihoz, Noob kivett egy táskát a csomagtartóból.
- Innen egy 5-10 perc séta. Menjünk. – mondta vidáman – A hajó neve Ecliptica, és még egy hónapig én vigyázok rá, szóval, ha tetszeni fog a vitorlázás, akkor még akár máskor is jöhetünk.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Szép név - felelte Edea - És a későbbi hajózást még meggondolom. A mostanitól függ. - azzal elindultak a part mentén, megkeresni a jahctot. Némán meneteltek. A nő hajába bele-belekapott a szél. Magassarkú cipője hangosan kopogott. Fejét lehajtotta és úgy gondolkozott. Hirtelen megijedt attól, amit annyira akart. ~Talán mégse volna jó ötlet kihajózni. Jó lenne...de valahogy mégse. A végén még olyat csinálnék amit megbánok. Ami ártana. Noob még talán meg tudna bírkozni vele, elvégre ő még nem annyira híres, de én... Szívem szerint annyira mennék. De az eszem azt súgja, hogy ez nem jó ötlet. Akkor mégis mimre hallgassak? Az eszember vagy a szívemre?~

Halandó

- Itt is vagyunk. – mondta a férfi miközben a jahctra mutatott.
Egy nagy árboca volt, rajta felvonatlan vitorlákkal. Gyönyörű fehérre volt festve, mint a legtöbb közelben horgonyzó hajó. Hátán olvasható volt a felirat: Ecliptica. Ránézett a nőre, aki ekkor egy kicsit zavartnak tűnt.
- Tetszeni fog….. – mondta a nőre mosolyogva miközben a hajóra lépett és a kezét nyújtotta - ha nem így lenne, akkor még mindig kirúghatsz.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Egy gyönyörű, hófehér jachthoz érzetek. Edea látott már jó pár jachtot, de ez egyenesen lenyűgözte és elfelejtette vele minden gondját. Ugyan a közelben álló hajók is feérek voltak, de azokat a nő csak piszkos fehérnek látta e mellett. Először szinte fel se fogta mit mondott Noob, de aztán ráeszmélt és elfogadta a férfi segítő kezét.
- Talán könnyebb is lenne, ha meghalnék - mosolygott halványan és egy lábával átlépett a hajóra - Könnyebb volna az életem. Hopsz, nem is lenne életem, hiszen - de nem tudta befejezni mondatát, mert másik lébával épp fellépett volna, de megbotlott és esett egy nagyot.

Halandó

Megbotlott a nő és már tényleg majdnem elesett volna, de Noob elkapta a hóna alját és berántotta maga mellé a fedélzetre. Közben ő is majdnem elesett.
- Óvatosan kedvesem…..errr…..vagyis Mrs. Lobna…..a végén még megüti magát és az nem lenne valami jó dolog.
Pár pillanatig így tartotta karjaiban, közben a szemét bámult, majd lassan eleresztett. Letette a táskát és a fedélzet kulcsait elővette. Az ajtóhoz sétált és kinyitotta.
- Lent biztos van pár kényelmesebb ruha is……ha gondolja átöltözhet.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Noob az utolsó pillanatban elkapta. Kedvesemnek szólította a nőt, ami nem kerülte el a figyelmét, de nem tette szóvá. Néhány röpke pillanataig csak néztek egymás szemeibe, de hamar véget ért és elfordultak egymástól. Bár a pillanatnak vége volt, Edea szíve még hevesen dobogott. Amíg az üzletasszony átgondolta, hogy pontosan mi is történt, Noob kinyitotta a jacht alsórészeibe vezető ajtót.
- Lent biztos van pár kényelmesebb ruha is……ha gondolja átöltözhet.
- Rendben, akkor igénybe veszem - szólt és besétált az ajtón. nem volt sok lépcső, hamar leért a jacht aljába, ahol talált egy kisebb fajta fiókosszekrényt. Kihúzta a legfelső fiókot. Rövidujjú, sportos pólókat talált benne. Az egyik sötétkék megtetszett neki és a szekrény tetejére rakta. Visszacsukta és kihúzta a következő fiókot. Nadrágok voltak benne. Bár ugyanolyan sötétkék nadrágot nem talált, de egy árnylatnyival halványabbat igen, azt kivette és a póló mellé rakta. A következő - és egyben utolsó fiókban két pár sport cipőt talált. Az egyik pont jó volt a lábára, így is kivette, de azt a földre tette. Ezután szépen átöltözött, a ruháit összehajtogatta és berakta a felső fiókba, a pólók mellé. Felkontyolt hajából kivette a hajgumit és simán lófarokba kötötte haját. A cipőt felvette. Vett egy mély levegőt és elindult a jacht felszínére.
Mikor kiért döbbenten vette észre, hogy már a tengeren van.~Furcsa. A hajó belsejében észre se vettem, hogy elindultunk.~

Halandó

Noob éppen a vitorlákkal babrált, mikor Edea feljött a fedélzetre. Gyönyörűen nézett ki ebben a ruhában, formás alakját sokkal jobban kiemelte ez a ruha, mint amit elegánsabb alkalmakra kellett felvennie. A férfi majd eltátotta a száját, amikor meglátta ezt a gyönyörűséget.
- Hmm…..nagyon jól áll. – jegyezte meg, mosolygott egyet közben. – A barátaim teniszezni szoktak járni, azért van sok ehhez hasonló ruha.
Körülbelül ekkor hagyták el az öblöt és a nyílt tenger felé vették az irányt.
- Ha nem baj, teszünk egy kisebb kört, erre sokkal nyugodtabb minden.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Köszönöm - felelte Edea és egy kicsit elpirult. - És nyugottan tegyünk csak egy kört, minnél tovább vagyunk a tengeren annál jobb. Nem vagyok tengeribeteg és élvezem a csöndet - mosolygott, majd a hajó oldalához lépett. Megvolt a veszélye, hogy a tengerbe esik, de magabiztosan állt és nem félt. Mégis érezte a férfi tekintetét a hátában, így egy kicsit visszább lépett. De nem fordult meg, inkább tovább csodálta a tengert. Élvezte a sós illatott, és szellőt. Mélyen magába szívta a friss levegőt és nyújtózkodott egyet. Észre vette, hogy megtették a kört és visszament Noobhoz. De mást mondott.
- Mostmár tegeződhetünk, Noob.

Halandó

A férfi elmosolyodott, valahogy most várta legkevésbé ezt a mondatot.
- Köszönöm Mrs…..vagyis Edea.
Most kicsit jobban feltámad a szél, a napot felhők takarták el kivid időközönkén. Ez azonban nem zavarta őket, folytatták tovább a hajókázást. Hajukat lobogtatta a szél, ami egyre jobban erősödött.
- Edea….megfognád a kormányt, amíg lejjebb eresztem a fővitorlát?

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Nem garantálom, hogy jól vezetek, és... - de a férfi nem is volt ott, hanem a fővitorlát igazgatta. Szerencsésen megúszták a dolgot, Edea nem okozott balesetet. Közben a szél erősen fújt, ami Edeát arra késztette, hogy tüsszentsen egyet.
- Elnézést - szólt a férfinak aki éppen akkor ért mellé. Szégyenlős mosollyal folytotta - Kicsit fázom, azért tüsszentettem.
- Nos, most mit csinálunk?

Halandó

Noob csak néhány vitorlát hagyott fent, így most a hajó nagyon lassan úszott, a szél nem rángatta őket.
- Egészségedre. – vágta rá a férfi azonnal.
A nő kérdésére egy kicsit elgondolkozott. Már nagyon fázik és valamit csinálni is kellene.
- Talán lemehetnénk a kabinba. És esetleg kifoszthatjuk a hűtőt. – mosolygott a férfi az ötlete közben.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Felnézett a vitorlákra. Nem volt nagy szél, így nem félt attól, hogy esetleg valami nagy gond lenne, ha nincs fenn kormányos.
- Jó, rendben, menjünk - bólíntott és belekarolt a férfiba. Először Noob furcsállta, hogy a főnöke ilyen gyengéd, végül meghagyta a gondolkodást későbbre. Gyorsan leértek a kabinba. Ott Edea elengedte a férfit és leült egy székre. Kedevs mosollyal ránézett Noobra és várta, hogy mi történjen.

Halandó

Noob a hűtőhöz sétált és kinyitotta.
- Na lássuk mit is hagytak itt nekünk a kedves barátaink? Akkor kezdjük az innivalókkal, van itt ásványvíz, jeges tea és úgy látom pár üveg sör is. Mivel szolgálhatok?
Kicsit elgondolkodott ezután. Vajon tényleg jó ötlet volt szóba hozni az alkoholt? Nehogy rosszat gondoljon róla Edea. De hát csak az igazat mondta, ebben csak nincs semmi rossz. Kérdően figyelte a nő válaszát és reakcióját.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Edeának eszébe se jutott az a lehetőség, hogy esetlegesen Noob leitassa, mivel nem szerette a sört.
- Jeges teát kérnék. - és a férfi oda is dobott neki egy palackzott italt. A nő felbontotta és ivott belőle. Mire feleszmélt, Noob ott is ült mellette, egy másik székben. Egymásra mosolyogtak. Edea lepillatott a földre és beszélni kezdett.
- Szép itt, köszönöm hogy kihozott...kihoztál. Egy jó ideje nem mozdultam ki a betondzsungelből. Jó kinn lenni a tengeren. Csak a tengercsöndje, egy lágyan ringatózó hajó és Te. Eddig nem értettem, mi értelme az életemnek, de azt hiszem értem. Azon ritka pillanatokért érdemes élni, amikor az ember érzi, hogy nincs egyedül, számíthat a természetre, megnyugvást talál benne. - szándékosan nem mondta azt, hogy igazából neki örül. Nem akarta kimutatni a gyengeségét.

Halandó

Elmosolyodott a nő szavain, valahogy jól esett neki ez az egész, a jeges teát kortyolgatta majd megszólalt:
- Talán máskor is megcsinálhatnánk ezt. Persze, csak ha szeretnéd Edea.
Kicsit félve mondta ki a nő nevét, pedig már tegeződtek, de egy név kimondása mégiscsak többet jelent.
- Azt hiszem a visszaút sem lesz éppen hosszú, talán valami harapnivalót is nézni kellene?

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Van egy olyan érzésem, hogy többször erre nem lesz alkalmunk. Sajnos a tanács tenni fog erről. De inkább ne beszéljünk a munkáról. - felelte, halkan, de a végét vidáman mondta. Noob felvetette azt, hogy egyenek. Edeának tetszett az ötlet, ezt szóvá is tette.
- Jó együnk. Ma azon a krémesen kívül, mást nem ettem. - ivott egy kortyot jeges teájából, és folytatta - Felmerült bennem egy kérdés, bár lehet, hogy kicsit illetlen, de nem bírom visszatartani. - tudta,hogy a férfi nem pont erre a kérdésre fog számítani, hanme más, de a nő leginkább erre kíváncsi - Önnek... vagyis Neked, Noob... milyen gyermek korod volt? békében éltek együtt a szüleid?

Halandó

Kicsit elszomorodott a munka hallatán, szívesebben töltött volna több időt kettesben a nővel kettesben. Persze erre lesz is még sok alkalom, de az mégiscsak munka, ez pedig szabadidő.
- Egy ideig itt éltünk ezen a helyen, akkor nagyon szép és nyugodt gyerekkorom volt, apám sok dologra megtanított. De úgy tizenkét éves lehettem, amikor Svájcba költöztünk, és ott bentlakásos suliba tanultam…az már nem volt olyan jó.
Felállt és a hűtőhöz lépett, de még mielőtt kinyitotta volna visszanézett Edeara:
- És neked milyen gyermekkorod volt?

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- És neked milyen gyermekkorod volt?
- Nos - a nő kicsit feszengett. Mindig mindenkinek azt mondta, hogy ő előkelő családból származik, nem szívesen hangozatta, hogy egyszer ő is hétköznapi volt. Anyja, mindig azt mondta, hogy legyen büszke arra, hogy a 0-ról kezdve jutott el idáig, de azt tapasztalta, hogy ez nem számít, akkor is lenézik. - Először is megkérnélek, hogy ezt nem mondd el senkinek. Hatalmas baj lenne belőle.
- Én is egy általános lányként kezdtem mint minden ember. A szüleim elváltak és anyámmal éltem együtt. Nagyon jól megvoltunk, egészen 16 éves koromig. Éppen az iskolában ültem, amikor az igazgatónő bejött az órára, és azt mondta beszéde van velem. Feszengve kimentem, azt hittem már megint rám kentek valamit. De sokkal rosszabb volt. A kórháztól kapot egy telefonhívást, hogy az anyám meghalt. Összeesett otthon. A szomszédok vették észre, de túl későn. Valószínüleg szívinfarktusban halt meg. A nagybátyjámnál laktam tovább, nem volt rossz vele, de ő is meghalt. Egy évvel ezelőtt. Ő segített bejutni ebbe a világba. Akárcsak anyu, ő is azt mondta, hogy legyek büszke arra, hogy a nulláról indulva jutottam el idáig, de mindketten tévedtek. A legtöbb ember a felső tízezerben megveti a 'pornépet' és azokat, akik onnan kapaszkodtak fel. Ezért általában tagadni szoktam mindent és azt mondom, hogy előkelő családból származom. Te vagy az első aki úgy tudta meg a múltamat, hogy önszántamból meséltem el. Kérlek ne áruld el senkinek.

Halandó

- Tudod, örülök, hogy elmondtad nekem ezt, biztos nem volt könnyű, de miért is pont velem osztottad meg, hiszen még alig ismerjük egymást?
Továbbra is a hűtő kilincsét szorongatta, de nem nyitotta ki. Egyszerűen nem tehette egy ilyen kérdés után. Közelebb sétált egy kicsit, legszívesebben a nő mellé térdelt volna és szinte pár centi távolságból várta volna a választ. De nem tette, tartotta a jó másfél méteres távolságot.
- És ez az utazás veled tényleg felemelő volt, sajnálom, hogy nem ismétlődhet meg többet.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Nem tudom. Talán...fogalmam sincs. Csak kellett. Egyszerüen előtört belőlem. Valakinek el kellett mondanom .... és.... valahogy éreztem....hogy megfogsz hallgatni és ... nem árlusz el. - szólt halkan, miközben a padlót bámulta.
- Én is ... sajnálom...hogy... - küszködött a könnyeivel. - nem lesz...több...ilyen...alkalom - nem bírta tovább. Arcát két kezébe temmette és zokogott. Nem tudta miért sírt, egyszerüen csak kellett neki. Kissé felemelte fejét és próbálta abba hagyni a sírást, de nehezen ment neki.
- Most...teljesen...hülyét csináltam...magamaból...Ez az egész...felesleges volt...de mégis..muszály...Sajnálom....Én nem akartam sírni....de valami...ezt akarta beülről....

Halandó

Erre már tényleg nem bírta magát türtőztetni, letérdelt a nő mellé, közelebb hajolt.
- Nincs miért szégyellned magad, van úgy, hogy jobb kisírni magunkat, mint a kétségünket benntartani. És örülök, hogy megláttam, ki bujkál az üzletasszony mögött, egy kedves érzékeny nő.
Elmosolyodott, megfogta Edea kezét, és óvatosan kiszabadította a nő arcát.
- Látod, nincs semmi baj.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Nem - kiáltott fel és kikapta kezét Noobéból. Hirtelen rá eszmélt, hogy mit is csinált. Pont azt tette, amit soha nem akart. Gyengének mutatkozni egy alkamazott előtt. - Nincs minden rendben. Nem kellett volna ezt az egészet elmondanom. - felállt és elsétált a szoba másik sarkába. Háttal állt a férfinak. Legszívesebben hozzá bújt volna, de az eszére hallgatott. Megpróbálta eltaszítani magától, hogy ne legyen ebből az egészből baj.
- Ez az egész hiba volt. Naaagy hiba. nem kellett volna megváltoztatnom a programomat, és Önnel elmennem. De most már nem fordíthatom vissza dolgokat, a múlt egy becsukott könyv, amit nem lehet már kinyitni és átírni.

Halandó

- Hiba… rendben… megértem… tehát én csak egy hiba voltam. – válaszolta Noob keserű hanggal. – Semmi baj… mindjárt visszamegyünk.
A férfi elindult a kijárat felé, így elhalad Edea mellett, rá sem nézett, csak haladt tovább. De mikor a lépcsőhöz ért megtorpant, néhány másodpercig ott ált, majd visszafordult és a nőhöz lépett. Belenézett a nő szemébe szúrós tekintetével, Edea rá se pillantott.
- Lehet, hogy ez most az állásomba kerül, de meg kell tennem.
Elkapta a nőt, kezét a tarkólyára kulcsolta és megcsókolta, olyan szenvedéllyel, olyan forrósággal mint még senkit.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

- Lehet, hogy ez most az állásomba kerül, de meg kell tennem. - szólt Noob és megcsókolta főnökét. A nőt ez nagyon meglepte, csak nagy szemekkel nézett a férfira. Én egy része azt mondta neki csókoljon vissza, másik része, hogy azonnal húzodjon el és törölje képen.
Teljesen tanácstalan volt. Végül döntött. Visszacsókolt, bár tudta, ebből még probléma lesz. De ez akkor nem érdekelte, mégjobban hozzábújt a férfihoz. Közben könnyezni kezdett. Majd hirtelen elengedte és képen törölte. Háttal fordul Noobnak és kezét a szájához szorította. Közben tovább gurultak le a könnyek az arcán. Képtelen volt bármit is mondani.

Halandó

Hát persze… mire is számíthattam? Hogy is gondoltam, hogy egy ilyen szegény szerencsétlen ember, mint én valamit is kezdhet egy felső tízezer közé tartozó nővel. – mondta kissé bosszúsan.
Megfordult és felsétált a lépcsőn, de még egyet utoljára visszaszólt:
- Nem kell aggódnia Mrs. Lobna, mindjárt visszaviszem, nem kell tovább elviselnie.
Idegesen lépdelt a fedélzeten, nagy lendülettel lépett az árbochoz, hogy felvonjon pár vitorlát. Talán pont a nyugtalansága miatt, nem figyelt kellően a gyorsan irányt változtató szélre, ami megdobta a hajót és Noob homlokához vágta a szél irányával ellentétesen mozgó vitorlatartó rudat. A férfi eszméletlenül csuklott össze, fejéből vér csordogált.