Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Az utcák kihaltak voltak így késő este, Alister kissé fáradtan battyogott hazafelé. Miután Yana –t haza vitte nem volt kedve tovább kóborolni, bár még nem volt fáradt, sőt a friss levegőn mindinkább új erőre kapott. Fölnézett a csillagos égboltra, ám ekkor erős fájdalom nyilallt a vállába. Ott, ahol a falkatestvére megharapta, s ezzel kiemelte őt a halandók szürke világából. Fejét lehajtotta, így valamivel enyhébb lett a fájdalma. Az utca másik végében egy karcsú, aránylag magas nő alakja tűnt fel, aki szemlátomást a gondolataiba merült. Nem is tulajdonított neki nagy jelentőséget, de kisvártatva egy száguldó autó reflektorai világították be az utcát. Alister beljebb lépett a járdán, de a nő csak ment tovább, nem vette észre a kocsit. Először kiáltani akart, de már késő volt, valamit tennie kellett. Rohanni kezdett a nő felé, úgy tűnt nem éri el időben. Ekkor furcsa dolog történt, a külvilág lelassult körülötte. A nő belelépett egy pocsolyába, az út szélén, úgy festett, mintha a vízcseppek, megálltak volna a levegőben. Alister hallotta a nő szív dobbanását… a csikordulást, amint a kocsi lefékez… Mikor elérte a nőt, széttárta karjait, majd megragadta a vállát, és arrébb rántotta.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Egyszer csak Selena az út szélén találta magát, mellette egy félhosszú hajú férfit látott. Gyorsan megvilágosodott előtte, hogy mi történt, és utána oldalra fordította a fejét, ott állt az az ezüst színű sötétített ablakú autó, ami majdnem elütötte az egyik ház előtt. A vezető beindította az autót, és sietősen elhajtott.* ~A szemétje... Mennyen a ...~ *Gondolta Selena aki még kissé sokkos állapotban volt. A férfi felé fordult, és kedves hangon megköszönte neki, hogy megmentette.*
-Köszönöm, hogy megmentett… Nem vettem észre, hogy jön ez az állat… Azt hittem itt végem… mégegyszer köszönöm szépen… -mondta kicsit izgatottan Selena, majd sóhajtott egyet, és megvakarta a homlokát.* ~Jézusom… És Én észre se vettem… Még egy ok, hogy kivizsgáltassam magam végre valahára.~*Mérgelődött magában Selena, majd észrevette, hogy a mobilja a földön hever teljesen széttörve.*
-Ááá… a francba… -mondta majd lehajolt a széttört telefonért, és elrakta a táskájába, majd újra a férfi felé fordult.*
-Látja Én már csak ilyen szerencsés típus vagyok...-mondta elégedetlenül, majd mégegyszer felsóhajtott ránézett az útra, majd újra az idegenre próbált koncentrálni, de kicsit furcsán érte ez az egész dolog, hogy majdnem elütötte egy autó...*

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Ugyan semmiség *mondta Alister, és mosolyt erőltetett az arcára, száguldó kocsi hamar tovatűnt az éj sötétjében.*
~Hogyan lehetséges mindez? Hisz oly távol voltam a nőtől, de mégis sikerült elérnem még mielőtt elütötték volna. *Ismét fájdalom nyilallt a vállába.* Lehetséges volna… igen… az a nő említette, hogy hamarosan érezni fogom a változást. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen, és váratlanul jön majd elő. Talán az adrenalin, lehet, hogy fölgyorsítja a folyamatot. Hmm, vajon vizsgálta ezt már bárki is? Nem valószínű, de épp itt az ideje. Az eszközök a rendelkezésemre állnak, talán nem is olyan misztikus dolog ez az egész likantrópia.~

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Karmel kilépett a házából és ment máris a kocsijához.Ment éjszakai őrjáratra.Épp megállt egy piros lámpánál,amikor meglátta a kórház tetejét.~Bekéne néznem Kironhoz,rég láttam.Nem mintha mást nem.*Karmel befordult a sarkon és már hajtott is a kórház felé.

}Topolyai Kórház,21 óra{

Karmel indult az információkhoz.
-Elnézést,Kiron Derest szeretném meglátogatni.
-Harmadik emelet 13-as szoba.
*Karmel látta a nővér szemében hogy nagyon rosszul lehet Kiron.A liftben azon gondolkodott hogy mit csinálhatnak a többiek?MEgérkezett a harmadik emeletre.Indult is nem várt sokat.Bement a 13-as feliratú szobába.Látta hogy más már megelőzte.Nem volt más mint Kiron huga.És ekkor át villant valami a fejében.Mit kereshet itt ő?Oda is ment.A lány lassan megfordult és mit kérdezhetett?
-Ki maga?-hallatszott halkan.
-Karmel Dimon.Kiron egyik barátja.Ön meg biztos a húga-még Karmel maga sem tudta hogy mért beszél így mert a lány 18 év körüli lehetett.
-Igen,Susy Deres vagyok.
-Értem,látom még nagyon rosszul van Kiron.
~Szerencsétlen flótás.Ahogy máskor is állítottam,te mindig a golyók elé veted magad.*Karmelen látszott a sajnálat,de Susy-n még jobban.
-Szabad megkérdeznem hogy ön hogy kerül ide?
-Én is itt vagyok már egy ideje Franciaországban de csak 1 héttel ezelőtt értem ide,Topolyába.A bátyám még nem tud róla.
-Értem.Akkor én megyek is-Karmel indult volna ki de megállította egy szomorú hang.
-Várjon!Kiron mikor fog felépülni.
-Magam sem tudom.
*Karmel kilépett és szembe találkozott Kiron orvosával.
-Uram,Kiron Deres mikor épül fel?
-Nagyon rossz a státusza,még egy hónap vagy több.
-Értem.
*Karmel indult le a liften és ment is ki.~Ez a nap sem alakul valami izgalmasan.De legalább új embereket ismerek meg.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Selena kedvesen mosolygott, mint mindig, és hirtelen a mosolyt az arcán felváltotta a meglepődött, kissé megilyedt tekintet. Észrevette, hogy a vele szemben álló egyenlőre még ismeretlen személy a jobb vállához kapott, gondolta valami biztos nincs rendben, hisz az emberek nem kapnak csak úgy oda a vállukhoz. ~Vajon mi baja lehet? Lehet hogy eltört a karja?~ *kérdezte magától a lány, s egy két lépéssel közelebb ment a férfihoz. Majd meglepődött arcot vágva megszólalt.
-Jól van? Mi történt? Eltört a karja vagy ilyesmi? -tette fel sorozatban a kérdezte Selena. Majd a haját a füle mögé akasztotta.*

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Nem... nem nincs semmi bajom *lépett hátrébb, majd gallérját kissé a nyakába húzta, hogy a nő ne láthassa a sebhelyet. Bár a fájdalma nem enyhült, de arc kifejezésén ez nem tükröződött.
-Nos *megköszörülte a torkát.* A nevem Alistre, Aliter Athemus. És, az öné, ha szabad tudnom?
*Nézett kérdőn a lányra.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*-Nem, nincs semmi bajom. –mondta a férfi. Úgy tűnt, tényleg nem fáj már neki egyáltalán a karja. S egy kis idő múlva pedig megmondta a nevét.* ~Alister…~ *mondta magában Selena a férfi nevét, majd válaszolt Alister kérdésére.
-Öööö Selena. Selena Corvin. –mondta késleltetve a választ a kérdésre.
-És, hogy-hogy errefelé járt, ha szabad érdeznem, itt lakik valahol? –kérdezte Selena. ~Lehet, hogy túl tolakodó vagyok?~*kérdezte magától Selena.* ~Jobb lesz ha megkérdezem…~ *
-Ha túl tolakodó vagyok, csak szóljon. –mondta a lány saját akaratának engedelmeskedve.* ~Furcsán viselkedik, de nem tűnik barátsgátalannak…sőt.~ *gondolta, majd felhúzta fekete oldaltáskáját, ami körübelül a combjánál lógott, előhúzott belőle egy doboz cigarettát, és egy gyújtót. Kihúzott a dobozból egy szálat, meg gyújtotta, már tette volna vissza a táskájába, de előbb volt olyan udvarias, és megkínálta Alistert.
-Ó bocsánat, kér? Milyen figyelmetlen vagyok. –mondta, majd kissé zavarban lévő arccal odanyújtotta neki a dobozt.*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

Karmel már tudta hogy a barátja még egy hónap múlva gyógyul meg.Ez nagy szomorúság volt Karmel részére.Csak az arca járt a fejében.Ahogy kocsikázott a kertvárosban az is eszébe jutott hogy valakiről már nagyon régen nem hallott.Pontosabban valakikről.Nofrit és Karolina.~Vajon mi lehet velük?Remélem jól vannak.De ahogy múltkor elnéztem őket tudnak magukra vigyázni.Mindketten nem valami boldogok.Legalábbis én úgy nézem el őket.Őket sosem fogom elfelejteni.Végülis ebben a városban őket ismertem meg legelőször.*Karmel agyában a barátai arca forgott mindenhol.Már vége volt a járőzözési időpontnak.Leparkolt a házánál és kiszállt.De nem ment be a házba csak a teraszig.Ott leültt egy széken és figyelt.Fekete kabátjában alig lehetett észre venni.Fejében egyszer átvillant a nagyapja sírja.Még mindig nem tudja hogy mért volt a nagyapja itt.Pedig Párizsban volt.Elvileg ott volt.MOstanában Karmellel nem történik túl sok érdekes dolog.MOstmár itt volt az ideje hogy bemennyen és be is ment.Még egyszer kitekintett az ablakon és utána ment lefeküdni.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Egy pillanatra elbambult, gondolatban visszapörgette az eseményeket. Csak akkor ocsúdott fel, mikor a nő cigarettával kínálta.*
-Nem köszönöm, nem dohányzom –mondta –Tudja, épp agy közeli szórakozóhelyről indultam hazafelé, csak szeretek éjszaka sétálgatni, így gondoltam inkább a hosszabb úton jövök. És ön, mit csinál itt ilyen későn?
*A szél hírtelen föltámadt, s a friss eső illatát hozta magával. Alister föltekintett, az égen sűrűn gomolygó viharfelhők gyülekeztek. Néhány pillanattal később a távolból kopogó hang hallatszott, amint az első esőcseppek elérték a fák lombját.*
-Talán be kéne húzódnunk valahová. A közelben van egy kis kávézó, elég hangulatos, meghívom egy italra.

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

*Kezét visszahúzta, és a dobozt egy gyors mozdulattal visszarakta bőrkabátja bal zsebébe. Egyszercsak váratlanul feltámadt a szél, csak úgy . Selena széllel szembe fordította a fejét, s gyengéden hátra fújta hosszú fekete derékig érő haját, s visszafordult a férfivel szemben, majd Selena válaszolt Alister előző kérdésére.
-Nem bírtam már otthon gubbasztani a házamban a TV előtt, és gondoltam eljövök egy kicsit sétálni a városba, viszont már így is eléggé jól ismerem a környéket... De sose árt még jobban körül nézni.-válaszolta Selena mosolyogva Alisternek. Egyre erősebben fújt a szél, majd a férfi ismét megszólalt: -Talán be kéne húzódnunk valahová. A közelben van egy kis kávézó, elég hangulatos, meghívom egy italra.* ~Milyen udvarias…~ *Gondolta majd újra megszólalt, és Alisterre nézett.
-Hát rendben mennyünk. Legalább nem kell otthon gubbasztanom. –mondta mosolyogva, majd elindult a betonút szélén.
-Nem jön? –kérdezte kedvesen, majd egy szányolcvan fokos fordulatott vett, és visszafordult Alister felé.*

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*A sötét utcákat szépen megvilágította a lámpa oszlopok halvány fénye.Egy női alak jelent meg a félhomályos utcán.Hosszúkás haja hátul konytba fogva és egy szép kékes fehér liliomintás felsőtviselt,mellé meg egy térdigérő szoknyát ami jobolalt kivoltvágva.A szoknya kissé sötétebbkékvolt mint a blúz,de egy szép fehér madarat ábrázolt ami baloldara lett varva.Jókedvűen rágcsált egy almát,és arragondólt,hogy mit is tegyen ma este.Sok kedve volt egy kis vacsorára,de azt csak barátokkal lehetett megtenni.Baloldali arcán lévő sebe kicsit agasztotta,mert sokan megijedtek,vagy csúfnak tzartották őt emmiatt.
~Hát igen,.A Francia szépségek nemtűrik el az efféle hibákat.~gondólta majd szomorkásan sóhajtott.

Vendég

szeretett éjszaka sétálni. egyrészt, jobb volt a levegő ilyenkor, az év bármely szakaszában, másrészről nyugodtabban tudott gondolkodni, mert kevesebb ember volt az utcán. szokásos, már hozzátartozó fekete ruhájában volt, családi rubintja is ott díszelgett hajtókáján. mivel a mostani életben sokkal több veszélyes alak mászkált, magával hozta sétabotját is, mely belsejében egy halálos pengét rejtett. még a seregben tanulta egy tiszttársától a savate technikáit, amiket azóta nemegyszer sikeresen alkalmazott.
fény.sötétség.fény.sötétség. lassan sétált ki-be az utcai gázlámpák fénykörébe, élvezve a gyorsan változó fényhatásokat. ekkor lett figyelmes egy hirtelen előtte felbukkanó nőre.
~elkalandozott a gondolatom~morogta magában bosszúsan, ám arcára egy bocsánatkérő félmosolyt erőltetve, igazi úriember módjára azonnal félreállt, és határozott hangon megszólalt.
-bocsásson meg kisasszony-kis fejbiccentés, majd ráfüggesztette szemeit. ekkor vette észre a forradást a nő arcán, ami bár szembetűnő volt, Strahdot különösebben nem foglalkoztatta. ő neki is voltak hegei, igaz, nem ilyen látható helyen.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan egy kicsit elkalandozott.Valahogy hiányzott valami az életéből.Megfigyelte az ebereket.Rájött,hogy szülei nagyonhiányoznak,és valaki akiben megbízhatna.Larsonban megbízik,de a szülei legjobban.Ahogy feltámadt a kellemes szellő a szoknya táncolnikezdett.Ahogy befordúlt az egyik sarkon majdnem össze ütközött egy férfival.
-Elnézést uram.Neharagudjon.Elbambultam.-mondta majd végigmérve a férfit kicsit meglepődött.Maga a ruházata furcsavolt.Bár mitmondjon ő.
-Remélem nemlett semmi nagyobb baj.-mondta félénken.

Vendég

Strahd arcára enged kiülni egy kis érdeklődő mimikát, majd mély hangján válaszol a nőnek.
-nem, nem lett semmi bajom. önnek kisasszony?-
kérdi, de már tudja, nem lett, hisz látszott a nőn. aztán eszébe jutott, úgyis meg akart ismerkedni helyiekkel, vagy legalábbis régebb óta ittlakó emberekkel. és miért ne lenne rosszabb vagy jobb ez a nő, mint bárki más. elővette szociálisabb énjét, és feszesen kihúzva magát, enyhe fejbiccentéssel mutatkozott be a nőnek.
-Lord Strahd von Zarovich vagyok, kisasszony, és kérem bocsássa meg udvariatlanságom, amiért ezidáig elfelejtettem bemutatkozni önnek, úgy, ahogy az ildomos lett volna részemről.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milani kicsit meglepődött a férfi fra viselkedésén.Kíváncsian mérte végig,és a boton akadt eg a szeme.
~Hú de szépdarab.Apának is efféle volt.~gondólta majd meghajót a férfi előtt.
-Üdvözlöm.Milan Netrina a nevem.Semmi bajnemtörtént.-mondta és elmosolyodott.
-Látom új errefelé.-mondta az észrevételt és a feszengő állást vizslantotta.
~Miaz tán karótnyelt?~és mosolygott.

Vendég

elmosolyodott, majd válaszolt.
-igen miss Netrina, jól látja, nemrég érkeztem ebbe a városba. ön tán régóta itt él?
~még kapóra is jönne nekem. talán ő tud nekem mesélni pár dologról~ekkor vette észre, hogy a lány a sétabotját nézi. kicsit megforgatta.
-gyönyörű darab, nemde? egy kedves tisztbarátomtól kaptam még régebben.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milani elmoslyodott a férfi viselkedésén.
Nem híres,vagy gazdag,hogy ígybeszéljenek vele.Bár lemondott az örökségről jobbanszerette ha egy egyszerű ember.
-Oh uram én régóta.Már nem is számolom a heteket.Nem kell ennyire feszengve állni és így beszélni.Nyugodtan beszélhet normálisan.Nemnagyon szeretem az úrias beszédet.-mondta kicsit mosolyogva majd hozzátette.
-Édesapámnak is volt efféle botja,de annyi külömbséggel,hogy egy sárkány volt rá faragva.Nagy a hasonlóság megkell valjam.

Vendég

Strahd megmerevedett. nagy energiájába és önuralmába került, hogy lehiggadjon. nem elég, hogy a nő lekezelően bánt vele, amiért előkelő modorával tisztelte meg, még kiemelte, hogy hasonlít az édesapjára.
~na ez sok, nem nézek én ki ötvennek~
-miss Netrina, biztosíthatom, nálam ez a viselkedési forma ösztönös. de ha önnek úgy jobban megfelel, beszélhetek önnel úgy is, mint a mai emberek többsége általában.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Oh jó uram elnézést.Kijöttem a gyakorlatból.Remélem megbocsájtja vétkemet,és elfelejti.-mondta mostmár kezelve a helyzetet.
-Ha kívánja Msr akkor elvezetném egy előkelő helyre egy éterembe,vagy ahova szeretné.-mondta felajánlva,hogy körbevezeti a férfit.
~Hát szerencsre vannak még diplomatikus alakok is.de miért nekem kell velük találkozni?Nem mintha teherlenne,jófej meg minden,de ez a beszé és viselkedés megőrít.~ahogy belegondólt,hogy régen erre nevelték...

Vendég

Strahd elmosolyodott, arcán most nyoma sem látszott előbbi fennakadásának. nem diplomata volt, vagy udvari bohóc, hogy tudnia kelljen vigyázni arra, mi látszik meg rajta, hanem katonatiszt, így nem is zavartatta magát.
-kisasszony, örömmel fogadom segítő kezét-tartotta karját Milannak, had karoljon bele, aztán elindult vele lassan.
-nekem teljességgel mindegy, hogy hova megyünk, legfőképp, mert nem ismerem még a várost, így az ön vezetésére bízom magamat.
~ez az, hajlik rá. így könnyebb lesz megtudni jópár dolgot.~

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan pislogott párat,majd belekarólt a fentartott karba és elindúltak.Régi emlékek derengtek fel benne.Amikor édesanyja és édesapja is ígymentek az utcán.
-Hát a városban sokféle épület van.A városban van egy liget és a folyóparton is jólenni.A belvárosban szórakozóhelyek,kaszinókvannak.Nagyvíben kerülöm a helyet,faragatlan emberek is vannak ott.Van sok üzlet de a legjobb a liget.Csed béke urakodik és egy kis tavacska is van a közepén-Majd bekanyorodtak egy kisebb utcába ami a vézófeléveezetett.

Vendég

Strahd biztos kézzel vezette a nőt maga mellett, aki érezhette, hogy bár a férfin látszott elmúlt negyven éves, de még mindig erős volt, izmos, és majd 190 centiméteres magasságával tekintélyt parancsoló volt.
-kisasszony, bár nem javallott egy ilyen fiatal és szép hölgynek a ligetben mászkálnia egyedül, de mivel a társaságomat élvezi, így megnyugtathatom, nincs mitől tartania. tehát mehetünk oda is, ha akarja-váltott egy kissé közvetlenebb hangnemre.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Köszönöm uaram,hogy megvédelmez.Topolya utcáji nagyonveszéjestudnak lenni.Főleg éjjel mint most.A liget egyfajta zőldövezet.Remélem tetszeni fog önnek.-és elindúltak egy másik utcán.Valahogy Milan elmosolyodott magában.
~Ahhozképest,hogy halandók akkor kifog kit véeni?~gondólkodott el.Tényleg biztonságosabb ketesben menni mint egyedűl,de viszont sok titok lapangott benne.

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: Topolya

*A kertváros kellemes, kedves utcái lassan megtelnek élettel, Riam pedig egyre életveszélyesebb tempót diktál magának a sűrűdödő forgalomban. A napfelkelte egyre közeleg, s ő még mindig a nyílt utcán kocsikázik. Fáradt, és semmi kedve az autóban aludni most, mikor alig néhány utca választja el a házától.
Már messziről látja a kúria magas, neogót homlokzatát, és ez kis megnyugvással tölti el, habár már nem szereti annyira az épületet.
Gyorsan ráfordul a garázsbejáróra, s miközben az elektronikus kapunyitó felemeli a garázsajtót a lány idegesen dobol a kormányon. Mikor végre befér a kocsi, rátapos a gázra, és beszáguld a garázsba. Megvárja, míg háta mögött bezáródik a kapu, majd egy nyögéssel kiszáll a kocsiból. A garázsban levő lim-lomokból kihalássza a gitárját, és ott, egyedül a sötétben kezdi pengetni.
A járdán haladó gyalogosok először csak néhány elrontott, rossz akkordot hallanak, míg a gitárt behangolja Riam, aztán egyszer csak felhangzik a dallam. Először csak csendesen, egész szolidan, majd egyre-egyre erősebben. S valahol a gitár hangját alig elnyomva egy fájdalmas női hang is felcsendül. Ezt a dalt énekelte akkor is, mikor Asariel megjelent mellette, abban a kis házban, ami azóta eltűnt a föld színéről, ahogy talán Asariel is.*~ Mennyit változott azóta minden!~*gondolja a lány szomorúan, miközben újabb és újabb akkordokat penget. Nagyon szereti a Road Back Home című számot, mert benne van egy kicsit az ő kisiklott élete is. Végül a nappal zajai elmossák a zárt kapu mögül duruzsoló zenét.*

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Napok teltek el mire Asariel ismét előbukkant. Munkát kapott a seregtől. Utálta, de ezt a pórázt viselnie kellett, hiszen csak így óvhatta meg az inkognitóját, és csupán gyenge illúziót sejtető szabadságát. Most már tartozott valahova. Nem hagyhatta hogy katonák, és egyéb nem civil szervezetek lepjék el a várost őt kutatva. Mérge gyorsan tovaszállt, mint ahogy mindig is szokott. Szerette a munkáját. Néhány napig teljesen kikapcsolt az agya. Nem zaklatta sem a múlt sem a jövő. Néha fel- felpillantott gépe mögül, és a hegyek felé tekintett mélyet sóhajtva. Ilyenkor mosolyra húzta a száját. Mintha haza tekintett volna, és folytatta tovább a munkáját.
Elkészült. Vége. Kilépett a házból, és bezárta az ajtót. Az elmúlt napokban nagy változások mentek végbe mind a testében, mind a lelkében. Erősebbnek érezte magát, magabiztosabbnak. Tudta leginkább ez abból táplálkozik, hogy már nincs egyedül. Vágyott már vissza a falkához, de egy nagyon fontos dolgot elfelejtett mielőtt elkezdett volna dolgozni. A munka után járó zöld tündért, és egy Bolivar Royals Coronas-t. Ez volt a kedvenc kubai szivarja. Kint állt az utcán és csukott szemmel beleszippantott a levegőbe. Az illatok vegyes keveréke felélesztette elgémberedett végtagjait, és már szinte érezte a szivar bizsergetően édes füstjét az orrában, és ízét a szájában. A kocsijához sietett és beszállt. Szeretett volna már a kávézóban lenni. Nem is tétovázott elindult. *
- Mindjárt fel kel a nap. Lehet hogy én leszek a első vendégük. – morfondírozott magában, és leengedte az ablakot hogy érezze a hajnal frissességét az arcán. A nap még nem bukkant fel a látóhatáron, de fényét maga elé engedte, és bíborrá színezte útját az égbolton. Az elegáns autó magabiztosan gördült a kertváros utcáin. Az emberek kezdtek mozgolódni. Hirtelen rántott egyet a motor, és az autó lefulladt. *
- Mi a franc volt ez – beszélt az autóhoz – Az hiányzik hogy most robbanj le nekem, mert én nem gyalogolok el a kávézóig az biztos.
* Kikapcsolta a rádiót, és újraindította a motort. Az mintha semmi baja nem lett volna újraindult. * - Na ezt szeretem.- mondta Asariel, és már indulni készült, mikor meghallotta azt a dallamot. Nem tudta hirtelen miért ilyen ismerős, de szíve hatalmasat dobbant, és elöntötte a forróság. Képtelen volt elindulni. Érezte hogy nem mehet csak úgy tovább de nem tudta hogy miért. Ekkor meghallotta azt a hangot, ami örök dallamként cseng a fülében mióta először hallotta. És bevillant neki minden. Mintha egy régi filmet nézett volna, egy talán sohasevolt életről, mely még boldogsággal volt tele. *
- Riam! – mondta ki hangosan, és automatikusan cselekedni kezdett. Leállította a motort, és kiszállt az autóból. Egy garázsajtó előtt áll, mely mögül ki-kiszivárog a gitár, és Riam hangja. Asariel kiélesedett érzékeinek, viszont olyan mintha nem is létezne az ajtó. Már ott tartott, hogy megfogja a garázs kilincsét és feltépi az ajtót, - hiszen erejéből bőven futotta volna – de ismét érzékei voltak azok akik megállásra kényszerítették. Érezte Riam illatát, mely áthatolt a repedéseken, réseken. Érezte hogy ő már nem ember, és amint hátrapillantott, a nap első sugarai résnyire húzták szemeit. Tudta nem nyithatja ki az ajtót. Ott állt a garázs előtt. Egy vékonyka fal volt köztük, mégis elérhetetlen távolságban voltak egymástól. Szomorúság, és egy kevés düh lepte el szívét. Elmenni nem akart. ~ Ki tudja mikor hallhatok felőle utoljára ~ Bekopogtatni nem tudott. Mit is mondhatna. ~ csakúgy erre jártam, régen láttalak, mellesleg hogy telt a napod. Jah persze hiszen te nem is láthatod a napot ~
* Undorodott magától hogy ilyen cinikus gondolatok merültek fel benne. Talán nem is ő volt. Talán a farkasból eredő ösztönös ellenszenv. Ekkor mintha megkorbácsolta volna lelkét, félretett minden érzést ami fojtogatta, csak egyet nem, hogy mindennél jobban vágyik újra látni Riamot. Kezével megérintette a garázsajtót, mely megremegett a kicsit erős érintéstől. Kereste a szavakat, de amikor kinyitotta a száját csak ennyit tudott mondani:
- Riam!- elszorult a torka - Riam te vagy az? – tudta hogy ő az, mégis csak ez a közhelyes mondat tudta elhagyni a száját. Aztán csend. A gitár nem szólt többet. Hirtelen elnémult. Mint minden odabent. Asariel kissé megmeredt. Remélte hogy a csend nem tart örökké….

Vendég

-reméli? én biztos vagyok benne kisasszony-gondolta, és azért ő is reménykedett. elindultak a liget irányába, közben Strahd rágyújtott egy szivarkára, előtte illedelmesen megkérdezve Milant, zavarja-e, és kér-e esetleg egyet. majd csendben ballagtak pár percet, közben figyelte a város ritmusát, és várta a hangot, ami nem jött. ennek őszintén örült, nem volt kedve pont most beszélgetni vele. ellentétben a lánnyal. rá kíváncsi volt, pontosabban arra, mit tud neki nyújtani.
-miss Netrina, kérdezhetnék öntől pár dolgot a várossal kapcsolatban?-ha igenlő választ hall, felteszi első kérdését.
-mi az, amit nem árt, ha tudok a városról? mire figyeljek?illetve, hol találok igazán érdekes, különleges helyeket?
szeme furcsán villant egy pillanatra, biztos, hogy Milan nem vette észre. a villanás csak egyvalamiről árulkodott. a végtelenül nagy kiváncsiságáról és tudásszomjáról.

V Ifjú farkas

*Nicholas napok óta most mozdult ki először lakosztályának biztonságából, kellett neki valami, amivel eltereli gondolatait a harapásról, Shira-ról, a farkasokról...*

*Már-már úgy tűnt, hogy céltalanul bolyong a hatalmas Mercedes-szel a Kertváros kanyargós utcáin, de nem ez volt a helyzet: annak ellenére, hogy általában gyorsan kiismeri magát egy-egy városban, Topolya mégis kihívásokat állított elébe, s nem engedte, hogy a férfi teljesen kiismerje. Menthetetlenül és végérvényesen eltévedt az utcák és kereszteződések rengetegében, amikor hirtelen a fékre taposott, és kiszállt a kocsiból…*

*Körbenézett az utcán, de senkit nem látott, akitől útbaigazítást kérhetett volna. Sóhajtott egy nagyot s már az autó irányába haladt, amikor eszébe jutott, hogy a közeli házak egyikében elő emberektől kér segítséget. A gondolatot tett követte, s hosszú lépteivel egy aprócska ház kapuja előtt termett. Hosszan, nagyon hosszan csengetett, de semmi mozgolódást nem ért el vele a háziaktól. Léptei egy következő házhoz vezették őt, ahol szintén nem járt eredménnyel. Miközben a következő kapuhoz sietett, megfogadta magában, ha ennél a háznál sem jár sikerrel, feladja a meddő próbálkozásokat…*

*Amint a kapuhoz ért, alaposan körbe kellett néznie, hiszen a csengő igen el volt rejtve a felületes szemlélődő kíváncsi tekintete elől. A férfi azonban tudta mit keres, s néhány pillanattal később meg is találta az áhított gombot. A csengő felett egy kopottas névtábla árulkodott a ház lakójának kilétéről: M. Netrina. Hosszan csengetett, s csak remélni tudta, hogy ennél a háznál találkozik valakivel, aki a segítségére lehet…*

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan éppen nemrégiben kelt fel,hálóingje térdéig ért.Haja kissé kocosvolt,kezében meg kínaiételt tartalmazó doboz,és két pálcika.Ahogy a konyhában tevékenykedett csengettejk elégg hosszasan.Mandula vágású szemeiben az ijedség csillant,nemvárt látogató.
~Hát ez kilehet?-gondolkodott el ezen,és az ajtóhoz lépve lenylte az utolsó falatot,és kinyitotta az ajtót,és a kelemes meleget kiengedte a hüvöskés utcára.Majd egy férfit látott meg.
-Jóestét uram.Segíthetek?-kérdezte kíváncsian az idegent,shasem látta itt a városba,nem is ismerte,de ekkor jztott eszébe,hogy lengén van ehhez öltözve.

V Ifjú farkas

*Nicholas már feladta a reményt és azt gondolta, ennél a háznál sem lesz szerencséje. Kezét elvette a csengőről, s szinte ebben a pillanatban hallotta, amint a ház ajtaján a zárakkal bíbelődnek. Egy kicsit sóhajtott, hiszen egy teljesen idegen emberrel fog az elkövetkezendő pillanatokban beszélni, de ez a sóhaj egyben a megkönnyebbülés jele is volt, hiszen ha az idegen tud neki segíteni, akkor végre megtalálhatja a Ligetet...*

*Amint az ajtó kinyílott, egy fiatal lány alakja jelent meg a férfi előtt, és Nicholas akaratlanul is felhúzta a szemöldökét, amikor meglátta, hogy a lány milyen lengén volt öltözve. Arcára még egy mosoly is felkerült, amikor végigmérte a lány lábait, melyeket nem takart a finoman szőtt hálóing...*

*Másodpercekig állt némán a lány előtt, s nem is vette észre, hogy végig őt bámulta. Aztán elméjében egy aprócska csengő megszólalt, mely figyelmeztette udvariatlanságára, s egy krákogással visszarepítette önmagát a valóságba. A lány szemébe nézett, s mély, lágy hangján kérdezett Tőle:*

- Elnézését kell kérjem, hogy ily késői órán zavarom, de nem vagyok ismerős ebben a városban, s egy ki útbaigazítsára lenne szükségem... Úgy tudom a környéken van egy park, amit már régen fel szerettem volna keresni, de egyszerűen nem találok. Tudna ebben segíteni?

*Hangja udvarias és barátságos volt egyben, s csak remélni tudta, hogy a ház lakója nem csapja rá az orrára az ajtót és valamilyen úton-módon segít majd neki...*

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

-Hát tudnék segíteni.-felete majd kíváncsian nézett a férfira aki bámúlta az alakjátde nemszólt semmitsem.
-Ha szeretné uram megmutathatom a várost meg a parkot is.-mondta és bejebb hívta.
-Egyébként elnézést a ruházat miatt,de most keltem fel fél órája,kicsit komás vagyok még.-becsukva az ajtót kérdezte.
-Kávét kér uram?-és elsietett felöltözni.