| Szerző |
Üzenet |
| < Novellák, dalok és más szerzemények ~ Régesrégen/elbeszélés/ |
|
|
|
Elküldve:
2006-5-25, 14:07:40
|
|
|
Halandó
Tartózkodási hely: Ahol kellek.
|
|
Ködös, fátyolos éjszaka volt.*Egy ember bojong az utcákon.Éségtől gyötőrve fáradságtól elcsigázottan sújos döntésre jut.Betőr valahová.*~Már megint,muszály alig bírom tovább.~
*Összehuzza magán kabátját és eldönti alszik még eggyet mielőtt lép.*
A város neve nemesegyszerűséggel:Úszóváros.Ez a város a fekete tó partján található.Egyfajta átjáró tenger és szárazfőld között.A tavat a távoli Azúr tenger táplálja megtalálható ittminden amire egy elcsigázott utazó vágyik.És mivel ezekből sok van van itt olyan is aki belőlük él:hűsünk is eféle szerencse hajhász bár mostanában nem ment neki nagyo az"üzlet".A város fölé 5 hatalmas gránit torony emelkedett amelyeket középtájt léghíd kötött össze és tetejükön a fárosz fénye világított.Minden toronyhoz hozzátartozott amaga negyede. Barátunk a nyugati toronynál volt ahol az itt élő kereskedők villái versengenek egy mással.Térjünk hát vissza hozzá:
*Elindúlt egy magányos házat keresni ami igen nehéznek bizonyúlt.Mivel az emberek csak jöttek de a sziget nem nőtt.*
~Megvan~*Elért egy félkörívben épített házat melynek tetejét frízekkel díszített oszlopok tartottak.*
~Jó, a vilany már nem ég. Meglerüéöm a házat és hátúrol megyek be.~
*Lassan a ház hátamögé megy olyan csendben lopakodik ahogy csak tudd.Hasa már úgy követeli a táplálékot hogy már már elárúlja.Meglátja azt a fát amit már a másik oldalon is észrevett.Átugrotta azt a kerítést amit csak aféle vicből tehettek oda mert semmivédelmet nem biztosíthatott.Elindul a fűzfa felé.Lépteit diszkréten tompította alágy frissen nyírt fű.A nemrég esett eső betőltötte a levegőt. Ettől némikép megnyugodott.Elkezdett mászni.A fa igen csúszós volt ezért ez nehezen ment devégül is egy utólsó lökéssel felkerűlt a ház tetejére.Itt elkezdett sétálni és nemsokára bele is ütközött abba amit keresett egy retesz.Eltólta és kinyitotta a csapóajtót.Befurakodott a házba.Kellemes meéeg fogadta...... |
_________________ Nem az a fontos hogy honnan jöttél hanem az számít hogy bárhonnan ki lehet tőrni. |
|
|
|
 |
|
Elküldve:
2006-5-25, 14:09:59
|
|
|
Halandó
Tartózkodási hely: Ahol kellek.
|
|
| Véleményeiteket szivesen fogadom akár rosz akár jó. |
_________________ Nem az a fontos hogy honnan jöttél hanem az számít hogy bárhonnan ki lehet tőrni. |
|
|
|
 |
|
Elküldve:
2006-5-29, 16:10:41
|
|
|
Halandó
Tartózkodási hely: Ahol kellek.
|
|
*Ahogy lefeléhaladt a sötétben egyre rosszabb balsejtelem fogta el. Lelkében valami örvénylet de nem a féleleme volt az egyszerűen csak tartott valamitől. Leűlt az egyik lépcsőfokra és megpróbálta magát összeszedni.*
~Szedd össze magad Zágrádiusz így nem fogsz semmire sem haladni.~*Felált, elkezdett a padláson kóborólni minduntalan beleütközött valami kacatba.Eldöntötte hogy lemegy a házba mert itt nem fog semmit sem találni. Nem akart lámpást gyújtani rábízta magát a holdfényre.Ez pont elegendő volt arra hogy tudjon tájékozódni.Mikor leért a házba körűlnézett.*
-Csak el ne tévedjek.
*Elmosolyodott és tovább indult északnak.Ahogy egyre beljebb ért a házba észrevette hogy valami egyre csak vonza.A balsejtelem egyre csak erősödött benne.Lehet hogy nem is az éhség űzte ide.Valami idehívta szinte húzta és ő nem tudott ezzel mit kezdeni.Ahogy haladt az is meretlen cél felé már nem is a szügség üzte hanem valami amai sokkal veszéjesebb másokra és ráis:a kíváncsiság.Elért a folyosó végére ahol egy míves ajtó fogadta.Körbe a szélén sárkányokkal volt kifaragva a közepén pedig egy ismeretlen szöveg fénylet.Fúrcsa volt de nem félt.Azt hitte hogy csak tolvaj kíváncsisága irányítja de nem is sejthette hogy sorsa szinte már huzza a felismerés felé.Megmarkólta a sárkányfejet formázó kilincset ami hirtelen kicsusszan a kezéből és eltűnik az ajtóban.Ettől hátratántorodik és elesik.Halk kattogások jelezték a kilincs utját az ajtóban.Csak akkor tápászkodott fel aföldről mikor már az ajtó feltárúlt előtte.Belépet a szobába hirtelen hatalmas és éles fény töltötte be a szobát.Az ajtó hirtelen becsukódott.Próbálta kinyitni de nem sikerűlt.A szoba hatalmas volt a ház felét is magába foglalhatta.Mindenfelé polcok és különféle tárolók.Elkezdet sétálgatni közöttük majd oda ment a középen elhelyezet hatalma hatszögletű asztalhoz majd leűt az segyik székre.Az asztalaon csak egy bőrtok volt.Magához vette és elindúlt volna
kjárat felé de hirtelen katonák áltak körülötte.Nemtudta mit csináljon.Elszaladt hátra megkerűlte az egyik tárolót és a katonákra borította.Elkezdett a kijáralt felé futni szerencséjér nyitva találta az ajtót
gyorsan bevágta maga mögött.Tovább haladt az egyik folyosón,Észrevett egy oldalra nyíló ajtót.Be is ment rajta mikor azomban kinézet rajta észrevette a kint örködő fegyvereseket.Nem értette miért ez a nagy felhajtás.Kivett a tasakból a dobozt és az nyogtatóan és hidegen lüktetett
a kezében.~A tető talan arra kimehetek.~Kilesett a folyosóra.Szabad az út.Feltólta a csapóajtót,eközben a doboz egyre melegedett mintha csak a közelgő vészre figyelmeztetné.A tetőn katónák álnak~Csak nem vesznek észre hisz sötét van és még háttal is álnak.~Nekilódult majd átugrott a fára.Annak az ágai nem bírták el a sújját és recsegve-ropogva adták meg magukat rájuk nehezedő suly alatt.Őmeg lehuppant a földre.Elkezdett futni ép jókor mert a katonák észrevették és otánaindúltak.Szerencsér közel a sziget széle ezért arra vette az irányt majd azzal a lendülettel ami eddig hajtotta levetette magát szírtről.~Talán túlélem~Miközben zuhant lepergett előtte egész élete bár ez kissé nagy szó mert csak 5 éve emlékszik történésekre előtte szinte semmire.~Az ember fúrcsa lény csak
a halálhoz közel fúrcsálja az ilyen dolgokat.De ami igaz elég jól értett egy-két dologhoz nem is tudta honnan vette hozájuk atudást de tudta.Ez eddig nem is gondólkodott lefoglalta az életben maradás.Mikor a víbe csapódott keresett adoboznak egy rejtekhelyet tudta ha kell rátalál.Mikor felment levegőért azonnal nyilak csapódtak mellé.Az egyik nyíl a vála alatt találta.Egy darabig még tempózott mikor elfogyott minden erje.Azt még hallotta amikor a csónak odaér mellé és arra is figyelmes lett hogy karok huzzák a csonakba.De ezután már semmire.Álmában emberek hívtk de ő nem érte el őket , még nem.Mikor elkezdett ébredezni elsőnek megcsapta az orrát az a penészes dohos szag ami a bőrtönök sajátja.Ezt már ismerte de mindig sikerűlt megmenekűlnie.Keze lába össze van bilincselve.
Valaki a cellájába lépett.Magas 50-es éveiben járó fekete hajú férfi volt.Legugolt elé.*
-Látom felébredtél.Nekünk ez jó de neked annál rosszabb de ha segítesz gyors véget érsz.
-Mit izgat az téged milyen lesz a végem.Ha én magam még azt sem tudom hogy mi a múltom.Ezért nem is félek.
-Látom modórtalan vagy de mit is várhatam egy koszos tolvajtól.
Nem akarsznekem valamit mondani?
-Na nem válaszólsz?
Mégis mire?Inkább te moind meg mit vittem el?
-Semmi különöset csak egy dobozt benne egy térképpel és egy amulettel.
-Kérdezhetnéd hogy miért mondom el neked mindezt...
-Talán mert megőlsz?
-Lassan,drága unokaöcsém.
-Micsodád,Nem is ismerlek.
Tudom de mielőtt egy utólsót lélegzel tudod majd az igazat.
~De nem a közelbe lesz az az utólsó.~
*Ezzel az idegen távozott.*
-Mi a neved?
-Drájkhánusz
............./folytköv/ |
_________________ Nem az a fontos hogy honnan jöttél hanem az számít hogy bárhonnan ki lehet tőrni. |
|
|
|
 |
|
|
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
|
|