Vampire Fantasy ~ Téma megtekintése

Vendég

Több, mint nyolcszáz négyzetméter alapterületü, három szintes kaszinó bőven kiszolgálja a topolyaiakat, de elsősorban a sok túristára számítunk. A rulett-terem csupa tükor es arany, a liberias krupiek a legfelső szociális réteg igényét is kielégítenék. Az alsó szinten a játékgépek állandó csilingelése es villogása azzal a jó érzessel tölt el, hogy ugyanazzal a tempoval nő a bevétel is. A legfelső szinten exkluziv termekben magán játékokat lehet szervezni, amihez a bankost es ha kell osztot a ház ad. Reményeim szerint nem kis pokermeccsek lesznek itt. Gondolkodom valami pénzdíjjas pókerversenyen is.
Persze a biztonsági felszerelésekre annyit költöttem, mint a berendezésre. Kamerák, őrök, biztonáagi ajtók, páncélszekrények, pénzválogató. És persze az engedélyek. Jól fog menni a kaszinó , az már biztos.

Pár hónappal később, tekintettel arra, hogy a kaszinó milyen óriási mennyiségű hasznot termel a tulaj úgy döntött, kibővíti egy elegáns hotellel az épületet. Az első három szint továbbra is megmarad az ital és a szerencse megszállottjainak, viszont a hely nem csak árakban de magasságban is az egek felé kezdett törekedni. A szerény öt csillaggal rendelkező luxuskomplexum tíz plussz emeletet jelent, így az összesen tizenhárom (nem egy, a szálloda megépüléséig igen sikeres üzletember vádolta meg a tulajdonost, hogy ezért lett nincstelen) szintes épület Topolya város legmagasabb épületévé lépett elő.
Szigorú rend, maximális kényelem, kitünő ételek, széles választék, és minden igényt kielégítő személyzet várja a szolgaltatásokat megfizetni képes túristákat, és városi gazdagokat.

Vendég

*Ahogy beléptem kívülrekesztettem a kegyetlen téli hideget és végigpásztáztam a termen. Vörös pársonyos hatású padlószőnyegen haladtam végig a bárpultig, ahol várakoztam néhány percig. Rendelni szerettem volna, de egy árva lélek sem volt a pultban. Sehol senki. Megvontam a vállam és gondoltam egy merészet.*
~Játszom. Van egy utolsó ezresem, nincs mit vesztenem, hisz ennyivel úgysem érnék sokáig. Viszont ha Fortuna kegyes lesz velem, akár meg is duplázhatom.~
Végig sétáltam a hatalmas színesen villogó géppark mellett és végig húztam a kezemet a gépeken, mintha valami láthatatlan érzékelő csápok volnának az ujjaim végén, amikkel letapogathatom a szerencse forrásának helyét. Egy pókergép mellett döntöttem.*
~Aki szerencsétlen a szerelemben, az szerencsés a pókerben...Vagy valahogy így szól a mondás. Hát majd most leellenőrzöm mi igaz ebből. A szerelemben ugyanis messze elkerül a szerencse.~
*Bedobtam a pénzt és meghúztam a kart...majd újra és újra. A gép csilingelt, zakatolt, néha meg is rázkódott egy kicsit, végül mint aki megkönnyebbü,l okádni kezdte magából a fényes pénzérméket. Percekig tarthatott talán, minden másodpercben felkészültem rá, hogy vége, de csak nem akart elapadni. Rengeteg fém pénz hullott a persejbe, majd azt megtöltve a szőnyegre.*
~ Bingó! De nem kockáztatnám meg mégegyszer....~
*Letérdeltem és két kézzel a zsebeimbe tömtem a pénzt. Minden zsebem dugig megtelt, és legalább 10 kilóval nehezebb lettem tőle. Fogalmam sem volt, hogy mennyi lehet, de ez talán így hirtelen át sem futott az agyamon.
Boldog voltam, hogy ilyen szerencsés vagyok és kifelé vettem az irányt az utcára.*

Vendég

*Miközben kabátomba burkolózva próbáltam átfagyott tagjaimat védeni a hidegtől, és hazafelé igyekeztem, egyszercsak azon kaptam magam, hogy rossz sarkon fordultam be, és egy teljesen idegen utca kellős közepén állok. Már épp azon voltam, hogy visszafordulva megkeresem a helyes irányt, mikor a szemem megakadt egy neonreklámon... ami egy kaszinó bejárata fölött állt. Elkerekedett a szemem, majd akkora erővel csaptam a homlokomra hogy kis híján hanyatt vágódtam a nyílt utcán. Legszívesebben ordítottam volna, hiszen ebbe a kaszinóba kerestek krupiét, és én erre az állásra próbáltam jelentkezni, de fogalmam sem volt, hogy hol található. Legszívesebben ordítottam volna. Gondolkodás nélkül elindultam, és beléptem a kaszinóba. A kinti üres utcák után, melyen még jéghideg szél is fújt, kifejezetten kellemes volt belépni a rendesen fűtött, izgatottan beszélő (vagy csalódottan mormogó) vendégek közé.*
~Remélem még áll az állásajánlat~ *gondoltam, majd jobb ötlet híján odaléptem a csaposhoz, és arról kérdeztem, hogy hol kellene ennek pontosan utánanéznem. Egy rövid társalgás után úgy döntöttem, hogy megvárom valamelyik tulajdonost.*
~Remélem, hogy gyorsan megjönnek.~

Vendég

*Néhány óra tétlen üldögélés után rájöttem, hogy teljesen fölösleges várnom. Gyorsan vettem hát a kabátom, majd a kaszinóban lézengő vendégeket kerülgetve elindultam a kijárat felé.*
~Erre a munkára fölösleges ennyi időt pazarolni... Inkább jelentkezem arra az állásra, amit az újságban találtam.~
*Körbenéztem az itt lebzselő embereken, és nem értettem, hogy mit akarnak itt. Pénzt itt úgyis csak veszteni lehet, az italok is drágábban kaphatóak...*
~Csak arra való ez a hely, hogy az ember minden pénzét itt hagyja. Soha nem értettem a szerencsejátékosokat...~

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Már az idő igen csak az estében járt mikor megállt egy mélyzöld Honda Legend a casino bejáratánál. Asariel könnyedén szállt ki az autóból és egy laza mozdulattal odadobta a parkolófiúnak a kulcsot. Személyiségén nyugodt eleganciát mutatott, de belül pattanásig feszültek az idegei. Az első pillanattól kezdve azt az arcot kereste ami megjelent a képernyőjén. Félt önmagától. Bármennyire is profi volt nem tudta milyen reakciót vált ki belőle ha meglátja. Muszáj volt erőt vennie önmagán. Meg kell előbb némileg ismernie. Ha elborítja elméjét a vörös köd, és indulatból cselekszik elszalaszthatja az alkalmat és a férfi végleg eltűnik az életéből folytatva gyilkos szokásait. Rosszabb esetben otthagyja fogát. Mivel már szemet szúrt volna hogy ott álldogál a bejáratnál tétlen, ezért inkább elővette a tárcáját és elindult a pénztárhoz.. Elővette Karl Játékos Kártyáját, és a pénztáros máris jóváhagyta a játékhoz szükséges hitelkeret összegét, amit a bank később rendezett a casinoval. A kártyát öltönye belső zsebébe mélyesztette és megcélozta a bárpultot. Útja a pultig az asztalok között vezetett, így minden nehézség nélkül megfigyelhette melyik asztalnál ki ül. Feltételezései szerint mivel Adam nagy befolyással rendelkezett, ezért nagy valószínűséggel asztali játékot fog játszani, és nem fog „aprópénzzel” nyerő automatázni. * ~ Ha viszont az egyik pókerszobában ücsörög akkor kemény dió lesz oda bejutni. ~ * Megérkezett a pulthoz. Egyik asztalnál sem látta a fickót. Ettől egy kicsit mégy nyugtalanabb lett. ~ Remélem nem ezen a péntek estén akadt más dolga. Vagy lehet hogy már tovább állt? ~
- Erre nem is gondolhatsz.
- Parancsol? - * kérdezet a csapos hallva morogni magában a férfit. *
- Hogy? Ja igen. Egy absinth-ot nagy pohárban, vizet, és egy pohár sört.
- Milyen sör legyen?
- Legyen mondjuk a kedvenced - * válaszolta Asariel megunva a csapos örökös kérdezgetését. Persze egy mosolyt azért ráerőltetett az arcára. Az italok máris ott sorakoztak a férfi előtt. Asariel fogta az absinth-ot és szépen lassan belecsorgatta a vizet. Szinte elvarázsoltan nézte ahogy a víz opálos csíkokat rajzol az italban fokozatosan elnyelve annak zöldes csillogását. Mintha saját élete lett volna. Ahogy összekeveredett tiszta romlatlan élete a vad keserűséggel telivel, egy teljesen újat létrehozva. Nézte még egy darabig majd egy csapatra lehajtotta. A zöld tündér bársonyosan égette a férfi torkát. Kezébe vette a sörét és a szembe lévő tükörben figyelemmel kísérte a háta mögött történteket. Úgy gondolta vár egy kicsit mielőtt leül játszani, hátha felbukkan Adam. *

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*A belvárosban sétált és onann jött ide.A kinti részben halkan surrant az ajtóig egyenesen,majd benyitott egy üveges ajtón.Belépve a nagy tömegbe s a fénybe feketenapszemüvegén megcsilantak a különböző fények.Szokatlan volt a zene számára,és éjfekete nadrágjánál kicsit igazított majd elindúlt biztos léptekkel befelé.Bíbor blúzának újja bővólt,lógott a lány jkarjain,de deréknál és a kebleknél jól kihozta a női idomokat,aiket egy fekete,hosszúkás bűmellény fedett.Hosszúhajában kis hullám volt.A sok szerencsejátékozó embereket figyelte.Szemei szaporán járkáltak.Még sohasem volt itt.Most csak felejteni akart.A pulthoz érve valami italt kért.Fekete bőtcsizmáján megvillantak a kapcsok.Oldaltáskájából elúhúzta a pénzt és kifizette az itaél árát.Nemsokára már iszogatta koktélját.Leűlve egy bárszékre merengett el.Balábára hajtotta a jobbat és a zeneében és a katogásokban is képes volt elkalandozni.Kizárta magából a kívüli zajokat és kutatotzt elméjében a végzetes éjj felé.Régen történt,de az emléke mindíg él benne.Elhatározta,hogy túlteszi magát ezen,és a család meteremtésére fog koncetrálni,és egy állást is fog keresni.De holkezdje?Talán érdeklődni fog valamerre.Nemtudta pontosan,de valahol elfog indúlni.

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Nemsokára megitta italát,de kíváncsi volt,hogy mijen is a hely.Felállva ment kicsit tovább.Elámúlt a sok szerencsejátékba és a rengetetg emberben.
~Nemcsoda,hogy elhagyatottak az utcák.A legtöbb ember ittvan,itt költi el a pénzét.~gondólta,amikor lábai valamiben megakadtak és elvesztve az egyensúját a szőnyegre esett.Szerencsére felfogta a karjaival,de térdei kicsit sajogtak még az edzés miatt.
~Ki lehet az az ostoba aki ennyire netud normálisan űlni,hogy vagy a lábát,vagy a holmiát nemtudja normálisan elhejezni?~gon dólta halálos vilanásokkal szemében,majd felállva meglepődött ,hisz egy ismerősének a lábában esett fel.Larson.Hatalmasra tágúltak szemei és csk pislogott párat a szépen kiöktözött férfira.
~Ennyire kicsi a világ talán?~

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* A férfi kortyolgatta az italát és közben figyelte az eseményeket. Semmi sem változott. A férfit még mindig nem látta. Lassan elfogyott a söre. Úgy gondolta hogy ha végzett vele megnézi az emeletet is. Tikon abban reménykedett hogy embere nem a privát szobák valamelyikében van. Már készült elindulni amikor valaki erősen meglökte a bárszéket. Majdnem elejtette a poharat. Hirtelen mordult föl, de mikor látta hogy egy hölgy botlott bele, ráadásul el is esett, kissé megenyhült, hiszen eléggé kitette a széket az útba. Lepattan a székből és elővette jobbik modorát.
- Bocsásson meg hölgyem. Remélem nem esett baja. Szabad? - * Jobb kezét lenyújtotta a nőnek segítséget nyújtván neki felállni. Mikor a nő felnézett rá hirtelen ismerősnek tűnt az arca, csak nem tudta hová tenni. ~ Milan ~ * Ugrott be neki hirtelen. A lánylak le volt engedve a haj a és a szolid smink kissé kiemelte arcvonásait. A lány megfogta a kezét és felálltak mind ketten. A csinosan öltözött lány nagy szemeket meresztett a férfire. Valószínű szintúgy meg volt lepődve mint Asariel. A férfi belül elmosolyodott hogy újra látja a lányt ám hirtelen felrémlett benne hogy mi van ha a lány keresztezi gondosan kitervelt akcióját. Próbált vele kedves lenni de hangjában a türelmetlenség kissé markánssá tette a hangját.*
- Te meg mit keresel itt?

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan kicsit még meglepetten nézett rá,de utánn egy kicsit megvilantak a szemei.
-Hát ugyanezt kérdezhetném.Én egy embert keresek,apám régi társa volt.Ittszokott lenni,itt játszik.Mivel apám meghalt neki megy az értesítés,hogy újból felveszik titkárnak.-mondta kicsit megigazítva a táskáját,és látszott rajta,hogy zavarban volt,mert igencsak fura volt a találkozéásuk.
-Jól kicsípted magadat.-mondta egy kis halvány mosolyal egyetemben.

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Asariel csak nézte a lányt és próbálta nyugtatni magát. Egyre idegesebben tekingetett szét, nehogy míg a lánnyal társalog elszalassza Adamot. Azonban tudta hogy a lány nem miatta jött ide, ezért is nem akarta megbántani nyers viselkedésével. *
- Igen. Végül is ez egy elit hely. Azonban te is csinos vagy. - * Eszébe jutott iménti ötlete, és mivel nem akart sarkon fordulni és faképnél hagyni a lányt ezért némileg módosított az elképzelésén. ~ Végül is egy csinos nő társaságában megjelenni az mindig előnyt jelent. És egy férfinek még több eleganciát kölcsönöz. ~
- Nos nekem is dolgom van itt. Igen csak komoly dolgom. Keresek én is valakit. - * Ekkor akaratlanul is ökölbe szorultak a kezei és szemében izzani kezdett a fel felcsapó düh nyoma. * - Miért nem tartasz velem. Az imént készültem az emeletre, hátha ott találom meg. Talán ott lesz a te embered is. * Azzal jobb kézzel a lépcső felé mutatott invitálva ezzel Milant. *

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan kicsit felhúzta egyik szemöldökét a férfi öklére,majd válaszólt.
-Köszönöm a bókot uram,és szívesen tartok önnel.Úgytudom apám haverja nagyon nagy nőcsábász hírében áll,szóval egy kis védelem nem árt.-mosolygot egyett és elindúltak felfelé a lépcsőn.Milan beéekarólt Larsonba,hisz mindenhol bisztonsáhgiak voltak,és nem volt kedve,hogy megbámulják,és kövessék őt.Meg a férfi nagyon jó társoságot is nyújtott.Vele bármit megtudott beszélni,hisz nagyon hasonlított történetük.Lépéseik a vöröses lépcsőn egyre fentebb,és fentebb vezetett malyd felértek a céllálomásra.
-Most merre kedves Larson?-kérdezte körbetekintve.

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

- Mondjuk oda. - * Mutatott Asariel az egyik rulette asztalra. A lány jelenléte jó hatással volt a férfire. Mellette valahogy nyugodtabb volt háborgó lelke. Mikor odaértek az asztalhoz Asariel számára hirtelen megszűnt a világ. Még azt sem vette észre hogy egy ideig nem vett levegőt. Megtorpant és még a kötelező illendőséget sem megadva csak állt az asztal mellett. Adam ott ült vele szemben két gyönyörű nő társaságában, és játszott. Éjfekete öltönye és holtsápadt arca volt. Mégis megnyerő eleganciát sugárzott. Egy közepesen vastag szivar égett a kezében és a zsetonokat flegma hanyagsággal dobálta az asztalra. Asariel Elengedte Milan kezét és határozott mozdulattal az előtte ülő vállára tette. Az felnézett majd értve a helyzetet megköszönte a játékot és átadta a helyét. Asariel kihúzta a mellette lévő széket és egy határozott, de nem feltűnő mozdulattal beleültette Milant, aki igen csak meglepődött. Majd a férfi is leült. *
- Már ha nem zavarja- * Mondta Asariel Adamnak látva hogy a férfi végig követte az eseményeket. Asariel tudta hogy az erősebb vámpírok megérzik a másik faj jelenlétét, és ezért csinálta ilyen látványosra a belépőjét hogy felhívja magára a figyelmet enyhén provokálva Adamot, hátha a szeméből látni fogja a reakcióját. Azonban abban az érdektelenségen kívül nem csillogott semmi. * ~ Ez most vagy nem tudja ki vagyok, vagy jól tudja palástolni. Remélem az előbbi ~ * Adam csak intett a kezével jelezve „hogy csak nyugodtan”. Asariel elővette a Játékos Kártyát és odaadta a krupie-nak.*
- A felét. És a hölgynek is kérek zsetont. – Majd bal kezével ahogy illik diszkréten mutatta az összeget. A krupie előkészítette és egyik kupacot a férfi a másikat Milan elé tolta. Ebből a tétből kimaradtak, de Asariel hideg tekintettel meredt a vele szemben ülő férfire, miközben vére úgy zubogott testében mint a kitörni készülő láva. *

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan is meglátta azt az iletőt akit Larson és elmosolyodott,de amint a kt csajt holtsápadtlett,még a férfinél is jobban.Amikor odamentek megsem szólallt,csak lesütötte a szemeit,és ment Larsdon utánn.A két lány felismerte őt.
-Szia Milan!Látom te is kifogtad amerikát!-mosolyogtak rá.Milan kiváncsian nézett rájuk,és azok elmebették magukat.Az egyik nyakában gyönyörű nyakék,amásiknak,méregdrága ruha,a frizurájukról nem is beszélve.Milannak hányingeretámadtőllük,de köszönt nekik.
-Szia Alisa,neked is Méri.Mit kerestek itt?-a szavakat alig bírta kipréselni a szájából.
-Szia Milan,már azthittük,hogy nemtalálkozunk.-majd bírálű tekintettel néztek végig rajta.
-Mi ez a flegma ruha?Te úri hőlgy vagy vagy mi a fészkes fene,hát ökltözz úgy.-mondták,majd mentek játszani.Larson csak azt láthatta,hogy Milan hólt sápadt,és remegett.Szemeiben düh,és undor villogott.Főkeg amikor megtették a tétjeiket,és az egyik odabökött a gyomrába és mondta.
-Öregem melléd állhatott a szerencse.Ez a hapek egy kincsesbánya.Nagyon híres,és gazdag.Bármitkérhetsz tőlle.-susogta Alisa.
-Ruhát,ékszert és palotát is.Megadná neked,csak csavard el a fejét,mint ahogy mi ennek a baleknek.-mondta szórakozottan a másik.Milan meglepetten nézett rájuk.
-Hogyértitek?Kincsesbánya?-tekintetére a két nő felkacagtak,amit mások furán nézték.
-Nemtudtad ki buta?-érdeklődtek már megint susogva.
Milan megrázta a fejét,és látszott,hogy elvesztette a fonalat,és Larsonra tekingetett sokszor,majd vissza a lányokra.Nagy levegőt vett és meondta.
-Nézzétek engem nem a vagyona érdekel,és nem a pasim,hanem egyik barátom.
-Persze,pasizol,vald csak be hugica.-kacsintott rá Alisa,de mire észheztértek vólna Milan már Larson másik oldalára osont és ott nézte a játékot.
~Nem is tudtam,hogy gazdag,bár akkor megadom a tiszteletet neki ezentúl annyi.Bár nagyon kedves az igaz.~a tétek utánn már mindenki a menetet figyelte.

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* A férfi kezdett furcsán viselkedni. Szinte már kihívóan bámulta a Adamot. Verejtékcseppek jelentek meg a halántékán, és gyomra gombócba szorult. Érezte hogy kezdi elönteni a forróság és kezdte érezni tenyerében azt a bizonyos bizsergést. Asztal alatt lévő kezén kezdtek nőni a körmök. Alig bírt uralkodni magán. Kész volt rávetni magát a fickóra. Hirtelen néhány szófoszlány a fülébe jutott a háta mögül, mintha róla beszélnének. Majd az asztal másik végénél szintén ismerős arcokat látott. Nem tudta a nevüket de a barlangban találkozott már velük. Őt nézték. Idősebb farkasok lehettek. Talán érezték Asariel küzdelmét, mert mikor összetalálkozott a tekintetük akkor az egyik némán megingatta fejét jelezvén hogy „ne csinálj hülyeséget”. Ekkor ismét a csacsogásra lett figyelmes. Ez volt a kapaszkodója visszatérni a valóságba hátra nézett, és látta hogy Milan két nővel beszélget. Vagyis hogy inkább ők beszélnek. Látta a lányon hogy kellemetlenül érezte magát. Olyan elkényeztetett női módra rendesen kidumálták a férfit a háta mögött, és Milan érezte rosszul magát. Eleinte Asariel csak egy mosollyal lerendezte a dolgot, de amikor Milan a másik oldalára ült érezte hogy a lány legszívesebben menekülne. Ekkor viszont már nem állhatta szó nélkül. *
- Hölgyeim! Öröm látni ismét magukat. Látom a hangulat is remek. – a két nő mosolyogva hallgatta Asarielt – Amennyiben valóban jó partinak tartanak úgy állok rendelkezésükre. Biztos van még amit megadhatnék önöknek. Addig is kérem fáradjanak a szemben lévő téglafalhoz. – mutatott a tégladekorációs üres fal felé – Szerintem már kíváncsian várja az iméntihez hasonló roppantul érdekes eszmefuttásaikat. És ha most megbocsátanak szeretném tovább élvezni a játékot. - * Majd odafordult Milanhoz és felemelte teste mellett lelógatott kezét, és lágy csókot nyomva a kézfejére a lány kezét a játékasztalra tette jelezvén, hogy ne is foglalkozzon a történtekkel. *
- Folytassuk - * mondta lágy mosollyal az arcán. Milan visszamosolygott és mind a ketten ismét a játékra figyeltek. A két hölgy pedig Asariel számára olyan hirtelen távozott mint ahogy megjelent. *

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Asariel átesett valami képzeletbeli holtponton. Furcsán kiegyensúlyozottnak érezte magát. Ahogy Adamot figyelte látta rajta ahogy elmosolyodik az iménti szituáció láttán. Úgy érezte köszönettel tartozik annak a két idegen lánynak. Hiszen ha nem lettek volna akkor talán már elkövette volna élete legnagyobb hibáját. Átpillantott az asztal másik végén ülő farkasra is. Az nem is figyel játszott tovább. Talán ez a megkönnyebbülés billentette Asarielt helyre. Milanra nézett akinek a szemében látszott zavarta az iménti eset. Közelebb hajolt a lányhoz és csak hogy ő hallja szinte a fülébe súgta. *
- Fogalmam sincs kik voltak ezek a lányok, de ne foglalkozz velük. Tudod a nevem itt nem ismerik és ez így van jól. Ha lehet te se említsd. Rólam is úgy hiszik hogy egy bizonyos Karl Totengräber személyi asszisztense vagyok. Semmi többet. Mindenütt Karl neve szerepel, de Karl és Asariel soha nem lehet egy helyen egyszerre. Még ha ugyan az a személy is. - * mondta és mosolyogva kacsintott egyet Milanra. Látta hogy a lány mit sem ért belőle *
- Egyszer majd elmondok mindent, de most csak legyen elég ennyi. - * mondta ezt már hangosan. Furcsán kezdte élvezni a helyzetet, de most már úgy érezte, meg tudja őrizni józan ítélőképességét. Agya máris visszatévedt az eredeti útra, és kereste annak a lehetőségét miként kerülhet közelebb Adamhoz. Ránézett az órájára. ~ Bőven van még időm nem szabad elsietnem ~

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan nézte a játék meneteklét majd Larson szavaira feltekintett.Nemnagyon értette de igyekezett.
~Ha nem a sajátnevén van,akkor nemfogoöm megszólítani az eredetin és kész.~gondólkodott majd műfelelte.
-Az a két nő a régi osztálytársaim voltak,és nemnagyon csípem őket.-sutogta halkan,mert nem messze álltak tőllük.

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Mind a ketten most a játékra figyeltek. Milan néha tanácstalan volt, de Asariel szívesen segített neki. Ezzel kissé életszerűvé varázsolva a szituációt. Elméje folyamatosan kereste a lehetőséget. Szeme pedig követte a fickó minden mozdulatát. Remélte, hogy még egy jó darabig nem fogja megunni a játékot. Mert ha igen akkor neki kell lépnie, és azt még fogalma sem volt hogy hogyan tegye. A játékra nem is nagyon figyelt. Néha nyert és kicsivel többször vesztett. Milannak láthatóan jobban ment a dolog. Néha szerencséjét egy hangos kacagással kommentálta, és nagy élvezettel rendezgette a zsetonjait. Azonban nem mindig volt ilyen. Titkon ő is figyelte a fickót. ~ Ismeri ez világosan látszik, de vajon honnan. ~ * Hirtelen az jutott eszébe hogy talán Milan lesz a következő áldozata. Azonban Nem igazán mutatott nagy érdeklődést Milan iránt, ezért a kétely megmaradt még Asarielben. Nem tudta mit tegyen. Az idő egyenlőre neki dolgozik. Egész tervében kulcsfontosságú szerepet játszik. Még mindig nem tudta felmérni milyen erős és tapasztalt a vámpír. Az eddigiekből azt vette le hogy nem lehet idős vámpír, ami jó jel, de nem akarja lebecsülni, mert az egy gyenge ellenfél esetében is végzetes lehet. Higgadtan kell a végére járnia. Vére forrt az ereiben azonban már nem sarkallta meggondolatlanságra. Figyelte Milant. Egyre többször nézett Adamra. Mikor meg akarta kérdezni ismeri-e a fickót, Adam hirtelen felállt. Asariel reflexei hirtelen beindultak Ugrásra készen állt. Nem harcolni akart vele csak ha már minden veszni látszik akkor muszáj improvizálnia. Adam mind a két nőt megcsókolta, majd eltávolodott az asztaltól. Asariel már indult volna utána, de a részletekbe megakadt a szeme. Nem kísérte el az a nagydarab fickó aki minden mozdulatát követte. És nem vitte el a zsetonokat sem. * ~ Tehát mg visszajön. ~ * gondolta és észrevétlen visszaült a helyére. Szemével padig folyamatosan követte Adamot. Hirtelen Milan felpattant mellőle, közölte rögtön visszajön, és elindult gyors léptekkel határozottan a férfi felé. Asariel össze volt zavarodva. Hirtelen nem látta át a dolgokat. Nem tudta mitévő legyen. Milan után akart szólni, de már nem volt értelme. Milan megállította a fickót és beszélni kezdtek egymással. Kimaradt egy pár körből. Próbált nyugodtnak látszani de nem nagyon sikerült. Még az asztal végénél játszó farkas is felfigyelt rá ismét. Tudta nem eshet pánikba, de igencsak közel járt hozzá. Nem szerette a váratlan helyzeteket. Pusztán csak féltette a lányt. Végül éppen idejében megszólalt benne a katona, és nyugalomra parancsolta. Készenlétben várta hogy mi fog történni. Figyelte a Milant és Adamot. Várta mikor jön el az ő ideje. Lassan be kellett hogy indítsa tervének következő fázisát. *

VI Újszülött farkas Tartózkodási hely: Topolya

*Milan a púltnál érte utol Adamot,ki nagyban a koktélokat figyelte és választani akart.
-Napot Adam.Emlékszelk rám?-kérdezte a férfi mögött.Atz megfordúlt és végignézte őt.Maj elgondolkodtt.
-Ki is vagy?Nevedet megmondaná hölgyem?De ha másra is váhgyiok nem csak beszélgetésre állok rendelkezésére.-egy sokatsejtő mosoly jelent arcán.Milan kicsit felhúzta a szemöldökét.
-Milan vagyok,a cég vezérének az eltünt lánya.-mondta.
-Milan??Te hogyan.. -tétlenűl nézte aMilant ki ideeges kezdett lenni.,de nemnagyon látszott mozdulatain.
-Igen.Szeretném,ha visszajönnél a céghez tanácsadónak.-mondta dióhéjban.De a férfi nagymelénnyel legyintett.
-Minek abba a prfészekbe menni.Én angol nemesekkel tárgyalok,és minden.Egy kis nyamvatt cég nem kihívás.Ha akarom letörőllek beneteket a főld színéről.-gonosz mosolya lehervad,mivel a lány majdnem pofonvágta.A tömegben nem vették észre,de Milan szemeiben a hharag villant meg,de egy belső hang,a régi farkas énje megálította.
~Ne még.Ne pazaróld rá az energiádat.~leengedte a kezét és sziszegve mondta.
-Nagyon felvágták a nyelvét miszter!Ne akarja,hogy ojat tegyek,ami önnek fájhat.Jóltudja,hogy anyám és a többiek erősebbek magánál.Csak te sikasztással szeretél vagyont,míg mi munkával.-a férfi felnevetett ezen.
-Ugyan kislány.Senkisem tökéletes,és jegyezd meg,hogy nemsokára a cégetek csődbemegy,és megfogom venni.Ezután minden családtagodat elküldöm a büdös fenébe....egy pofon csatant el.Milan könyes szemekkel,de haraggal nézett rá.
-Átkozott.-mondta majd kezét szájaelérakva kifutott a terembpől.Sírt,mert az a gonoszság nagyon égette lelkét,főleg,.hogy nasgyon sebzékeny mostanában.Főleg.,ha a családját nézik le.Eltűnt a kaszionóból.

IV Marcangoló Tartózkodási hely: Topolya

* Milan és Adam a bárpultnál álltak. Még mindig beszélgettek. Asariel bármennyire is fülelt nem hallotta őket. Nem volt baráti beszélgetés. Inkább olyan közömbös. Hirtelen Milan arca megváltozott. Szemei résnyire húzódtak, és….. Csatt! Hatalmas pofon érkezett a férfi arcára. Asariel nem is tudta hirtelen hogyan reagáljon annyira meglepődött. A lány kirohant. Úgy szaladt ki a Casinóból, mintha kergették volna. * ~ Nem tudom mit mondhatott neki, de jól felzaklatta. ~ * Futott át Asariel agyán ez a gondolat, és az elégtételtől már viszketni is kezdett a tenyere. Látta Milanon hogy nagyon megbántotta a férfi. Próbálta takargatni, de Asariel látta a könnyeket a lány szemében. A kis jelenet nem kavarta föl nagyon a kedélyeket. Szinte föl sem vették. Adam fölényes vigyorral az ábrázatán, nézett a lány után miközben kezével a pofon helyét dörzsölgette. Visszafordult a bárpulthoz. Rágyújtott egy újabb szivarra, és vártea hogy a bármixer megérkezzen. Asariel elérkezettnek látta az időt. Ennél nem lesz jobb alkalma. A krupiénak odaadta a játékos-kártyát, aki visszaírta rá a nyereményt. Felállt az asztaltól és elindult a férfi felé. A bármixerrel együtt érkezett oda. Adam máris rendelt. Asariel megállt a férfi mellett, és várta hogy Adam ránézzen. *
- Jaj ne! Ember ne kezd te is. Nincs szükségem arra hogy eljátszd nekem itt a nagy lovagot.- * mondta flegmán látva hogy az a fickó jött oda hozzá aki az iménti nővel volt. *
- Ne aggódjon nem a lány miatt vagyok itt. Csak most találkoztunk. - * Asariel úgy látta jónak hogy nem bonyolódik bele felelősségre vonásokba vagy magyarázkodásba. A férfi érdeklődését akarta felkelteni, nem megharagítani magára. Bár belűről majd szét vetette a düh. Milan sokat jelentett a számára. ~ még nincs itt az ideje. De megfizetsz ezért is majd ~ *
- Én ön miatt vagyok itt. Üzletről és az ön biztonságáról van szó. Olyan információk vannak a birtokomban, amiket nem árt ha nem hagy figyelmen kívül. Azonban sem a hely sem az idő nem alkalmas ezt megbeszélni. Szeretném ha eljönne ide. * azzal átnyújtott egy kis cédulát a raktár címével. * - Tudom hogy ismeri ezt a helyet, és hogy tisztában van vele hogy ott nem fognak zavarni.
- Semmilye sincs ami engem érdekelne. * azzal visszaadta a cédulát, de Asariel belemarkolt a tenyerébe, úgy hogy az illető azonnal levegye, ha eddig nem volt képes fölismerni, hogy kivel áll szemben. *
- Nekem sem öröm ezt végigcsinálni higgye el.- * közben olyan arcot vágott mintha valami dögletes hús szagát érezné * - Azonban még ha ritkán is de akadnak olyan dolgok amik kompromisszumot igényelnek. És ez az. Ha nem lép, akkor már jobb ha most megnézi a napfelkeltét, mert nemtörődömségének olyan következményei lehetnek, amivel igen csak sok kárt okozhat bizonyos felsőbb körökben tevékenykedő barátainknak. És abban is biztos lehet hogy a hercege sem védi meg. * Mondta halkan de igen csak nyomatékosan. Blöffölt. Nem tehetett mást. Nem tudott jobbat kitalálni. Minden idegszálával próbálta beleélni magát, hogy ne tudjon hibát látni benne a vámpír. *
- Nézze nem tudom hogy miket hord itt nekem össze. És most hagyjon! - * Azzal ránézett a testőrére aki lassú mozgással megindult felé. Asariel kissé megijedt. Már úgy érezte nem tud mit tenni, és ráront. Lesz ami lesz inkább minthogy meglógjon. Majd hirtelen a férfi kezére pillantott. Eltette a papírt. Összegyűrés nélkül. Asariel tudta hogy a bogár már ott van a fülében. Mielőtt odaért volna a testőr elfordult a férfitől és elindult kifelé azonban még hozzátette, csak úgy hogy Adam hallja.*
- Egyedül jöjjön. Higgye el, nem olyan népszerű mint ahogy azt ön sejtené. Nem tudhatja honnan kaptuk az infót. * azzal nyomatékosan ránézett a testőrre miközben elhaladt mellette. Ezzel jelezvén hogy saját fajtársai sem kedvelik. Nem volt mit tennie mint várni. Hideg nyugalommal lépett ki a Casinóból. *

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

~~Mindenki szórakozik,én meg itt csak ülök egy széken.Új vagyok itt senki sem figyel rám minden olyan rideg.Ez a sör itt mellettem amit adtak elég finom.de nem az igazi,nem az igazi mert nincs egy barátom sem.Remélem egyszer befogadnak.**Szomorúan felállok és indulok a kocsimhoz.

Amint hazaértem röktön azon vettem észre magam hogy nagyon késő van.Túl késő.Pedig még valamit csinálni akartam,még én magam sem tudom hogy mit de valamit biztos kitaláltam volna.

-Na mindegy,reméljük a holnapi nap szerencsésebb lesz,legalább itthon a szerető családom vár.

**Szomorúan lefekszem az ágyamba és elalszom a feleségem mellett.

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: ismeretlen

*A taxi megállt a Bár előtt.Két utasa kiszállt ,majd Mordon kifizette a sofőrt ,és oldalán a lánnyal elindultak a bejárat felé.Az ajtóban biztonsági őrök voltak ,akiknek Mordon átadta a Desert Eageljét ,amiért cserébe egy mágneskártyát kapott.Draide nem vette észre a fegyvert ,mert a kabátját adta le közben a ruhatárban.
A kapun csipogás nélkül mentek át ,majd az egyik pincér mutatott nekik egy szabad asztalt a második szinten ,ahol nem játékgépek ,és rulettasztal ,hanem egy szinvonalas kávézó várta a vendégeket.Mordonék leültek ,majd az eléjük rakott ét ,és itallapból elkezdték kiválasztani amit fogyasztani kivántak.*
-engedje meg hogy a vendégem legyen ,hiszen én hivtam el ide önt...
*kérte ellenállhatatlan mosollyal az arcán.Majd eszébe jutott ,hogy még be sem mutatkozott...*
-elnézést ,még be sem mutatkoztam...Mordon Wendsel vagyok.
*Majd a kezét a lány felé nyujtotta ,aki szintén bemutatkozott*

Halandó Tartózkodási hely: Topolya

* Draide könnyeden kiszállt a taxiból, s mintha csak lebegne az ajtóhoz sétált. Egész lényéből áradt a kedvesség, és érdeklődés. Kísérője megállt a biztonságiőrök mellett, s a lány csak egy intéssel adta tudtára, hogy ő addig berakja a kabátját a ruhatárba, így nem vehette észre, hogy a férfinél fegyver van.
Belépéskor egy hatalmas, ízlésesen berendezett játékterem fogadta a belépőket. Látszik, hogy a hely pénzeseknek áll, nem pedig az olyan "senkiknek", mint a kocsmában játszogatók. *~Nagy pénzek, nagy üzletek, nagy mocskosságokˇ*gondolta, amint körülnézett. Nem neki való hely ez, s remélte, hogy a férfi nem véletlenül hozta ide őt.
Kissé megnyugodott, amikor egy cicomába öltöztetett pincér fölkísérte őket a második emeletre, ahol egy hangulatos kávézó várta vendégeit. A korlát mellett elhelyezett asztalhoz ültek le. Innen Draide láthatta a kaszinót, s a lassan szállingózni kezdő játékosokat. *~No igen, nem akármilyen bunda az ott.~*mondta magában, amint az éppen belépő nőre siklott tekintete. Igazi nercbundába burkolva érkezett, pedig a kinti levegőt korántsem lehetett hidegnek nevezni. Levette szemét a kaszinóról, s most az itallapban mélyedt el. Nem volt igazán éhes, így most az étlapot hanyagolta. Kicsit elábrándozhatott, mert mikor a férfi megszólalt, ijedtében megremegett.
*-engedje meg, hogy a vendégem legyen, hiszen én hívtam el ide önt-*mondta ellenállhatatlan mosollyal kísérve szavait, a lány visszamosolyogott:*- Köszönöm, elfogadom..-* A férfinek hirtelen eszébe jutott, hogy nem mutatkozott be, és szabadkozva nyújtotta a kezét: *-Mordon Wendsel vagyok-* A lány elfogadta a feléje nyújtott kezet, és ő is bemutatkozott: *-Draide Shlater.
Néhány percig némán ültek, és a menüt nézegették. A lánynak egy idő után kellemetlen érzése támadt, és megszólalt: *-Tudja, nem igazán szeretek hallgatagságba burkolózni. Valahogy kellemetlen és feszélyező, nem? Inkább kérdezek valamit... Csak várjon, kigondolom... -*Bájos félmosolyra húzódott a szája, ahogy ezt mondta. *-Különben mivel foglalkozik egy ilyen különleges, és kissé... hmm, talán ijesztő városban? - *kérdezte, s szemében ismét felvillant a félelem egy apró szikrája, de szinte azonnal el is tűnt, ahogy a férfi pillantott.*

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: ismeretlen

*Az itallapot fürkészték át ,mikor Draide a rájuk telepedett csendet elűzve kérdezte meg Mordontól ,hogy tulajdonképpen mit is csinál a városban.*
-a főnököm utasitására jöttem Topolyába...
*visszagondol a lángoló limuzinra ,az 5 támadóra ,akiből hármat megsemmisitett ,és az eddig eltöltött idöre...*
-de amiért jöttem ,az már csak történelem...
*rezzenéstelen tekintete semmit nem árult el abból amit gondolt.Közben kiválasztotta az italt ,és letette a rendelőlapot*
-én egy 'Sadentro' koktélt iszom ,te tudtál választani?
*kérdezte ,majd intett a pincérnek ,hogy jöhet felvenni a rendelést.*
-ha megkérdezhetem ,te miért jöttél ebbe a 'túristaparadicsomba'?
*kérdezte mosolyogva a lánytól ,aki szintén letette az itallapot jelezve ezzel ,hogy választott...*

V Ifjú farkas

*Egy hatalmas, kobaltkék Mercedes állt meg a casino bejárata előtt. Rendszámáról a figyelmes szemek előtt világossá válhat, hogy az autó Dortmundról vagy annak környékéről érkezett. Metál fényezésén sejtelmesen tükröződtek vissza a casino ottlétét hirdető fények...*

*Az autóban ülő személy még pár pillanatig járatta a motrot, majd a slusszkulcsot elfordítva leállította azt. A férfi ellenőrizte, hogy tárcája és cigarettája a helyén van-e, majd megfogta a vezető oldali ajtó kilincsét és egy határozott mozdulattal kinyitotta azt. Még egy utolsó pillantást vetett a visszapillantó tükörbe - ellenőrizve haját és arcát -, majd kiszállt.*

*A magas férfi egy fekete öltönyt viselt, egy hozzá illő fekete bőrcipővel. Fekete haja természetesen tökéletes volt, s arcán sem égtelenkedett borosta. Barna szemeit egy szolid, mégis divatos napszemüveggel takarta a fürkésző tekintetek elől...*

*Lassan, megfontolt lépésekkel haladt a casino bejárata felé, s közben végig az ott strázsáló biztonsági őrt figyelte. Kezével hirtelen a bal mellényzsebébe nyúlt, és egy szál cigarettát vett elő. Az őr majdnem félreértette a mozdulatot, de amikor meglátta a cigarettát megnyugodott. A férfi közben megyújtotta az akkor már szájában lévő cigarettát, és mélyet szippantott belőle. Ekkor visszafordult a Mercedes felé, és a kulcsok mellett lévő gombbal aktiválta annak biztonsági rendszerét. Lépteivel egyre inkább közeledett a bejárathoz, s amikor már majdnem belépett elolvasta az ajtón szereplő hatalmas feliratot:

"ÁTALAKÍTÁS ALATT"

~ Wunderbar! ~ gondolta magában Nicholas, és már majdnem visszafordult kocsija felé, de a bentről kiszűrödő zajok mégis befelé csalták. Biccentett egyet az őrnek, aki erre viszontüdvözölte a sosem látott vendéget. Az ajtó kinyitása után a férfi kicsit körülnézett a teremben, és már ment volna tovább, ha nem állt volna előtte egy termetes hölgy nercbundában. Kicsit megtopant, de ügyesen kikerülve a nemvárt akadályt tovább haladt a casino felső szintjére...*

*A felső szinten kellemes környezetű kávézó fogadta, és egy viszonylag eldugodtabb helyre találva, elindult annak irányába. Cigarettája még mindig égett, s észre sem vette, hogy a kávézó padlójára hamuzik vele. Komótos lépteivel odaért az asztalhoz, és leült annak egyik székére. Ekkor vette észre, hogy napszemüvegét még mindig hordja, így azt egy határozott mozdulattal levette, és az asztalra tette. Cigarettáját az asztalon található hamutálban elnyomta, s miután megköszörülte torkát, fennhangon felkiáltott:

- Pincér...

Hangja mély volt, s hallatán voltak olyanok, akik kicsit megrezzentek. A kávézóban néhányan megnézték maguknak a hang forrását, de ez Nicholast nem érdekelte...*

Vendég

Kocsikázás közben meg pillantotta Aleks a Bonaparte Hotel & casino-t,elhatározzta,hogy kikapcsolodik.Le ült egy póker aztalhoz....Aleks vesztet a pókerben.Mivel a maradék pénzét másra akrja költeni,inkább nem próbálkozik ujra.Inkább kipróbálja a rulettet hátha nyer valamit...nyert is.A tét 2*-sét.Aleks örült és megpróbálkozik ujra...de másodszor a szerencse elszált és az öröm is vele.Bánatában megy az autóhoz,és tovább folytatja a kocsikázást

I Vadászok vezetője Tartózkodási hely: Topolya

Pár hónappal később, tekintettel arra, hogy a kaszinó milyen óriási mennyiségű hasznot termel a tulaj úgy döntött, kibővíti egy elegáns hotellel az épületet. Az első három szint továbbra is megmarad az ital és a szerencse megszállottjainak, viszont a hely nem csak árakban de magasságban is az egek felé kezdett törekedni. A szerény öt csillaggal rendelkező luxuskomplexum tíz plussz emeletet jelent, így az összesen tizenhárom (nem egy, a szálloda megépüléséig igen sikeres üzletember vádolta meg a tulajdonost, hogy ezért lett nincstelen) szintes épület Topolya város legmagasabb épületévé lépett elő.
Szigorú rend, maximális kényelem, kitünő ételek, széles választék, és minden igényt kielégítő személyzet várja a szolgaltatásokat megfizetni képes túristákat, és városi gazdagokat.

//VF team//

V Ifjú farkas

*Nicholas mélyen búgó baritonjára az összes pincér a hang forrásának irányába fordult, és pillanatokig mozdulatlanul álltak. Talán egész éjszaka ott álltak volna, ha a pult mögött álló főpincér nem szól rá az egyik alkalmazottra, aki ennek hallatán azonnal elindult az új vendéghez.*

*Léptei gyorsak voltak, s kezében az étel- és itallappal Nicholas felé sietett. Szinte látszott rajta az idegesség, amikor a férfi asztalához ért, s bár évek óta ilyen-olyan helyeken volt pincér, most mégis érezte, hogy ez a vendég más, mint a többi.*

- Kérem tekintse meg étlapunkat, vagy ajánlhatom a ...

*Amint e szavak elhagyták száját, az étlapot próbálta Nicholasnak átnyújtani, de szavai a mondat közepén elcsuklottak, hiszen a vendég egy félre nem érthető mozdulattal jelezte neki, hogy nem kiváncsi mondandójára. Nicholas rá sem nézett a pincérre, majd már alacsonyabb hangvétellel, de még mindig jól hallhatóan felelt neki.*

- Nem érdekel, hogy milyen moslékot tálalnak fel a többi vendégnek...

*Tartott egy kis szünetet, és a pincér szemeibe nézett. A pincér láthatóan nem volt hozzászokva az efféle hangnemhez és bánásmódhoz, így az idegesség jelei egyre inkább megmutatkoztak rajta. Halántékán egy hatalmas izzadtságcsepp gurult végig, mely a vállára cseppenve hatalmas foltot hagyot.*

- Hozzon nekem egy Waldorf-salátát, öntet nélkül és mondja meg a szakácsnak, hogy tegyen mellé egy vajon sült, natúr csirkemellet. Hozzon mellé egy üveg Chablis Grand Cru-t, mondjuk 1998-as évjárattal...

*Nicholas hangját hallani lehetett a német akcentust, de jól beszélt franciául, így szavai gyorsabban hagyták el száját, mint ahogy azokat a pincér leírhatta volna. A felszolgáló még jegyzetelt pár másodpercig, s amikor végzett vele felnézett a jegyzetfüzetéből, meglátva Nicholas szúrós tekintetét. Mimikája azonnal elárulta neki, hogy továbbá nem kívánatos a jelenléte, s távozhat az asztal mellől. Talán szeretett volna még kérdezni valamit, de Nicholas lehengerlő modora elfelejtette vele. Amilyen sietősen érkezett, olyan sebesen indult el az asztaltól, hogy leadja a vendég rendelését...*

V Ifjú farkas

*Amíg a vacsorájára várt Nicholas cigarettára gyújtott és körbenézett a kávézóban. Az emberek többsége csendben fogyasztott, voltak olyanok akik asztaltársukkal csevegtek, s akadtak olyanok is, akik még mindig őt bámulták. Persze nem folyamatosan nézték őt, hanem néha oda-odapillantottak és ellenőrizték, hogy mit csinál a fickó, aki előbb megzavarta nyugalmukat.*

*Nicholas továbbra is cigarettájával volt elfoglalva, s néha rápillantott órájára, ellenőrizve az időt. Hozzá volt szokva, hogy amit parancsol, azt azonnal végrehajtják, de úgy tűnik ebben a városban kicsit lassabban forognak a végrehajtás malomkövei. Cigarettáját elnyomta az asztali hamutálban, ivott egy korty vizet, mellyel lemosta a cigaretta ízét, és már arra készült, hogy újra pincérért kiáltson, amikor az kezében egy üveg fehérborral közeledett.*

*A pincér megállt az asztalnál, és megmutatta a vászonkendővel körbetekert üveget, s miután Nicholas bólintott, a pincér egy gyors mozdulattal kinyitotta. A bor ivásához megfelelő pohárba töltött egy keveset a Chablis Grand Cru-ból, s Nicholas értő módjára kezdte ízlelgetni azt. Először a fény felé tartotta, és ellenőrizte, nehogy parafadarabok úszkáljanak benne. Ezután kicsit megkevergette az értékes nedűt, és beleszagolt a pohárba. Az illatával sem volt semmi probléma, így következhetett a kóstolás. Az első korty után következett egy újabb, majd pillanatokkal később a pohár már üres volt. Emlékeiben előkereste, hogy mikor ivott utoljára ebből a különleges borból, s emlékezete a Concorde egyik menetrendszerű London-New York járatát csalta elő.*

*Amíg Nicholas el volt merülve gondolataiban, a pincér teletöltötte az akkor már asztalon lévő poharat, és letette az üveget az asztalra. Nem akarta kibillenteni vendégét a gondolatmenetből, így hangtalanul, szinte már lopódzva ment el az asztaltól. Nicholas csak pár pillanatra merengett el a messzi távolba, s amikor újra "észheztért" a pincér egyre távolodó alakját látta. Nem törődött vele sokat, kortyolt egyet a borból és tovább kémlelte a kávézó vendégeit.*

*Figyelmét egy kartonlapot cipelő, kellemes külsejű nő felé fordította, aki a kávézó főpincérével társalgott. A kezében lévő papír az a lap volt, amit Nicholas a főbejárat ajtajára kiragasztva látott, és figyelmeztette a belépőt az átalakításokról. Ez azt jelenthette, hogy a szálloda üzemel? - tette fel magában a kérdést, s remélte, hogy a válasz erre igenleges lesz. A hosszú utazás után nem volt kedve újra autóba ülni, és egy szobát keresgélni a topolyai éjszakában...*

*A nő csak pár mondatot váltott a főpincérrel, s mintha észrevette volna, hogy figyelik Nicholas felé fordult. A férfi rámosolygott, amit a nő viszonzott, s már majdnem odahívta magához, amikor a pincér odalépett az asztalához és testével eltakarta. Nicholas kicsit fészkalódott a helyén, de amikorra újra láthatta volna a nőt, az már elment onnan. Kicsit szemrehányóan pillantott fel a pincérre, de éhesebb volt annál, minthogy egy ilyen apró-cseprő gonddal foglalkozott volna. A pincér letette a tányért, s Nicholas hozzákezdett vacsorájához...*

V Ifjú farkas

*Nicholas alig láthatóan, az asztal alatt imára emelte kezét, és egy rövid asztali áldással kezdte meg az étkezést. Szülei gyermekkorában internátusba küldték, s ott rendszeresen imátkoztak az étkezések előtt. A legtöbb ott tanult dolgot Nicholas az évek alatt elfelejtette, de ez a szokás beleivódott lényébe. Magának sem tudta megmagyarázni, hogy miért követi még mindig ezt a szokást, hiszen templomban évekkel ezelőtt járt utoljára, és önmagát sem tartotta vallásosnak...*

*Az ima után újratöltötte poharát, mely az ételre való várakozás közben kiürült. Bár ritkán ivott alkoholt, most mégis jól esett neki a bor, melyet vacsorája mellé rendelt. Újra ellenőrizte italának ízét, majd amikor mindent rendben talált, hozzákeztett vacsorájához. Az alma, a zeller és a dióbél remekül harmonizált a borral, és csak kiemelték a csirke enyhén sós ízét. Öntet nélkül kicsit száraznak tűnhet a saláta, de Nicholas kényesen ügyel alakjára, így nem kért az öntetben lévő majonézből...*

*Tányérjáról pillanatok alatt elfogyott minden, s a borosüveg tartalmát is félig elfogyasztotta. Székén hátradől, a főpincérre nézett, és szemével intett, hogy fizetni szeretne. A főpincér természetesen azonnal megértette Nicholas szándékát, és eltűnve egy percre az irodában, egy számlával a kezében közeledett feléje. A számla egy szolid, fekete bőrmappában volt, melyet a főpincér szenvtelen arccal nyújtott át vendégének. Nicholas megnézte a fizetendő összeget, és egy apró mosolyt engedett meg magának: a németországi árakhoz képest szinte a feléért vacsorázott meg...
Öltönyének bal belsőzsebéből elővett egy vékony tárcát, melyben némi készpénz és igazolvány mellett több hitelkártya is volt. Az egyik szimpatikus kártyát kivette tárcájából, s a bőrmappába tette, és visszaadta azt a főpincérnek.*

- Borravaló nincs...

*Amint a szavakat kiejtette, érezni lehett rajta a német akcentusát, s ettől hangja méginkább visszautasíthatatlanabb lett. A főpincér mérgesen vette újra kézbe a bőrmappát, és amikor elfordult vendégétől, szemei szinte szikrát hánytak a haragtól. Az ő kávézójába nem szoktak ilyen vendégek járni - gondolta magában, s miután elkészítette a fizetésről szóló bizonylatot, nyugalmat erőltetett arcára és visszament az asztalhoz. Nicholas ekkorra már állt az asztalnál és kezében egy cigaretta füstölgött. Épp akkor fújta ki a füstjét, amikor a főpincér visszahozta hitelkártyáját, így kevéske neki is jutott. Köhögésével küszködve elköszönt:*

- Legyen újra vendégünk...
- Erre akár fogadást is köthet!

*Nicholas szinte felkiáltott, amint ezeket a szavakat mondta. Ellenőrizte, hogy semmit nem hagy az asztalnál és miután megbizonyosodott erről, elindult a kávézó kijárata felé. Lelki szemei előtt egy pihe-puha ágy lebegett, miközben az igaziakkal a szállóda recepciójának irányába vezető jelzéseket kereste. Amint megtalálta, elindult abba az irányba...*

VI Újszülött vámpír Tartózkodási hely: ismeretlen

*A pincér feléjük tartott ,mikor a lépcsőn rendőrök tucatjai nyomultak előre,és Mordonék asztala felé vették az irányt.Mordon ,Draide csillogó szemét fürkészte ,mikor egy mély hang szólalt meg a hátuk mögül*
-Kérem ,lassan tegye fel a kezét!CSak semmi trükk!
*Mordon elkezdte felemelni a kezét ,mivel a rendőr lehellete a tarkóján volt érezhető.Tudta ,hogy ez neki szól.Most nincs menekvés...*
-jogában áll hallgatni ,bármit mondd ,az felhasználható Ön ellen a biróságon!
*Kezén hideg fém csattant ,ahogy a bilincset rányomták a csuklójára.Szemeivel a riadt Draidét nézte ,aki értetlenül pattant fel a helyéről ,és akit az egyik nyomozó szintén maradásra kényszeritett.Bár őt nem verték bilincsbe ,de akkor is el kellett menni velük ,mint tanu...*
~a francba ,ki kell jutnom innen valahogyan...~
*Gondolta magában ,miközben már az egyik rendőrkocsiban ült a hátsó ülésen.Két rendőr volt vele ,és mind a ketten elől foglaltak helyet.Elindultak ,és a Kapitányság felé vették az irányt.Mordon szeme lassan rásiklott az anyósülésen ülő rendőr revolverére ,mely a derekára volt erősitve.Az előre bilincselt kezével lassan odanyult a fegyverhez ,és a
lehető legnagyobb óvatosággal huzta ki a tokbol...*
-nah ,akkor most szépen azt csináljátok ,amit mondok...
*A rendőrök riadtan fordultak hátra ,de szemük szembetalálkozott a 9mm-el...*
-a következőt fogjátok tenni:
-lassan a folyóhoz érünk ,és akkor te*nyomta a fegyver csövét a sofőr tarkojához*belevezeted a kocsit a hömpölygő vizbe!!!
-te pedig most ideadod a bilincs kulcsát!
*szolt a másikhoz ,aki hátraadta a kulcsot ,amivel Mordon kicsabaditotta magát.*
*****folyópart ,folyt köv...*****