Jean-Claude a múlt héten Romániában járt, hogy pontosítsa legújjabb filmjének részleteit. Ezután elutazott Izraelbe mindeddig ismeretlen okból. 4 napot töltött Tel-Avivban és ma hagyta el az országot. Tegnap viszont egy izraeli Van Damme rajongónak sikerült találkozni vele és csinálni pár közös képet. Íme itt a beszámoló:
"Sziasztok!
Doron Kaufman vagyok, itt élek Izarelben Rishon le Zionban, ami 10 kilométerre található Tel-Avivtól. Tegnap reggel hallottam egy barátomtól, hogy Van Damme itt tartózkodik Tel-Avivban a Dan Hotelben. Erre mondtam magamnak, hogy látnom kell őt, még ha a földön is kell aludnom, mert soha nem bocsájtanám meg magamnak, ha elszalasztanám ezt az alkalmat. Így elmentem a hotelbe és leültem a hotel halljában található kávézóba. Mindvégig figyeltem a holtel előcsarnokát, hogy el ne szalasszam őt. 3 és fél óra várakozást követően már a hatodik teát rendeltem, amikor hirtelen megpillantottam őt a feleségével amint a lifthez igyekeztek. Gyorsan felálltam és utánnuk rohantam. Az izgalomtól még levegőt sem kaptam egy másodpercre. Ott állt 5 méterre tőlem, ekkor remegő hangon megszólítottam: - Elnézést. Én egy nagy Van Damme rajongó vagyok. Erre kezet fogott velem és mondtam neki, hogy ez egy nagy megtiszteltetés a számomra. - Én is örülök a találkozásnak, - mondta. Megkért hogy menjek fel vele a lakosztályába és mondta, hogy ott majd fényképezkedhetünk. A liftben elmondtam neki, hogy milyen sokat vártam rá, és hogy mekkora öröm találkozni vele. Erre megint kezet rázott velem, - Én is örülök a találkozásnak, mondta. Megjegyezte, hogy igazán magas vagyok és a nevemet is megkérdezte. Ezután bementünk a hotelszobájukba és ismét elmondtam neki, hogy nagy öröm találkozni vele és hogy ő az én inspirációm, nem csak a filmjei, hanem az életútja is. Erre megölelt és újra kezet rázott velem. Ezután JC felesége, Gladys csinált rólunk néhány fotót. Körülbelül 2 percet lehettem a szobájukban. Nem akartam tovább alkalmatlankodni, így nagyon megköszöntem és elbúcsúztam. JC újra kezet rázott velem és mondta, hogy vigyázzak magamra. Elköszöntünk egymástól és eljöttem.
Jean-Claude nagyszerű embernek tűnt személyesen. Sokkal jobb volt a képeknél. Nagyon kedves és barátságos. A szemei ragyognak, tényleg úgy néz ki mint egy filmsztár.
Ez volt a második alkalom, hogy láttam őt élőben. Először 10 éve láttam itt Tel-Avivban, amikor hatalmas tömeg gyűlt össze és mindenki sikoltozott. Csupán 10 méterre volt tőlem akkor, de lehetetlen volt megérinteni. Ekkor megfogadtam, hogy újra látni fogom még. Ez az ígéret tegnap valóra vált."


2005. április 26.