Szeretnék egy basszusgitárt. Mi van hozzá itthon? Van egy nagy méretű klasszikus gitárom, aminek eléggé dobozhangja van, valamint bundhamis, meg amúgy is kettő van, tehát nem kár érte, ha kettéfűrészelem. A káva és a hátoldal mahagóni, szép is, jó is, tehát maradjon. Talán még az előlapból is ki tudok hozni valamit. Kell hozzá nyaknak való, egyellőre akác-bükk-akác szendvics felé hajlok, a fogólap rózsafa lesz. Bundok? Minek! Spóroljunk már egy kicsit, nem kell az oda. A kulcsokat úgy is meg kell venni majd.
Szóval ez csak részben építés, hozott anyagból dolgozunk, a meló egy része felújítás. Ez amúgy az első gitárom volt, amit én lakkoztam 17 évesen. Pöpec lett. :-)
Firkantottam tervrajzot is, amire (remélem) tudok majd támaszkodni.
A fogólap testre nyúló részét lemartam, a nyak némi ráhatás után "gyalog" lejött a testről.
A szóban forgó gitárnak számtalan hibája megvan, ami ezeknek az olcsó cuccoknak lenni szokott. A húrok felfeszítették a fedlapot, ezt láttam rajta. Amikor viszont lepiszkáltam az elgyötört és megcsavarodott húrlábat, kiderült, hogy a húzóerő magával hozta a fedlapot is, amin egy jókora hullám keletkezett. Martam oda egy lyukat, gondolván arra ragasztok valami erősebb holmit, ami jobban tart majd. Tovább gondolva a dolgot jutottam el odáig, hogy levágtam a teljes fedlapot, hogy hozzáférjek mindenhez. A merevítések látványa elképesztő volt. Mindjárt kiderült, miért domborodott a nylonhúroktól még a fedlap is. Na, itt döntöttem el, hogy a fedlapot is újragyártom.
A nyak szendvicsből lesz. Akác-bükk-akác. Mivel a nyak befogása nem az eredeti módon történik, ezért a nyakfogadó darabra már nincs szükség.
Nem volt egyszerű művelet, de kiszedtem onnan. A közepét a hátlapig bevágtam japán fűrésszel, ezek a darabok könnyen ki is törtek, alig tartotta a ragasztó. A sarkait a hátlap mentén egy kis fűrészlappal leválasztottam. A káva ragasztása szintén magától engedett el.
