Az elektromos citera elkészülte után gondoltam először arra, hogy csinálok valami kisebb erősítőt, ami alkalmas arra, hogy este a családtól egy ajtónyira tudjak akár erős torzítóval is játszani. Mármint a citerán. Ez ugye fülhallgatóval értendő. De akkor már legyen hangszóró is, mert van időnként néhány olyan pillanat, amikor egyedül vagyok idehaza, akkor nem kell füles. Először úgy gondoltam, hogy beszerzek valami kidobott walkmant a zsibin.
A feleségem egyik nap azzal jött haza, hogy mennie kell egy rokonnak segíteni, elektronikai hulladékot szállítani költözés miatt a gyűjtőhelyre. Említette, hogy számítógép is van köztük. Mondtam, ha már úgyis kidobja, hozza haza a billentyűzetet. Haza is hozta, de a dobozban ott volt a multimédia is, szép állapotban, levagdalt vezetékekkel. Nosza, azonnal összekötözgettem, bekapcsoltam és rádugtam a citrost. Agyam majdnem eldobtam, még semmi nem szólt itthon ennyire tisztán. Teljes hangerőn fikarcnyit sem torzított, de leporoltam a régi pedálomat, meghallgattam azzal is...
Hát akkor legyen - gondoltam, és összeszedtem a hozzávalókat. Ez is egy "recikláló project", pont beleillik a szemétdombról mentett elektronika hangszórókkal. Aztán mélyebbre ástam magam a bontott alkatrészgyűjteményemben: találtam 220-as foglalatot, a citeraprojectből maradt egy tartalék Jack aljzat, adapterfoglalat, állapotjelzőnek led tartóval, meg egy 4 állású kapcsoló, ami arra fog szolgálni, hogy az áramforrások közt is lehessen választani: 220V, DC 9V (külső), elem 9V. Az elemfoglalatot boltban kellett megvennem: 50Ft/db. Rögtön vettem hármat is.
A hangszórók valami műanyag ragasztóval voltak rögzítve, amit könnyen lepattintgattam, viszont nem csavarozhatóak, ezért más rögzítési módot eszeltem ki.
Két rétegelt lemezlap közé ragasztottam be őket, úgy, hogy a hátoldalukat tartó lemezen a körkivágás kisebb átmérőjű. Nem egy szervizbarát megoldás, de remélem nem szorulnak cserére, javításra. Ja, mellesleg papírmembránosak.
A front panellel kicsit bajban voltam. Mögé kerül ugyanis az elektronika jó része, amit megbontani nem akartam, de a fülhallgató kimenet jóval a piti és a kapcsoló elé lóg. Mindenképp vékony anyagból kellett megcsinálnom, de a fémlemez hajlításával sokat kellett volna vesződni, meg persze a kivágásával is. Ezért aztán arra gondoltam, hogy mégis rétegelt lemezből lesz, és csak azt a részt készítem fémből, ahová az elektronika kerül. Az áramforrásváltó kapcsolón sincs csavarozási vagy egyéb rögzítési lehetőség, ezért kis keretet vágtam ki hozzá szintén fából, és ragasztottam a panel belső oldalára. A vezetékek beforrasztása után műanyag ragasztópisztollyal "lövöm" majd be a helyére. A front panel arculatát számítógépen szerkesztettem meg, úgy, hogy a kész panelt beszkenneltem, aztán Paint-tel átrajzolgattam meg feliratoztam, majd beillesztettem Word-be, megadtam a kép pontos szélességét, aztán kinyomtattam. Tökéletesen illeszkedik. Kétoldalú ragasztóval ragasztottam a panelra, majd az egészet bevontam átlátszó tapétával (ami még a Ravatalmobil után maradt), így könnyű tisztítani, valamint nehezebben kopik.
A 9V-os elemnek kis dobozkát készítettem, amit a keret aljára, a két hangszóró közé ragasztottam.
Néhány pillanatkép a kárpitozásról. Anyika féle filcmaradék, ezt használtam a citera tokjához is, erre is maradtak kisebb darabok. Szintén a bőröndről maradt műbőr került a hátlapra. A hangszórókat textillel borítottam be, szép feketére. A keretbe való visszaillesztéskor a kárpit miatt már annyira szorosan volt a hangszórópanel, hogy nem csavaroztam, csak a helyérenyomtam.
Összeforrasztottam az elektronikát is. Amit kellett, meleg ragasztópisztollyal stabilizáltam és szigeteltem.