Hosszasan tanakodtak az angyalkák, hogy mi legyen a karácsonnyal, anyagi lehetőségeink korlátoltsága miatt? Kisfiam sokat játszik kisautókkal, amiket a nap végére a szoba különböző pontjairól kell összehalászni. Szerettünk volna hasznos játékot Neki, valamint az is jó, ha rendezetten, egy helyen vannak a játékok. A kettő alapelvet nagyszerűen ötvözi egy parkolóház, amin lehet autót tologatni, gurítani, este pedig tárolni. Hát, bizony az angyalkák nem örültek a boltban azon a bizonyos kis cédulán olvasható számoknak, így hát Apára várt a nemes feladat: megépíteni a parkolóházat. Apának nem kellett kétszer mondani, örül Ő az ilyesminek, csak ne lenne olyan hideg a műhelyben. Ám Apának ez sem akadály, amíg a keze nem fagy rá a fűrészre.
A bal oldalon látható az a kép, amely támpontul szolgált, ilyesmit szerettem volna készíteni. Nézzük, hogy ment?
Az anyagokat mind otthon találtam: Maradék lambéria, Raklapból maradt forgácslemez, használaton kívüli függönykarnis, meg néhány beazonosíthatatlan fadarab, mint például az, amelyből a korlátokat készítettem. Sajnos nem sikerült jó minőségű képeket csinálnom, mert csak a telefon volt nálam odakint, nem mertem a fényképezőt kivinni.
A bal oldalsó képen látható egy fura állvány, ami arra szolgált, hogy a torony aljára rá tudjam szegezni a talapzatot. Ezt a talapzatot több ponton is lejtősre csiszoltam, így a kisautókat könnyű le és föl gurítani, valamint a torony alatt is átgurítható bármi, ami átfér. A bolti változaton ilyen nem volt.
A szegélyekre ragasztottam táblákat, ezekre később matricák kerültek. Az oszlopokat a lapokhoz csavarokkal rögzítettem. Igyekeztem az éleket tompára csiszolni, balesetveszély csökkentése végett.
Készítettem egy benzinkutat is, legyen hol tankolni, meg mert olyat is láttam a bolti cuccon.
A felhajtók ugyanabból az ágyneműtartóból készültek, mint a babaház alsó boltíve. Szögek és némi ragasztó tartja őket a helyükön. Itt már szerkezet-készen láthatjuk.
A tetejére mahagóni pác került. Így mégsem olyan egyszínű. A felezővonalakat fehér festéktollal húztam meg kétszer, háromszor vonalzó mentén. Kivéve természetesen a kanyarodókat.
Aztán jött a lakkozás, és a nappaliban, kályha melletti szárítás.
Itt már a fa alatt, és fél évvel utána:
