Látni és látszódni! – Ez egy fontos mondat. A bringásnak saját biztonsága érdekében látszódnia kell
(főleg szürkületben és este). Jóval kisebb felületet képez, mint egy autó, ezért nehezebb észrevenni.
Emiatt olyan fontos, hogy biciklidet, így egyúttal magadat láthatóvá tedd!
Legalább fényvisszaverő prizmákkal szereld fel bringádat! Előre fehéret, hátra pirosat, a kerekeidre pedig
kifejezetten erre a célra kitalált borostyánsárga küllőprizmát tegyél fel! Sokan gondolják, hogy a küllőkre
fölösleges prizmát tenni, pedig ennek is nagyon fontos szerepe van, hisz oldalról csupán ezek az elemek
láttatják a kerékpárost. (Saját tapasztalat! Addig fel se tűnt, hogy jobbról bringás közeledik, amíg az egyik
küllőprizmája el nem érte az autó fényszórójának sugarát.)
Lámpából manapság már rengeteget lehet kapni a hagyományos dinamóstól kezdve a sokledes
villogókig. Hátra érdemesebb (piros!) ledes villogót beszerezni, mert nagyobb a fényereje, így
messzebbről látszik, mint egy hagyományos égős lámpa. Személy szerint olyan hátsó villogót ajánlok,
aminek a tartókonzolhoz való rögzítési lehetősége övcsipesz rendszerű, vagy adnak hozzá övcsipeszt. Ezt
azért tartom hasznosnak, mert ha egy túra során megmálházod a csomagtartód, eltakarhatja a lámpád,
viszont ha övcsipeszes, akkor kis találékonysággal a csomagodra erősítheted.
Hogy milyen lámpát vegyünk előre, az már egy fogósabb kérdés, mert ezekből jóval nagyobb a kínálat és
az eltérés a hátsó fényforrásokhoz képest. Ha csak látszódni akarunk, elég egy fehér vagy sárga színű
villogót feltenni, viszont ha látni is, akkor elkezdhetünk válogatni a hagyományos izzós, halogén izzós és
ledes fényforrások között. Ledes lámpákból van, amit a kormányra kell szerelni, ill. van, amit fejlámpaként
hordhatunk (akár sisakon is). Ledes lámpáknál itt is elmondható előnyként a nagyobb fényerő, az
energiatakarékosság és az a hasznos opció, miszerint nemcsak folyamatos világításra, hanem
villogásra is beállítható.
Szerencsére a kerékpártartozék-gyártó cégek is megfogadják a bevezető mondatot, így manapság
előszeretettel látják el a ruházati termékeket és táskákat (hátizsákokat, váz-, nyereg- ill. túratáskákat)
fényvisszaverő anyaggal (3M Scotchlite), ill. a jobb esőruhák is rikító sárgák (mint a láthatósági mellény).
Forgalomban vannak még ugyanilyen színű kar- ill. bokaszalagok, amik szintén rendkívül hasznosak,
akár még futás során is.
Védőfelszerelések:
Az első és legfontosabb a fej védelmére szolgáló bukósisak. Ebből rengeteg fajta megtalálható a piacon.
A legegyszerűbb szempontok alapján kétféleképpen oszthatjuk fel őket.
Az első és legáltalánosabb felosztás az árkategória alapján való besorolás: hisz találhatunk 2.000-3.000
forintos sisakot és ennek az árnak a tízszeresét is meghaladó árú fejvédőt. Az árkülönbséget igazándiból
a kobak komfortja, a felhasznált anyagok és a különböző gyártási technológiák okozzák, mivel az
üzletekben csak a szabványnak megfelelő sisakot árusíthatnak (Keresd az EN1078-as engedélyi számot
a sisakan!).
Egy olcsóbb sisak legjellemzőbb hátránya, hogy rossz a szellőzése az apró lyukak miatt. Ugyanakkor
valószínűleg a „dizájnja” se túl megnyerő, valamint a gyártási technológia is a legegyszerűbb. De ez is
megfelel a szabványnak, így ha úgy adódik a helyzet, megóvhat egy komolyabb fejsérüléstől. Egy ilyen
olcsó sisak használatát elsősorban olyan embereknek ajánlom, akik csak alkalmanként kisebb távokon
bringáznak, de ezen kerekezések alatt szeretnék biztonságérzetüket növelni.
Azoknak viszont, akik gyakrabban és hosszabb távon kerekeznek, érdemesebb még pár ezer forintot
hozzátenni és az egy árkategóriával feljebb található „középkategóriás” sisakokból válogatni, hisz ezek
már jóval komfortosabbak, jobban szellőznek és tetszetősebbek is olcsó társaikhoz képest.
Akinek pedig a pénz nem akadály, bőszen válogathat a csúcskategóriás fejvédők közül. Ezeknek már
magas a komfortérzetük a könnyű és jól szellőző szerkezet miatt. Jellemző rájuk a tetszetős 'inmold'
(merev ház rendszer) technológia, valamint ezek a bukósisakok már egy magasabb szintű gyártási
technológia révén magasabb biztonsági faktort képviselnek, tehát nemcsak megfelelnek a szabvány
alapkövetelményeinek, hanem túl is teljesítik azokat.
A bukók másik csoportosítása összefügg a bringázási stílusokkal, hisz más-más fejvédőt találtak ki a
különböző stílusok képviselőinek. Az országúti menőknek áramvonalas könnyű bukókat, a
hegyikerékpározóknak kicsit robosztusabbat silddel, a downhilleseknek ún. „fullface” állvédős kobakokat,
bmx/dirt-ösöknek és hasonló műfajt űzőknek pedig „bilisisakokat” találtak ki.
Hasznos opciók egy sisaknál: sild (napellenző), bogárháló (megakadályozza, hogy a kis zümmögők a
hajadba jussanak), villogó piros ledek a tarkónál található állítón (rendkívül hasznos, ha pl. a lelógó
kabátod, vagy a csomagtartódon tornyosuló csomagok miatt nem látszana a lámpád, vagy ha egyáltalán
nincs lámpád, ami mellesleg nem túl dicséretes dolog…).
Bukósisak vásárlásánál fontos, hogy a fejünknek megfelelő méretűt válasszunk, elsősorban, hogy ha
kell, akkor feladatát teljes mértékben elláthassa, másodsorban saját komfortunk érdekében.
Kerékpáros bukósisakot motorkerékpáron viselni nem szabad. (Motorkerékpározásnál becsatolt motoros
bukósisak használata kötelező!) Fontos tudni még, hogy a sisakok anyaga öregszik. 5 év után "lejár a
szavatossága", azaz már nem tudja megfelelő mértékben elnyelni, csillapítani, megszüntetni az ütődések
okozta behatásokat. A gyártási idő minden sisakban megtalálható! Továbbá fontos még, hogy elkerüljük
a sisak és az anyagát oldó vegyszerek érintkezését (festék, oldószer, ragasztó, stb.), valamint a bukó
magas helyről való földre esését. Ha leesik vagy oldószer éri, sérülhet az ütéselnyelő anyag, ami a sisak
biztonságát rontja. Ha elestünk és fejünkkel talajt értünk, vegyünk új sisakot, még akkor is, ha régin nem
látszik külső sérülés! (Külsérelmi nyom híján is sérülhetett a belső szerkezet.)
Kerékpározáshoz jelenleg még nem kötelező a bukósisak viselése, viszont erősen ajánlott! Sokan
mondják, hogy bukót csak a bénák hordanak. EZ EGY BAROMSÁG! Elég, ha megnézel egy profi versenyt.
Vegyük például csak a legismertebb Tour de France-t. Ők szerintem meglehetősen profik, és egyáltalán
nem bénák, mégis hordanak sisakot. „Ez nem véletlen. Én elmondhatom magamról, hogy a sisak már 4-
szer mentette meg az életemet.” /Co-Fi/
Védőfelszerelések címszó alatt lehet kapni még különböző sípcsont-, térd-, és könyökvédőket, valamint a
felsőtestet védő páncélokat, amik a könyökön és a vállon kívül védik a mellkast és a gerincet az
ütődésektől. Ezeket elsősorban olyanok használják, akik komolyan ugrabugrálni ill. downhill-ezni akarnak
(nekik szinte kötelező!).
Ha Te azt mondod, hogy vagány vagy, nincs szükséged ilyesmire, akkor is saját érdekedben legalább
bukót és gerincvédőt (mocis gerincprotektor is tökéletesen megteszi) viselj, mert míg a lábadat vagy a
karodat meg tudják foltozni fémmel, addig, ha a gerinceddel történik valami gebasz, akkor azt már az
Isten sem teszi helyre…
Védőfelszereléseknél meg kell még említenünk a hideg elleni védelmet is. Azoknak, akiknek a rossz idő
beálltával sem megy el a kedvük a kerekezéstől, akár kényszerűségből, akár megszállottságból, ma már
sok lehetőség áll rendelkezésükre, hogy elkerüljék a hideg okozta betegségeket. Legfontosabb védeni a
légutakat (pl. símaszkkal, de az is megteszi, ha sálat tekersz az arcod elé); az ízületeket (neoprén térd- és
könyökvédővel); és a veséket (vesevédővel, kantáros thermo nadrággal).
Egyéb hasznos kiegészítők közé tartoznak még a különféle kesztyűk és a szemüvegek.
Kesztyűből is bőven válogathatunk: van rövid ujjú, hosszú ujjú, protektoros vagy anélküli, és ezek
különféle kombinációi. Ha megvan a stílusod, akkor válassz egy hozzá és a bringád színéhez illő kesztyűt,
és élvezd a kerekezést. A kesztyű két okból rendkívül hasznos: az egyik, hogy a kormánymarkolat fogása
nem töri fel a kezed, a másik pedig, ha elzúgsz, nem a tenyered fogod jól végighorzsolni, hanem a
kesztyűt. Azt meg ne sajnáld, hisz azért vetted, hogy megvédje a tenyered. (Saját tapasztalat! Rendkívül
kellemetlen, ha a tenyereddel szántod fel a földet, és utána egy hétig sziszegsz mindentől, amit megfogsz
vele.)
Szemüvegek. Manapság már rengeteg sportszemüvegből válogathatunk. Alapvetően két fő csoportjuk
van: a fix ill. a cserélhető lencsés. További választékot jelent a lencse színe: víztiszta, borostyánsárga,
sötétített, polarizált, stb. és maga a szemüveg formája, kialakítása. Hogy ki melyiket választja, az egyéni
szájíz szerinti döntése. Vásárláskor érdemes felpróbálgatni néhányat, hogy melyik fazon áll a legjobban,
melyiknek jobb a szélvédelme és így melyikkel lehet a legjobban elkerülni a bogarak szembejutását.
Ezek a cuccok rendkívül hasznosak, hisz azért találták ki őket, hogy megvédjenek minket a bringázás
közben előfordulható balesetek komolyabb testi következményeitől. Hisz a kerékpáron nincs külső borítás
-mint mondjuk egy autón-, ami megvédhetne minket. Mivel jelenleg több autós rohangál az utakon, mint
bringás, ezért nem árt, ha védekezünk.
Fontos még a kerekezési stílusunkhoz megfelelően kiválasztott külső gumi. Ez két szempontból is
lényeges. Egyrészt növeli a biztonságot, másrészt pedig az utazási komfortot. Mivel a kerékpár haladás
közben csupán a gumiköpenyek bizonyos felületén érintkezik a talajjal, ez határozza meg a tapadást, az
úttartást, a kanyarstabilitást és a fékezőképességet. Ezért érdemes megfelelő gumit választani. A legfőbb
abroncstípusok: országúti („virsligumi”), slick (aszfaltgumi), félterep, MTB („pogácsás”) és szöges.
Az országúti gumik jellemzői a keskeny profil – innen a virsligumi elnevezés –, a jó tapadás és a rendkívül
alacsony gördülési ellenállás.
Aszfaltgumit elsősorban a trekking és city bike tulajdonosoknak érdemes vásárolni. Jellemzőjük, hogy
vastagabbak az országúti gumiknál, de általában keskenyebbek a MTB gumiknál, és inkább kiépített
műutakra lettek tervezve.
A félterep gumik jellemzői, hogy egy középső futófelülettel rendelkeznek, ami jó menettulajdonságokat
biztosít aszfalton, ugyanakkor az oldalsó bütyköknek köszönhetően akkor sem jönnek zavarba, ha murvás
útra tévedünk.
A MTB köpenyeket kifejezetten az úttalan utakat járó bringások számára találták ki. A mély árkok a bütykök
között ideális tapadást biztosítnak lazább talajon, de kevésbé komfortos műúton.
A szöges gumikat pedig kifejezetten a havon és jégen való kerekezésre találták ki.
A megfelelően megválasztott abroncs növeli a komfortérzetet is, hiszen többek között csökkenhet a
gördülési ellenállás és a gördülési zaj is.
A gumiköpeny méretét két számban határozzák meg. Az egyik az átmérő, másik pedig a szélesség. Ha
ezt látod a gumin: 26x1,75, az azt jelenti, hogy az abroncs átmérője 26 col, szélessége pedig 1,75 col. (1
col =25,4mm, a col-t nevezik még inch-nek, vagy hüvelyknek is.)
Gumiszerelésnél fontos, hogy ha kötött forgásirányú a gumi, akkor annak megfelelően rakd föl. A
forgásirányt mindig jelölik, ha kötött forgásirányú a köpeny. Ezen kívül az abroncsra engedélyezett
nyomástartományra is oda kell figyelni.
by Stefidzsi
Nézzétek meg, miket képes fölfogni egy bukó, és gondolkozzatok el, mi lett volna, ha nincs.
