A digitális számítógépek kettes számrendszerben dolgozzák fel az adatokat. Ezért minden információt egy kettes számrendszerbeli kóddá alakít át a számítógép, hogy fel tudja dolgozni és el tudja tárolni. Az információt viszont a felhasználó felé nem kettes számrendszerben jeleníti meg, hanem az általunk használt 10-esben. A gép kezelése során viszont előfordulhat, hogy bizonyos adatokat a számítógép 16-os számrendszerben jelenít meg.
Logikai
műveletek:
Sokszor előfordul, hogy egy eseményt,
vagy egy képlet eredményét valami feltételek alapján szeretnénk meghatározni.
A számítástechnikában az állításokat 0-val és 1-gyel azonosítjuk. (1=igaz, 0=hamis
állítás).
Az életben is feltételhez köthetünk dolgokat. Például egy állítást tagadhatunk
(nem süt a nap). Feltételeket szabhatunk: elmosogatsz, vagy elpakolsz az asztalról,
akkor elmehetsz; elmosogatsz és elpakolsz az asztalról, akkor elmehetsz.
A számítástechnikában tehát a 0 és 1 szimbolizálja az állításokat és a végeredményt. Az egyes logikai műveletek leírását ún. igazság táblában szokták ábrázolni, ami a bemeneti állítások lehetséges variációi függvényében ábrázolja a végeredményt.
Feladatok
1. .Melyik logikai művelet igazságtáblázatát látod ? Írd a művelet nevét a kipontozott vonalra ! [Megoldás]
Karakter a betűk, számok, egyéb jelek
összefoglaló neve.
A karakterek kódolásához legelterjedtebben az ASCII kódtáblát használják.
Feladatok:
1. Elemezd a következő
mondatok állítását és indoklását, majd mondatonként karikázd be a három megfelelő
kategóriát! Ha az állítás vagy az indoklás közül bármelyik hamis, akkor a kapcsolat
automatikusan nem értelmezhető!
| Állítás | Indoklás | Kapcsolat az állítás és indoklás között |
| a.)
igaz-hamis [Megoldás]
b.) igaz-hamis [Megoldás] c.) igaz-hamis [Megoldás] d.) igaz-hamis [Megoldás] e.) igaz-hamis [Megoldás] f.) igaz-hamis [Megoldás] g.) igaz-hamis[Megoldás] |
igaz-hamis
[Megoldás]
igaz-hamis [Megoldás] igaz-hamis [Megoldás] igaz-hamis [Megoldás] igaz-hamis [Megoldás] igaz-hamis [Megoldás] igaz-hamis[Megoldás] |
van-nincs-nem
értelmezhető [Megoldás]
van-nincs-nem értelmezhető [Megoldás] van-nincs-nem értelmezhető [Megoldás] van-nincs-nem értelmezhető [Megoldás] van-nincs-nem értelmezhető [Megoldás] van-nincs-nem értelmezhető [Megoldás] van-nincs-nem értelmezhető[Megoldás] |
| a. Az ASCII kódrendszer összesen 256 jelet tartalmaz, mert a tároláshoz 1 bájtot (8 bitet) használ fel. | b. Egy kilóbájt az 1000 bájt, mert a kiszámítás módja a következő : 1 kB egyenlő kettő a tizediken bájttal. |
| c. Egy tizenhatos számrendszerbeli számjegy leírásához maximum 4 jegyből álló kettes számrendszerbeli szám kell, mert a 4 helyi értékéből álló kettes számrendszerbeli számmal összesen 16 állapot tárolható. | d. A mai modern számítógépek az adatok feldolgozására a tízes számrendszert alkalmazzák , mert az adatok rögzítésére használt elektronikus és mágneses elemeknek két lehetséges állapotuk létezik. |
| e. Egy kilóbájt az 1024 bájt, mert a kiszámítás módja a következő: 1 kB egyenlő kettő a tizediken bájttal | f. A mai
modern számítógépek az adatok tárolására, feldolgozására a kettes számrendszert
alkalmazzák ,
mert az adatok rögzítésére használt elektronikus és mágneses elemeknek két lehetséges állapotuk létezik. |
| g. Az ASCII kódtábla önmagában nem alkalmas a magyar nyelvű szövegek helyes leírására , mert nem tartalmazza a magyar ABC összes magánhangzóját. |
3. Karikázd be a HIBÁS válaszok betűjelét ! Az ASCII kódrendszer részei : [Megoldás]
a.) számjegyek
b.) több helyértékű számok
c.) az angol ABC nagy betűi
d.) szavak
e.) az angol ABC kis betűi
f.) a magyar ABC összes betűje
g.) írásjelek h. műveleti jelek
i.) grafikus jelek
j.) görög betűk
k.) mondatok
l.) vezérlő karakterek
5. Húzd alá az alábbi mondatokban található HAMIS állításokat!
a.) Az információ feldolgozás alapegysége a bájt, amely 4 bitet tartalmaz. [Megoldás]
b.) Egy bit két állapot tárolására alkalmas. [Megoldás]
c.) A 4 bit segítségével 16 különböző állapotot tárolható. [Megoldás]
d.) Az ASCII kódtáblázat 256 különböző karaktert (jelet, kódot) tartalmaz. [Megoldás]
e.) A 256 ASCII kód tárolására 2 bájtra van szükség. [Megoldás]
f.) Egy kilobájt az ezer (1000) bájt . [Megoldás]
g.) A kilobájt és a bájt közötti átváltás a kettő hatványaival írható le. [Megoldás]
6. Húzd alá az alábbi mondatokban található
HAMIS állításokat!
Az ASCII kódrendszer összesen 128 jelet tartalmaz, amelyet egy bájt segítségével
tárol a számítógép. [Megoldás]
Az ASCII táblázat tartalmazza
az angol és a magyar ABC összes kis- és nagybetűjét, írásjeleket, szavakat,
matematikai műveleti és relációs jeleket, folyamatábra szimbólumokat, számjegyeket,
programozási parancsokat. [Megoldás]
7. Fejezd ki kettő hatványaival az alább felsorolt mennyiségeket!
9. Miért tartalmaz 256 karaktert az ASCII kódtábla? [Megoldás]
10. Határozd meg, hogy egy 360 kbyte-os háttértárolón hány karaktert helyezhetünk el, ha a teljes kapacitást felhasználjuk.[Megoldás]
11. Egy karakter tárolásához mennyi memóriaterület szükséges ? [Megoldás]
a.) 10 bájt
b.) 1 Kbájt
c.) 1 bájt
d.) 2 bájt
12. A számítástechnikában mi a közös neve a betűknek , számoknak és jeleknek ? ...........................[Megoldás]
Nem volt ez mindig így! Visszatekintés a számítástechnika fejlődésére
A
“történelem” előtti idők
A számítástechnika története
a számítási feladatok megoldására vezethető vissza. Az első számoló gépről,
az abakuszról már biztosan hallottál. Ehhez hasonló szerkezeteket még napjainkban
is használnak, mint pl. a szorobant a matematika oktatásban.
Kiemelkedő számolási segédeszköz volt a XVII században William Oughtred által megalkotott logarléc. Ezt a számolóeszközt váltotta fel a napjainkban is használt elektronikus számológép.
Az első digitális számítógépet Wilhelm Schickard készítette. Ez már valóban számológép volt, mert automatikusan tudta elvégezni a matematikai alapműveleteket.
Az első programvezérelt szerkezet és a program vezérlés elve Joseph Marye Jacquard nevéhez fűződik egy lyukkártya vezérlésű szövőgép kapcsán. ...és ekkor beindultak a nagy elmék! Herman Hollerith statisztikai táblázatokat dolgozott fel gépével, és az elektronika fejlődésével Zuse és Aiken professzor megalkotta az első elekto-mechanikus számítógépet. Az első elektronikus számítógép 1946-ban készült el, és ENIAC névre hallgatott, amelynek munkálataihoz Neumann János is csatlakozott.
Neumann fogalmazta meg a belső programvezérlés elvét, mely szerint a programokat és az adatokat a számítógép memóriájába kell elhelyezni, mert innen gyorsabban hajtható végre, és a véletlenszerű címezhető hozzáférés miatt könnyebb a bonyolult programok végrehajtása és az adatok feldolgozása. Neumann ezen kívül szorgalmazta a kettes számrendszer alkalmazását.