Mi is az érintésvédelem?

A lakásban levő villamos háztartási készülékek, gépek és berendezések hibája, helytelen vagy szabálytalan használata esetén, használatuk veszélyeztetheti az életet és a testi épséget.

Érintésvédelemnek nevezzük azokat a műszaki előírásoknak, óvórendszabályoknak az összegzését, amelyeknek célja, hogy az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de valamilyen hiba miatt feszültség alá kerülő fém vagy más villamos vezető anyagú berendezésrészeknek a megérintéséből eredő veszélyeket elhárítsa.

Az áramütés veszélyessége elsősorban az emberi testen áthaladó áramerősségtől függ. 5mA-nél (0,005A) kisebb  áramerősség általában nem veszélyes, de mivel rendellenességre figyelmeztet, okát soron kívül tisztázni kell, és javításáról gondoskodjunk. 10 mA-nél görcsös állapot keletkezik, amelynél az ember esetleg már nem tudja a vezetőt, készüléket elengedni. 25-50 mA áramerősségnél, halálos légzés és szívbénulás lép fel.

Az érintésvédelem célja, feladata az, hogy az emberi szervezetre veszélytelen érték alá korlátozza az ember testén átfolyó áramot. Ennek sokféle módja van, amelyet villanyszerelő szakemberrel konzultálva a helyi adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Az hogy az érintésvédelem megfelelő e csak arra képzett, szakvizsgával és megfelelő műszerekkel rendelkező villanyszerelő szakember képes eldönteni.

Újonnan készült lakásban a villamos hálózat összes felülvizsgálati munkájáról, a berendezés szigetelési állapotának ellenőrzéséről, érintésvédelmének hatásossági ellenőrzéséről, a villanyszerelő (kivitelező) köteles gondoskodni, jegyzőkönyvezéssel.

Áramütéses balesetek

                    Áramütéses balesetek megelőzése a háztartásokban A modern ember életének egyik legfontosabb �kelléke� a villamos energia. A villamos berendezések üzemeltetése baleseti veszélyt is rejt magában. A háztartásokban bekövetkező áramütéses balesetek nagy száma azt mutatja, hogy a háztartási eszközök használatakor nem vagyunk elég körültekintőek. Megállapítható, hogy a balesetek bekövetkezését szinte mindig szabálytalanság előzte meg. Az alábbiakban sorra vesszük a leggyakoribb veszélyhelyzeteket: * Nagyfeszültségű vezetékek megközelítéséből vagy megérintéséből adódó balesetek.

                    Az ilyen jellegű balesetek legtöbbször halállal vagy súlyos csonkulással végződnek. Szenvedő alanyai legtöbbször gyerekek. Gyakori eset, hogy a nagyfeszültségű vezeték vas vagy vasbeton oszlopáról leszakad a vezeték. Az első esőzés alkalmával az elázott vezeték fáziszárlatot okozhat, és a zárlati ív következtében valamelyik vezeték a földre eshet.

                    Az utóbbi időben többször előfordult, hogy üzemelő oszloptranszformátor-állomásra másztak fel illetéktelen személyek. Történt behatolás épített transzformátor-állomásba is, aminek következtében az ott szerzett sérülésekbe belehaltak. Elemi csapás (szélvihar, villámcsapás) következtében előfordulhat, hogy nagyfeszültségű vezetékek a talajtól kézzel elérhető távolságig lelógnak vagy leszakadva a földre érnek. A leszakadást vagy lelógást télen okozhatja zúzmarateher vagy jegesedés is. Az ilyen vezetékek megközelítése életveszélyes. Ahol a vezeték a földre ér, vagy az élőfa vezetékkel érintkezik, a talajon úgynevezett lépésfeszültség alakul ki. Ha valaki ilyen helyzetbe kerül, a veszélyes helyzettől óvatosan, igen kis lépéssel, szinte néhány centiméteres araszolással távolodjon el. A lépésfeszültség nagysága a lépések nagyságától függően nő. Különösen veszélyes, ha valaki ilyen helyen elesik, mert így a test két, földdel érintkező pontja között � 80-100 cm helyett � a távolság 150-200 cm-re is megnőhet. * Utcai közcélú hálózat, illetve csatlakozó vezetékek megérintéséből adódó balesetek. Ha valaki ily módon kerül az áramkörbe, a segítő személy testének érintése nélkül (pl.: kabátjánál fogva) szabadítsa ki az áramkörből! Hasonló veszélyhelyzet áll elő, ha valaki fákat permetezve vagy kertet locsolva a vízsugárral közelíti meg a feszültség alatt lévő hálózatot.

                    Előfordulhat, hogy gyümölcsszedés közben érintik meg a csatlakozó vezetéket. Az ilyen esetben tulajdonképpen a szigetelt falétra sem jelent védelmet, mert az élőfát egyidejűleg megérintve a vezetékkel létrejön a testen keresztül az áramkör. A ház karbantartása közben előfordulhat, hogy létrával vagy állvánnyal elszakítják a csatlakozó vezetéket. Ebben az esetben a leszakadt vezeték jelent életveszélyt. Jelentős veszéllyel járhat a fák gallyazása is. Az utcai vezeték felett az áramszolgáltató emberei �hivatalból� végzik el a munkát, de a csatlakozó vezetékek alatt vagy közelében a háztulajdonos végzi ezt el. (Célszerű ezt a munkát hosszú fanyelű szerszámmal végezni.) Azonban nagyfeszültségű vezeték közelében magánszemély ilyen munkához semmi esetre se kezdjen hozzá. Fa kivágásakor minden esetben kérjük az áramszolgáltatótól a csatlakozó vezeték feszültségmentesítését. * Ház körüli munkánál előforduló áramütéses balesetek.

                    Családi házak és társasházak építése is sok villamos balesetveszélyt rejt magában. Ezért az ideiglenes csatlakozó elkészítésekor az áramszolgáltató munkavállalói megkövetelik, hogy fogadó szekrényben a fogyasztásmérőkön, kisautomatákon és dugaszoló aljzatokon kívül úgynevezett hibaáram-védőkapcsoló kerüljön beépítésre. Építéseknél ma már több villamos gép kerül felhasználásra. Ezek közül legtöbb áldozatot szed évente a betonkeverő gép. Az ilyen gépek csatlakozó vezetékeinek és dugaszoló aljzatainak hibátlannak kell lennie.

                     A vezetéket és csatlakozási pontokat mechanikailag védeni kell a külső sérülések megelőzése érdekében. Védelmet kell a villamos gépeknek biztosítani az esőtől és a locsoló víztől is. * A hidrofor berendezések alkalmazásának veszélyei. Az utóbbi időszakban általánosan elterjedt hazánkban a vízvezeték-hálózat, de még így is nagy azoknak a lakásoknak, illetve intézményeknek a száma, amelyek saját kútjukból önálló berendezéssel biztosítják maguknak a komfortot jelentő vizet. Az ilyen, úgynevezett hidrofor berendezések szivattyúinak működtetéséhez villamos motorokat használnak. A megfelelő szívómagasság biztosítására ezeket a berendezéseket rendszerint a kútba süllyesztve kell elhelyezni. A mostoha körülmények miatt (párás, vizes környezet), különösen a nem megfelelő védettségű motorok meghibásodásának valószínűsége meglehetősen nagy. Ha a kommunális transzformátorkörzet nem nullázott, mindenképpen javasolt az áramvédő kapcsoló alkalmazása. * Villamos balesetveszélyek a lakásban.

                    A világító berendezések lakásunkban fix bekötéssel készülnek. Itt arra kell ügyelni, hogy a kapcsolók mindig a fázisvezetőt szakítsák meg. A lakásban lévő dugaszoló aljzatokat a szabvány előírásainak megfelelően kell elkészíteni. A hidegpadlós helyiségekben csak védőérintkezős dugaszolóaljzat alkalmazható. Ahol kisgyerek van a lakásban, az aljzatokba helyezzünk �vendégdugót�, így megakadályozhatjuk, hogy a gyerekek abba kötőtűvel vagy egyéb fémeszközzel belenyúljanak. Villamos hálózatra kapcsolt készülék és a lakásban lévő fémcső egyidejű érintése életveszélyes. Ilyen balesetek elsősorban konyhában és fürdőszobában fordulnak elő.

                     A fürdőszoba egyébként is veszélyes hely, mert még a kettősszigetelésű hajszárító is balesetet okozhat, ha sérült a vezetéke. Igen sok tragédiát okozott már a fürdőkádban használt villamos készülék is!

                    Balesetveszélyes a hálózatra kapcsolt készülékek szerelése. Alapszabály, hogy javítás előtt a készülék csatlakozó dugóját az aljzatból húzzuk ki! Csillár, kapcsoló vagy dugaszoló aljzat szerelése előtt a fogyasztásmérőnél lévő kisautomatát kapcsoljuk ki! Külön figyelmet érdemel a lakásban a gyermekek tevékenysége. Csak törpefeszültséggel működő játékokkal engedjük gyermekeinket játszani. A nullázásos érintésvédelem esetén nullázott transzformátor-körzetekben a készülék testzárlatakor a kisautomaták működésbe lépnek, és a hibás készüléket 5 másodpercen belül leválasztják a hálózatról.

                    Ha a lakásban több áramkör van kialakítva, csak annak az áramkörnek a kisautomatája old ki, amelyikben a testzárlatos készülék van. Ezt azonban a fogyasztók csak akkor tudják igénybe venni, ha a dugaszoló aljzatok bekötése a hálózati nullába (a lakásban külön nullázó vezetéken keresztül) rendben megtörténik. Az olyan transzformátor-körzetekben, ahol még nem alakították ki a nullázásos érintésvédelmet, célszerű a fogyasztásmérőhöz úgynevezett �hibaáram-védőkapcsolót� felszereltetni. Ennek működőképessége a rászerelt próbagombbal bármikor ellenőrizhető. Kettősszigetelésű villamos készülék (amely a kettős négyzetjelről ismerhető meg) bármely helyiségben egyéb érintésvédelem nélkül nagy biztonsággal használható. Ezekkel a készülékekkel csak akkor lehet probléma, ha házilagos beavatkozás következtében a kettős szigetelés megszűnik. Baleset- és tűzveszélyt jelent még, ha a lakásban lévő biztosítókat, kisautomatákat �megpatkolják�, átkötik, így azok eredeti funkciójukat nem tudják ellátni.