Murphy törvényei a magyar gazdaságról

 

Első, avagy alaptörvény:

Ha valami nem működik, akkor az a magyar gazdaság.

Első avagy Antall -féle folyománya:

Ha valami nem működik, akkor az privatizálva sem működik.

A folyomány Bod -féle következménye:

A tehetségtelen vállalati igazgató privatizálva sem lesz tehetséges.

A szabályszerűség megállapításához szükséges törvény-kiegészítés:

Nem létező piac szabad sem lehet.

Az alaptörvény értelmezéséhez szükséges axióma:

Olyan gazdaság nincs, amelyet nem lehet helyrehozni.

Az axióma alóli kivételek:

1. Ha nem akarják,

2. ha nem tudják,

3. a magyar gazdaság.

I. Kereslet és kínálat:

1. Ha egy árucikk iránt növekszik a kereslet, akkor alig lehet

hozzájutni, és felmegy az ára.

2. Ha egy árucikk iránt csökken a kereslet, Magyarországon akkor

is alig lehet hozzájutni, és felmegy az ára.

II. A technikai fejlesztés következményei:

1. Minél korszerűbb technológiával készül valami - itthon -, annál

magasabb az ára.

2. Minden új termék drágább, mint az ugyanolyan minőségű régi.

Kiegészítés :

Ha nincs új termék, akkor a régi lesz ugyanolyan drága, mint az új lenne.

III. Késztermék, és nyersanyag:

1. Minél olcsóbb a nyersanyag, annál drágább a késztermék.

2. Drága nyersanyagból legalább annyira drága készterméket lehet

előállítani, mintha olcsó lenne.

Piaci folyomány:

Ugyanannak a készterméknek az ára a "lengyel piacon" jóval alacsonyabb,

és mégis megéri az eladóknak (aki nem lengyel).

Második piaci folyomány:

Olcsó készterméket csak kiárusításkor vagy közvetlenül a gyártótól lehet beszerezni.

A feleség közbeszólása :

Az nem olcsó, csak elfogadhatóbb, a többit nem idézem, az a

kiskereskedelem minősítése.

Exporttörvények:

Mennél többet exportálunk Nyugatra (azért, hogy minél több dollár jöjjön be,

mert csak így tudjuk törleszteni nyugati adósságainkat), annál jobban romlik

a forint (a dollárkitermelés és paritás miatt).

Első következmény:

Egyre több dollárt kell felvennünk Nyugatról.

Következtetés:

1. Minél jobban működik a magyar gazdaság

(ami az exportnövekedésben mérhető), annál jobban

elszegényedünk és eladósodunk.

2. Célszerűbb lenne a felvett kölcsönt azonnal visszautalni, és

kihagyni belőle a magyar gazdaságot.

3. Addig jó, amíg a magyar gazdaság nem működik

( mert így kevesebbet tudunk exportálni Nyugatra, és nem

szegényedünk el annyira ).

Az exporttörvénynek adó-, és árindexre vonatkozó folyományai:

1. A magas adó-, és árindex visszaszorítja a belső fogyasztást, és

így többet tudunk exportálni Nyugatra.

2. Ha többet akarunk exportálni, egyre magasabb adó-, és árindexet

kell bevezetni.

Következmények:

Minél többet exportálunk Nyugatra, annál magasabb adó-, és árindexet

kell bevezetni, hogy még többet exportálhassunk, és még magasabb

adó-, és árindexet tudjunk bevezetni.

Első következtetés:

Nyugati adósságállományunk az export növekedésével egyenes

arányban növekszik.

A következtetés folyománya:

Előbb-utóbb adósságunk visszafizethetetlenné válik.

A folyomány pénzpiaci következménye:

A visszafizethetetlen adósságot úgy kell kezelni, mintha nem is lenne.

A következmény következménye:

Ha adósságunkat meg akarjuk szüntetni, egyre nagyobb kölcsönöket

kell fölvennünk, hogy teljességgel visszafizethetetlenné váljon.

A törvény elvi párhuzama:

Ha a magyar gazdaság működésképtelenségét meg akarjuk őrizni,

egyre nagyobb adó-, és árindexet kell alkalmazni, hogy a belső

fogyasztást a nullára lehessen redukálni.

Az elvi párhuzam folyománya:

A belső piac megszűnik, így nem lesz szükség lakossági adó-, és árindexre.

A folyomány következménye:

A magyar gazdaság megint működni fog.

Megszorítások:

1. Átmenetileg az életszínvonal nullára csökken.

2. Átmeneti nyomor és éhínség.

A bizonytalansági tényező:

Az éhínség és nyomor időtartama.

Forrás: http://www.irtech-fuzfo.sulinet.hu/diak/leberbal/viccek/murphy.htm