H U M O R

Egy (kis)fiú naplójából 2.

Bementünk egy másik szobába,  ahol szintén sötét volt, de végre csend, a
szőke elengedte a kezemet, valami suhogásokat hallottam, meg mintha
valaki cipzárt húzott volna le, de hogy ki lehetett, azt nem tudom, mert
rajtunk kívül senki nem volt ott, legalábbis nem szólt, mikor bementünk. Már
kezdte a szemem megszokni a sötétet, mikor a lány megfogta a kezemet, és az
ágyhoz húzott. Mondtam neki, hogy nem alhatok itt, mert a nagymama vár otthon,
meg a macim sincs itt, de csak nevetett. Azt mondta, hogy nagyon jópofa
vagyok, meg hogy "gyere mááár ééédes". Itt ma mindenki megbolondult? Leültem az
ágyra, erre a kezét megint a nyakamba tette, a fülembe lihegett. Hogy ez
micsoda hülye szokás! Lerántott az ágyra.... és ami ezután történt, azt
nem tudom leírni! Ilyet még sosem tapasztaltam.

Nem tudom mennyi idő telhetett el, mikor magamhoz tértem, de igen
furcsán éreztem magam. Mintha egészen hazáig futottam volna, annyira

el voltam fáradva, és pisilnem is kellett.

Valaki szuszogott mellettem. Megnéztem, a szőke lány volt. Akkor vettem
észre, hogy valaki levetkőztetett. Gyorsan felhúztam a ruháimat, és
kimentem a szobából. KisJoe-t kerestem. Bementem abba a szobába,

ahonnan a zene bömbölt, végre kitapogattam a kapcsolót, és felkapcsoltam a villanyt.
KisJoe a fotelban ült, ölében a lány, akivel bejött a szobába. Valamit éppen
keresett a lány trikója alatt, és mikor felkapcsoltam a villanyt, azt
mondta, hogy "marhaállat". Mondtam neki, hogy mennünk kellene, mert a
nagymama idegeskedni fog, erre a lány felnevetett. KisJoe sóhajtva
felállt, "debarom", mondta a lánynak, aki erre még jobban nevetett (hogy beszél ez
a lányokkal!). Elindultunk haza.
KisJoe kérdezte, hogy "namivolt?" de erre nem tudtam mit mondani. Ez meg
csak röhögött, és azt mondta, hogy mostantól kezdve felnőtt vagyok. Hogy
miből gondolta ezt?