Hüvely Manyi és a Bengáli Szűz
Tragikomidráma egy felvonásban
Csak 18 éven felülieknek!

(A színpad kialakítása úgy történt, hogy tisztára egy falusi portát falusi házzal ábrázoljon. A ház előtti kis lócán ott kuporog egy agyongyötört asszonyka - Hüvely Manyi édesanyja, míg édesapja a kert hátulján szitkokat szór szét.)
Függöny fel, Hüvely Manyi pont akkor ér haza a munkából. Édesanyja szívélyesen fogadja:
Anyja: - Hol a búbánatos fenében voltál te ringyó? Állítom, már megint ingyen keféltél a postással.
Manyi: - De édesanyám! A postás majd csak este hatkor végez, és most még csak fél öt múlt.
Anyja: - Nem kell a duma, te szajha. Mire tanítottalak? Azért neveltelek ilyen büdös ringyóvá, hogy ingyen áruld a tested? Erre ráérsz majd akkor, ha te is elmúlsz negyven, mint most én.
Manyi: - Még csak negyven lennél, édesanyám? Hiszen máris úgy nézel ki, mint dédnagyanyó a szociális otthonban.
Anyja: - Pofád befogd, te mocsok! Mit gondolsz, ki miatt tartottam oda a seggem fűnek-fának? Kinek akartam új fedelet a feje felé? Kit akartam taníttatni?
Manyi: - Anya! Én nagyon híres ringyó akarok lenni. Azt akarom, hogy rólam is könyvet írjanak.
Anyja: - Miért kislányom, kiről írtak könyvet?
Manyi: - Nem jut most az eszembe a neve, de azt tudom, hogy még fiúval se volt, de máris könyvet írtak róla.
Anyja: - Hát, nekem is volt olyan munkatársnőm, hogy csak szája volt, de tehetsége nem...
Manyi: - De anya! Ebben a szakmában a szájnak is nagy szerepe van!
Anyja: - Az biztos, Manyikám! Főleg ha jönnek a rendőrök és elvisznek. Akkor kell ám igazán a száj, hogy kidumáld magad a kóterból...
Manyi: - Tényleg anya, a papa hogy szeretett beléd?
Anya: - Idegen faluba való volt, és egyszer átjött hozzánk a bálba. Én meg kommunista műszakot tartottam, és eldöntöttem, hogy aznap senkitől nem kérek pénzt. Mire apádra került a sor, úgy benyomtam, hogy elfelejtettem magamról lehúzni a harisnyanadrágot, ez a bolond meg azt hitte, hogy szűz vagyok, és az aktus után kötelességének tartotta, hogy elvegyen feleségül. Hát, valahogy így történt...
Manyi: - De romantikus! És miért ilyen hallgatag a papa?
Anyja: - Mert az első kocsmai italozás során megtudta az igazat. Csak az nyugtatta, hogy mindegyik falubeli legény elismerő szavakkal szólt rólam.
Manyi: - Tudod anya, engem csak az izgat, hogy miért írtak könyvet arról a csajról, mikor még fickóval se volt.
Anyja: - Nem tudod ki az?
Manyi: - Valami bengáli szűz!
Az apja ekkor ért fel a kertből, és csak ennyit mondott:
Apja: - Az nem bengáli szűz, hanem bengáli tűz!
Manyi: - Ez biztos, papa?
Apja: - Mint ahogy itt állok!
Manyi: - Anya, most el kell mennem. Addig megyek, míg nem találok én is egy ilyen tűzoltót, mint ez a bengáli csaj...
Anya: - Manyikám, kislányom! Csak tűzoltókkal ne foglalkozz! Azok nagyon gyorsak...
(Függöny össze, nagy taps.)