A rendszerváltás előtt vallási ünnepeket alig-alig lehetett megünnepelni. A rendszerváltás e téren is változást eredményezett, és a Pünkösd munkaszüneti nappá vált (először csak 1993. május 31-én!).

A 2005. -ben május 16.-án hétfőn lesz munkaszünet a vallási ünnep miatt. De miért is esik más és más napra minden évben a Pünkösd és honnan ered az elnevezés? Pünkösd azért "mozog" a naptárban, mert valójában húsvét ünnepe a "mozgó" ünnep. A húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap...

A pünkösd szó a görög "pentakoszté" szóból ered, mely "ötvenedik napot" jelent és arra utal, hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk 50 nappal.

Elsőként a zsidó nép ünnepét kell megemlíteni, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől - kőtáblákon - a törvényeket. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel istenének, Jahvénak...

Másodikként a Pünkösd keresztény vonatkozásait kell említeni. Természetesen a zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakult ki a kereszténység ezen ünnepe, amelyen a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény ember, vallási felekezetétől függetlenül. Ezen ünnepet a keresztény világ a Krisztus utáni 2. századtól tartja számon. Később (mint Isten kiválasztott népének, a zsidó népnek ünnepe esetében) a keresztény világ is hozzákapcsolta Pünkösd tartalmához az újtestamentumi törvényhozásra való megemlékezést, sőt magát a keresztény egyház megalapítását is erre a neves ünnepnapra tették.

Szoboszlai Endre