Élménybeszámoló a 2002-es

Nagyhódos - Túristvándi-Tokaj

Túr-Tisza

 

Az Interneten olvastam a Túrról, így idén megpróbáltuk nem Tiszabecsről indulni, hanem az első két napot a Túron eltölteni. Amit nem bántunk meg, mert gyönyörű és érintetlen volt.

Július 12. péntek. Indulás, reggel bepakoltunk a kísérőkocsiba, de egy óra lett mire elhagytuk Budapestet. Tiszaújvárosban fürdés, korcsolyázás.Este nyolc után érkeztünk meg csak Nagyhódosra. Budapesttől 394 km-re van az autótérkép szerint. Szállás: Nagyhódoson ifjúsági tábor, elég gyenge melléképületek, de mindent adnak, még főzési lehetőség is van.

13. szombat. Délelőtt kipróbáltuk úszva a Túrt. Mindjárt a vízre szállás után lesz majd egy átemelésünk, mert van egy köves bukógát. Nagyon tiszta vizű, rengeteg hal van benne, kellemesen sóderes az alja és átlagban 3-4 m széles és térdig ér csak. A többiek délután érkeznek meg Fehérgyarmatra, ahová kimegyek eléjük a kísérőkocsival.

14. vasárnap. Indulás Sonkádra a "nagy bukóig". Átemelés után tele van tavirózsával a víz, kellemes kényelmes evezni benne. Sonkádon a strandon vadkempingezünk. Estére elfogy a nép csak mi maradunk.

15. hétfő. Átemelés az öreg Túrra. Az új Túr nyílegyenesen menne ki a Tiszáig 8 km hosszan. Az Internetes leírás szerint a régi viszont, 21 km Túristvándiig. Tele van kidőlt, bedőlt fákkal. Először neki állunk utat vágni benne baltával, de a második fánál leesik a balta feje és nem is találjuk meg. Érdemes lenne végig menni egy láncfűrésszel, és utat vágni bele, mert gyönyörű kanyargós. Annyira, hogy kb. egyórás evezés és átemelések után újra látjuk a partról azt a kocsmát, ahol este voltunk. Fejemet is párszor bevertem, mert olyan alacsonyan is vannak fák. Végére már pillanatok alatt átemelünk. Mi is belefordultunk egyszer, mert egy kis híd alatt kellene átúsztatni kiszállással, és véletlenül, amíg vártam, hogy az előző hajóból kiszálljanak, eddig keresztbe fordultunk és a sodrás egy rossz mozdulatnál befordított minket. Nagyon puha az alja (baltát is ezért nem találtuk meg), de vannak homokpadok is, ahol lehet fürdeni. Lehet, hogy több volt 20 km-nél, de csak délután 4 felé látjuk meg a Túristvándi strandot, templomtornyot. De nem szállunk ki, hogy lemenjünk a vízimalomig. Csak éppen ez a falu túloldala és a Túr úgy elkezd tekeregni, illetve nádasos víz lesz egy keskeny csapással csak, hogy még majd másfél órát tekergünk, azon az úton, ami a szárazon kb. csak 2 km lenne. A vízimalom éppen még nyitva van, így aki nem járt erre, az mégis tudja nézni. Legközelebb inkább legyalogoljuk ezt a részt. A kísérőkocsira felpakoljuk a hajókat, és két fordulóval lemegyünk a Tiszához, a nagy bukóhoz, ahol ugrálni és a bukó alatt "zuhanyozni" is lehet.

16. kedd. Nagyon meleg van, de rengeteg homokpad van a Tiszában, és sokat fürdünk. A Tisza tele van kidőlt fákkal, tuskókkal és nagyon alacsony is. Még jó is volt a kétnapos Túr, ahol az árnyékban nem éreztük a meleget ennyire. Kisarig megyünk le, sajnos a régi jó kempingünket elbontották gátépítés miatt, így egy kicsit tovább kellett menni. Kikötésnél Viktor valamibe belelépett és másnap kap is tetanuszt az orvosnál. Este besétáltunk Tivadarra (másik oldal), ahol nagy üdülőhely van éttermekkel, szórakozóhelyekkel.

17. szerda. Vásárosnaményig megyünk. Még mindig nagyon meleg van. Sok fürdés.

18. csütörtök. Gergelyugornyán kimegyünk a vízi vidámparkba. A csapat egésznap kint szórakozik. Nagyon gyors csúszdák vannak. Estére végre egy kicsit hűvösebb lesz. Csak 26 fok a 35 helyett.

19. péntek. Tiszamogyórósig megyünk megint sok fürdéssel. Ez az egyik leghosszabb utunk: 35 km. Viktor nem akar a kísérőkocsival menni, így betekeri a lábát jól szigetelőszalaggal, ahol felvágták. Estére megérkezik egy kis eső, de még a port se veri le nagyon. Nagy kártya és sakkcsaták vannak a vendéglő alatt (mert lábakon áll). Sajnos kicsit sokan vagyunk, mert itt lehet megállni Záhony előtt utoljára. Összejön 4 csoport is, és sajnos az egyikben van egy részeges társaság is, akiket éjjel egykor zavarok el a vendéglőtől, addig kiabálnak, hangoskodnak, ami persze minden sátorba behallatszik. Mieinkkel nincs és nem is volt ilyen problém, az egész túra alatt.

20. szombat. Másik hosszabb utunk Tuzsérra. Napközben ijesztget az eső, de mire fölvennénk az esőkabátot már el is áll. Ezt eljátssza kétszer-háromszor. Közben telefonáláskor halljuk, hogy Pesten mekkora esők vannak. Itt semmi nagyobb nincs.

21. vasárnap. Dombrádig megyünk, itt egy nagy vendéglő van, illetve strand. Napközben megint csak ijesztget az eső, de utána kisüt a nap és mindjárt 30 fok lesz. Így mire egy kisseb ázás után tüzet gyújtunk, hogy melegedjünk már a nap túltesz a tűz melegén. Este nagy buli, táncolás. Reggel viszont szomorú ébredés, mert egy csomó mindent ellopnak éjszaka a sátrak közeléből: papucsot, nadrágot stb. Valaki nagyon rászokhatott erre, mert a mosdós meséli, hogy az előző csoporttól is loptak.

22. hétfő. Tiszabercel. Vadkemping, még mindig gyönyörű ligetes helyen, egy régi szivattyúház alatt, amit meg is nézünk. Nagyon érdekes: napi 120 tonna szenet égettek benne, még megvan a régi napló is és a gépeket akár lehetne újra indítani akármikor. A parti vendéglő tönkrement állítólag a cián miatt még, így egy kicsit beljebb megyünk, ott szórakozunk, kártyázunk majd 10 óráig. Közbe megint esik egy kicsit.

23. kedd. Tokaj felé megyünk, megint kezd nagyon meleg lenni, így fürdünk párszor. Itt a Tisza a Tiszalöki duzzasztás miatt nagyon széles, de a közepén zátonyok vannak. Lesznek majd jó képek is, ahogy állunk és szórakozunk a folyó közepén. Egyik helyen Tokaj előtt egy békalencse folyó jön be, utána csak követni kell, hogy a sodorvonalat megtalálja az ember. A Bodrog viszont teljesen sáros (biztos a szlovákoknál nagy eső volt) éles határ van a kék Tisza és a barna Bodrog között. A Spori-nál adjuk le a hajókat, de a rendes kempingben alszunk. Jól választottunk, mert szépen rendbe hozták és a csoportos ár ugyanaz, mintha náluk lettünk volna. Este séta a városban, borpincék látogatása (senki nem lett részeg!). Mindenki vásárol pár üveggel, bár az aszú nagyon drága.

Kiderül, hogy mindenki siet haza, és nem akarnak még egy napot itt maradni, ahogy a programban szerepel. Így megállapodunk a másnapi hazamenetelben.

 

26. szerda. Indulás haza. A kísérőkocsiba bepakoljuk a cuccokat, és majd eljönnek hozzám érte. A kocsival amennyien beférünk (11-en) megint hazafelé bementünk Tiszaújvárosba korcsolyázni és strandolni egyet. Este 9re értünk csak Pestre.

Az időjárás már túlzottan is rendes volt velünk, idén nem kellett az esővel törődni, inkább az árnyékokat kellett keresni. Jövőre a Gyula-Csongrád-Szeged útvonalon találkozunk újra.

2002.07.25.

Nagy László