Élménybeszámoló az 1998-as vizítúráról

A tervezett vizitura Tizsabecstől -Tokajig lett volna. De az indulás előtt a felső Tiszán nagy áradás kezdődött, ami nem is lett volna hajóval probléma, de vasárnap (júl. 12- én) volt egy RTL híradó, hogy kimentettek víztúrázókat. Ezért a szülők elkezdtek telefonálni, hogy mi lesz a gyerekükkel. Így az utolsó pillanatban szerveztem át a túrát Bodrog-Tisza túrára. Így végül: Felsőbereczki (Bodrog) - Abádszalók (Tisza-tó) lett az útvonal. Aminek nagyon örültek a tavalyiak, mert egy részén itt jártunk előző évben.

Júl. 13. Indulás a kísérő kocsival Tokaj, Felsőbereczkibe. Menet közben egy nagy fürdés Miskolcon a Barlangfürdőben. Este 10 H után érkeztünk meg, mert meg néztük a Bodrog melletti táborhelyeket is. Egy vízmű mellett alszunk éjfél után el, mert sok felső Tiszai csoport is innen indul és nagy a tömeg, mert a Bodrog is árad és a strand, focipálya minden víz alatt van.

Júl. 14. Megérkeznek a többiek is Sátoraljaújhelyre 19-en préselődnek be a Ford Tranzitba. Este nagy szallonasütés. Júl. 15. Éjjel ellopnak egy kenut, láncot levágják. Reggel Két - három órás keresés után megtaláljuk az árterületre behúzva a bozótosban. Így délben tudunk csak elindulni Sárospatakra. Ahol a rendes kempinget teljesen elöntötte a víz. Nagy katonai sátrak is bent maradtak, Zoliék csónakkal be is mennek. A Református vízitelepen vagyunk, igaz kicsit szűken, mert még három másik csoport is van itt.

Júl. 16. Sárospatak városnézés, mert a Tiszára minél később akarunk leérni, hogy az áradás csökkenjen. Gyönyörű város, virágos, gondozott. Srácok hajnalig diszkóban jártak.

Júl. 18. Tokajig toronyirányt megyünk szó szerint, mert becélozzuk a tokaji tv adót. Rengeteg érdekesség az árterületen: hangyák egy-egy kilógó fűszál körül tenyérnyi csomóban, sűrű erdőn, nagy réteken megyünk. És itt tűnik fel először az ártár hangja: valami susogó, jajongó folyamatos hang, amit nem tudunk eldönteni, hogy mi lehet állatok, növények? Később is árterület mellet halljuk végig. Tokajban az Unió táborának a bekötő útja is el van öntve, a szomszédos iskolán keresztül kell bemenni.

Júl. 19. Indulnánk a Tiszára, de délig kb. 3 zápor roham volt, így megint csak délben tudunk indulni, pedig 37 kilométer vár ránk. Féltünk a Tiszára kimenni, mert amikor mentünk fel, akkor olyan nagy volt a sodrás, hogy a híd lábánál csak úgy harsogott a víz (itt majdnem derékszögű kanyart is vesz a Tisza). De eddigre már egy kicsit lassult semmi különös veszély nincsen, sőt kellemesen gyorsan visz a víz kb. 8-9 km/h-val lehet "csorogni", evezve 12-15 km-t lehet megtenni kb. óránként. A Tiszalöki zsilipet teljesen ellepi a víz, csak a kezelő fülke lóg ki belőle. A Duzzasztó középső kapuja fel van húzva, annyira, hogy ott lehet átmenni. Sajnos fürdeni nem nagyon lehet benne, mert tele van hordalékkel, döglött állattal stb. Tiszadadán is a strand elöntve, egyik hajó beleakad a pin-pong asztalba, gyerekek a térdig érő vízben mérleghintáznak (sodorvonalon kívül viszont nagyon tiszta a víz).

Júl. 20. Indulás Tiszaújvárosba. Menet közben van egy pontonhíd, ami most nyitva volt. Megállunk, és a srácok ugrálnak róla, amikor jön a hídkezelő, hogy feljelent minket, mert 15 méteres vízbe ugrálunk (nem mindegy mekkora? Csak ne 15 cm-es legyen) és különben is a komp kikötő utján kötöttünk ki, amit nem szabad, igaz, hogy nem jártak az árvíz miatt. De a szabály az szabály ... Lefelé menet tényleg elmegy mellettünk a vízirendőr, de megsem állít, sőt az egyik hajóban ülnek a kicsik, amellett még lassít is, hogy ne hullámozzon annyira. Tiszaújvárosba hamar leérünk így is, a vizitelep mellett van egy strand oda, beül a csapat egy fürdésre, szaunázásra.

Júl.21. Úgy határoztunk, hogy maradunk még egy napot itt, mert gyorsan lehet menni a Tiszán. Kimegyünk a TVK strandjára. Szuper! Diákjegy 150 Ft csak! Ingyen korcsolyapálya, óriás csúszda! Atilla hozott három korcsolyát, mindenki kipróbálja, a jégen nagyon meleg van, így van, aki direkt időnként hason csúszik. (36 fok). Atillának elkopik a fürdőgatyája, mert kb. 40 szer csúszik le az óriás csúszdán. Reggel 10-től este hétig, zárásig kint van a csapat.

Júl. 22. Indulás Tiszafüredre, kemény út, mert be kell hozni az elveszett napot, 54 km! A vízen is nagyon meleg van 36-37 fok (mi lehet Pesten? ). A kísérőkocsiba beragad a kocsikulcs (még jó, hogy van rádiótelefon a kenuban). Este hatkor érkezünk meg, sok fürdéssel menet közben.

Júl. 23. maradunk Tiszafüreden (majd holnap megint behozzuk) Nagyon meleg van még

mindig egésznap ülünk a Tisza-tóban. Este megint mindenki kimaradt mindenki. A

Tisza tó is duzzasztva van kb. 1 m-rel magasabb, mint szokott lenni.

Júl. 24. Abádszalók 25 km, reggel időben el is indulnak, de ők este hat után érkeznek meg csak, mert akkora vizicsatákat vívnak, illetve a csoport egyik fele nem találja meg a megfelelő csatornát és kb. 4 kilométert kerülnek a Tisza-tón állóvízben. Abádszalók olyan, mint a Balatonpart. Hullámzik a tömeg és jó drága minden. A Tiszán nekem egy kis faluban kellemesebb volt, de a srácok élvezik, csak már a pénzük végén vannak. így többnek csak nyála csorog.

Júl. 25-26 (szombat vasárnap) a hajókat visszavitték Tokajra, a társaság nagy része néppel alszik éjjel diskózik. Vasárnap hazautazásnál pestre, annyira tömött a Záhonyból jövő vonat, hogy több kocsiba felszállni se akarják hagyni az embert, csomagokkal, piacozókkal tele az egész vonat.