|
| 04 Jul 2006 11:21:39 am |
 Rekordkapacitású memóriamodul |
|
|
A Transcend 2 GB-os DDR2 SDRAM modult mutatott be.
A múlt héten kerített sort a Transcend Information arra a bemutatóra, melynek során a nyilvánosság elé tárták legújabb fejlesztésük eredményét: egy 2 GB-os kapacitással bíró, kifejezetten noteszgépek számára fejlesztett új memóriamodult. A DDR2 alapokon nyugvó modul 667 MHz-es órajelen működik; a 200 tűs, SO-DIMM kialakítású fejlesztés az Intel Centrino Duo platformjához készült.
A Fine-Pitch Ball Grid Array (FBGA) tokozású memóriamodul a korábbi kiadásokhoz képest jobb disszipációs tulajdonságokkal rendelkezik, ismertette a Transcend a bemutató során. A vállalat élettartam garanciát vállal a modulra, melyből egyébként nem csak ez az egy változat létezik: a 2 GB-os kapacitás csak a csúcsa a sorozatnak. A család legkisebb tagja 256 MB-nyi adat tárolására lett felkészítve. |
|
| |
Category : ITech
| By : zsolti |  Comments [78] |  Trackbacks [0] |
|
|
| 01 Jul 2006 06:50:29 pm |
| 2007 végéig él a Pentium és a Celeron |
|
|
Lapértesülések szerint az Intel a következő év vége felé állítja majd le a Netburst architektúrán alapuló processzorok gyártását, vagyis másfél év múlva búcsúznak a jelenlegi Pentium és Celeron sorozatok.
A DigiTimes szokásához híven a tajvani alaplapgyártók köréből szerezte információit, amelyek ezúttal az Intel terveiről szólnak. Nem kisebb dologról van itt szó, mint a jelenlegi Netburst architektúra leváltásáról, ami az értesülés szerint másfél év múlva, vagyis 2007 végén következik be, ekkor állítják majd le ugyanis a Pentium 4 és Celeron D családok sorozatgyártását. Ezt követően már kizárólag a meglévő készletekre számítanak majd, tehát a kifutást követően mindenütt az utódok veszik át a vezető szerepet.
Ez pedig nem más, mint a Core 2 Duo és Core 2 Extreme chipek családja, amely az asztali számítógépek vonalán a Conroe magos processzorokkal indul hódító útjára. Ez utóbbi fejlesztések debütálása a következő hónap végén várható, mivel - közelebbről meg nem határozott okok miatt - a megjelenést július 23-ról 27-re halasztották. Ekkor érkezik az E6300, E6400, E6600, E6700, valamint az X6800, amelyeket két chipset, a belépő szintű Q963, illetve a G965 kísér majd. A negyedik negyedévben jelenik meg az E4200 - a szintén akkor megjelenő Athlon 64 X2 3600+ ellenfeleként -, amely 1,6 GHz-es órajelével, 2 MB másodszintű gyorsítótárával és 800 MHz-es FSB-jével szintén a vékonyabb pénztárcájú vásárlóknak készül.
A Conroe megjelenését felfokozott várakozás kíséri, annál is inkább, mert az előzetes tesztek még az ikermagos Athlon 64 X2 chipekkel szemben is kedvező eredményeket mutattak fel. Igaz, többen kétségbe vonják ezen tesztek eredményeit, hiszen a nyilvánosság előtt még nem mutatkoztak be az Intel új üdvöskéi, így a legtöbben még nem tehették próbára ezek erejét. A laptopgyártók mindenesetre olyannyira bíznak a Conroe mutatóiban, hogy a mobil számítógépekben való alkalmazásuk lehetőségét is megpendítették, mondván, hogy így nem kell várniuk az augusztusban érkező mobil Merom chipekre, és az áron is spórolhatnak.
Az ikermagos Pentium D processzorok gyártásának leállításáról nem esik szó a hírben, ám mivel ezek gyakorlatilag két hagyományos Pentium 4 összeolvasztása révén jöttek létre, valószínűleg szintén 2007 végén intenek búcsút. Ezt követően pedig elérkezik a Core chipek uralma, amely az Intel ígéretei szerint mindenkinek kedvező fejlemény lesz. |
|
| |
Category : Hardware
| By : zsolti | Comments [69] | Trackbacks [0] |
|
|
| 29 Jun 2006 11:35:16 am |
| Mi lesz veled, WinFS? |
|
|
A Microsoft programmenedzsere, Quentin Clark saját fejlesztőcsoportjának blogján tudatta a világgal múlt hét pénteken, hogy az, amit eddig WinFS-ként ismertünk, gyakorlatilag nincs többé.
Ez nem jelenti azt, hogy örökre búcsút kellene vennünk a relációs fájlrendszertől, csak azt, hogy különálló szoftverként, bővítményként a WinFS nem lesz elérhető. Eredetileg a WinFS a Windows Vista részeként érkezett volna, azonban a Longhorn "Reset" idején, 2004 nyarán hivatalosan is bejelentette a vállalat, hogy az új generációs fájlrendszer és adatplatform nem lesz az új operációs rendszer része.
A WinFS első bétája 2005 vége óta elérhető, és az idei, nyári TechEd konferencián is számtalan előadás foglalkozott a WinFS felépítésével, használatával, céljaival. A WinFS második bétája a nyár közepén-végén érkezett volna, azonban ez most már biztosan elmarad. Az új koncepció szerint a WinFS technológiáit három részre szedik szét: az első, legnagyobb rész bekerül a "Katmai" kódnéven fejlesztett, új SQL Serverbe, a második fele az új generációs, programozóknak szánt adatplatformot erősíti, míg a harmadik rész, maga a fájlrendszer csak később, a Windows Vista utáni operációs rendszerek egyikében bukkan fel.
A WinFS valójában a Microsoft új generációs adatplatform célkitűzéseinek egyik eszköze, ami lényegesen túlmutat egy fájlrendszeren. Maga a relációs-szekvenciális hibrid fájlrendszer teljesen bizonytalan, hogy mikor lesz elérhető asztali operációs rendszerben, de elképzelhető, hogy a Windows Vista utáni, "Fiji" kódnevű kiadás már tartalmazni fogja. Az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket a Project Orange keretében végzik, ami magában foglalja a korábbi NTFS-WinFS fájlrendszert, és a köré épülő felhasználói felületet, ami az állományok kapcsolatainak karbantartására lesz alkalmas.
Hogyan működött eddig a WinFS?
A WinFS valójában az SQL-ből is ismert relációs megközelítést kívánta ötvözni az NTFS fájlrendszer szekvenciális felépítésével, tehát nem szakított volna az NTFS-sel, hanem arra épült volna. Ennek az az oka, hogy az NTFS már bizonyítottan a legalkalmasabb technológia Windows alatt a stream-alapú, szekvenciális adatok kezelésére, olvasására, írására, viszont indexelésre teljesen alkalmatlan, erre a célra vették volna igénybe az SQL Server relációs és indexelő képességeit.
A WinFS az indexelést és a relációkat kihasználva képes lett volna arra, hogy fájljaink közt tetszőleges relációkat, viszonyrendszert alakítsunk ki. Igaz, ez egyszerű meta tagek megadásával is részben megvalósítható, mint ahogy azt a Vistában láthatjuk, és a rendszerezésük is megoldható alternatív megoldásokkal, amire szintén jó példa a Vistában a virtuális könyvtárak és keresési könyvtárak megvalósítási módja.
A WinFS technológia a fejlesztőknek azt nyújtaná, hogy egy fájl programon keresztül történő megnyitásakor annak valamennyi lényeges adatát -- a fájl típusának függvényében, például képnél annak méretét, tömörítését, valamint a meta tageket -- elérhetővé és könnyen módosíthatóvá teszi. A fejlesztők a WinFS API-kon keresztül a relációk feltérképezésére és azok felhasználására is képesek lettek volna.
Mi újat várhatunk a Vistától és a Longhorn Servertől?
A fájlrendszer tekintetében azonban már a Vistában és a Longhorn Serverben is lesznek újdonságok. Igaz, a keresés megvalósítására egyelőre marad a Desktop Searchből ismert indexelő technológia, ami független a fájlrendszertől, de ezen kívül is találhatunk pár érdekes újítást. Az egyik ilyen az alacsony prioritású lemez- és I/O-műveletek támogatása lesz.
Eddig nem volt lehetőség arra, hogy a lemezműveleteket, illetve az általános I/O-műveleteket prioritással lássuk el, ezt csak programszálak szintjén lehetett megtenni, ezért az indexelő szolgáltatás gyakran a többi szoftver kárára foglalta, lassította a rendszert. Ezentúl az indexelés folyamatosan futhat, de csak akkor jut hozzá az erőforrásokhoz, ha ez nem okoz teljesítményproblémát a rendszer egészére nézve. Ez a Windows Defender, a Windows Client Protection és a töredezettség-mentesítés futását is nagyban egyszerűsíti, hatékonyságukat javítja anélkül, hogy ezt mi megéreznénk.
A Vistában az NTFS már képes ugyanúgy kezelni a fájl-linkeket is, mint ahogy azt a UNIX-alapú rendszerek esetében megszokhattuk. A merevlemezről bootolás folyamata is változik, eltűnik a boot.ini, helyette teljesen platformfüggetlen bootolási módszert dolgoztak ki a Vista fejlesztői: a Vista esetében a rendszerindításhoz szükséges valamennyi adat a Registryben lesz megtalálható.
A másik jelentős újdonság a Longhorn Serverben érkezik, ahol megjelenik a tranzakciókat is támogató T-NTFS, sőt, a tranzakciókat támogató Registry is. Ezáltal lehetővé válik, hogy egy telepítő, vagy egy tetszőleges folyamat csak akkor végezze el valamennyi módosítását a rendszeren, ha azok mind együtt sikerültek, addig a rendszer többi része lehet, hogy nem is látja ezeket.
Mi lesz a WinFS projekt részeivel?
A Microsoft új generációs adatplatformja, és részben a WinFS is sokkal inkább a fejlesztőket célozza meg -- ez már a WinFS bétájában is érezhető volt. Érdemes egy egységként kezelni azokat az új technológiákat, amiket a Microsoft ezen a téren fejleszt. Ide tartozik például az elhalt Microsoft Business Frameworkből és a .NET 2.0-ból kimaradt ObjectSpacesből átemelt objektum-relációs mapping, amit most ADO.NET Entities-nek neveztek el. Ez arra képes, hogy tetszőleges entitásokat objektumorientált kódból is képesek legyünk kényelmesen használni, mindemellett pedig a rendszer biztosítja ezen entitások relációs adatbázisban történő tárolását. Ez a technológia várhatóan a Visual Studio következő változatában, az "Orcas"-ban fog megérkezni.
Ugyancsak az Orcas részeként lehet számítani a LINQ technológiákra, amik gyakorlatilag az SQL szintaktikát viszik át a procedurális nyelvekbe, így például a C# 3.0-ba és a Visual Basic 9.0-ba. Ezzel lehetővé válik, hogy akár bármely IEnumerate-interfészt támogató objektumot, DataSeteket, de akár SQL adattáblákat és XML-adatokat is el tudjunk érni ugyanazzal a nyelvi eszközkészlettel, így a fejlesztőknek gyakorlatilag nem kell 2-3 különböző nyelvet ismerniük ezek együttes használatához.
Az előző kettőhöz kapcsolódni fog a szoftvergyár koncepció eredményeként létrejött számtalan DSL (Domain Specific Language) is, ami az adatok vizális modellezését is lehetővé teszik majd, és ide kapcsolódik a június elején bejelentett Visual Studio 2005 Team Edition for Database Professionals jövőbeni megjelenése is, ami kifejezetten adatbázis-fejlesztők számára lehet nagy segítség.
A WinFS legnagyobb része azonban a Katmai kódnéven fejlesztett, 2008 körül megjelenő Microsoft SQL Serverbe kerül, amil olyan megoldásokat fog kínálni az adatbázisszervert használóknak, amivel kinyúlhatnak a megszokott környezetükből, és a relációs programozás eszközeit sokkal távolabbra terjeszthetik ki, akár a fájlrendszerre is. |
|
| |
Category : ITech
| By : zsolti | Comments [79] | Trackbacks [0] |
|
|
| 28 Jun 2006 12:15:56 pm |
| Szupergyors új processzorok |
|
|
Az Intel bemutatta a fejlesztési fázisban ˝Woodcrest˝ néven ismertté vált kétmagos Intel Xeon 5100 processzor termékcsaládját.
A lapkákat nagyteljesítményű szerverekbe, munkaállomásokba, valamint a kommunikációs, adattároló és beágyazott processzoros eszközök piacára szánják. A processzorok alapját az Intel új, forradalmi Core mikroarchitektúrája képzi. Az új processzorokra már több mint 200 új szerver és munkaállomás terve készült el, amelyek a mai naptól fogva több mint 150 gyártótól rendelhetők meg.
A kétmagos Intel Xeon 5100 processzorcsalád mintegy 135 % teljesítménybeli növekedést és 40 %-kal csökkentett energiafogyasztást ér el az Intel korábbi szerverprocesszoraival való összehasonlításban.
Az Intel világszintű gyártási kapacitása és 65 nanométeres gyártási technológiája révén kisebb méretű tranzisztorok gyárthatók, ami a lapka sebességének növekedése mellett jelentősen csökkenti az energiafogyasztást. Az 5100 sorozat az Intel Bensley Platform révén kompatibilis a szervertermékek piacán már jelen lévő számos modellel. A Bensley platform lehetővé teszi a legújabb szervertechnológiák alkalmazását, így a gyorsabb és megbízhatóbb FB-DIMM memória, az Intel Virtualization Technology, az Intel Active Server Manager és Intel I/O Acceleration technológiák használatát.
Az FB-DIMM memóriák már szerepelnek a legtöbb memóriagyártó kínálatában, árazásuk versenyképes a hasonló DIMM lapkákkal. Az Intel és a világ nagy memóriagyártói több, az FB-DIMM kulcsfontosságúnak tekintett technológia mielőbbi adaptálását célzó projektben működnek együtt.
Az Intel 5100 sorozatának leggyorsabb tagja 3 GHz-es sebességgel, 1.333 MHz-es alaplapi buszsebességgel, és maximum 4 MB-os, a két mag által közösen használt L2-es gyorsítótárral, vagyis memóriapufferrel rendelkezik majd. A 3 GHz-es modell 80 W-os tervezett hőtermelési végponttal (Thermal Design Point – TDP) rendelkezik, míg a család kisebb tagjai csak mintegy 65 W-os TDP értékkel rendelkeznek. Készülőben van egy még alacsonyabb áramfelvételű modell is, amely az év utolsó negyedévében kerülhet majd a boltokba - ez 2,33 GHz sebességgel, és mindössze 40 W-os TDP-vel rendelkezik majd. A Woodcrest processzorok extrém energia-menedzsment technológiáinak köszönhetően a processzorok mért és valós áramfelvétele lényegesen a maximális TDP küszöb alatt marad majd. Rendszerszinten a Bensley systems bizonyítottan az energiatakarékos teljesítménynövelés vezető technológiája.
Az új kétmagos szerver processzorcsalád az első energiatakarékos tervezésű, a processzorteljesítmény drasztikus növelését célzó, számos innovatív megoldást magába foglaló Intel Core Mikroarchitektúrára épülő lapkasorozat. Szintén az új mikroarchitektúrára épülnek majd az Intel soron következő mobil és asztali processzortermékei, az Intel Core 2 Duo processzorok.
A többmagos működésre optimalizált architektúra több új fejlesztést is használ, például az Intel Wide Dynamic Execution (széles dinamikus végrehajtási csatorna) technológiáját, ami egyetlen processzorcikluson belül több instrukció végrehajtását teszi lehetővé. A processzormag szélesebb csatornája révén mindegyik processzormag képes akár 4 teljes utasítás szimultán végrehajtására; a processzort kiszolgáló fázisú adatbusz (pipeline) hatékonyabb adattovábbítást, így nagyobb teljesítményt biztosit.
A processzorok használják továbbá az Intel Advanced Smart Cache (továbbfejlesztett intelligens gyorsítótár) technológiát, amellyel szükség esetén a teljes memóriatartomány az egyik, vagy másik processzormag szolgálatába állítható, valamint az Intel Smart Memory Access (intelligens memória hozzáférés) eljárást, amely képes ˝eltüntetni˝ a memória-felhasználásban tapasztalható várakozási időt (latency) és adattorlódást (bottleneck).
Összességében az új Intel alapú szerverek révén csökkenthető a céges szerverpark működési költsége, köszönhetően a kisebb helyigénynek, az alacsonyabb hűtésigénynek és áramfogyasztásnak, miközben a rendszer fokozott elérhetőséget, termelékenységet és rendelkezésére állást kínál.
Az Intel várakozásai szerint ez lesz a cég történetének leggyorsabban terjedő szervercsaládja. Az Intel kiterjesztett, 5-7 éves időtartamú életciklus támogatást kínál a kommunikációs, adattároló és beágyazott processzoros rendszerek ügyfelei számára.
Xeon 5100 széria (Woodcrest)
Modellszám Órajel FSB TDP L2 cache Listaár
5160 3 GHz 1333 MHz 80 W 4 MB 851 dollár
5150 2,66 GHz 1333 MHz 65 W 4 MB 690 dollár
5148 LV* 2,33 GHz 1333 MHz 40 W 4 MB n.a.
5140 2,33 GHz 1333 MHz 65 W 4 MB 455 dollár
5130 2 GHz 1333 MHz 65 W 4 MB 320 dollár
5120 1,86 GHz 1066 MHz 65 W 4 MB 260 dollár
5110 1,6 GHz 1066 MHz 65 W 4 MB 209 dollár |
|
| |
Category : Hardware
| By : zsolti | Comments [76] | Trackbacks [0] |
|
|
| 25 Jun 2006 03:08:32 pm |
| Árat csökkent és tovább gyorsít az AMD |
|
|
Az AMD megerősítette, hogy 2008-ban vált az új architektúrára, riválisához hasonlóan új üzemet épít, lapértesülések szerint pedig mindeközben növelné a jelenlegi processzorok teljesítményét.
Az új architektúrával kapcsolatos korábbi híreket maga Hector Ruiz vezérigazgató erősítette meg a BusinessWeek interjújában még a hónap elején. Ebben Ruiz elmondta, hogy 2007 végén készülnek el az első mintapéldányok, és reményeik szerint 2008 elején megkezdődik a sorozatgyártás, amelynek révén felújítják az Intellel folytatott versenyt. Ez többek között az utasításkészlet kibővülését, valamint a chipek sebességének növekedését jelenti majd, de már korábban, várhatóan a következő év közepén elkészülnek az első négymagos, 65 nanométeres processzorok, még a jelenlegi architektúra tagjaiként.
Lapértesülések szerint az AMD addig is a meglévő fejlesztések teljesítményén javítana, mégpedig a hagyományos, egy szálon futó szoftverek végrehajtásának felgyorsításával. Ez az Intel Hyper-Threading technológiájának egyfajta ellentéte lenne, mivel az ikermagos chipek plusz erejét vetné be az egyszálas megoldások gyorsítása érdekében, sajátos válaszként a Conroe magos processzorok erejéről szóló hírekre. A részletekről egyelőre semmit nem tudni, mindössze annyit szivárgott ki, hogy a technológia debütálása az asztali Intel Core 2 chipek megjelenésének napján, azaz július 24-én várható. Egyes pletykák szerint a Socket AM foglalatú processzorokban már megtalálható megoldás a második mag ideiglenes mellőzését is lehetővé tenné, de ennek hitelességét egyelőre nem lehet igazolni.
A processzorgyártó eközben megállapodott New York állammal egy vadonatúj üzem felépítéséről, amely a Luther Forest Technology Campus területén kapna helyet. A 3,2 milliárd dollárba kerülő létesítmény várhatóan az eljövendő gyártástechnológiáknak, egészen pontosan a 32 nanométeres csíkszélességen készülő chipeknek adna otthont, amelyek legkorábban az évtized végére készülhetnek el. Addig is azonban véglegesíteniük kell a 45 nanométeres csíkszélességet, amely a következő hónapokban bemutatkozó 65 nanométeres technológia helyét veszi majd át.
A cég tajvani források szerint jelentős árcsökkentésre is készül, amivel a Conroe magos termékek megjelenése jelentette hátrányt igyekeznek minimalizálni. A július végén várható módosítás egyes chipeknél akár a 46 százalékot is elérheti, míg átlagban 36,7 százalékkal mérséklődnek az árak. A lépés - néhány példány gyártásának leállítása mellett - a Socket AM2 és Socket 939 foglalatba illeszkedő termékeket egyaránt érinti majd, a részleteket azonban csak később hozzák nyilvánosságra. |
|
| |
Category : Hardware
| By : zsolti | Comments [60] | Trackbacks [0] |
|
| |
| Prev 1 2 3 ...5 6 15 16 17 Next |
|
|
