|
| 25 Jul 2006 10:29:00 am |
 Az AMD is idén mutatja be négymagos processzorát |
|
|
Dirk Meyer, az AMD elnöke a második negyedévi eredményeket ismertető konferencián bejelentette, hogy még az idén elkészítik első négymagos processzoraikat.
Az eredeti tervek szerint a K8L kódnéven emlegetett megoldás 2007 közepére 2008 elejére volt várható, mint arról e heti kritikánkban is beszámoltunk. Úgy tűnik azonban, hogy az Intel bejelentésére, mely szerint még idén a boltok polcaira kerül négymagos termékük, az AMD-nek is lépni kellett. Kérdéses, hogy valóban az eredetileg bejelentett valódi négymagos K8L-ről, vagy pedig az Inteléhez hasonló 2+2 magos öszvér megoldásról van-e szó. Eleddig az AMD útitervében ilyenről nem esett szó, de gyanús, hogy a 2007 közepére tervezett K8L bevezetését nem lehet ennyire felgyorsítani.
A ma bejelentett akvizíció, melyben az ATI-t vásárolja fel az AMD, nem az egyetlen hír a CPU gyártó háza tájáról. Az AMD nagyarányú árcsökkentést is bejelentett, mely érinti lényegében a teljes processzor választékot, beleértve az egy-, és két magos Athlon 64-et és az FX-et is. Az árcsökkentés nagyságára jellemző, hogy egyes termékeknél eléri az ötven százalékot is.
A harc, ahogy az várható volt, elkezdődött tehát, az AMD igyekszik riválisával szemben lépéselőnyre szert tenni. Ami már most biztosra vehető, hogy ha valóban sikerül még ebben az évben négymagos termékkel előrukkolni, akkor lemaradásuk korántsem lesz olyan vészes, mint ahogy azt gondoltuk. A kérdés már csak az új termékek teljesítménye lesz, hiszen az Intel Core magos processzoraival magasra tette a mércét. Magunk részéről csak remélni tudjuk, hogy a harc tovább folytatódik, hiszen annak hasznát mi, vásárlók látjuk majd. |
|
| |
Category : Hardware
| By : zsolti |  Comments [89] |  Trackbacks [0] |
|
|
| 22 Jul 2006 10:53:26 am |
| Megérkezett a kétmagos Intel Itanium szerverchip |
|
|
Az Intel bemutatta Itanium processzorcsaládjának legújabb tagját. A hosszas késlekedés után elkészült lapka a cég reményei szerint lendültbe hozza a a high-end szerverek piacán gyengélkedő Intelt.
A Montecito az Itanium sorozet első olyan darabja, amely már képes a többszálas feldolgozásra (HyperThreading), a magasszintű virtualizációra, és amely egynél több processzormaggal rendelkezik. Egy szerverchip esetében ezek rendkívül fontos tulajdonságok, mivel a felhasználók főleg üzleti analitikai műveleteket, nagyszabású adatkezelési folyamatok kezelését és egyéb nagy gépigényű feldolgozási műveleteket végeznek a segítségükkel.
A chip mindezeken kívül megnövekedett sebességgel, kétszeres teljesítménnyel és 20 százalékkal alacsonyabb energiafogyasztással is büszkélkedhet elődeihez képest. "A kettős mag általában 50-70 százalékkal növeli az egységek teljesítményét, esetünkben 100 százalékról van szó. Ehhez járul továbbá a 130 wattról 104 wattra csökkenő fogyasztás" - mondta David Myron, az Intel Itanium családért felelős vezetője.
Bár a cég az eredeti, 2005 negyedik negyedévére tervezett bemutatóhoz képest több hónapos csúszással jelentette meg a Montecitót, a chip műszaki adatainak ismertetése máris érezhető fellendülést jelentett piaci részesedésének alakulásában. A növekedés persze egyelőre nem veszélyezteti a Sun Microsystems Sparc vagy az IBM Power processzorainak pozícióját a high-end szerverek mezőnyében.
Pat Gelsinger, az Intel vállalati megoldásokért felelős alelnöke elmondta, hogy az Itanium családból származó bevétel 2006 első negyedévében elérte a versenytársak bevételeinek 40 százalékát. A 2003-as év 10 százalékához képest a növekedés mindenképpen jelentős. Az alelnök szerint az Itanium vonal jövője még rózsásabb lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a riválisok mind féltékenyen őrzött, szabadalmaztatott technológiákat alkalmaznak, nagyban leszűkítve ezzel ügyfeleik mozgásterét. Ezzel szemben az Intel lehetőséget teremt az öregedő rendszerek elhagyására és új, innovatív megoldások kialakítására.
Jó példa a fentiekre az Electronic Data Systems (EDS) döntése, mely szerint a cég fél éven belül átállítja ügyfeleit az IBM egységeiről az Itanium 2-es processzorok használatára. A cég partnerei főleg olyan nagyszabású ügyleteik lebonyolításához várnak megoldásokat, mint amilyenek például a különféle üzleti alkalmazások vagy a hitelkártya adatok feldolgozása.
Az Intel már megkezdte jelenlegi Itanium 2 9000-es sorozatának gyártását, de a chipek szállítását egyelőre még csak 30-90 napos határidővel vállalja. Az első darabokat a Bull NovaScale, Fujitsu PrimeQuest 500 és az SGI Altix 4700 és Altix 450 szervereibe építik majd be. Az új szerverchipnek egyelőre öt változata létezik, az 1,6 GHz-es, 24 Mb memóriával rendelkező darab ára 3 692 dollár, az 1,6 GHz-es, 18 Mb-os 1 980 dollárba, az 1,6 GHz-es, 8 Mb-os 1 552 dollárba, az 1,42 GHz-es, 12 Mb-os 910 dollárba, az 1,4 GHz-es, 12 Mb-os 749 dollárba kerül. |
|
| |
Category : Hardware
| By : zsolti | Comments [94] | Trackbacks [0] |
|
|
| 21 Jul 2006 10:23:49 am |
| Még az idén jönnek az Intel négymagosai |
|
|
A gyors és határozott visszavágás reményében az Intel még az év vége előtt piacra dobja asztali négymagos processzorait, hogy jó időre beelőzze vetélytársát. A fejlesztések mellé átszervezések társulnak.
A napokban már beszámoltunk arról, hogy a nagyobbik processzorgyártó egészpályás letámadással vágna vissza riválisának, amely a jól sikerült Athlon 64 és Opteron családdal az utóbbi években komoly sikereket ért el. Most újabb hír erősítette meg, hogy az Intel nagyon is komolyan gondolja terveit és annak végrehajtása érdekében akár legfontosabb asztali fejlesztései előrehozására, valamint komoly átszervezésekre is hajlandó.
A legfontosabb asztali fejlesztésnek pedig most egyértelműen a négymagos chipek látszanak: a Kentsfield kódnéven jegyzett processzorok a szerverekbe szánt Clovertown asztali változatai, és nagy valószínűséggel két Conroe összeolvasztásából születnek meg. Az 1066 MHz-es FSB-re támaszkodó utódok 4, illetve 8 MB másodszintű gyorsítótárral érkeznek majd, minden egyéb részleteikben a Conroe-ra hasonlítanak, ami meglehetősen jó jelnek tűnik, figyelembe véve az utóbbit övező kedvező hangulatot. "Már értesítettük partnereinket, hogy az első négymagos processzorok megjelenését előrehoztuk 2007 első feléről 2006 utolsó negyedévére" - jelentette ki Paul Otellini a negyedéves eredmények ismertetése közben.
Érdekes, hogy ez utóbbi nem fest valami jól: a tavalyi év elejéhez képest a felére esett a nyereség, amit azzal igyekeztek szépíteni, hogy több termékük esetében ők érték el a legjobb termelési eredményt az iparágon belül. Nyilvánvaló azonban, hogy ebben az AMD előrenyomulása, illetve az új 65 nanométeres gyártástechnológiára történő átállás is szerepet játszott, amely minden bizonnyal megviselte a céget, még ha könnyebben is viselik az átállást, mint vetélytársuk.
A Cnet információi szerint a fejlesztések mellett átszervezésekkel is készülnek az év hátralévő részére: alaposan felforgatják az értékesítési és a marketing részleget, és a társigazgatók helyett egyetlen személyt neveznek ki a vezetői posztra. |
|
| |
Category : Hardware
| By : zsolti | Comments [66] | Trackbacks [0] |
|
|
| 19 Jul 2006 11:14:06 am |
| Nyár végén érkezhetnek az új Xeon MP-k |
|
|
Az AMD az utóbbi években leginkább a szerverpiacon tudta növelni részesedését az Intel kárára, így nem volt meglepő, hogy a nagyobbik chipgyártó elsőként a Woodcrest magra épülő szerverprocesszorokat dobta piacra az új Core mikroarchitektúrára alapozó lapkái közül. A Xeon 5100 széria tagjaiként megjelent modellek azonban csak egy- vagy kétprocesszoros rendszerek részeként alkalmazhatók, a NetBurst architektúra leváltására a többprocesszoros szerverek szegmensében valószínűleg 2007 közepéig kell várni.
A teljesítménybeli hátrány lefaragása érdekében azonban az Intel itt is frissíti kínálatát, a hongkongi HKEPC Hardware információja szerint augusztus 27-én kerülhet sor a Tulsa kódnevű Xeon MP chipek bejelentésére. A Tulsa a korábbi Paxville MP magos processzorokhoz hasonlóan a NetBurst-vonalat viszi tovább, és a Truland platform részét képezi.
A Tulsa két magból áll, és a Hyper-Threading támogatása révén összesen négy utasításszál kvázi egyidejű kezelésére képes, emellett a virtualizációt is támogatja. 1 MB közös másodszintű, továbbá maximum 16 MB közös harmadszintű gyorsítótárat tartalmaz, amire szükség is van, a Truland platform ugyanis két-két processzorfoglalat számára közös rendszerbuszt biztosít típustól függően 667 vagy 800 MHz órajellel, ami komoly sávszélesség-korlátot jelenthet. A 435 mm2 területű lapka több mint 1,3 milliárd tranzisztorból épül fel, ami természetesen a fogyasztásban is érezteti hatását: egy 3,4 GHz-en és 1,25 volt üzemfeszültségen hajtott processzor TDP-je 150 watt, de a 4 MB harmadszintű cache-sel szerelt változatok beérik 95 wattal is.
A Tulsa a piacon Xeon MP 7100 szériaként jelenik meg, 2,5 és 3,4 GHz közötti órajelen hajtott modelleket foglal magában, listaára nagytételes közvetlen rendelés esetén 865 és 3157 dollár között fog alakulni. A Tulsa kompatibilis a Truland-alapú rendszerekkel, számítási teljesítménye az Intel ígérete szerint legalább 1,4–1,8-szeres lesz a Paxville MP-hez képest. A modellcsalád részesedése a Xeon MP processzorok forgalmában az év végére meghaladhatja a 60 százalékot, a jövő év második negyedére pedig csaknem kizárólagossá válik.
A Truland platformot előreláthatólag csak 2007 harmadik negyedében váltja le a Caneland kódnevű platform, amely már a Core mikroarchitektúrára alapozó, négymagos processzort (Tigerton) foglal magában. A kisebb szerverekben korábban megjelent Bensley platformhoz hasonlóan a Caneland is külön rendszerbuszt rendel minden foglalathoz, mely ráadásul tovább gyorsul 1066 MHz-re. A memória-alrendszer FB-DIMM modulokból fog állni. |
|
| |
Category : Hardware
| By : zsolti | Comments [75] | Trackbacks [0] |
|
|
| 19 Jul 2006 11:10:05 am |
| Végül, de nem utolsósorban: kétmagos Intel Itanium! |
|
|
Többszöri és jelentős halasztásokat elszenvedve végre megjelent az Intel Itanium 2 processzorcsalád következő generációja, amelyet a kétmagos Montecito kódnéven ismert lapka képvisel. Ambiciózus célkitűzései ellenére az Itanium messze fő riválisai mögött, a sor legvégén lép be a kétmagos szerverchipek közösségébe, ennek ellenére azonban nem alábecsülendő piacformáló erővel rendelkezhet.
Ideál: nagy, erős, és megbízható
A 90 nanométeres eljárással készülő Montecito nem kevesebb mint 1,72 milliárd tranzisztort integrál egyetlen szilíciumlapkára, amelyből több mint 1,5 milliárdot tesz ki a 24 megabájt harmadszintű gyorsítótár. A chip számtalan újítást mutat fel elődjével, a Madison kódnéven ismert egymagos Itanium 2-vel szemben, de ez nem is csoda, hiszen elődje még 2003 nyarán jelent meg.
A fejlesztések között szerepel a magonként két utasításszál kezelésének képessége, az energiatakarékossági funkció, virtualizációs technológia, valamint még tovább fokozott megbízhatósági és rendelkezésre állási képességek. A Montecitóval az Intel kétszer nagyobb teljesítményt és két és félszer nagyobb energiahatékonyságot ígér sok üzleti és tudományos/műszaki feladat futtatása során.
A Montecito fejlesztései leginkább a vállalati szerverfeladatok által támasztott követelményeket veszik célba. A chip által alkalmazott többszálú végrehajtás nem párhuzamos működésű, a magok nagy késleltetésű esemény bekövetkeztekor váltanak a másik szálra (switch-on-event multithreading, SoEMT), hogy a chip ne várakozással töltse idejét. A tranzakcionális jellegű (pl. adatbázis-alapú vállalati szoftverek) feladatok során egy nagyteljesítményű processzor ideje nagyobb részét az adatokra való várakozásra fecsérli, ezen segít a SoEMT a másik utasításszálra való váltással, amelynek futtatásához a szükséges adatok remélhetőleg már a processzor rendelkezésére állnak.
Montecito vs. Madison, egy az egy ellen
Mikroarchitekturálisan ezen túlmenően inkább inkrementálisnak tekinhetőek a fejlesztések, közülük legszembetűnőbb a másodszintű gyorsítótár szétválasztása utasítás- és adattárra, valamint az utasítástár 1 megabájtra való növelése. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a Itanium teljesítménye a többi architektúránál sokkal inkább függ a szoftverek minőségétől. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a platform változatlan hardver mellett is teret enged a teljesítmény látványos emelkedésének, ahogyan a fejlesztők kiismerik a szokatlan architektúrát, valamint a compilerek technológiája is egyre fejlettebbé válik.
A Montecito hatalmas mérete és erőteljes számítási képességei ellenére kisebb energiabüdzsével beéri mint elődje: tartósan legfeljebb 104 wattot fogyaszt, szemben a Madison 122 wattos igényével. A chip ezen túlmenően alacsony terhelésen képes visszavenni órajelét és a feszültséget, drasztikusan lecsökkentve a fogyasztást, hőtermelést és az elpazarolt energia mennyiségét.
Modellek
Modell Órajel L3 cache Busz SoEMT TDP Ár
9050 1,6 GHz 24 MB 400/533 MHz van 104 W 3692 $
9040 1,6 GHz 18 MB 400/533 MHz van 104 W 1980 $
9030 1,6 GHz 8 MB 400/533 MHz nincs 104 W 1552 $
9020 1,42 GHz 12 MB 400/533 MHz van 104 W 910 $
9015 1,4 GHz 12 MB 400 MHz van 104 W 749 $
9010 1,6 GHz 6 MB 400/533 MHz nincs 75 W 696 $
A Foxton-hiány
A korábban 2 gigahertzre ígért Montecito konzervatív órajelének legfőbb magyarázata valószínűleg a Foxton néven ismert technológia kényszerű deaktiválásának köszönhető. A Foxton egy kifinomult feszültség- és órajelszabályzó rendszer, amely folyamatosan követi ezeken az értékeken kívül a fogyasztást és a terhelést is. Egy ezzel a technológiával rendelkező chip esetében nem az órajel kerül rögzítésre a gyárban, hanem az energiakeret, a chip pedig mindig az egyedileg meghatározott maximális fogyasztás eléréséig fokozza az órajelet és feszültséget, ha teljes terhelés alatt van.
Míg korábban, néhány évvel ezelőtt az órajel növelése előtt elektronikai, időzítésbeli korlátok adódtak, addig mára a hőfejlődés és fogyasztás képezik a plafont. Különféle kódok futása különböző tranzisztor-aktivitást, végeredményben fogyasztást és hőfejlődést eredményez a processzorokban. Ez pedig azt jelentii, hogy az órajelet a legmagasabb aktivitású kód fogja limitálni, a legtöbb, a tranzisztorokat ennél lényegesen kevésbé igénybe vevő alkalmazás futása viszont nem tölti ki a fogyasztási keretet. Ezzel potenciális teljesítményt pazarlunk el, mivel lehetőség nyílna a frekvencia növelésére.
Végeredményben a Foxton tehát adott fogyasztási keretből lényegesen több teljesítményt csikar ki, mint a hagyományos tervezésű processzorok, hiszen folyamatosan megfelelteti egymásnak a fogyasztás-órajel-feszültség hármast. Ennek érdekében a technológia teljesen szokatlan módon generálja az órajelet, és végzi a disztribúciót a chipen, ami végül többek között a jelenlegi fiaskóhoz is vezetett. A technológia az ígéretek szerint később felbukkan az Itanium, majd akár a Xeon és más termékcsaládokban is.
Keresztmetszet
Az Itanium teljesítményének jelenleg legnagyobb kerékkötője az elavult buszrendszer. Egy tipikus topológiában két Montecito ül egy buszszegmensen, amely 533 MHz-es effektív órajellel 8,5 gigabájt másodpercenkénti sávszélességet biztosít a négy nagyteljesítményű magnak. Ez alig 2,1 gigabájtot jelent magonként, ami sok esetben rendkívül szűkös lehet, lerontva a skálázódást. Leegyszerűsítve a helyzetet kijelenthető, hogy az IBM Power5-rendszerek legnagyobb előnye a rendelkezésre álló brutális sávszélesség, ami révén sok esetben közel lienáris skálázódásra képesek a magok számának növelésével.
Erre gyógyír 2008 második fele, vége előtt nem érkezik. Akkor a négymagos Tukwila fogja a tervek szerint magával hozni az ún. CSI-platformot (Common System Interface), amely az Intel eddig kiszivárogtatott részletek alapján hatalmas előrelépéssel fog szolgálni a chipre integrált memóriavezérlő és a chipeket összekötő alacsony késleltetésű és nagy sávszélességű linkek révén. Addig a magok éhségét a buszrendszer gyorsításával lehet tompítani. A jövő év elején érkező Montecito-frissítés, a Montvale talán magasabb órajelű buszt, 667 vagy akár 800 MHz-est is támogatni fog majd, amely negyeddel illetve felével nagyobb sávszélességet biztosítana. A Montvale a várakozások szerint némileg magasabb órajellel fog rendelkezni, és talán már a Foxton is aktiválásra kerül benne.
Elvonási tünetek
A főként az IBM Power5+ és a Sun UltraSPARC IV+ chipekkel megküzdő Montecito késése már láthatóvá vált az Itanium idei első negyedéves teljesítményén, mivel a HP-n kívül a többi szállító (pl. SGI, Bull, NEC, Fujitsu) gyakorlatilag beállt, és nem tudott piaci növekedést produkálni. Ez részben az elvesztett ügyleteknek köszönhető, részben pedig annak, hogy rengeteg ügyletet kizárólag Montecitóval tudnak teljesíteni.
A HWSW ismeretei szerint az Intel kezdetben képtelen lesz a keresletnek megfelelő mennyiségű processzort előállítani. Ezt részben a volumen felfuttatásához szükséges idő, részben pedig a késés miatt feltorlódott, és most koncentrálódó megrendelések magyarázzák. A Montecito késése által érzékenyen érintett, csődvédelmet kérő SGI egyik vezetőjének nyilatkozata szerint több mint 100 millió dollárnyi megrendelésük van függőben, amelyeket Montecito-alapú Altix 4700 konfigurációkkal nyertek el, de a források a többi szállítónál is hasonló mértékű előrendelésről tudnak, amelyek összességében százezres nagyságrendű Montecitóra való igényt jelenthetnek.
Montecito, 1,72 milliárd tranzisztor
Részben talán ennek is köszönhető a júliusi bejelentés, hogy a várakozások, elvárások ne haladják meg jóval az ellátást. Az InformationWeek lap szerint az Intel megerősítette, hogy a kiemelt ügyfelek számára egy ideje már megkezdődött a Montecito szállítása. A legkorábbi ismert Montecito-alapú rendszer már tavaly decemberben éles üzembe került, a Grouppe Bull ekkor adta át a francia Atomenergiai Biztosság számára a Tera-10 jelölésű szuperszámítógépes konfigurációt, amely 4352 processzorral épült meg.
A Montecitóhoz vérmes reményeket fűz az Intel, az Itanium-platform terjedésének felpezsdítését. Várhatón ezzel a generációval indul meg tömegesen a leváltásra váló RISC-rendszerek (PA-RISC, Alpha, stb) migrációja is. A platformra a kezdeti szoftverhiányt követően mára több mint 8000 minősített alkalmazás érhető el, és a HP-UX, Windows, Linux, BSD és VMS natív futtatásán kívül ma már Solaris, z/OS és OS/390 operációs rendszerek is beüzemelhetőek valós idejű bináris fordítók segítségével.
Az új Itaniummal szerelt gépeket sorra jelentik be a gyártók, egyelőre a kisebbek (a HP-n kívül mindenki annak számít), így az SGI frissíti Altix 4700-as és 450-es vonalait, hasonlóan a Fujitsuhoz, amely bejelentette üzletileg kritikus alkalmazásokhoz szánt Primequest 520, 540, és 580 modelljeit. A HP, amely toronymagasan a legnagyobb Itanium-szállító, néhány hónap múlva jelenti be Montecitóval szerelt szervereinek nyilvános hozzáférhetőségét. |
|
| |
Category : Hardware
| By : zsolti | Comments [95] | Trackbacks [0] |
|
| |
| Prev 1 2 3 ...15 16 17 Next |
|
|
