A számítógépes hálózatok

E-mail - Elektronikus levél

Az egyik legalapvetőbb szolgáltatás az elektronikus levelezés. Ez az alkalmazás az SMTP-re (Simple Mail Transfer Protocol – egyszerű levéltovábbítási protokoll) épül.

Az üzenet formátumát egy internetszabvány (RFC 822) írja le. A szabványban megfogalmazódik, hogy az üzenetet ASCII karakterekként kell továbbítani. Az üzenet szerkezetének az alábbiak szerint kell kinéznie: fejlécsorok, aztán egy üres sor, majd az üzenet szövege következik. Végül a fejlécsorok szintaxisát definiálja részletesen: általában egy kulcsszó, majd egy érték.

Egy levelezőprogram (mail) segítségével szöveges állományt küldhetünk az Internet bármelyik felhasználójának. Ehhez az kell, hogy minden levelezőnek egyedi címe legyen, és a címzés is szabványos legyen. Egy felhasználó e-mail címe általánosan a következőképpen épül fel:

Felhasználói_név@gépnév.domain_név.subdomain_név.ország(int.)azonosító

Általánosan fogalmazva egy felhasználói név részből (username) és egy címrészből (domain) áll, a kettő között a @ jel található. Ez a „kukac” az angol „at” szót jelenti, vagyis arra utal, hogy ez a felhasználó HOL (melyik gépen) található meg. A felhasználói_név egy rövid azonosító, amely nem tartalmazhat speciális karaktereket. A @ (kukac) jel a felhasználói nevet választja el a gépet leíró, utána lévő résztől. A cím hierarchikus felépítésű, a legutolsó jelöli a legmagasabb szintet, így szűkítve a kört. Ha ezt értelmezni akarjuk, akkor célszerű hátulról kezdeni. Az utolsó azonosító egység az országra vagy az intézmény jellegére utal.

(Országra utal pl.: .hu: Magyarország, .nl: Hollandia, .fr: Franciaország;
Intézmény típusra utal: .com: comersional – kereskedelmi, .edu: education – oktatás, .mil: military – katonai, .gov: government – kormányzati, .net: network – hálózatkiszolgáló)

Lehetőség van nem ASCII karakterek, képek, hangok küldésére levélben is. Ezt az eljárást MIME-nek (Multipurpose Internet Mail Extensions) nevezik. Amelyik levelezőprogram ismeri ezt, azzal írható, illetve olvasható akár magyar ékezeteket tartalmazó levél is.

A levelek küldését és fogadását ténylegesen egy folyamatos hálózati kapcsolattal rendelkező számítógépen futó program, a Mail-szerver (levelezéskiszolgáló) végzi. A felhasználók ennek a programnak küldik, illetve ettől kapják meg leveleiket. Az elküldött és kapott leveleket ez a program tárolja, és a címek alapján végzi a hálózaton keresztüli kézbesítést.

Lényeges megkülönböztetni a hálózati internetcímeket a levélcímektől. A levelek címrésze határozza meg annak a gépnek az internetcímét, amelyen a levelezés kiszolgáló program fut, és ezen címrész alapján a gépre küldött leveleket egy olyan lista segítségével kézbesíti, amely a levelezésbe bevont felhasználókat azonosítja.

Levelezni valamilyen levelező programmal lehet. E programok mindegyik megvalósítja az alábbi funkciókat:

levél küldése közvetlenül, vagy egy listán szereplő címzetteknek (send),
kapott levelek tartalomjegyzékszerű listázása a „levél témája” (subject) mezőket mutatva,
válasz adott levélre (reply),
levél továbbküldése (forward),
levél tárolása különböző irattartókba (folderekbe),
levél törlése (delete).

Levelezőprogramok:

Pegasus Mail: önálló levelezőprogram. Bonyolult, sokrétű, ingyenes program.
Eudora Pro: önálló levelezőprogram.
Pine, Elm, Mutt, XF-Mail: főként Linuxon és más UNIX-okon használt szabad, ingyenes, önálló levelezőprogramok.
MS Outlook Express: egy egyszerű otthoni levelezésre tervezet program, a MS operációs rendszereinek részét képezi.
MS Outlook: a Microsoft vállalati levelezésre tervezett kliensprogramja, igen sok funkcióval, lehetőséggel. Az előbb említett programokhoz képest „túlbonyolított”. Rendelkezik a levelező kliens melett csoportmunka végzésére alkalmas összetevőkkel is. Az Office programcsomag részét képezi.
Lotus Notes: az MS Outlook-hoz hasonló komplex keretrendszer, melynek természetesen az e-mail kliens is része.

A levél megírása a feladó levelezőprogramjának szövegszerkesztőjében történik, melyet a feladó elküld. A címzett a beérkezett levelet saját levelezőprogramjában olvassa el. A két esemény egy sereg programot hoz működésbe, melyek a levél kézbesítését végzik az Interneten keresztül.

A levelezőprogram a megírt levelet általában nem közvetlenül a címzettnek adja, hanem egy úgynevezett SMTP szervernek adja át. A levél nem a felhasználó gépén várakozik – növelve ezáltal a felhasználó költségeit –, hanem egy állandóan Internetre kötött számítógépen. Ez az SMTP szerver. Az ő feladata, hogy a levelet továbbítsa, vagy az esetleg sikertelen levélküldést újra próbálja.

Ahhoz, hogy levelezőprogramunk az SMTP szolgáltatást igénybe vehesse, vagyis képes legyen levelet küldeni, be kell állítanunk az SMTP szerver címét. Általában ez a mail.sajatzonank.hu nevű gépet jelent. Az SMTP szerver kikeresi a neki átadott levélből a címzett e-mail címét és átadja a levelet a célcímen működő SMTP szervernek, amely beteszi azt a címzett személy postaládájába.

A felhasználó megnézheti a postaládáját, az ott lévő új leveleket letölti a saját gépére. A postaláda általában nem a felhasználó saját gépén található, hanem az internetszolgáltatónál egy erre a célra üzembe helyezett számítógépen.

Vállalati levelezés esetén is általában egy központi számítógép tárolja a beérkezett leveleket. A beérkező leveleinket tároló szerver címét az internetszolgáltatónktól vagy a rendszergazdánktól kell megkapnunk. Tudnunk kell azt is, hogy melyik protokollt használhatjuk. A POP3 vagy IMAP szerver nevét és a levelesládánk nevét a levelezőprogramunkban be kell állítanunk.

Levelezés menete