TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS

Miért jött létre valójában a Telep?

A XIX. század végére erőteljes ütemben megindult az iparosítás a fővárosban és környékén, aminek hatására nagy számban érkeztek vidékről az emberek ipari munkásnak. A meglévő bérházak immár zsúfolttá váltak és olyan helyiségekben is kénytelenek voltak lakni a munkások, amik emberi tartózkodásra alkalmatlanok voltak.

	WEKERLE SÁNDOR Mivel Dr. Wekerle Sándor kormányfő nagy hangsúlyt fektetett az ipar fejlesztésére, hamar belátta, hogy annak hátterével, a munkaerővel is foglalkoznia kell. Ezért lett egyik legfontosabb intézkedése a II. Wekerlei kormánynak a dolgozók lakáskörülményeinek jobbá tétele.

1907-ben megszületett az első törvény a vidéki gazdasági munkásházak építésének támogatásáról. 1908. XXIX. tc. 1. §-a jóváhagyta, hogy a kiszemelt területet a pénzügyminisztérium megvásárolja. Ez a törvény 10 ezer munkáslakás felépítéséről döntött (ebből egy kisebbet Kőbánya-Óhegyen terveztek). A törvénytervezetet 1908.június 28-án hagyta jóvá Ferencz József.

Mini történelem

Kispestet először 1401-ben, Szentlőrinc pusztához tartozó településként említik, ami Zsigmond király feleségének, Borbálának volt a birtoka, és valószínűleg jobbágyai lakták. Az évszázadok során számos tulajdonosa volt a területnek. 1478-ban került Haraszti Ferenc szörényi bán birtokába, a török harcok idején a terület kipusztult. 1612-ben Gubacs, Szentlőrinci puszta néven emelegették, tulajdonosa a Rőthy család volt. Tulajdonosai 1660-ban Wattay Pál, 1724-ben Grassalkovitch Antal királyi jogügyi igazgató volt, ezért akkor Gödöllőhöz tartozott. A hercegi család kihalása után Sina Simon, tönkremenetelét követően a Belga Bank volt a tulajdonos. Maga Kispest végül 1871-től vált ki Szentlőrinc pusztából, és kezdett önálló éltet. Ezután gyors fejlődésnek indult.

	Hol is épüljön fel a Telep? Miért pont itt? 1900-as évekre Sárkány József őrnagy örököseinek a birtokában volt a terület (a mai Ady Endre utat régen róla nevezték el Sárkány utcának).

Mivel a terület művelésre alkalmatlan volt, eladásra kínálták. Ez a fővároson kívüli terület alacsony ára miatt is kedvező beruházásnak ígérkezett. A kormány számára fontos szempont volt a megvásárlásnál az is, hogy egyetlen tulajdonosa volt, ami nagyban megkönnyítette a terület megszerzését. Nem elhanyagolható szempont volt az is, hogy itt már nem volt érvényes a főváros építési szabályzata (azaz, hogy meghatározták a telek minimális méretét, az épületek párkánymagasságát, 3,20 m kellett hogy legyen a lakások belmagassága).

Annak ellenére, hogy a telep Budapesten kívül esett, mégis szoros közelségben volt a fővárossal.

A Pénzügyminisztérium 1908. I. felében 3 millió Koronáért vásárolta meg a 472 ezer négyszögölnyi területet. Az építkezésre 12 millió Koronát szántak.

	Volt-e mintája Európában a telepnek? Természetesen igen, volt mintája, mivel ez az a kor volt, amikor az épületnek nemcsak a funkciója, de igényes építészeti megjelenése is fontossá vált.

Magyarországon még nem volt hasonlóra példa, de külföldön már a XIX. század közepén megjelentek a kertvárosi építészet épületei. Az első ipari falvak, amik színvonalasabb életkörülményeket akartak biztosítani a munkások számára, Angliában jelentek meg. Céljuk a munkásarisztokrácia helyhez kötése volt, ahol maguk a gyártulajdonosok építtették a kertvárosi munkástelepeket. Például az angliai Copley telep, ami még kizárólag sorházakból áll. A téralakításra elsőként Ackroydonban fordítottak figyelmet. A korábbi merev felfogású beépítés Bournville-ban valósult meg. Külön lakásosztályokat hoztak létre és visszafizethető kölcsönnel segítettek. Később Franciaországban és Németországban is több kertváros épült.

	Budapest TÖREKVÉSEI Európa jelentős városai közül Budapesten volt a legrosszabb a lakáshelyzet. A főváros polgármestere, Bárczy István (1906) több ország lakásépítési gyakorlatát tekintette át.

A megvalósulás felé vezető út

A szándék és a hely tehát megvolt. Soron következett a megvalósítás, megkezdődhetett a kispesti munkás,- és tisztviselőtelep építése.

1908. aug. 8-án kormányülés elé került a falazó anyagot biztosító mészhomoktégla-gyár létrehozásának ügye.

1908-ban tervpályázatot írtak ki a telep kialakítására, az első házaknak 1909-ben már állnia kellett.

Ha valaki Wekerlére téved, azt mondja, itt el lehet tévedni! Hát ha még látná azokat a terveket, amik megnyerték a tervpályázatot!

	Fleischl Róbert A telep kialakítására kiírt tervpályázatra az előterjesztést Fleischl Róbert készítette, a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja.

Fleischl Róbert építész a sokemeletes, függőfolyosós bérkaszárnyákkal ellentétben a kertvárosi építési módot javasolta a kormánynak. A Magyar Mérnök- és Építészegylet és az Építőművészek Szövetsége Őt bízta meg a pályázat lebonyolításával. Két pályázatot írtak ki. Az első, a telep kialakítására, 4000 lakás építésére kellett a pályázóknak javaslatot kidolgozni. (A második különböző lakásszámú épületek típusterveire) A beadási határidő: 1908. okt. 15. volt.

A telepítési terveknél az utcavezetést, a telkek alakját, a házak csoportosítását, a közintézmények elhelyezését illetve a térhatást vizsgálta a zsűri. A zsűri elnöke Hauszmann Alajos volt.
Díjazottak: Az I. díjat Palóczi Antal (2000K), a II. díjat Fleischl Róbert (1500K), míg a III. díjat Kotál Henrik (1000K) nyerte. Megvétel, 500 korona: Pirovits Aladár, Komor Marcell, Jakab Dezső, Varga László és Lechner Jenő.

Ezek a tervek azonban közművesítési és megvalósítási szempontból túl bonyolultak és megvalósíthatatlanok voltak és az idő is sürgetett.

	Győri Ottmár Ekkor kapott megbízást a Pénzügyminisztériumban dolgozó Győri Ottmár, aki a pályázatokat felhasználva gyors és olcsón megvalósítható szabályozási tervet készített.

(A legtöbb hasonlóságot a III. díjas és egy megvételt nyert tervvel mutat. Kotál Henrik tervéből a belső tér és az oda futó utak gondolata származik. Az átlós utak, a közintézmények csoportosítása a Petrivits-Komor-Jakab féle tervhez áll közel.) Győri Ottmár lett később az építkezések irányítója is, majd 10 éven át a Telep gondnoka. Győri Ottmár megtervezte az utcahálózatot, valamint a várható lélekszám megbecsülésével az óvodák és iskolák számát. A telepen élők mindennapi szükségleteihez is megterveztette a szükséges mennyiségű kiskereskedelmi boltot, piacot, pékséget (Tichtl György tervei alapján), hogy az itt lakók minden szükségeset könnyen elérjenek. A típusépületeken kívül 5 igazgatói, 9 tanítói, 7 egyedi lakóépületet építettek. A háromszög alakú területeken közösségi funkciót telepítettek. (A mai református templom helyére izraelita templomot, a mostani piac helyére evangélikus templomot, a Kapisztrán utcai park helyére népfürdőt, az Álmos utca és Baross utca közé kertészeti telepet - ami később a Bercsényi-Szigetvári-Dobó Katica-Kálmán király út között valósult meg -, a Pannónia út végére kórházat terveztek a homoktéglagyárral szemben.

	Fix szabályozási terv azonban soha nem készült, a kivitelezés üteme, a program állandó változása, a sorozatos menet közbeni módosítások alakították ki a mai telepet.

Az építkezés több ütemben készült, amibe a történelem is beleszólt. A telep építése végül 1926-ban fejeződött be. A területet a malom-játékra emlékeztető, átlós és merőleges, szabályosan futó, különböző szélességű, nyílegyenes utak osztják fel.

Ugyanaz vagy mégis más?

Aki először jár itt, vagy csak felületesen szemlélődik, azt hihetné, a telep házai egyetlen tervező keze munkái. Valójában már Wekerle Sándor maga javasolta, hogy minél több építészt bízzanak meg a feladattal. A kezdeti tervezett 10-15 épületfajtából így lett aztán az 1908 őszén kiírt tervpályázat során 48 típusépület. Valamennyi díjazott tervezet kertváros-építési elveknek megfelelően készült, mivel a kormány szerencsére maga is elzárkózott a sokemeletes, bérkaszárnya jellegű épületektől, szem előtt tartva a falusi értékek megőrzését. A telepnek ezek a sokszínű, mégis egységet sugalló házak adják meg a legnagyobb értéket. Az építkezések hosszú-hosszú évekre elnyúltak, ennek ellenére sikerült kialakítani a telep egységes arculatát.

Fleischl Róbert határozta meg az alapvető építészeti követelményeket. Fontos, hogy ne 3-4 típusépület épüljön, amik eltérő megjelenésűek legyenek, kellően változatos környezet alakítható ki. Egységes stílusban, de számtalan variációban megtervezett és kivitelezett földszintes, ikerház típusú vagy egyemeletes házak épüljenek.

Díjazottak: I. díj (600K) Fleischl Róbert, a II. díj (400K) Palóczi Antal, a III.díj (300K) Schoditsch Lajos és Eberling Béla kapta. Megvették 200 koronáért Bierbauer István és Tichtl György, Guóth Béla és Lechner Lóránt terveit, 150 koronáért Wälder József és Wälder Gyula, Árkay Aladár és Kalina Géza terveit.

	Milyen lakások legyenek? A tervek alakulását maga Wekerle Sándor is végig figyelemmel kísérte. A minisztériumi tervezőcsoport két típusépületet is készített útmutatásai alapján. (Ezeket W.I. és W.II. jellel jelölték) Néhány épületet Virágh Andor vezette építési osztály tervezett. A típusépületeket a tervező nevének kezdőbetűjével jelölték.

A Magyar Építőművészek Szövetsége nevében Fleischl Róbert dolgozott ki egy előterjesztést, melyben meghatározta az alapvető építészeti követelményeket. Fontosnak tartotta a változatos lakásösszetételt. Három épülettípust jelölt meg: családi ház (ikerház, sorház), csoportos lakóház, laktanyaszerű házak (mai értelemben vett garzon). Véleménye szerint legcélszerűbb két szobás lakások építése. Az emeletes épületeknél szinte kötelezővé tette erkély építését, a lakások mellé kis kerteket. Fleischl a közintézmény-hálózat kiépítésére is gondolt.

A lakások nemcsak kívül de belül is egymáshoz igen hasonló képet mutatnak, mivel az alaprajzok is hasonlítanak egymáshoz. A lakások és a helyiségek alapterületét is meghatározták. A konyhát 8, a szobákat 12 és 16 m2 nagyságúra tervezték az átlag 45 m2-es lakásokban. A kamrák mérete 4-5 m2 volt, mivel itt kellett megoldani a tüzelő tárolását is. Minden lakáshoz tartozott WC helyiség. Az egyszobás lakások alapterülete 35 m2 volt. Az emeletes, 6-8-12 lakásos házak 2-3 szobásak voltak, függőfolyosós rendszerrel. Ezekhez a házakhoz nemcsak padlás, hanem néhol pince is tartozott.

A tervek még a megvalósulások idején is változtak, mert a több évig húzódó építkezés során az építési feltételek is változtak.

	A Főtér Sokakban az a tévhit él, hogy a Főtér köré kezdték építeni a telepet, és a Főtér házait maradéktalanul Kós Károly tervezte.

Ezzel ellentétben a Főtér beépítésére külön, meghívásos tervpályázatot írtak ki 1912 tavaszán. Ezt a pályázatot nyerte el az erdélyi Kós Károly. 1 évre felköltözött Pestre, és több építész bevonásával kezdte meg a tér végleges kialakításának tervezését. Ő maga a 2-es és 3-as számú házat, valamint a kettő közti áthidalást tervezte.

Építésztársai: Tornallyay Zoltán (későbbi művezető), Schodits Lajos, Éberling Béla, Zrumeczky Dezső, Györgyi Dénes.
Wekerle Sándor a főtér sorsát szívügyének tekintette, folyamatosan figyelemmel kísérte. Az Ő elképzelései szerint készült, több tervet is el kellett vetni, az építészeknek folyamatosan módosítani kellett. (A négyzet alakzat Győri terve volt)
A háború után, 1926-ra épült csak fel a tér északi és déli tér fala.

	A kivitelezés Az építkezéseket a főváros felé eső területen kezdték el. Előtte azonban föl kellett építeni az építési anyagot biztosító mészhomok-tégla gyárat. A téglatermelést pontosan az építés üteméhez kellett igazítani, mivel raktározásra nem volt lehetőség.

A legelső építési feladat a mészhomoktégla-gyár felépítése volt, ami ellátta a beruházást a szükséges alapanyaggal. A homoktégla alapjául szolgáló homokot a területrendezés során termelték ki. Mivel az építkezést a fővároshoz közeli területen kezdték meg, ezért kellett a terület másik végében megépíteni a gyárat. Naponta 160-200 ezer téglát gyártottak. Az első gyártulajdonos Palóczy Horváth István volt, aki hamar csődbe jutott, mert kis kapacitással nem tudta a megfelelő mennyiséget időben gyártani, mivel rosszul mérte fel a gyár adottságait és túllépte a költségkeretet is. Az újabb gyártó a német F. Komnich gépgyáros lett. A fennmaradt helyszínrajzokból kiderül, hogy a homoktégla-gyár területére is terveztek házakat, ám ez anyagi okból elmaradt. 1930-ban még működhetett a homoktégla-gyár, ezt követően bonthatták le az épületet. (A 60-as években kezdték meg a terület beépítését. Sajnos nem tisztelték az építészeti értékeket, és kockaépületeket építettek a wekerlei környezetbe.)

Gondoskodni kellett a lejtős terület vízelvezetésről, és iparvasutat kellett telepíteni az anyagok könnyebb mozgatásához. A feladatot Chotvács Herényi József kapta meg.

Az építkezést 3 évre tervezték, ami 1909 nyarán indult meg, de csak 1926-ban fejeződött be. A kivitelezést kb. 300 vállalkozóval indították, egy időben 3-4000 ember dolgozott a telepen.

Az elkészült épületekbe azonnal beköltöztették az első lakókat. A legtöbb földszintes épületet a Pollack és Epstein cég építette fel.

A mai Hungária utca 5. számú ház helyén románkori templom falainak alapját találták meg, számos más tárggyal együtt, valamint találtak egy kisebb temetőt és egy római kori faragott követ is. Ezt később beépítették a ház falába.

Összegzés:

1909. november 1-jén adták át az első 35 házat, az év végére 42 épület készült el, öszszesen 148 lakással.

A következő években fokozódott az ütem, 1910-ben 260 épület 1179 lakással, 1912-ben 265 épület 2247 lakással készült el.

Ezt követően csökkent a teljesítés: 1913-ban 63,

1914-ben 78,

1915-ben 83 épület átadására került sor.

Az I. világháború megakasztotta az építést, 1915-ben teljesen félbeszakadt és csak 1918-ban folytatódott kis ütemben. Eddigre már 930 lakóépület 4038 lakással, 54 üzlethelyiség lakással, 14 tanítói lakás és 15 középület (iskola, óvoda, rendőrség stb.) épült fel. 1919–1923 között összesen 90 ház épült fel 383 lakással.

Az 1924-ben felépített egyetlen lakóépülettel gyakorlatilag lezárult a kivitelezés.

Ezt követően már csak az 1928-ban átadott református és az 1930-ban felszentelt katolikus templom építése jelentett érdemi építési munkát. A romló gazdasági helyzet miatt az elképzelt közintézmények (kórház, munkáskaszinó, népfürdő, vágóhíd, mozi, újabb iskola) nem valósultak meg. Elmaradt a villamosvonal és a kocsiszín építése is.
A mészhomoktégla-gyár a lecsökkent igény miatt a teleptől függetlenedett, önálló gyárként működött 1931-ig, majd ezt követően lebontották.

Régi térkép, Régi térkép