1.

Epikai műfajok
 
 

• A mítosz

- A mítoszok az ókori görögök szerint Zeusz leányainak, a múzsáknak a kinyilatkoztatásaiból keletkezett történetek.

• A mítosz (más megfogalmazásban) természeti vagy társadalmi törvény(szerűség) antropomorfizált megfogalmazása egy vagy több fiktív történetben. Lényeges eleme az emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező hősök (istenek) részvétele az emberi sorsokat erősen meghatározó történetekben.
• A história

- A bibliai história a 16. század első évtizedeiben létrejött új verses műfaj. Protestáns prédikátor-írók hozták létre a még le nem fordított Biblia szövegeinek pótlására. (Zsoltárfordítások, hitvitázó drámák, prózai dialógusok, fabulák= példázatok, prédikációk jellemzik még a magyar irodalmi életnek ezt a korszakát.)

- A história és a históriás ének (pl. Tinódi Lantos Sebestyén gyűjteményének egyes darabjai) történelmi esemény krónikaszerű megéneklése verses formában, hangszeres dallamkísérettel.

• A széphistória meseszerű, fiktív történetet, mondát, legendát dolgoz fel verses (akár énekelhető) formában.
• Az eposz

Az ókori görög (homéroszi) eposz hősi versmértékben (hexameterben) írt nagyepikai műfaj. A történet rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől (istenektől) is támogatva egy egész közösség (nép) számára életbevágóan fontos tetteket hajt végre.

Eposzi kellékek:

• invokáció (fohász a múzsához, Kalliopéhoz),
• propozíció (témamegjelölés)
• in medias res (az események közepébe vágva)
• enumeráció (a hadak összeszámlálása, felvonultatása)
• csodás elemek
• deus ex machina (isteni beavatkozás)
• anticipáció (megelőlegezés)
• epitheton ornans (díszítő, állandó jelzők)
• nagy epikus hasonlatok,
• epizódok

A homéroszi eposz néhány tulajdonsága Arisztotelész szerint:

• versmértéke állandó,
• a történet rendezett (van eleje, közepe, vége)
• időben jól behatárolható a cselekmény,
• a hősök jól jellemzettek,
• a cselekmény ún. drámai mese, melynek tetőpontján a krízis teszi izgalmassá a történetet,
• fontos a mitológiai háttér (a mitológia a mítoszok összessége)

• A barokk eposz

Felépítése nagyon hasonlít a homéroszi eposzhoz, de a fohász nem Kalliopéhoz, hanem Szűz Máriához szól, és a világméretű összecsapásban a keresztény hadak küzdenek a pogány seregekkel, ugyanakkor isten hadai a pokolbéli hatalmakkal.

A barokk eposz igen bonyolult, hierarchikus szerkezetet mutat, sok az alá és mellérendelés benne még a mondatok szintjén is. Versmértéke eltér a homéroszi eposzétól. (Pl. Zrínyi-szak.) Jellemző egysége a peroratio (berekesztés).
 
 
 
 

• Az evangélium

Az evangélium (örömhír) Jézus élettörténetének elbeszélése az Újszövetség evangélistái szerint (Máté, Márk, Lukács, János).

• A legenda

• A monda

A monda (rege) népköltészeti műfaj. Meghatározott helyhez vagy személyhez kapcsolódó elbeszélése, amelyben a történeti valóság mozzanatai keverednek csodás elemekkel. A történelmi tényt legtöbbször kissé átalakítva mesélik el.

• A novella

Az olasz "novella" szó újdonságot jelent. Maga a műfaj egyébként expozíciót, bonyodalmat, tetőpontot és megoldást tartalmazó kisepikai műfaj, legtöbbször sorsfordulót tartalmaz, melyben összegződik a főszereplő addigi élete.

• Az elbeszélés

Az elbeszélés a kisregény és a novella közé eső közepes terjedelmű epikai mű. Legfontosabb elemei a jelenetek, a dialógusok, a tudósítás, a tabló, a leírás, az elmélkedés és a szentenciákban való közlésmódok.

• A regény

A regény sokféle terjedelme, témája és szerkezete nem teszi lehetővé a rövid definíciót. Fontosabb általános tulajdonságai:

• több szálon futó cselekmény,
• részletezett leírások,
• a hősök alapos jellemzése,
• leggyakrabban prózai formájú (nagy)epikai mű (a verses regény gyorsan elmúló divat volt a 19. században)
• olykor egész ciklussá növő regényfolyamba rendeződik ((példa erre Balzac: Emberi színjáték c. regényciklusa))
• Regényfajták téma, stílus és/vagy szerkesztésmód szerint:

• Formai sajátosságok szerint: prózai, verses, levél-, napló-, dialógusregény.

• Az elbeszélő költemény

Az elbeszélő költemény versben írt hosszabb vagy rövidebb elbeszélés. Sajátosságát a verses forma adja meg. Olyan epikai műfaj, amelyet át- meg átszőnek lírai elemek. Líraisága főképp képalkotásában, érzelmi-hangulati gazdagságában és vallomásos jellegében nyilatkozik meg.

• A históriás ének

A históriás ének énekelt, verses epikai műfaj. Az elbeszélt történet valamely fontos társadalmi esemény (pl. várostrom) történetileg hiteles rajza. A históriás énekek szerzői és előadói saját koruk hírvivői, krónikásai (gyakran kémei) voltak.

• A széphistória

• A ballada