DANTE ÉS VILLON MŰVÉSZETÉNEK

ÁTTEKINTÉSE

A 11.-12. szd.-- megszilárdul a társadalmi rend

12-13. szd. a középkori kultúra virágzásnak indul

keresztes hadjárat -- kereskedelem fellendülése -- városok:polgárság, középkori értelmiség -- uralkodó osztály

életszínvonala emelkedik, kulturális igénye nő -- lovagság intézménye. Keleti kultúrák, görög-arab műveltség beáramlása

kitágul a világkép. Egyetemek (Oxford, Párizs...). A 7 szabad művészet. Építészet: román stílus, majd a gótika

Zene: gregorián ének (egyházi), trubadúrének (világi).

A virágzó középkor irodalma rendkívül összetett, sok szálból összefonódó, témákban és műfajokban igen gazdag.A szellemi

élet kp.-i:kolostorok, egyetemek, királyi udvarok, kastélyok.

Dante Alighieri (1265-1321), költő, tudós és politikus. Korának Itáliáját a guelfek és ghibellinek harca jellemzi, guelfként

Dante is bekapcsolódik Firenze mozgalmas életébe. Politikai élményei mellett életének másik fő meghatározója a

Beatrice-szerelem. Neki szenteli 1. költői művét, verses-prózai lírai regényét, Az új életet. Beatrice itt egyszerre jelenik

meg földi lányként és elvont jelképként (földöntúli szépség, tisztaság)

(31 vers, előttük magyarázat, utána tudós elemzés). E műve zárja le ifjúságát, fogadalmat tesz, úgy ír majd Beatricéről, mint

eddig senki nem írt nőről.E fogadalmából születik Isteni színjáték c. műve (1307-1320). Eredeti címe:Komédia.Műfaja

nehezen meghatározható: epikus keretbe foglalt lírai, filozófiai költemény( a drámai elemek is hangsúlyt kapnak). A mű a

középkor enciklopédiája. A tudós beledolgozza művébe az akkori kultúra egész birodalmát, mindezt egyéni élményévé

alakítva, egységes világképpé alakítva. Témája a lírai én túlvilági utazása. A szerző egy vízió keretében bejárja a keresztény

vallás túlvilági tartományait. Bemutat egy allegorikus utat, miképp tisztulhat meg az emberi lélek a bűneitől.

Szerkezet: határozott rend, három nagy egység (P.P.P.), részenként 33 ének+bevezetés.Tartományok:3*3rész.

A túlvilági tájakat a 13. és 14. sz.d.-i Itália s a történelem emlékezetes szereplői népesítik be. A pokolban és a

purgatóriumban pl. Vergilius kalauzolja a szerzőt.A mennyben ezt a szerepet Beatrice veszi át.

Pokol:borzalmak, kínok. Eléismeri a büntetés jogosságát, Isten bölcsességét, de mégis olykor mély részvétet, szánalmat,

megdöbbentést kelt szívében a sokfajta szenvedés látványa.

Rangsorolja a bűnöket (a bűnök hierarchiája). Minél súlyosabb vétek -- annál mélyebben. Bugyrok.

François Villon (1431-1463) a középkor alkonyának legnagyobb francia költője. Bár a 15.szd. Eu.-szerte a reneszánsz

világkora volt, Villon egész költészetét, zaklatott élete ellenére is, mély vallásossága , halálfélelme, a pokoltól való rettegése,

őszinte bűnbánata és az isteni könyörületben való reménykedése a középkorhoz kapcsolja. Életéről csak keveset tudunk.

korán elárvul -- nagybátyja , Guiloumme de Villon veszi pártfogásba (felveszi nevét)--egyetem--magiszter 1452-- az

országban:éhség, pestis--féktelen pazarlás és iszonyú nyomor-- romlás: az egyházban

is--Sorbonne:diákmegmozdulások--1455 menekül, bujdosik (Kis Testamentum-végrendelkezés ürügyén mond

véleményt)--1456-belekeveredik egy rablási ügybe--5 évig bolyong--a Coqillard rablóbanda tagja--1461-börtön--hazatér

Nagy Testamentum--verekedésbe keveredik--száműzik--eltűnik.

Villon pesszimizmusa nem világfájdalom, műveiből a korszellemről kapunk képet. Tudja, az élet hiábavalóság, ostoba tánc,

amelynek a halál vet véget. A haláltánc motívuma ebből a gondolatból táplálkozik (dance macabre). Az anarchia ellenére

Villon költészetét nem a halálvágy, hanem az élet szeretete hatja át.

Nagy Testamentum: Lírai önéletrajz, elmélkedésgyüjtemény.

173 8-soros strófa, ezek közé 15 ballada és néhány egyéb költemény.A halál fenyegető közelségében tekinti végig életét,

készít számvetést. A műben nagy ellentétek feszülnek: életöröm <-> haláltudat, züllött élet <-> vallásos áhítat.Villont

elsősorban a halál, az élet gyors elmúlásának a tudata szomorítja el.Figyelmeztet: a földi dolgok múlandóak. Balladáiban

elsiratja a múlt idők szerelmeit, szépségeit.

A Jó tanítás balladája rossz életűeknek c. ballada a Nagy Test. egy betérje.Témája: semmiféle jó tanítással nem váltható

meg a világ.

A Záróballadában Villon halottként jelenik meg, már lezárta "testamentuma" lapjait. Az Ajánlásban a bor és szerelem

motívuma úgy szerepel (ironikus módon), mintha életének legfőbb tartalma ez lenne. Villonban azonban nem aludt ki soha a

megtisztulás iránti vágy.

A meghökkentő ironikus őszinteség, a valóságot megszépítő hazugságokkal szembeforduló tisztaság, mindenféle képmutatás

megtagadása Villon legfőbb erénye. Művészete feltárja a középkor kétarcúságát, ellentmondásosságát.

tercina: 3 rímmel összefogott 3-soros strófa. Egy-egy vsz. középső ríme rímel a köv. vsz. 1. és 3. sorával

allegória: egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egy egész költeményen kifejtett metafora vagy megszemélyesítés.